Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-15 / 112. szám

1985. május 15., szerda Május 28. — június 1. Zrenjanini kulturális napok Békéscsabán Liliomfi Mezőhegyesen Ifjúsági előadás magánvállalkozásban ZRENJANIN Tizenkilenc év­vel ezelőtt ala­pozták meg Bé­késcsaba és 'a jugoszláviai, vajdasági Zren- janin testvér- városi kapcso­latát. Nem telik el úgy év. hogy különböző küldöttsé­gek, művészeti és gazdasági csoportok, együttesek ne ke­resnék fel a másik várost. A hónap végén újabb fejezeté­hez érkezik ez a kapcsolat: első alkalommal zrenjanini kulturális, napokat rendez­nek Békéscsabán. Az előké­születekről, a programokról Csepelényiné Fekete Mária, a megyeszékhelyi tanács művelődésügyi osztályának vezetőhel.yette.se adott tájé­koztatást. Az öttagú politikai delegá­ció május 27-én. hétfőn ér­kezik Békéscsabára. A ren­dezvénysorozat résztvevői — a művészeti csoportok — ezt követően jönnek Békéscsa­bára. s általában másfél na­pot töltenek városunkban. A nyitórendezvény másnap. Egy koncert és öles plakátok ugyan nem hirdették, az újságban is csak néhány szerény sor ad­ta hírül, hogy hangversenyt ad az idei Czíffra-alapítvány egyik ösztöndíjasa, és há­rom tanítványa. Május 7-én a csabai zeneiskola nagyter­me mégis zsúfolásig megtelt a kezdésre. Zeneiskolai és szakiskolai tanárok és nö­vendékek népes tábora előtt adott fergeteges műsort a Szegedi Zeneművészeti Fő­iskolai gárda, élén Szecsődi Ferenc hegedűművésszel, Fe­kete Márta zongorakísérővel, és soraiban a növendékek­kel, Tóth Ritával, Rácz Gab­riellával és Fejes Tamással. Megyénk zeneéletében rit­kán lehetünk olyan magas szintű és örömteli muzsiká­lásnak részesei, mint amivel ezen az estén a dél-alföldi mester és növendékei aján­dékoztak meg bennünket. A rendezőknek kell gratulál­nunk az ötletért, akik az anyagi érdekeket félretéve, minden érdeklődő számára megnyitották a kapukat, és igazi, zenei csemegét tálal­tak a hallgatóság elé. A nyi­tott fülű diákok, a konzisok, az értő szakemberek és a laikusok számára is ínyenc dolognak számított a műsor­számok kínálata: Vieux­temps, Fauré, Lalo. Brahms. Paganini művei szólaltak meg a tanítványok hegedű­jén, Sosztakovics, Rimszkij- Korszakov, Debussy és Suk bravúrdarabjai pedig taná­ruk előadásában. Ha kritiku­si minőségben méltatnám koncertjüket, most hálás dol­gom lenne. A növendékeiben is ott élő tanár, a tudását, zeneiségét átadó egyéniség emberi kisugárzásáról, fö­lényes szakmai biztonságá­ról. közvetlenségéről hosz­kedden délután, fél 5 órakor kezdődik a Munkácsy Mi­hály Múzeumban, ahol a testvérvárosunkat bemutató fotókiállítást nyitják meg. Itt ad hangversenyt a Kocsa Kolarov Ifjúsági Kórus. A fiatalok énekkara este 8 órakor a városi tanács dísz­termében is koncertezik. Május 29-én. kedden dél­után 4 órakor ugyancsak a múzeumban lesz kiállítás­megnyitó. A jugoszláviai vá­ros képzőművészeinek mű­veiből rendeznek bemuta­tót. amelyre Békéscsabára érkezik egy öttagú, képző­művészekből álló delegáció is. Mindkét kiállítást az ér­deklődők három héten át tekinthetik meg. A zrenjanini Ulaznica cí­mű irodalmi-művészeti fo­lyóirat öt munkatársi is ven­dégünk lesz. Szerdán este a délszláv nemzetiségek által is lakott Battonyán tartanak irodalmi estet a jugoszláviai vendégek. Az ő programjuk másnap délelőtt Békéscsa­bán folytatódik: műhelybe­vidéke szán lehetne írnom. A je­lenlevők átérezhették ezt. Ám mindazok, akik nem le­hettek részesei ennek az es­tének, de a megyeszékhely szakiskolájának sorsát fi­gyelemmel kísérik, tájékoz­tatást kell hogy kapjanak valamiről. Az a példási szervezettség, a figyelem, az a rezzenéste­len