Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-17 / 114. szám
1985. májút 17., péntek IZHil'Jfcflto Erdőszennyezési bírság? Előre bocsátjuk: ilyen szankció nálunk nincs. Bírságolni lehet — és bírságolnak is — a levegő, a víz szennyezéséért, a természet- védelmi előírások megszegéséért (ebbe persze az erdők károsításáért fizetendő büntetés is belefér), de erdőszennyezési bírság még nincs. S nem is biztos, hogy lesz. Csak felvetődött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács legutóbb, a Parlament épületében megtartott ülésén, hogy nincs-e esetleg ilyesmire szükség? Némhogy döntés, még állásfoglalás sincs arról, hogy a jövőben talán ilyesmit indítványoz az OKTT. Egyelőre ezt is mérlegelés tárgyává tették — mint oly sok mást, az erdők kapcsán. Mégis jellemző és sokatmondó, hogy az ülésen — oly sok más elképzelés, terv között — felvetődött ez is. Aligha szükséges bővebben taglalni azt is, hogy a Föld erdővilágának esetleges kipusztulása az emberiség puszta létét tenné kérdésessé. Erdők nélkül nincs elegendő oxigén. És ha az erdő pusztul, akkor előbb-utóbb a szántóföldi. kertészeti növénykultúra is károsodik, ha pedig az károsodik ... De ne folytassuk e gondolatmenetet, hiszen nem rémlátomások felvázolása a cél. Sőt. még az sem tekinthető kiemelt, elsődleges célnak, hogy esetleg bevezessük az erdőszennyezési bírságot. Noha — a téma súlyának érzékeltetése végett — ezzel kezdtük a cikkünket, mindenki tudja, hogy a büntetés csak segédeszköz. Még jobban tudta ezt az a mintegy 40 neves tudós és közéleti személyiség, aki az OKTT ülésén az erdők védelmében emelt szót és foglalt állást. Mit is tartalmaz ez az állásfoglalás? Mindenekelőtt azt, hogy meg kell tudnunk: mitől pusztulnak voltaképpen az erdők, hiszen helyes diagnózis nélkül nincs jó gyógymód. Igaz ugyan, hogy elég sok ismeretünk van A szimbolizmus, mint szó a XIX. század második felében jelentkezett Franciaországban, hogy jellemezzen egy irodalmi mozgalmat. Az irányzat nagyjai az Én titkait kutatták, a misztikumot és a ritka, a kivételes kultúrát szolgálták. Ez a jó néhány izmust megtermékenyítő mozgalmat vallatja A szimbolizmus enciklopédiája című francia munka, melynek fordítója Déva Mária. Külön fejezet foglalkozik a szimbolizmus szellemiségével, már, tudunk például a kéndioxid jelenlétéről, az annak nyomán fellépő savas esők károsító hatásáról, ebből eredően a talaj szennyeződéséről, meg arról is, hogy — mindennek tetejébe — egy bizonyos gombafaj támadja meg a fákat. Vagyis sokat tudunk már, de még nem eleget. Ezért az OKTT állást foglalt abban, hogy a jövőben intenzívebben kell tanulmányozni — s ahol lehet: az itthoni viszonyokra alkalmazva hasznosítani szükséges — a külföldi tapasztalatokat, s ki kell bővíteni, erőteljesebbé kell tenni a hazai kutatásokat. Letették a voksot amellett is, hogy 1986-tól kezdődően alaposabb méréseket kell végezni az erdőket ért levegőszennyeződés milyenségéről, mértékéről. Mert igaz ugyan, hogy — amiként az egész ország területén — az erdőkben is mérik, figyelemmel kísérik, mi van a levegőben, mégis tény: minthogy az erdőt jó levegőt termelő helynek tartották, a fák világában kevesebb a műszer a kelleténél. Hát ezen is változtatni szükséges. Leginkább azon, hogy az erdők védelmét amolyan természeti reszortfeladatnak véljük. Az OKTT ülésén joggal húzták alá: ha a fák egészségi állapotát vizsgáljuk, meg kellene nézni azt is, nem károsodnak ezzel egyidőben a szántóföldi, kertészeti vetemények is? Ezenkívül: ha jól kiépített növényvédelmi hálózatunk van (márpedig van), akkor célszerű lenne az erdőkre is kiterjeszteni ennek a működését, legalábbis összehangolni az erdők és mezők növényvédelmét. A legfőbb tanulsága talán az volt a vitának, hogy az erdők védelmét társadalmi üggyé kell tenni. Nem érhetjük