Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

1985. májút 17., péntek IZHil'Jfcflto Erdőszennyezési bírság? Előre bocsátjuk: ilyen szankció nálunk nincs. Bír­ságolni lehet — és bírságol­nak is — a levegő, a víz szennyezéséért, a természet- védelmi előírások megszegé­séért (ebbe persze az er­dők károsításáért fizetendő büntetés is belefér), de er­dőszennyezési bírság még nincs. S nem is biztos, hogy lesz. Csak felvetődött az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Tanács legutóbb, a Parlament épületében meg­tartott ülésén, hogy nincs-e esetleg ilyesmire szükség? Némhogy döntés, még ál­lásfoglalás sincs arról, hogy a jövőben talán ilyesmit in­dítványoz az OKTT. Egyelőre ezt is mérlegelés tárgyává tették — mint oly sok mást, az erdők kapcsán. Mégis jel­lemző és sokatmondó, hogy az ülésen — oly sok más el­képzelés, terv között — fel­vetődött ez is. Aligha szükséges bővebben taglalni azt is, hogy a Föld erdővilágának esetleges ki­pusztulása az emberiség puszta létét tenné kérdéses­sé. Erdők nélkül nincs ele­gendő oxigén. És ha az erdő pusztul, akkor előbb-utóbb a szántóföldi. kertészeti nö­vénykultúra is károsodik, ha pedig az károsodik ... De ne folytassuk e gondo­latmenetet, hiszen nem rém­látomások felvázolása a cél. Sőt. még az sem tekinthető kiemelt, elsődleges célnak, hogy esetleg bevezessük az erdőszennyezési bírságot. Noha — a téma súlyának érzékeltetése végett — ezzel kezdtük a cikkünket, min­denki tudja, hogy a büntetés csak segédeszköz. Még job­ban tudta ezt az a mint­egy 40 neves tudós és köz­életi személyiség, aki az OKTT ülésén az erdők vé­delmében emelt szót és fog­lalt állást. Mit is tartalmaz ez az ál­lásfoglalás? Mindenekelőtt azt, hogy meg kell tudnunk: mitől pusztulnak voltakép­pen az erdők, hiszen helyes diagnózis nélkül nincs jó gyógymód. Igaz ugyan, hogy elég sok ismeretünk van A szimbolizmus, mint szó a XIX. század második felé­ben jelentkezett Franciaor­szágban, hogy jellemezzen egy irodalmi mozgalmat. Az irányzat nagyjai az Én tit­kait kutatták, a misztikumot és a ritka, a kivételes kultú­rát szolgálták. Ez a jó néhány izmust megtermékenyítő mozgalmat vallatja A szimbolizmus en­ciklopédiája című francia munka, melynek fordítója Déva Mária. Külön fejezet foglalkozik a szimbolizmus szellemiségével, már, tudunk például a kén­dioxid jelenlétéről, az annak nyomán fellépő savas esők károsító hatásáról, ebből eredően a talaj szennyező­déséről, meg arról is, hogy — mindennek tetejébe — egy bizonyos gombafaj támadja meg a fákat. Vagyis sokat tudunk már, de még nem eleget. Ezért az OKTT állást foglalt abban, hogy a jövő­ben intenzívebben kell ta­nulmányozni — s ahol lehet: az itthoni viszonyokra alkal­mazva hasznosítani szüksé­ges — a külföldi tapasztala­tokat, s ki kell bővíteni, erő­teljesebbé kell tenni a hazai kutatásokat. Letették a voksot amellett is, hogy 1986-tól kezdődően alaposabb méréseket kell vé­gezni az erdőket ért levegő­szennyeződés milyenségéről, mértékéről. Mert igaz ugyan, hogy — amiként az egész or­szág területén — az erdők­ben is mérik, figyelemmel kísérik, mi van a levegőben, mégis tény: minthogy az er­dőt jó levegőt termelő hely­nek tartották, a fák világá­ban kevesebb a műszer a kel­leténél. Hát ezen is változ­tatni szükséges. Leginkább azon, hogy az erdők védelmét amolyan ter­mészeti reszortfeladatnak véljük. Az OKTT ülésén jog­gal húzták alá: ha a fák egészségi állapotát vizsgál­juk, meg kellene nézni azt is, nem károsodnak ezzel egyidőben a szántóföldi, ker­tészeti vetemények is? Ezen­kívül: ha jól kiépített nö­vényvédelmi hálózatunk van (márpedig van), akkor cél­szerű lenne az erdőkre is kiterjeszteni ennek a műkö­dését, legalábbis összehan­golni az erdők és mezők nö­vényvédelmét. A legfőbb ta­nulsága talán az volt a vi­tának, hogy az erdők védel­mét társadalmi üggyé kell tenni. Nem