csönd és együttlélegzés, ahogyan a közönség leendő muzsikus fiataljai szurkol­tak a színpadi eredményért, amilyen ovációval fogadták és értékelték hasonkorú tár­saik, és egy nagyszerű mű­vész produkcióját, a kívül­állók számára egy intézmény szelleméről adtak igen ro­konszenves képet. Arról a légkörről, amelyben ezek a zenei pályára készülő, szak­középiskolás fiatalok a min­dennapjaikat élik. A sorok­ban ülőkön iskolaköpenyek jelezték, hogy az esti koncert természetes folytatása a na­pi munkájuknak, az érettsé­gire készülésnek, a gyakor­lásnak, a korrepetációnak. Hogy özön elfoglaltságuk és szerepléseik mellett van idejük, erejük és igényük á nyitottságra. Az iskolaveze­tés kezdettől fogva természe­tes ösztönként táplálja be­léjük ezt az igényt. Kapcso­latot tartva zenei életünk él­vonalbeli művészeivel, gya­kori koncertlehetőségeket te­remt házon belül és kívül a növendékeknek, hogy azok ne érezzék a pályára készülés vidéki hátrányait. Természetes dolog ma már, hogy az iskola művésztaná­rai önálló esteken, évente négy-öt tanári koncerten mu­tatkoznak be, s az is elfoga­dott, hogy a filharmóniai turnékon megyénkben járó művészek késő estékig tartó. szélgetésre várják őket az Űj Aurora szerkesztőségébe. Csütörtökön este 7 órakor a Jókai Színházban lép fel a zrenjanini Madách Színház. Milan Grgics: Ébredj fel, Katám! című vígjátékát mu­tatják be magyar nyelven. Pénteken a csabai gyerekek lehetnek részesei a Népszín­ház Bábszínpada délelőtt 10 és délután 2 órakor kezdő­dő, szintén magyar nyelvű bemutatóinak, az ifjúsági ház nagytermében. Az utol­só program este szintén az ifiházban lesz: 7 órakor a Pionír Építőipari Vállalat műkedvelői Jugoszlávia né­peinek és nemzetiségeinek dalait és táncait mutatják be. Ezekben a napokban a Szabadság moziban jugo­szláv filmeket vetítenek, a mozi előcsarnokában pedig plakátkiállítás lesz. A Kö­rös-szálló éttermében zren­janini gasztronómiai napo­kat tartanak vendégzenekar és népi énekes közreműködé­sével. N. L. baráti beszélgetéseken, házi hangversenyeken ismertetik meg a fiatalokkal a zenei előadóművészet rejtelmeit, így járt itt már az Üj Buda­pest és a Kodály Vonósné­gyes, az ugyancsak Cziffra- ösztöndíjas Szeletsényi Nor­bert, a szegedi Weiner-ka- marazenekar és a fúvósötös, és a többiek, Bódás Péter, Delley József, Sin Katalin. Kérek Ferenc művésztaná- Tok, és most a párizsi és svájci turnéjára készülő Sze­csődi Ferenc, is. Ittlétük, tar­talmi munkájuk annak a kapcsolatnak a bizonyítéka, melyet a békéscsabai szak- középiskola tudatosan és el­szántan épít évek óta a társ- intézményekkel. Az iskola tanárai nemcsak helybe hoz­zák a növendékeknek az élő zenét, hanem szervezett for­mában el is viszik őket min­den jelentős zenei eseményre. Az osztálykirándulásokat úgy intézik, hogy zenei prog­ram mindig szerepeljen ben­nük. A Békéscsabai Zeneművé­szeti Szakközépiskolában idén tizenhárom diák érett­ségizik, közülük négyen a budapesti zeneakadémiára készülnek, a többiek a Zene­művészeti-Főiskola szegedi és debreceni tagozatára. Soraik­ból kerülnek ki a jövő hang­szeres és ének-szolfézs sza­kos tanárai, akik remélhető­leg visszatérnek majd me­gyénkbe, volt iskolájuk kör­zetébe. Az első növendékeit hamarosan szárnyára bocsátó békéscsabai szakközépiskola tartalommal megtöltött hét­köznapjai ehhez adnak szá­mukra útravalót. Bizonyára megbocsátja a kedves Olvasó, és a koncert nagy sikerű szereplő kvin­tettje, hogy a kritikus sorok helyett most kivételesen az est közönségéről, róluk, a pályára indulókról szóltam. F. P. Zs. A hivatásszeretet az egyik legszebb dolog a világon. Ha az ember teljes odaadással dolgozik, azt csinálja, amit szeret, amihez remekül ért, annak él. Gyakran értetlen­séggel, közönnyel és ellen­állással is szembenézve vál­lalja a küzdelmet, hogy hí­ven szolgálhassa szíve ügyét. Hivatásszeretet — ez a szép szó nemcsak a drámaíró és színházszervező Szigligeti Ede életére, munkásságára, valamint legismertebb hő­sére, Liliomfira, hanem a produkciót létrehozó vala­mennyi művészre egyaránt jellemző. A színészek ötlete volt Szigligeti vígjátékának ifjú­sági előadása, a gyerekek korának és érdeklődésének megfelelő színház — közös játék, ismeret, élmény — megteremtése. Kezdeménye­zésüket, nemes szándékukat, kitartó munkájukat dicséri, hogy Udvaros Béla rendezé­sében, magánvállalkozásban — a megyei, a városi tanács és az Állami Ifjúsági Bizott­ság támogatásával — magas művészi színvonalon megva­lósították ' elképzelésüket. Szórakoztató, elgondolkodta­tó, élménygazdag, emlékeze­tes színház. S mindez az or­szágban elsőként. Éppen an­nak a korosztálynak, akik a mesedarabokból már kinőt­tek, a felnőtt színházat még nem érthetik igazán, viszont életkoruknál, felkészültsé­güknél fogva igen alkalma­sak a közös játékra, fogéko­nyak a művészi élmény be­fogadására. Akikből nem utolsósorban rendszeres, kri­tikus, igényes, színházszere­tő közönség válhat. A Liliomfi a félreértések, tévedések, cselszövések víg­játéka. Rengeteg kitűnő al­kalmat kínál a színpadi hu­mor, a sokszínű tehetségek villogtatására. Valamennyi szereplője él is ezzel a lehe­tőséggel: mesteri fokon kel­ti életre Szigligeti alakjait: tudatosan, de mértéktartóan vegyítve a figurába saját egyéniségét. Ebben az elő-| adásban mindenki nagyot alakít a maga szerepében; mindenki emlékezetes marad a nézőben. A sziporkázóan szellemes nyelven, pergő párbeszédek­ben megírt darabban persze Liliomfi (Tomanek Gábor) a fő cselszövő, aki „megrende­zi” a helyzeteket, „elrende­zi” a bonyodalmakat, s ez­zel mindig újabbakat idéz elő. De bármit tesz is. az érthető, megbocsátható, hi­szen a boldogságáért harcol. (Egyébként valamennyien a boldogságukért szállnak sík­ra, csak éppen mást-,mást ér­tenek azalatt, illetve más­ként küzdenek érte.) Csel­szövései, szerepei közben maga Liliomfi játszik, villog legtöbbet. Igazi színház ez a színházban — méghozzá többszörösen. Tomanek Gá­bor. láthatóan nagy élvezet­tel, örömmel váltogatja sze­repeit. Jó értelemben gyere­kes, kellemes, kedves Lili­omfi. Párja, Mariska alakjá­ban Veitz Éva: kedves, sze­relmes gyerek, Rómeó Júliá­jára emlékeztet. Várday Zol­tán hatásos, határozott, oly­kor lelketlennek tetsző gyámatya, igazi filiszter- figura. Egyszerre bölcs és rászedett, elegáns és jópofa. Felejthetetlenné formálta Kamillát, a koros nevelőnőt Szentirmay Éva1. Liliomfi iránti rajongásában óriási. Ugyancsak emlékezetes ma-, rád Mészáros Mihály, mint Szellemfi, a minden szem- villanásával, mozdulatával és rebbenésével ízig-vérig ko­médiás, remek clown. Gár­donyi Géza színművében, A borban már találkozhattunk kiemelkedő parasztfigurák­kal a Jókai Színház színpa­dán. Kányái fogadós lánya, Erzsi (Szabó Zsuzsa) és szí-, ve választottja, Gyuri pincér (Hodu József) egyszerűen magukkal sodorják a né­zőt. Ám valamennyi pa­rasztszereplő fölé emelkedik a_ fogadós: Kalapos László. Minden bizonnyal a vígjáték egyik legsikerültebb, legélet- hűbb alakítása. A színdarabban elhangzó dalok, finálék (Mészáros Mi­hály zenéje, Várday Zoltán szövege) külön említésre méltók. A kifejező díszlet Gaburek Károly festőmű­vész alkotása. A bemutatónak a mezőhe- gyesi művelődési ház adott otthont. A többnyire diákok-i ból álló közönség kezdettől fogva nagy