Békés Megyei Népújság, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
o 1985. május 14., kedd Az ország öt városában Számítógépek karbantartása Hazánk számítógépparkja hosszú évek óta folyamatosan gyarapszik. Mivel a magyar komputergyártás jó nÓT hány éves lemaradásban van a nálunk fejlettebb országokhoz képest, ezért meglehetősen sokfajta számítógépet használunk, nézzük ezt akár a gépek származási helyét, akár kapacitását illetően. Több mint egy évtizede megszervezték Magyarországon a gazdálkodó szervek által üzemeltetett számítógépek javítását, karbantartását, alkatrészcseréjét, származzanak azok akár valamelyik KGST országból, akár Nyugatról. Egészen a legutóbbi időkig viszont nem volt javítóhálózata a magyar gyártmányú és a szocialista államokban készült közepes vagy kis teljesítményű, úgynevezett professzionális személyi számítógépeknek, annak ellenére, hogy mintegy ezerké'száz ilyen gépet használnak a kisebb üzemek, termelőszövetkezetek. Ügy látszik, az Agro-In- dusztria Innovációs Vállalat magára vállalta a fent említett számítógépek javítását, alkatrészcseréjét, mert létrehozott egy országos hálózatot SCILCO néven, három számítógéptípus karbantartására. A három számítógéptípus, amit a SCILCO javít-karbantart: a Felix, a Proper 16, és az M 08 X. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a műszerészeknek legkevesebb gondjuk a Proper 16 típussal van, hiszen e termék nagydíjat nyert az 1984. évi BNV-n, s a gyártás tavaly szeptemberi megkezdése óta 170 darabot vásároltak a vállalatok e nagy háttértárolóval felszerelt gépből. Ugyancsak a Budapesti Számítástechnikai Intézetben fejlesztették ki az M 08 X nevű gépet. Ez a komputer fele akkora teljesítményű, mint a Proper 16, de népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már ötszázharminc üzemel szerte az országban, pedig csak 1982 ősze óta gyártják. A SCILCO által gondozott harmadik számítógép, a Felix, francia licenc alapján készült román gyártmány, amit a magyar külkereskedelem tíz éve importál. Az új javítószolgálat — amely a fővároson kívül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Kaposvárott tart fenn telephelyet — a mag'yar gyártmányú számítógépeknek garanciális gondozását is elvégzi és a Számítástechnikai Koordinációs Intézet tudományos és műszaki irányítása mellett végzi munkáját. (horpácsi) Energiaracionalizálási beruházások A népgazdaság energiagazdálkodási programjához igazodva a vállalatok, és más gazdálkodó szervezetek a tervidőszak eddigi szakaszában több mint 2900 energiaracionalizálási, beruházási javaslatot dolgoztak ki. amelyeknek költsége meghaladja a 45 milliárd forintot. A saját forrásokat kiegészítő állami támogatás és egyéb kedvezmények elnyerésére benyújtott pályamüvekből eddig 1650 beruházás, ösz- szesen 24,5 milliárd forint, értékű fejlesztés finanszírozására kötöttek szerződést a bankokkal. Ebből az idén mintegy 4,5 milliárd forintot költenek az energiamegtakarítás feltételeit javító létesítményekre. Az idén befejeződő energiaracionalizálási beruházások költsége — az előző évek ráfordításaival együtt — megközelíti a tízmilliárd forintot. A RÁBATEXT Győri Textilipari Válalatnál hamarosan végeznek a szereléssel, és megkezdik a próbaüzemeltetést azokkal a gőzmo- torgenerátorokkal, amelyek évente mintegy négyezer megawattóra villamos energiát állítanak elő. A megtakarítás lényege az, hogy a gyár rendelkezésére álló nagy nyomású gőzt áramtermelési munkára fogják, mielőtt a lényegesen kisebb nyomást igénylő textilipari berendezésekhez vezetnék. A Győr-Sopron megyei energetikai szakemberek a kedvező tapasztalatok alapján megvizsgálják, hogy mely további üzemekben hasznosíthatják áramtermelésre a gőznyomás csökkentésével eddig veszendőbe ment, úgynevezett expanziós energiát. A tervek szerint az év közepére felszerelik a Szilas- menti Mgtsz kerepestarcsai feldolgozó üzemében a zöldségszárítás „hulladékmelegét” hasznosító berendezést. Hőcserélő beépítésével fogják fel a hőenergiát, s ezzel előmelegítik a szárítóberendezésbe táplált levegőt. A kísérletek szerint ily módon a tüzelőanyag mintegy 20 százalékát, évente 45 tonna tüzelőolajat takaríthatnak meg. A Csepel Autógyár szerelőcsarnokában korszerűsítik a világítási berendezéseket, s erre a rekonstrukcióra újszerű megoldást tervezett az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat. Az újdonság az, hogy nagy nyomású, 400 wattos nátrium- lámpákat alkalmaznak a szerelőcsarnokban. Ilyen lámpákat eddig csak a közterületeken használtak. A nátrium- lámpák csak harmadannyi villamos energiát fogyasztanak, mint a meglevő fénycsövek, ugyanakkor a munkahely megvilágítása is lényegesen jobb a korábbinál. A vállalkozó szellemű üzemek új gyártmányokkal bővítették az energiatakarékos berendezések, anyagok kínálatát. A KERIPAR Vállalatnál elkészült az úgynevezett hőcsöves gázüzemű ételfőző üst mintapéldánya. A berendezés elemét, a hőcsövet a Villamosápari Kutató Intézet fejlesztette ki. Az ételfőző-üst hatásfoka 64 százalékos, lényegesen jobb, mint az eddigi berendezéseké, amelyek mindössze 40— 45 százalékos hatásfokkal működtek. Az új termék tehát 20—24 százalékkal csökkentheti a gázfelhasználást. A Fertődi Építőipari Szövetkezet osztrák licenc alapján, jól szigetelő falazóelemek, födémbéléstestek gyártását készíti e]ő. Rövidesen megkezdik az üzemszerű termelést, amellyel évente 500 kislakás építéséhez szükséges elemet állítanak elő. A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezet melléküzemága arra vállalkozik, hogy habosított poliuretán- nal szigetel istállókat, hűtőházakat, raktárakat, tartályokat, vezetékeket, és más létesítményeket. Az utólagos szigeteléssel az épületek fűtőanyagának 20—40 százalékát lehet megtakarítani. Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet gyűjteményben foglalta össze az országos elterjesztésre alkalmas, energiatakarékos megoldásokat, hogy minél szélesebb körben hasznosítsák ezeket az újdonságokat. Az Alumíniumárugyáx budapesti üzemeiben az idén 210 ezer propán-bután gázpalackot gyártanak, 25 százalékkal többet, mint tavaly. A vállalat megkezdte idei exportszállításait is, megrendelői között osztrák, NSZK-beli, angol, holland, belga, svéd és szingapúri cégek is szerepelnek. A képen: kiszállításra váró palackok (MTi-fotó: Varga László — KS) Hz autók és autósok gondjairól Beszélgetés a Merkur főmérnökével Személygépkocsi. Százezrek öröme, olykor bosszúsága. Napjainkban az autó már nem luxus, életünknek szerves része, dolgunkat könnyíti, ha gondunk van vele, idegünket, pénztárcánkat teszi próbára. Az új járműveken a garanciális és szavatossági időszakban végzett javítások úgy, ahogy megoldottak. De milyen az új személyautók minősége, melyek a gyakoribb hibák és mi a különbség a garancia és szavatosság között? E kérdésekről beszélgettünk Czollner Zsigmonddal, a Merkúr Vállalat főmérnökével. (Hazánkban forintért — egyben legnagyobb mennyiségben is — a Merkur Vállalat forgalmaz új személy- gépkocsikat. Tavaly 94 ezer 130 személygépkocsit értékesítettek, több mint 11 milliárd forint értékben. E roppant mennyiségnek csupán 4—4,5 százaléka került kö- zületekhez. Ladából 26 ezret.' Trabantból 21 ezret, Wartburgból és Daciából 11—11 ezret, Skodából 9 ezret. P—126-osból 5 ezret adtak el, a többi egyéb típusokból került ki. Az idén a vállalat értékesítési tervében 96 ezer 600 személyautó eladása szerepel, mintegy 12 milliárd forint értékben. Szeretnének eladni egyebek között 25 ezer Ladát, 21 ezer Trabantot, 14 ezer Wartburgot, 13 ezer 600 Daciát, 10 ezer Skodát, 5 ezer Polski 126-ost és 3 ezer Zasztavát. A többi mennyiséget a Moszkvics, a Volga, a P—1500-as, a Barkas és az UAZ adja. Mindezeken túl 20 ezer használt személygépkocsi forgalmazásával számolnak, melyből a békéscsabai telep értékesítési tervében 1300 autó forgalmazása szerepel, 75 millió forint értékben.) — Elöljáróban szeretném leszögezni: a tévhittel ellentétben, a Merkur nincs olyan nyereséges, mint ahogy a szóbeszéd tartja. Nem vagyunk nyereségorientáltak, a 3,5 százalékos árrés ezt nem is teszi lehetővé. Ez az összeg fedezi az országhatártól a szállítási, a kereskedelmi és műszaki költségeket, beleértve a null- revíziót. A teljesen elkülönített vevőszolgálati alap megtakarítása sem növeli nyereségünket, ha valamit netán mégis sikerül — amire az utóbbi években nem volt példa — megtakarítanunk, az az összeg a következő esztendő alapját növeli. Tehát nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy a vevőszolgálati alapból spóroljunk. Mindezeket figyelembe véve 1984-ben a több mint 11 milliárdos forgalomból alig 150 milliós nyereséget értünk el. — Mi tulajdonképpen a vevőszolgálati alap, mennyi az, és mire fordítható? — Vevőszolgálatunk csaknem 460 millió forinttal gazdálkodik. Ebből a pénzből fedezzük a garanciális és szavatossági javításokat. Korábban a haszonjárművek garanciális és szavatossági ügyeit is mi intéztük, ez évtől viszont kizárólag’ a személygépkocsi-szolgáltatás tartozik hozzánk. Az országban százharmincegynéhány szervizüzemmel van szerződésünk garanciális javításra. Célunk, hogy minél több ilyen jellegű szervizzel szerződjünk azért, hogy vevőinknek minél kevesebbet kelljen utazniuk, és egyben nagyobb lehetőséget adjunk nekik a választásban. Vagyis, oda menjenek újonnan vásárolt személygépkocsijukkal, ahol számukra színvonalasabban elvégzik az előírt szervizmunkát, a szükséges javításokat. Éppen ezért ez évtől a megfelelő műszaki feltételekkel dolgozó kisiparosokat is be kívánjuk kapcsolni a vevőszolgálatba. Már vannak érvényes szerződéseink, s több szakemberrel tárgyalunk. — Garancia, szavatosság. Két különböző jogi fogalom. Mi a kettő között meglevő alapvető különbség? — A garancia a személygépkocsik lü ezer kilométer futóteljesítményéig, illetve a vásárlást követő egy éven belül, az üzemeltetéssel előjövő gyári hibák kijavítására, s nem pedig kezelési, karbantartási rendeltetésellenes használat, átalakítás, karambol stb. során keletkezett hibákra vonatkozik. Csak példaként említem: a jótállás szempontjából nem tekintjük hibának a természetes elhasználódás mi atti utánállitást, a porlasztó elszennyeződését, a fékbetétek kopását és szennyeződését, a tengelykapcsoló holtjátékának beállítását. A garanciális időn belül értékesített személygépkocsi garanciális jogát az új tulajdonos azonos feltételek mellett — 10 ezer kilométer vagy egy év — megkapja. A szavatosság a forgalomba hozataltól számított 3 éven belüli időszakra terjed ki az első tulajdonos részére. A rejtett gyári hibáknak a bizonyítása, amik a gépkocsi átvételekor nem voltak felismerhetők, a vevőnek a kötelessége. Hangsúlyozom: a szavatosság csak a személygépkocsi első tulajdonosára vonatkozik, míg a garancia több tulajdonosra is átruházható. A szavatossági meghibásodások elbírálását a Merkúr hosszú időn át fenntartotta magának, majd fokozatosan kiadta a szervizeknek. Jelenleg valamennyi szervizállomás elbírálhatja a szavatosságot, mind jogi, mind pedig műszaki szempontból. így nem kell az ügyfélnek ránk várakoznia, hogy megvizsgáljuk járművét. A szervizek szakemberei a tulajdonosnak a választ megadják, s hozzánk csak az elszámolás fut be. Ami az alkatrészellátást illeti, elmondhatom: az utóbbi években nem javult. Á szervizeknek nincs megfelelő forgóalapjuk arra, hogy alkatrészeket készletezzenek. Aztán az alkatrész-forgalmazók többszöri átszervezése nyomán is zökkenők voltak, s vannak, remélhetőleg nem sokáig. Most úgy tűnik, hogy a kialakított rendszer kezd beállni. Megítélésünk szerint napjainkban az alkatrészellátás legjobb — az 1300-asok kivételével — a Ladáknál, legrosszabb a Moszkvicsnál. — Milyen az értékesített személygépkocsik minősége? — Nehezet kérdezett. Általában nem romló. Az utóbbi öt évben mintha több gondunk lenne a Ladákkal, ez időszakban viszont javult a Skodák minősége, a többi típusé alapjában véve változatlan. — Köztudott: minden autó árába beépítik, bele kalkulálják a garanciális és a várható szavatossági költségeket. Mennyi ez az összeg, s elegendő? — Személygépkocsi-típusonként ez az összeg változó, 4000—8500 forint között mozog, szinte egyetlen típusnál sem lehet megtakarítani. Feltűnően túllépjük az utóbbi összeget a Zaszta- váknál. De más. általunk forgalmazott autóknál is meghaladjuk, néha kétszeresével is azt a keretet, amit megállapítottak. Ennek oka az is, hogy 1979-től a szervizköltségek 30—32 százalékkal, az alkatrészek árai 24— 25 százalékkal emelkedtek. — Bírósági ügyük van? — Évente 100—110 körül, körülbelül fele-fele arányban nekünk vagy az ügyfélnek adnak igazat a szakértők véleményét figyelembe véve. Ha a vásárlónak igaza van, akkor igyekszünk peren kívül kiegyezni vele — mondta befejezésül Czollner Zsigmond, a Merkur főmérnöke. Szekeres András Helyzetjelentés a főváros nagyobb beruházásairól Csaknem 1200 lakás készült el, folytatódnak a már korábban megkezdett kórházi rekonstrukciók, jól haladnak az útfelújítások, s befejezték kétezer tanácsi lakás korszerűsítését — tájékoztatták Budapest jelentősebb építkezéseinek első negyedéves helyzetéről a Fővárosi Tanács beruházási főosztái lyán az MTI munkatársát. Az építkezésekre általánosan jellemző volt, hogy a kivitelezők munkáját hátráltatta a hosszan tartó, hideg tél. Emiatt munkájuk lelassult, időnként lehetetlenné is vált, ami akadályozta a határidők betartását. Mindez meglátszik a Margit kórházi rekonstrukció második ütemének kivitelezésénél is, ahol az építő vállalat a jó idő beálltával létszámátcsoportosítással gyorsította fel a munkák ütemét. Ennek köszönhetően az ott készülő új épület átadásának határideje tartható. A terveknek megfelelően tovább épül a főváros egyik legfontosabb közlekedési eszköze, a Metró: az észak-déli vonalon tavaly novemberben átadott szakasz folytatásaként az Árpád-hídtól Újpest felé haladnak tovább a kivitelezők. Az úgynevezett III b szakasz első ütemének 3850 méteres vonalán négy állomás lesz: a Róbert Kái roly körút után a Forgács utcánál; a Gyöngyösi utcánál; az újpesti vasúti megállóhelynél; az ideiglenes végállomás pedig az Árpád út, Bajcsy-Zsilinszky út csomópontjában lesz.