érhetjük be any- nyival, hogy azt mondjuk: olyan embert talán nem is találni, aki azt állítja, hogy ő nem szereti az erdőt. Ez az érzelmi kötődés egymagában nem elég. Aktív erdőszere- tetre van szükség. képzőművészetével, irodal­mával, zenéjével és színházá­val. Szabadi Judit pedig az irányzat magyarországi éle­tével és legjelentősebb kép­zőművészeivel foglalkozik. Hasznos rész a szimbolizmus jelentős folyóiratainak és szervezeteinek jegyzéke. S amit jólesik leírni erről a különlegesen szép könyv­ről, az az, hogy a békéscsa­bai Kner Nyomdában ké­szült. A Corvina által ki­adott könyvet 330 — köztük jó néhány színes — kép il­lusztrálja. Külön pohár Békéscsaba, egyik jónevű presszója. A verőfényes déle- lőttön kevés a vendég. Ko­mótosan kortyolgatom a ká­vét, miközben a magnóról a legújabb slágerek áradnak. Elnézem a pult mögött álló felszolgálónőt. Frizurája di­vatos, szája, szeme, ízlésesen kifestve. Megvan neki min­dene. Elöl is, hátul is. Az ilyenre szokták azt monda­ni: „reprezentatív". A ká­vé ízéből viszont csak a cuk- rot érzem. A kávét, mintha kispórolták volna ... Közben magának főz egy feketét. Dí­szes csészéből, óvatosan szür­csölgeti, majd a pulton le- I vő poharak közül felemel, j s gondosan megvizsgál egyet..., kettőt.... hár­mat ... Átvillan rajtam: milyen rendes, ellenőrzi a mosogató­lány munkáját. Tévedtem. Hátrafordul, elegánsan le­emel egy talpas poharat a j polcról. Tölt bele magának néhány korty üdítőt. Kihör- pinti, majd a poharat gon­dosan, mosogatószerrel el­mossa, eltörli és visszateszi. Távozáskor a pulton levő 1 poharakon megakad a sze- j mem. Mitagadás, kicsit föl- j tosak maradtak. A vendég- I nek az is jó... — Sz — | „Húsbavágó” Bár csöpörög az eső, a csabacsüdi élelmiszerbolt előtt zajlik az élet. Fiatal házaspár szorgoskodik azon, hogy két kerékpárra felpa­kolja mindazt, amit a hét végére vásárolt. Háziasz- szony emeli le jókora szaty­rát az üzlet falára támaszn tott biciklijéről, aztán — mi­előtt belépne az ajtón — né­hány szót vált ugyancsak vásárolni igyekvő ismerősé­vel. — Gyakran járnak ide? — » lépek hozzájuk. — Hát, úgy kétnaponként, mert hiszen nem úgy élünk mi, mint a városiak — vála­szol a kötényes. — Ez is, az is megterem otthon, van jó­szág, kert, még tejet sem kell a boltból vinni. — A legszükségesebbeket megtaláljuk helyben, s ha azon túl kell valami, el­megyünk Szarvasra — kapi csolódik társnője is a beszél­getésbe. — Előfordul-e, hogy üres kézzel mennek haza? — A múltkoriban akartam egy kis friss húst venni, de nem kaptam. No, azért nem esem kétségbe, amíg van otthon csirke — nevet a kö­tényes. Fiatalasszony igyekszik az üzlet felé, csak úgy az ott­honi ruhájára kapva egy kardigánt. Magyar László Könyv a szimbolizmusról Milyen megyénkben az ingatlan-nyilvántartás? A Minisztertanács az 1970- es évek elején döntött úgy, hogy az ingatlan-nyilvántar­tást egységesíteni kell. Hai zánkban ugyanis az ingatla­nokra a múlt század közepén két nyilvántartási rendszer alakult ki: a telekkönyv és a földnyilvántartás. Békés megyében a földhivatal 1973-ban kezdett hozzá az egységes ingatlan-nyilván­tartás megszerkesztéséhez és 1980 végén fejezték be a munkát. A feladat nagysá­gára jellemző, hogy a me­gyében 353 ezer ingatlant és 438 ezer ingatlantulajdonost tartanak nyilván. (A két szám közötti eltérés abból adódik, hogy egy ingatlan-, nak lehet több tulajdonosa, illetve van olyan Békés me­gyei ingatlan, amelynek tu­lajdonosa nem megyénkben él.) A földhivatal szakembe­rei az adatokat és a tény­leges helyzetet a helyszínen ellenőrizték, hiszen az egy­séges ingatlan-nyilvántartás­nak a tényleges állapotot kell tükröznie. Érdekességek Ez persze, nem volt egy­szerű dolog. Több ezer eset­ben úgynevezett zsebszerző­déssel cserélt gazdát az in­gatlan. Az adás-vételt no-\ teszlapra írták, a bejegyzés­re nem alkalmas szerződést ráadásul jól eldugták a csa­ládi iratok közé. Nemegyszer előfordult, hogy egy-egy há­zat, telket szóbeli szerződés alapján adtak-vettek. összes­ségében tulajdonosi eltérés a nyilvántartott, illetve a tényleges állapotok között az esetek csaknem 5 százaléká­ban volt, de adatkiegészítés­re, pontosításra minden ötö­dik ingatlannál szükség volt. (Geszten például a zártker­tekben egyes parcellák pa­píron még a Tisza család nevén szerepeltek.) Több százszor fordult elő, hogy külföldön élő személyek tu­lajdonát vették birtokba az új vevők. Ilyenkor az állam­közi egyezményeknek megfe­lelően, központi szerveken keresztül keresték meg a külföldi tulajdonost. Arra is kevesen gondolnának, hogy számtalanszor derült ki egy- egy ingatlanról, hogy a ’20­— Itt lakunk a közelben, s átszaladtam egy-két apró­ságért. Két napig leltároz­tak, aztán sok minden ki­fogyott otthon. Igaz, a kert ellát zöldségekkel, tartunk állatot, s a férjem munka­helyéről, a tsz-ből is kerül hús. Most csirkét szeretnék venni, ilyenkor, csütörtökön szoktak kapni. Amúgy nincs bajom az ellátással, ami mindennap kell, azt megta­lálom Csabacsüdön. Időnként bemegyek Szarvasra — oda dolgozom be —, olyankor megveszem, ami itt nem kapható. A község központjában le­vő élelmiszerbolt nem tar­tozik a legfiatalabb kereske­delmi létesítmények közé. A régi falusi vegyesboltok min­tájára készült, s valóban in­kább illene rá ez a név. A polcokon ugyanis az élelmi­szerek mellett festékek, il­latszerek, tisztítószerek egy­aránt megtalálhatók. Az üz­let meglehetősen zsúfolt. Ahol nincs polc, ott üres vagy félig telt sörösládák halmozódnak. Mindkét pénz­tárnál szép sor áll; a for­galom részben a közelgő hét­végének, részben a ma bo­nyolódó tüdőszűrő-vizsgálat­nak köszönhető. — Bontott csirke nincs? — lép egy idős asszony a pult­hoz. A fehér köpenyes el- adó széttárja a kezét: — Csak délután kapunk. — as évek végéről származó több ezer dolláros jelzálog terheli. Nyolcéves megfeszített munka után végül elkészült az egységes ingatlan-nyil-| vántartás. Mindössze 10 és fél ezer személyt nem tudtak utolérni, ami országos szin­ten kiugróan jó eredmény­nek számít. Arról nem be­szélve, hogy a vitatott tu­lajdonjogi kérdések közül csak — a több százezres nagysághoz képest — 15—20 került a bíróság elé. Egy csaknem évtizedes fo­lyamatban nehéz időhatáro-, kát felállítani. De nem té­vedünk nagyot, ha azt mondjuk: 1980 végén, 1981 elején a Békés- megyei in­gatlan-nyilvántartás szinte tökéletesen tükrözte a való­ságos helyzetet. Mi történ! ’80 óta? Ha a földhivatal ekkor karba tette volna a kezét, akkor napjainkban minden bizonnyal elölről kezdhették volna a nyilvántartás meg­szerkesztését. Kiss Sándor, a megyei földhivatal vezetője a következőket mondja er­ről. — A változásokról igyekez­tünk tudomást szerezni, il­letve a különböző módosítá­sokat ellenőrizni. ötéves ütemtervet készítettünk, ami­nek keretében évente meg­határozott településen felül­vizsgáltuk a nyilvántartáso­kat, ha nem is teljes részle­tességgel. Sajnos, továbbra is gyakran hiányosságokat ta­láltunk hagyatékoknál, a kül­területi zártkerti ingatlanok­nál és a vállalatok kezelői jogának változásai körül. 1982-ben például az örökségi ügyekből eredő változások 10 százalékát a földhivatal tár­ta fel. Ugyanez volt a mű­velési ági változások több mint 7 százalékával. Még mindig előfordul, hogy a kü­lönböző ingatlan adásvéte­lekről nem készítenek meg­felelő okiratot, illetve a pa­pírokat nem küldik el a föld­hivatalnak. Pedig kötelező lenne minden, az ingatlannal kapcsolatos változást bejelen­teni 1 Nemcsak az állampol­gároknak, a jogi személyek­nek isi Válaszára többen felkapják a fejüket. — Vegyen halat — java­solja az egyik asszony, aki­nek kosarában jókora fa­gyasztott hal lapul. A kosarak java megtelt kenyérrel, sörrel, felvágot­tal. Utóbbiból nem túl nagy a választék, igaz, nem is igen férne el több az ap­rócska hűtőpultban. — Leginkább a húsellá-. tással van gond — támaszt­ja alá észrevételemet Fránkó János, a nagyközségi közös tanács elnöke. — Van ugyan egy kis húsboltunk, de rész­leges nyitva tartással üze­mel, s a vezetője nem hely­beli. A Lenin Tsz-ben dol­gozók hozzájuthatnak még a technikai vágások során friss húshoz, de emellett nem ártana az élelmiszerboltnak sem bátrabban rendelni. Ta­lán épp ezzel növelhetné je­lentősebben forgalmát. Egyébként a közeljövő­ben a Szarvas és Vidéke Áfésszel együttműködve sze­retnénk javítani a község kereskedelmi ellátásán. Ter­veink szerint megszűnik az iparcikkbolt (a helyén presz- szót alakítanánk ki, jelenleg ugyanis csak kocsma van Csabacsüdön). Ugyanakkor bővítjük 140 négyzetméterrel A pontos nyilvántartás el­képzelhetetlen a változást jelző információk nélkül. A földhivatal adathoz két úton juthat. Egyrészt — ott, ahol erre lehetősége van — kény­szerpályán. Az építési ható­ságok a lakások használatba vételi engedélyét minden esetben elküldik a hivatalnak. Az adásvételi szerződésekről — ház, házhely, nyaraló — az illetékhivatal ad felvilá­gosítást. A mezőgazdasági in­gatlanokba bekövetkezett változásokról szóló szerződé­seket elsőként a földhivatal kapja meg. A többi esetben v’szont a tulajdonosnak, vagy a kezelőnek kell(ene) beje­lenteni a változást. Ha nem teszik meg. akkor a földhi­vatal csak a különböző el­lenőrzések során deríthet fényt az eltérésekre. Több milliárdos érték Varga Gábor, a megyei földhivatal ingatlannyilván­tartási osztályvezetőjét arról kérdeztük, hogy mit tehetnek azért, hogy az állampolgárok és a különböző jogi szemé­lyek ne feledkezzenek meg az adatszolgáltatási kötele­zettségeikről. — Először is az eddigiek­nél jobb propagandamunká­val tudatosítani kell az em­berekkel, hogy a pontos in­gatlan-nyilvántartás nem ön­célú valami. Elsősorban az ingatlan tulajdonosának ér­deke, hogy a nyilvántartás a valóságos állapotokat tük­rözze. A bejelentési kötele­zettség elmulasztása esetén késedelmi, vagy végrehajtási bírságot szabhatunk ki 100— 10 000 forint határ között. De hangsúlyozom, nem célunk az önmagáért való bírságolás. Egyébként megyénkben az ingatlan-nyilvántartás alap­vetően rendezett! Ennek el­lenére igaz, az esetek 10 szá­zalékában késedelmesen kapjuk meg az információt a változásokról, ami renge­teg pluszmunkát ró dolgo­zóinkra. Több milliárdos ér­tékről van szó, ami megér­demli, hogy az állampolgá­rok és jogi személyek a mai­nál nagyobb fegyelemmel működjenek közre a folya­matos, pontos ingatlan-nyil­vántartás kialakításában. Lovász Sándor a mostani élelmiszerboltot, s egy vegyes profilú üzletet hoznánk létre. Az átalakítás egymillió 300 ezer forintba kerül, amelyből 400 ezret ad az Áfész, 500 ezret hitelez a Mészöv, 100 ezret ad a ta­nács, s a maradék 300 ezer forintot pedig lakossági cél­részjegyek formájában te­remtjük elő. A távlati ter­vekben szerepel egyébként, hogy az új településrészen ABC-áruházat építünk; ezzel hosszabb távon megoldódik a községben— az élelmiszer- ellátás. Most is csak húsból kicsi a választék, mert há­rom helyen kaphatnak ke­nyeret, pékárut az emberek. Az élelmiszer-iéllátást javítja zöldségüzletünk, amely egy év óta szerződéses üzemelte­tésű. Az aprócska sarki épület a főutcáról leágazó utcácskára nyílik. Az ajtó tárva, a bejá­rat előtt babakocsi. Fiatal- asszony szorgoskodik a pult előtt. Paradicsom, szép ubor­ka, kétféle paprika, friss ka­ralábé a ládákban, számta­lan befőtt, lekvár a polco­kon. Minden van itt, csak üres polc nincs. Ügy mond­ják, a télen még a banán sem volt ritka vendég. Fiatal férfi kér fél kiló paradicso­mot. Az eladó a szebbjét vá­logatja. Gyorsan számol, s máris a következő vevőre villantja mosolyát... Gubucz Katalin kérdések Csabacsüdön

Next

/
Thumbnails
Contents