lelkesedéssel és hálával fogadta a művésze­ket. A vastaps és a hangos éljenzés biztos feledtette a színészekkel és a rendezővel az éjszakai próbák, a „több műszak”, a zsúfolt műsor­rend okozta nehézségeket. Szigligeti Ede tananyag az iskolákban. Az előadás te­hát az irodalomoktatást is segíti. Szigligeti — ahogyan erre a ■ darab előtti rövid, hasznos bevezető emlékeztet — száznál több drámát írt. Valamennyit a színházterem­tés, a hazaszeretet, a nyelv­ápolás jegyében. Nagy szín­házszervezőnk évekig volt a Nemzeti Színház igazgatója. Legnagyobb érdeme kétség-, telenül, hogy megalapozta a magyar drámaírást, beve­zette a hazai színművek mű­sorra tűzését, rendszeres előadását, megalkotta az első magyar dramaturgia­elméletet. Nevéhez fűződik a társadalomkritikus népszín­mű megteremtése. S mindez az önkényuralom és a ki­egyezés korában! Jól látta a színház társadalmi funkció­ját, egyéniségformáló, nem­zetnevelő szerepét. Lelke mélyén szörnyű csatákat vív­hatott! Saját bőrén tapasz­talta a színészek szociális kirekesztettségét, a vándor- színész lebecsülését, nehéz életkörülményeit, a komé­diásokkal szembeni előítéle­tek súlyát. Maga is álnév felvételére kényszerült. Ere­detileg Szathmáry József volt, de ügyvéd-földbirtokos apja papnak vagy mérnök­nek szánta, s a „tisztes pol­gári pályáról” letért fiútól megtagadta a családi nevet. „A kerek világon egyetlen cél éltet, / Egyek legyünk ketten: én és a művészet, / Tháliát szolgálom, tűzön-ví­zen által,...” — énekli Liliomfi első dalában. Szig­ligeti ebben a művében a színművészetnek állít méltó szobrot. Azt hirdeti, hogy a világon sok van, mi csodá­latos, de Thália birodalmá­nál nincs szebb! A színmű­vészet rangjának kivívása — hivatásszeretet. Túlzás len­ne azt állítani, hogy napja­ink köztudatában a színmű­vészet. a színház, a színész megkapja a méltó társadalmi megbecsülést. Még nem ál­talános, hogy igazán rang színésznek lenni. Ügy tű­nik, Szigligeti ma is nagyon aktuális. Niedzielsky Katalin Liliomfi éppen a gróf szerepében, Szellemfi és Erzsi társasá­gában (Szabó Zsuzsa, Tomanek Gábor és Mészáros Mihály) Fotó: Gál Edit Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Világablak (ism.). 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Népdalcsokor. 9.37: Beszélni nehéz ... 9.45: Dajposta. 10.05: Szántás. 10.33: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.52: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 11.52: A Living Strings zenekar filmzenét játszik. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Közéleti térkép. 13.05: Perényl Miklós gordonká- zik. 14.09: Vörösmarty Mihály: Orlay. 14.25: Operaslágerek. J5.00: Zengjen a muzsika. 15.30: Ritka magyar. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vesszőparipáink. 17.30: Haydn: Esz-dúr (Üstdob­pergés) szimfónia No. 103. 18.02: Kritikusok fóruma. 19.15: Rádiószínház: Május. 20.12: Diszkotéka. 21.12: Dévai Nagy Kamilla nép­dalokat énekel. 21.30: Szintézis. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fényes Szabolcs filmzenéi­ből. 22.45: Mire jó a költségvetés? 23.05: A guarani. 0.10: Madrigálok — forrásokról. PETŐFI RADIO 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.). 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Indulók, táncok — fóvós- zenekarra. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Vándor. 15.05: Boldog születésnapot. 16.00: Szolnok—Tallin. Vetélkedő- műsor közvetítése Szolnok­ról. 17.05: Kishegyi Árpád operettda­lokat énekel. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Nyolc rádió nyolc dala. 19.05: Phil Collinus felvételeiből. 19.50: Mit olvashatunk a Pártélet májusi számában? 19.55: Huszka Jenő müveiből. 20.20: Hunyadi Sándor meséli. 20.50: Tükörkép. 21.05: Beszélni nehéz (ism.). 21.17: Elvis Presley összes fel­vételei XXXII/20. rész. 22.30: Barangolás régi hangleme­zek között. 23.00: Latin-Amerika — A bra­zil hankrét költészet. 23.30: Verbunkosok, nóták. 24.00—4.30: Éjféltől, hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Csajkovszkij: Anyegin. 9.41: Olasz muzsika. 10.50: My Fair Lady. 11.20: Pillanatkép. 11.25: Népzene sztereóban. 12.00 fPorgy és Bess. 13.05: Bioritmus. 13.25: Lennie Tristano dzsessz- együttese játszik. 13.45: Muszorgszkij művek. 14.20: Slágerről-slágerre. 15.00: Saint Saens: Sámson és Delila, (opera.) Közben: 15.46: A bábu vére. 15.52: Az operaközvetítés folyta­tása. 17.13: Boccherini: G-moll vonós­négyes. 17.30: A Vándor Kórus énekel. Kb. 18.10: Julian Bream Dow- lanf-műveket játszik, lan­ton. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Fiatalok a seregben. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.30: Mindenki — másként. Kb. 20.50: A hangversenyközvetí­tés folytatása. Kb. 21.40: Operaest. Kb. 22.40: Joe Pass dzsessz- együttese játszik. 23.00: Latin-Amerika irodalma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 1T.05: Farmer és nyakkendő. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. 8.05: Iskolatévé. 8.25: Fizikai kísérletek in. 8.35: Systéme Internationale. 8.50: Éneklő ifjúság. 9.00: Rege a csodaszarvasról. 9.15: Kémia (középisk. n. oszt.). 9.30: Delta. 9.55: Égi postások. 10.50: Reflektorfény. 11.15: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 15.20: Csupajóvár. 15.55: Hírek. 16.00: Komodói varánuszok. 16.40: Szerelem. Magyar film. 18.05: Képújság. 18.10: Reklám. 18.15: Magyarország fürdőnagy­hatalom. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Üt a döntőig... 20.10: Everton—Rapid labdarúgó KEK-döntőmérkőzés. 22.05: Tv-tükör. 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Himnusz. II. MŰSOR 17.40: Újdonság az iskolában. 18.25: Perpetuum mobile. 19.10: Képújság. 19.15: Ecranul Nostru. 19.35: Balett mindenkinek. 20.00: Bemutatjuk a miskolci Nemzeti Színházat. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám. _ 21.45: Esték Abodyval. 22.15: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Fiatalok fóruma. 20.40: Dalok. 20.50: Fórum. 21.05: ,,A függetlenségért”. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.35: Tv-naptár. 8.45: Sólymok. 9.15: Postaláda. 9.30: Történelmi elbeszélés. 10.00: Pályaválasztás. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 17.00: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Sólymok. 18.15: Plusz-minusz 16 év. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színes fény — bevezető, utána játékfilm. 22.30: Tv-napló. SZÍNHÁZ 1985. május 15-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: A BOR Móricz- és Katona-bérlet 1985. május 16-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: A BOR József Attila-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Betyárok, 6 és 8-kor: Hány az óra. Vekker űr? Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: Eszterlánc. 4-kor: Kiskacsa a magaslesen. Békés­csaba Terv: Istenek a fejükre estek. Gyula Erkel: fél 6-kor: Kramer kontra Kramer, fél 8- kor: öld meg a soguntl Gyula Petőfi: 3-kor: Bűvös kő és a csodakút, 5 és 7-kor: Túl nagy rizikó. Orosháza Partizán: fél 6- kor: Hazánk, fél 8-kor: Tavaszi szimfónia. Szarvas Táncsics: 6- kor: Gumi Tarzan, 8-kor: Flór asszony és két férje. Szeghalom Ady: Vera és a férfilátogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents