Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-20 / 116. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁJUS 20., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM a 7 NIIP tükrében Vajdasági vonzások A Zrenjanini napok ese­ménysorozata jövő kedden veszi kezdetét Békéscsabán. Megyeszékhelyünk jugoszlá­viai testvérvárosának bemu­tatkozása alkalmával tesz,- szük most közzé ezt a kis vajdasági ízelítőt, amelyhez „receptkönyvül” a Szabad­kán szerkesztett 7 NAP cí­mű hetilap legutóbbi szá­mát forgattuk. MEZÖHEGYESIEK ÚJVIDÉKEN Az 52. Nemzetközi Mező- gazdasági Vásár Újvidéken május 10-én nyitotta és teg­nap zárta kapuit. Ez a vá­sár ugyan nem a „vásárok vására” de a legjelentőseb­bek között tartják számon világszerte. Ezt mi sem bi­zonyíthatja jobban, mint az, hogy az idén 80 országból 1600 kiállító érkezett Újvi­dékre, az élelmiszertermelők rangos nemzetközi sereg­szemléjére. A nagyfokú ér­deklődést jelzi a látogatók 650 ezres száma is. A vásárt — szinte mond­hatni — magyarországi kiál­lítók nélkül meg sem ren­dezik. A vajdasági hetilap, a 7 NAP riportere ez alkalom­mal a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát képvi­selőjét — Tóth Adorjánt — szólaltatta meg a magyar kiállítók közül. Tóth Ador­ján a lap olvasóinak a kom­binát újdonságnak számító termékét, az úgynevezett tájpremixet mutatta be, eképp: „A Dél-Alföldön meg­vizsgáltuk a talaj összetéte­lét, s a megőrölt takarmány­hoz hozzáadjuk azokat a mikroelemeket, amelyek a talajból hiányoztak, viszont a jószág egészséges fejlődésé­hez szükségesek”. A ZRENJANINIAK KOMBINÁTJA Ha már az élelmiszerter­melésről meg egy kombinát­ról esett szó, ismerkedjünk meg még egy nagyüzemmel: a zrenjanini Szervó Mihály Mezőgazdasági Ipari Kombi­náttal, a Vajdaság egyik leg­jelentősebb élelmiszerterme­lőjével. Ez a kombinát 34 munka- szervezettel és 136 társult munkaalapszervezettél öt közép-bánáti és egy Crna Gora-i község területén dol­gozik. Csaknem 19 ezer dol­gozót foglalkoztat. Az álta­la megművelt földterületről — ez összesen 220 ezer hek­tár — az ország keményítő- gyártásához 60, étolaj- és nö­vényi eredetű zsír előállítá­sához 20, cukorgyártásához 10, hústermeléséhez 8 száza­lékkal járul hozzá. Kivitele 1984-ben meghaladta az 50 millió dollárt. SZABADKÁN A TISZA VIZE? A Palicsi tó, Szabadka ha­tárában, mindig is neves és keresett fürdőhely, üdülőköz­pont volt. Az utóbbi évek­ben a vajdaságiaknak sok gondot okozott a természe­tes vízfelület lassú pusztulá­sa. Hogy a tavaly november­ben elkezdődött csatornaépí­téssel — amelynek során a Tisza vizét egész Szabadka határáig vezetik — megol­dódnak-e ezek a gondok, még nem teljesen világos. Egy biztos: a tervek szerint 1995-re befejeződő nagy be­ruházás eredményeként Észak-Bácskában 40 ezer hektár termőföld válik ön- tözhetővé — írja a 61 ezer példányban megjelenő 7 NAP, amelyből az is kide­rül, hogy szomszédainknak sincs kevesebb bajuk az ön­tözéssel, mint nekünk. Közreadta: K. E. P. Országos II osztályú táncverseny Békéscsabán Tovább játszunk — a kamerák előtt Tízen már küldöttek Békéscsabán tizenhatodik alkalommal rendezték meg szombaton 18 órától az or-| szágos A osztályú társas­táncbajnokságot az ifjúsági házban. Ezt megelőzően, pénteken este nemzetközi csapatverseny volt, amelyen két NDK-beli — a brander- bisdorfi Narva és a leunai Blau-silber — csapat, vala­mint a békéscsabaiak mérték össze tudásukat. * * * A szombati bajnokság standard táncainak verse­nyén 13 páros, a latin-ame-, Tikai táncokban pedig 11 pár indult. Tüli, toll, flitterek, fodrok, színek, szmokingok — csön­des izgalom az öltözőben. Még néhány perc és Fel- czánné Nyíri Mária műsor­vezető a parkettre szólítja a versenyzőpárokat. — Szombathelyről jöttünk — mondja Várbíró Zoltán. — Tavaly szerepeltünk elő­ször Békéscsabán. Akkor a standard táncokban 6. he­lyezést értünk el. — Most szeretnénk a dön­tőbe kerülni a latin->ameri- kai táncok versenyében is — teszi hozzá partnernője, Ba- ráth Erzsébet. A verseny megkezdődött: angol keringő, bécsi kerin­gő, slow fox, tangó, csár­dás ... A döntőbe került hat-hat pár teljesítményét nyílt pontozással értékelte a zsűri, melynek tagjai voltak: Felczán Béla gyulai, Mihály János budapesti, Nyíri La­jos békéscsabai, Jánosi László budapesti és Csáky Emília szeghalmi táncpeda­gógusok. A standard verseny dobogósai: első helyezett, magyar bajnok: Lengyel Zol­tán—Hagymási Edit (Szeged, Volán táncklub), 2. Béres Tibor—Horváth Emese (Búi dapest, Budai táncklub), 3. helyezést ért el Boros Zoltán —Szabó Csilla (Budapest, Radnóti Művelődési Ház). — Nem vártunk győzel­met — meséli az örömtől csillogó szemmel Hagymási Edit, aki egyébként Békés­csabán kezdett el táncolni. — Zoli ugyanis katona a szegedi Zalka laktanyában, így keveset tudtunk együtt próbálni. A szünet után a látványo­sabb, forró ritmusú latin­amerikai táncok versenyét tapsolta végig a lelkes kö­zönség. Szamba, cha-cha- cha, rumba, jive ... — Standard táncokban döntősök voltunk, hatodik helyezést értünk el, latinból is szeretnénk bekerülni a legjobb hat páros közé — törli meg verejtékező hóm-, lokát a szamba után a 10-es rajtszámot viselő Szécsényi László budapesti táncos. Párja, Vágvölgyi Gyöngyi sietve hozzáteszi: — Dobo­gós helyet várunk! A zsűri eredményt hirde­tett, latin-amerikai táncok­ban országos bajnok 1985- ben: Börcsök László—Szabó Mária (Szeged, Volán tánc­klub), második helyezett Szécsényi László—Vágvölgyi Gyöngyi (Budapest, Radnói ti Művelődési Ház), harma­dikok Várbíró Zoltán—Ba- ráth Erzsébet (Szombathely, művelődési és sportház). Sikerül a gratulálok töme­gén átverekedni magam. — Harmadik helyezést vártunk, de a döntő első tánca után már éreztük, hogy a dobogó magasabb fokára is kerül­hetünk — mondja Szabó Mária, a győztes pár hölgy­tagja. — Sajnos, az én part­nerem, Laci is katona, így nem sok időnk jut a próbák-, ra. A verseny szüneteiben őze László—Pálinkó Lujza, Palánkai László—Zsilák Zsu­zsa szegedi S osztályos táncosok, az NDK-beli és a békéscsabai táncklub után­pótláscsapata szórakoztatta a nagyszámú közönséget. A zenét, a tőle rqegszokott szín­vonalon a Sigma együttes szolgáltatta. (HE) A latin-amerikai táncok versenyének dobogós helyezettjei Fotó: Veress Erzsi Közben a csapatok egy ré­sze kiállítást csinált egy má­sik helyiségben az elmúlt 40 esztendőt jelképező tárgyak­ból. A tárlatvezetésről vi­deofilm készült, a zsűri ez alapján értékelt. A játékot Wisinger István vezette, ő olvasta fel azokat a cikkidé-, zeteket is, amelyekből ki kellett találni, melyik napi­lapból valók. Hogy mit írt a The Times, kevesen tudták, de az Előrét, az Izvesztyiját viszont mindenki eltalálta. A verseny, ahogy az eddi­gi fordulók is, egyszerre több helyszínen folyt. Míg a KISZ-iskola tornatermében az előbbiek zajlottak, addig az emeleten malmoztak a játékosok, és hogy ez se le­gyen egyszerű, időre és vál­tott tábláknál. A sportosabb feladatokra ebéd után került sor. A „labdaőrületnek” él­nevezett játék meglehetősen felborzolta az idegeket, a játékszabályok értelmezése körüli vita miatt. Itt kell megjegyezni — a játékosok egyöntetű véleménye alap­ján —, hogy a második for-, dúló élménydúsabb, zökke- nőmentesebb, jobban előké­szített, megszervezettebb volt a mostaninál. No, de emlékezzünk in­kább a szépre! És az biztos emlékezetes lesz, hogyan tol­tak el a csapatok egy Vo­lán-buszt 100 méteres távon. Persze, ezt is időre, 30—35 (Folytatás a 3. oldalon) Megyénk csapata másik négy csapat közbeszó­lásaira. Békés megyének a Magyar Kommunista Párt jutott, egy kicsit talán na­gyobb szerencsénk volt, mint azoknak, akik a polgári de­mokrata pártot húzták. Az ellenzék szerepét túlzott lel-i kesedéssel játszották a csa­patok, az MKP-nak még az újjáépítési programját is „le- pfujogták”. Labdaőrület... Megyénk 40 fős csapata természetesen izgalommal várta a területi döntő fel-, adatait, és ugyanígy a többi csapat. Két forduló volt ek­kor már a versenyzők mö­gött, s a tét a moszkvai VIT-út innen már közelibb­nek, elérhetőbbnek tűnt. Persze, az egész napos játék alatt valamennyi csapat érezhette magát egy-két órá­ra teljesen esélytelennek és győztesnek is, ahogy éppen pontjai alakultak.. Ponto­sabban ebben a játékban nem pontokat, hanem VIT-, vágta emblémás pólókat osz­togattak a megoldásokért. Arról, hogy ezekből ki mennyit érdemel, öttagú zsűri döntött, melynek el­nöke dr. Karaszek Judit, a KISZ KB osztályvezetője volt, tagjai pedig dr. Kobja- kov Valentyina történész, Nagy György, a Magyar Te­levízió szerkesztője, Rákóczi András, a KISZ KB tagja és Martin Kovács Miklós, a Magyar Rádió külpolitikai szerkesztője. A vetélkedő délelőtt 10 órakor kezdődött, és késő délután, 7 óra tájban fejeződött be, közte pedig ... Az egyik legérdekesebb feladat a választási nagygyű­lés volt, no nem amolyan napjainkban játszódó, ha­nem 1945-ös. A csapatok egy-egy pártot húztak ki, és azt képviselték. A választási beszédnek tükröznie kellett az adott párt 1945-ös prog­ramját, stílusát, és a szó­noknak természetesen rea­gálni kellett az ellenzék, a ® Békés megye csapata szombaton, Békés­csabán a KISZ-iskolában, a VIT-vágta harmadik fordulóján, a területi döntőn le­győzte Bács-Kiskun megye, Budapest, Csongrád, valamint Szolnok megye csapa­tait, és így bejutott a legjobb négy közé a június 2-i országos döntőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents