Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1385. MÁJUS 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Békési napok Heves megyében TEB-ülés Nem javult az élelmiszerek minősége Tegnap, május 15-én dél­előtt ülést tartott Békéscsa­bán a megyei tanács terme­lési és ellátási bizottsága dr. Szabó Sándor általános el­nökhelyettes vezetésével. Ott volt az eseményen Klaukó Mátyás, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője. Először megtárgyalták a Fo­gyasztók Megyei Tanácsának tájékoztatóját, amelyet Stei­gerwald György, az FMT elnöke terjesztett elő. Megállapította a bizottság, hogy a Hazafias Népfront irányításával működő fo­gyasztói fórumok az elmúlt három évben jól látták el felelősségteljes feladatukat. Ajánlásaikkal, állásfoglalá­saikkal segítették a vállala­tokat, az államigazgatási szervezeteket, hogy körülte­kintőbben dolgozzanak. Meg­vizsgálták az áruk és a szol­gáltatások minőségét, vá­lasztékát. Hangsúlyozták: a jövőben nagyobb gondot szükséges fordítani a tájé­koztatásra, hiszen a lakos­ságnak jobban meg kell is­mernie a tanács munkáját, lehetőségeit. Ugyanakkor a fogyasztók is legyenek kri- tikusabbak az áruellátást, a szolgáltatásokat illetően. Ezután beszámolót hall­gattak meg a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás mun­kájáról. Dr. Joó Jenő, az in­tézet igazgató főállatorvosa elmondotta, hogy az 1983-as átszervezés zökkenőmentes volt, megfelelő az állatorvo­sok száma. A napirend kap­csán a gondok között emlí­tették, hogy különösen a községekben, a kisebb tele­püléseken megoldatlan az elhullott állatok és mellék- termékek összegyűjtése, tá­rolása, őrzése és feldolgozá­sa. Ugyanis az ezekhez szükséges feltételek a leg­több helyen hiányoznak, a helyi tanácsoknak pedig nincs pénzük megfelelő zárt telepek építésére. Nehezíti a helyzetet, hogy egyre töb­ben vannak olyan felelőtlen személyek, akik ezeken a te­lepeken háboríthatatlanul garázdálkodnak. Feltörik a helyiségeket, megrongálják a kerítést és elviszik az elhul­lott állatokat, vagy azok ne­mesebb részeit. Nem egy esetben tapasztalták, hogy az ismeretlen tettes személy- gépkocsival érkezett és rej­télyes utakon távozott terhé­vel. Rágondolni is rossz, hogy az ebből készült élel­miszert esetleg valahol for­galomba hozzák. Ezért a tes­tület úgy foglalt állást: a beruházások meggyorsításán kívül nagyobb figyelmet kell fordítani a telepek biztonsá­gos őrzésére, a tettesek fe­lelősségre vonására. Ezért is van nagy jelentő­sége az ellenőrzéseknek. Az intézet évente mintegy 450 élelmiszert előállító és for­galmazó egységben tart vizs­gálatot. A 3400 szemle al­kalmából megnézett alap­anyagok és késztermékek egy részét teljes értéken, másik hányadát hatósági hússzékekben értékesítették. Az elmúlt évben az ellenőr­zött élelmiszerek 13,5 száza­léka nem felelt meg a szab­vány követelményeinek. Saj­nos, a tapasztalatok azt mu­tatják: összességében tavaly az előző évhez képest rom­lott az élelmiszerek minőséi ge. Ennek oka mindenekelőtt a fegyelmezetlen munka, az ösztönzőrendszer hiánya, az elavult géppark és technoló­Ma délután három órakor nyitják meg a békési napok rendezvénysorozatát Eger­ben, az Unikornis Szállodá­ban. Három napon keresz­tül a szálló éttermében bé­kési vacsoraestek lesznek, s a hallban pedig békési he­lyiipari termékekből összeál­lított kiállítást láthatnak az érdeklődők. Május 16. és 18. között Egerben három he­lyen, a Belvárosi ABC-ben. A Művelődési Minisztéri­um közzétette a következő, az 1985—86-os tanév munka­rendjére vonatkozó utasítá­sát, amely az óvodákban, az alsó és középfokú nevelési­oktatási intézményekben, to­vábbá az állami zeneisko­lákban szabályozza az okta­tómunka rendjét. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán augusztus 31 ién, illetve szep­tember 1-én tanévnyitó ün­nepéllyel, a dolgozók általá­nos iskolájában a rendtartás szerint megállapított első foglalkozási nappal, az álla­mi zeneiskolákban pedig szeptember 2—5. között szer­vezett tanévnyitó ünnepély- lyel kezdődik a tanév. Az első tanítási nap szepi tember 2., hétfő. Az első félév 1986. február 2-ig tart, az iskolák 1986. február 7-ig értesítik a tanulókat és szü­leiket az addig végzett mun­ka eredményéről. A tanév utolsó tanítási napja az általános iskolák­ban 1986. június 13., a kö­zépfokú iskolákban június 6. A középiskolák érettségiző osztályaiban, az egészségügyi szakiskola végző osztályai­ban május 9-én, a szakmun­a Bástya ABC-ben, a Do- mus Áruházban és Gyön­gyösön a Mátra-kapu ABC- áruházban Békés megyei ter­mékekből rendeznek árube­mutatót és -vásárt. A ren­dezvényeken megyénket az Univerzál Kereskedelmi Vál­lalat, a Békés Megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat és a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat képviseli. p. f. kásképző iskolák utolsó év­folyamain május 23-án ér véget a tanítás. A téli szünet első napja december 21., utolsó napja 1986. január 3. A szünet utá­ni, első tanítási nap január 6., hétfő. A tavaszi szünet 1986. április 7-től 11-ig tart: a szünet előtti utolsó tanítá­si nap április 3., a szünetet követő első tanítási nap áp­rilis 14. lesz. Az érettségi (érettségi ké­pesítő) írásbeli vizsgák a kö- -zépiskolák nappali tagozatán 1986. május 12-én, a nemze-| tiségi gimnáziumokban má­jus 9-én, az esti és levelező tagozatokon pedig 1986. má­jus 26-án kezdődnek. Az utasítás szerint az .is­kolákban összesen 14 mun? kanapot lehet tanítási szü­netként, a nevelő-oktató munkával összefüggő, nem tanórai tevékenységre —pél­dául ifjúsági napra, honvé­delmi napra és versenyre, kirándulásra — fordítani. Az utasítás kimondja, hogy a szülőket is érintő iskolai rendezvények — például a tanévnyitó és tanévzáró ün­nepély, a ballagás, a szülői értekezletek — csak az álta­lános munkaidőn kívüli idő­pontban szervezhetők. Minisztériumi utasítás az új tanév munkarendjéről Új színfolttal gazdagodott Békéscsaba: a Hunyadi téren átadták a békéscsabai lakásszövet­kezet generál kivitelezésében épült 15 lakásos lakóépületet. A földszinten üzletek és irodák lesznek, az emeleteken három kétszobás, három háromszobás, és kilenc két és fél szobás la­kás készült. A csabai lakásszövetkezet a foghíjbeépítésekre „specializálódott”, a hasonló lakásokra a városban nagy az igény, s a rendezési tervtől függően a jövőben is építenek hasonló otthonokat (Fotó: Fazekas László) Oz IKR befejezte a kukoricavetést Szerdán országszerte befe­jezték. a vetést a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat 233, kukori­cát termelő taggazdaságá­ban. A gazdaságok a csak- nem.,200 000 hektárnyi terü­leten a jó felkészülés ellené­re a csapadékos időjárás miatt 9—13 nappal később fejezték be a munkát. A ve­tést április közepén kezdték és már 20—24-től teljes len­dülettel haladtak. Akkor a 602 vetőgép napi 28 000 hek­táros teljesítőképességének 70—75 százalékát kihasznál­ták. Május elején az esőzé­sek miatt lényegesen csök­kent a napi előrehaladás. A vetőmagellátás kielégítő volt, az import vetőmag is időben beérkezett. A vető­mag minőségén azonban érezhető volt a tavalyi gyen­gébb termés, ami esetenként minőségi problémákat oko­zott. A szállítók a rosszabb minőségű vetőmagot rugal­masan igyekeztek kicserélni. A kitolódott tavaszi munkák miatt azok a gazdaságok, amelyek előbb befejezték a vetést, felajánlották gépeiket az időjárás miatt késleke­dőknek. Néhány napja csodaszép porcelánokban gyönyörködhetnek a sétálók Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Munkácsy Mi­hály kiállítótermének kirakatában. A kecses formájú kávés- és teáskészletek, faliképek, tányérok Szász Endre grafikus­művész munkái Hollóházáról. Az előző év végén bemutatott anyag nagy tetszést aratott, és pillanatok alatt gazdára ta­lált, s érzésünk szerint a képen láthatók sem fognak sokáig a kirakatban „porosodni” Fotó: Veress Erzsi Parlamenti küldöttségek elutazása Szerdán elutazott Buda­pestről a szovjet parlamenti delegáció, amely Lev Tolku- nov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnö­ke és Avguszt Vossz, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke, az SZKP KB tagjai vezetésével a Var­sói Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából tar­tott tanácskozáson vett részt. Ugyancsak a nap folyamán utazott el a Sztanko Todo- rov, a nemzetgyűlés elnöke, a BKP KB tagja vezette bol­gár; továbbá az Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés el­nöke vezette csehszlovák; a Stanislaw Gucwa, a szejm marsallja vezette lengyel; és a Gerald Götting, az NDK államtanácsának, valamint a népi kamarájának elnökhe­lyettese, a Keresztény De­mokrata Unió elnöke vezet­te parlamenti delegáció. Az ünnepi eseményen részt vett parlamenti képviselőket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, a Magyar Népköztársaság par­lamentje tárgyalócsoportjá­nak vezetője búcsúztatta. Je­len volt Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, Bulgária, Ondrej Du- rej, Csehszlovákia, Jerzy Zielinsky, Lengyelország és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Népfront-vita a lakókörnyezeti kultúráról Magyarország hagyomá­nyos lakókörnyezeti kultúrái­ról tartott vitát tegnap a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa építészeti és település- rendezési albizottsága a szer­vezet székházában. A megjelent szakemberek többek között megállapítot­ták: a hagyományos lakó- környezeti kultúrák feltárá­sa és. értékelése nélkülözhe­tetlen feladat, mert enél- kül igen nehéz meghatároz­ni az elköVetkező évek la­kásépítési programját. Az ülésen megjelent szakembe­rek rámutattak arra, hogy az utóbbi 20 év tömeges lakás­építését a következő évek­ben új formák váltják fel: növekszik az alacsonyabb szintszámú, de viszonylag sok lakást befogadó épüle­tek aránya. Nőni fog a ma­gánerős építkezések száma is, és várható, hogy az eddigi építési módokat a hagyomá­nyos magyar kisvárosi épít­kezési kultúrákhoz közel álló formák váltják fel. Az utóbbi években felerő­södött a települések meglevő lakásállományának, és a környezeti értékek felújítá­sának és megóvásának tár­sadalmi igénye is. Számos városrehabilitációs program veszi már' figyelembe a ré­gebbi korok építészeti emlé­keinek megóvását, és a mai igényekhez illő átalakítását. Szakmai körökben ugyanak­kor egyre gyakrabban fel­merül a kérdés, hogy vajon ebben a periódusban is a ná­lunk jóval fejlettebb orszá­gok építési gyakorlatát kell meghonosítani, avagy elér­kezett-e az ideje annak, hogy újra értékeljük még élő, de gyakran erősen elhanyagolt lakókörnyezeti hagyomá­nyainkat? Kérdés az is, van-e lehetőség arra, hogy e kultúrák megtartható eleme­it széles társadalmi rétegek­ben tudatosítsuk, alakítva ezzel a tervezői gondolkodást, s nem utolsósorban a közíz­lést. A feladat tisztázásához — mint arra az albizottság ülé­sén a. felszólalók közül töb­ben is rámutattak — az ed­digieknél konkrétabban kel­lene megvizsgálni: mennyire teszik lehetővé a mai igé­nyek és gazdasági feltételek értékelhető építészeti ha­gyományaink továbbfejlesz­tését. A közelmúltban az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium megbízá­sából munkacsoport foglal­kozott a témával. Arra a fel­ismerésre jutottak, hogy la­kókörnyezeti kultúránk gaz­dag örökséggel rendelkezik — de ez az örökség pusztuló félben van. Egyáltalán nem igazolható például az a köz­felfogás, amely szerint e kultúrák a múlt szegényes emlékei, és mai. életmódunk­kal nem egyeztethető össze. Az értékek megőrzése azon­ban nemzeti érdek is, és az ügy jelentősége miatt or­szágos összefogásra lenne szükség — hangsúlyozták vé­gül a vita résztvevői.

Next

/
Thumbnails
Contents