be any- nyival, hogy azt mondjuk: olyan embert talán nem is találni, aki azt állítja, hogy ő nem szereti az erdőt. Ez az érzelmi kötődés egymagában nem elég. Aktív erdőszere- tetre van szükség. képzőművészetével, irodalmával, zenéjével és színházával. Szabadi Judit pedig az irányzat magyarországi életével és legjelentősebb képzőművészeivel foglalkozik. Hasznos rész a szimbolizmus jelentős folyóiratainak és szervezeteinek jegyzéke. S amit jólesik leírni erről a különlegesen szép könyvről, az az, hogy a békéscsabai Kner Nyomdában készült. A Corvina által kiadott könyvet 330 — köztük jó néhány színes — kép illusztrálja. Külön pohár Békéscsaba, egyik jónevű presszója. A verőfényes déle- lőttön kevés a vendég. Komótosan kortyolgatom a kávét, miközben a magnóról a legújabb slágerek áradnak. Elnézem a pult mögött álló felszolgálónőt. Frizurája divatos, szája, szeme, ízlésesen kifestve. Megvan neki mindene. Elöl is, hátul is. Az ilyenre szokták azt mondani: „reprezentatív". A kávé ízéből viszont csak a cuk- rot érzem. A kávét, mintha kispórolták volna ... Közben magának főz egy feketét. Díszes csészéből, óvatosan szürcsölgeti, majd a pulton le- I vő poharak közül felemel, j s gondosan megvizsgál egyet..., kettőt.... hármat ... Átvillan rajtam: milyen rendes, ellenőrzi a mosogatólány munkáját. Tévedtem. Hátrafordul, elegánsan leemel egy talpas poharat a j polcról. Tölt bele magának néhány korty üdítőt. Kihör- pinti, majd a poharat gondosan, mosogatószerrel elmossa, eltörli és visszateszi. Távozáskor a pulton levő 1 poharakon megakad a sze- j mem. Mitagadás, kicsit föl- j tosak maradtak. A vendég- I nek az is jó... — Sz — | „Húsbavágó” Bár csöpörög az eső, a csabacsüdi élelmiszerbolt előtt zajlik az élet. Fiatal házaspár szorgoskodik azon, hogy két kerékpárra felpakolja mindazt, amit a hét végére vásárolt. Háziasz- szony emeli le jókora szatyrát az üzlet falára támaszn tott biciklijéről, aztán — mielőtt belépne az ajtón — néhány szót vált ugyancsak vásárolni igyekvő ismerősével. — Gyakran járnak ide? — » lépek hozzájuk. — Hát, úgy kétnaponként, mert hiszen nem úgy élünk mi, mint a városiak — válaszol a kötényes. — Ez is, az is megterem otthon, van jószág, kert, még tejet sem kell a boltból vinni. — A legszükségesebbeket megtaláljuk helyben, s ha azon túl kell valami, elmegyünk Szarvasra — kapi csolódik társnője is a beszélgetésbe. — Előfordul-e, hogy üres kézzel mennek haza? — A múltkoriban akartam egy kis friss húst venni, de nem kaptam. No, azért nem esem kétségbe, amíg van otthon csirke — nevet a kötényes. Fiatalasszony igyekszik az üzlet felé, csak úgy az otthoni ruhájára kapva egy kardigánt. Magyar László Könyv a szimbolizmusról Milyen megyénkben az ingatlan-nyilvántartás? A Minisztertanács az 1970- es évek elején döntött úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartást egységesíteni kell. Hai zánkban ugyanis az ingatlanokra a múlt század közepén két nyilvántartási rendszer alakult ki: a telekkönyv és a földnyilvántartás. Békés megyében a földhivatal 1973-ban kezdett hozzá az egységes ingatlan-nyilvántartás megszerkesztéséhez és 1980 végén fejezték be a munkát. A feladat nagyságára jellemző, hogy a megyében 353 ezer ingatlant és 438 ezer ingatlantulajdonost tartanak nyilván. (A két szám közötti eltérés abból adódik, hogy egy ingatlan-, nak lehet több tulajdonosa, illetve van olyan Békés megyei ingatlan, amelynek tulajdonosa nem megyénkben él.) A földhivatal szakemberei az adatokat és a tényleges helyzetet a helyszínen ellenőrizték, hiszen az egységes ingatlan-nyilvántartásnak a tényleges állapotot kell tükröznie. Érdekességek Ez persze, nem volt egyszerű dolog. Több ezer esetben úgynevezett zsebszerződéssel cserélt gazdát az ingatlan. Az adás-vételt no-\ teszlapra írták, a bejegyzésre nem alkalmas szerződést ráadásul jól eldugták a családi iratok közé. Nemegyszer előfordult, hogy egy-egy házat, telket szóbeli szerződés alapján adtak-vettek. összességében tulajdonosi eltérés a nyilvántartott, illetve a tényleges állapotok között az esetek csaknem 5 százalékában volt, de adatkiegészítésre, pontosításra minden ötödik ingatlannál szükség volt. (Geszten például a zártkertekben egyes parcellák papíron még a Tisza család nevén szerepeltek.) Több százszor fordult elő, hogy külföldön élő személyek tulajdonát vették birtokba az új vevők. Ilyenkor az államközi egyezményeknek megfelelően, központi szerveken keresztül keresték meg a külföldi tulajdonost. Arra is kevesen gondolnának, hogy számtalanszor derült ki egy- egy ingatlanról, hogy a ’20— Itt lakunk a közelben, s átszaladtam egy-két apróságért. Két napig leltároztak, aztán sok minden kifogyott otthon. Igaz, a kert ellát zöldségekkel, tartunk állatot, s a férjem munkahelyéről, a tsz-ből is kerül hús. Most csirkét szeretnék venni, ilyenkor, csütörtökön szoktak kapni. Amúgy nincs bajom az ellátással, ami mindennap kell, azt megtalálom Csabacsüdön. Időnként bemegyek Szarvasra — oda dolgozom be —, olyankor megveszem, ami itt nem kapható. A község központjában levő élelmiszerbolt nem tartozik a legfiatalabb kereskedelmi létesítmények közé. A régi falusi vegyesboltok mintájára készült, s valóban inkább illene rá ez a név. A polcokon ugyanis az élelmiszerek mellett festékek, illatszerek, tisztítószerek egyaránt megtalálhatók. Az üzlet meglehetősen zsúfolt. Ahol nincs polc, ott üres vagy félig telt sörösládák halmozódnak. Mindkét pénztárnál szép sor áll; a forgalom részben a közelgő hétvégének, részben a ma bonyolódó tüdőszűrő-vizsgálatnak köszönhető. — Bontott csirke nincs? — lép egy idős asszony a pulthoz. A fehér köpenyes el- adó széttárja a kezét: — Csak délután kapunk. — as évek végéről származó több ezer dolláros jelzálog terheli. Nyolcéves megfeszített munka után végül elkészült az egységes ingatlan-nyil-| vántartás. Mindössze 10 és fél ezer személyt nem tudtak utolérni, ami országos szinten kiugróan jó eredménynek számít. Arról nem beszélve, hogy a vitatott tulajdonjogi kérdések közül csak — a több százezres nagysághoz képest — 15—20 került a bíróság elé. Egy csaknem évtizedes folyamatban nehéz időhatáro-, kát felállítani. De nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: 1980 végén, 1981 elején a Békés- megyei ingatlan-nyilvántartás szinte tökéletesen tükrözte a valóságos helyzetet. Mi történ! ’80 óta? Ha a földhivatal ekkor karba tette volna a kezét, akkor napjainkban minden bizonnyal elölről kezdhették volna a nyilvántartás megszerkesztését. Kiss Sándor, a megyei földhivatal vezetője a következőket mondja erről. — A változásokról igyekeztünk tudomást szerezni, illetve a különböző módosításokat ellenőrizni. ötéves ütemtervet készítettünk, aminek keretében évente meghatározott településen felülvizsgáltuk a nyilvántartásokat, ha nem is teljes részletességgel. Sajnos, továbbra is gyakran hiányosságokat találtunk hagyatékoknál, a külterületi zártkerti ingatlanoknál és a vállalatok kezelői jogának változásai körül. 1982-ben például az örökségi ügyekből eredő változások 10 százalékát a földhivatal tárta fel. Ugyanez volt a művelési ági változások több mint 7 százalékával. Még mindig előfordul, hogy a különböző ingatlan adásvételekről nem készítenek megfelelő okiratot, illetve a papírokat nem küldik el a földhivatalnak. Pedig kötelező lenne minden, az ingatlannal kapcsolatos változást bejelenteni 1 Nemcsak az állampolgároknak, a jogi személyeknek isi Válaszára többen felkapják a fejüket. — Vegyen halat — javasolja az egyik asszony, akinek kosarában jókora fagyasztott hal lapul. A kosarak java megtelt kenyérrel, sörrel, felvágottal. Utóbbiból nem túl nagy a választék, igaz, nem is igen férne el több az aprócska hűtőpultban. — Leginkább a húsellá-. tással van gond — támasztja alá észrevételemet Fránkó János, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Van ugyan egy kis húsboltunk, de részleges nyitva tartással üzemel, s a vezetője nem helybeli. A Lenin Tsz-ben dolgozók hozzájuthatnak még a technikai vágások során friss húshoz, de emellett nem ártana az élelmiszerboltnak sem bátrabban rendelni. Talán épp ezzel növelhetné jelentősebben forgalmát. Egyébként a közeljövőben a Szarvas és Vidéke Áfésszel együttműködve szeretnénk javítani a község kereskedelmi ellátásán. Terveink szerint megszűnik az iparcikkbolt (a helyén presz- szót alakítanánk ki, jelenleg ugyanis csak kocsma van Csabacsüdön). Ugyanakkor bővítjük 140 négyzetméterrel A pontos nyilvántartás elképzelhetetlen a változást jelző információk nélkül. A földhivatal adathoz két úton juthat. Egyrészt — ott, ahol erre lehetősége van — kényszerpályán. Az építési hatóságok a lakások használatba vételi engedélyét minden esetben elküldik a hivatalnak. Az adásvételi szerződésekről — ház, házhely, nyaraló — az illetékhivatal ad felvilágosítást. A mezőgazdasági ingatlanokba bekövetkezett változásokról szóló szerződéseket elsőként a földhivatal kapja meg. A többi esetben v’szont a tulajdonosnak, vagy a kezelőnek kell(ene) bejelenteni a változást. Ha nem teszik meg. akkor a földhivatal csak a különböző ellenőrzések során deríthet fényt az eltérésekre. Több milliárdos érték Varga Gábor, a megyei földhivatal ingatlannyilvántartási osztályvezetőjét arról kérdeztük, hogy mit tehetnek azért, hogy az állampolgárok és a különböző jogi személyek ne feledkezzenek meg az adatszolgáltatási kötelezettségeikről. — Először is az eddigieknél jobb propagandamunkával tudatosítani kell az emberekkel, hogy a pontos ingatlan-nyilvántartás nem öncélú valami. Elsősorban az ingatlan tulajdonosának érdeke, hogy a nyilvántartás a valóságos állapotokat tükrözze. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén késedelmi, vagy végrehajtási bírságot szabhatunk ki 100— 10 000 forint határ között. De hangsúlyozom, nem célunk az önmagáért való bírságolás. Egyébként megyénkben az ingatlan-nyilvántartás alapvetően rendezett! Ennek ellenére igaz, az esetek 10 százalékában késedelmesen kapjuk meg az információt a változásokról, ami rengeteg pluszmunkát ró dolgozóinkra. Több milliárdos értékről van szó, ami megérdemli, hogy az állampolgárok és jogi személyek a mainál nagyobb fegyelemmel működjenek közre a folyamatos, pontos ingatlan-nyilvántartás kialakításában. Lovász Sándor a mostani élelmiszerboltot, s egy vegyes profilú üzletet hoznánk létre. Az átalakítás egymillió 300 ezer forintba kerül, amelyből 400 ezret ad az Áfész, 500 ezret hitelez a Mészöv, 100 ezret ad a tanács, s a maradék 300 ezer forintot pedig lakossági célrészjegyek formájában teremtjük elő. A távlati tervekben szerepel egyébként, hogy az új településrészen ABC-áruházat építünk; ezzel hosszabb távon megoldódik a községben— az élelmiszer- ellátás. Most is csak húsból kicsi a választék, mert három helyen kaphatnak kenyeret, pékárut az emberek. Az élelmiszer-iéllátást javítja zöldségüzletünk, amely egy év óta szerződéses üzemeltetésű. Az aprócska sarki épület a főutcáról leágazó utcácskára nyílik. Az ajtó tárva, a bejárat előtt babakocsi. Fiatal- asszony szorgoskodik a pult előtt. Paradicsom, szép uborka, kétféle paprika, friss karalábé a ládákban, számtalan befőtt, lekvár a polcokon. Minden van itt, csak üres polc nincs. Ügy mondják, a télen még a banán sem volt ritka vendég. Fiatal férfi kér fél kiló paradicsomot. Az eladó a szebbjét válogatja. Gyorsan számol, s máris a következő vevőre villantja mosolyát... Gubucz Katalin kérdések Csabacsüdön
