Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 12., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL ÉVFOLYAM, 85. SZÁM BÉKÉS MEGYEI fl Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Kádár János felszólalása a tanácskozáson A Hazafias Népfront Országos Tanácsa csütörtökön a Parlament vadásztermében üiést tartott. A tanácskozáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára. Az ülés napirendjén az MSZMP XIII. kongresszusával kapcsolatos népfront-állásfoglalás, valamint az ország- gyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítésével összefüggő kérdések szere­peltek. Kállai Gyula, a HNF OT elnöke megnyi-. tója után a testület megemlékezett a kö­zelmúltban elhunyt Gosztonyi Jánosról, aki évtizedeken át felelős tisztséget töltött be a népfrontmozgalomban. A napirendnek megfelelő­en Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára tartott tájékoztatót az MSZMP XIII. kongresz- szusáról, s szólt a népfront­mozgalomnak a kongresszusi határozatból adódó feladatai­ról. Egyebek között megálla­pította: a kongresszus — amelynek munkáját élénk társadalmi érdeklődés kí­sérte — nagy figyelmet for­dított a párt és a tömegek kapcsolataira, s olyan prog­ramot fogadott el a követke­ző évekre, amellyel az egész társadalom egyetérthet. A kongresszusi beszámoló pozi­tívan értékelte a Hazafias Népfront politikai tevékeny­ségét. A népfrontmozgalom egyik legfontosabb feladata a továbbiakban a kongresz- szus határozatában foglalt célok nemzeti programmá emelése — hangoztatta. Pozsgay Imre a további-, akban ismertette a HNF OT állásfoglalását a párt XIII. kongresszusának határozatá­val kapcsolatban. „Az országos tanács üd­vözli, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusa megerősítette a párt fő politikai irányvona­lát. Egyetért a határozatban megjelölt társadalmi célok­kal, amelyek a gazdasági építőmunka, az életszínvo­nal, a kultúra és a közmű­velődés kérdéseivel kapcso­latban megfogalmazódtak. A népfrontmozgalom a kong­resszusi határozat útmutatá­sait és társadalmi céljait a nemzeti felemelkedés prog­ramjának tekinti, olyan programnak, amely egész né-, pünk, nemzetünk további előrehaladását szolgálja. A A HNF Országos Tanácsának Hazafias Népfront üdvözli, hogy a határozat a népfront­mozgalomra, mint népünk összeforrottságát kifejező, a közélet tevékeny résztvevő­jeként munkálkodó, széles társadalmi alapon nyugvó politikai tényezőre kíván to­vábbra is támaszkodni. Hazánk jövőjének, sorsá­nak alakításában továbbra is a szövetségi politika, a nem­zeti közmegegyezés alapjai-i nak a kiszélesítése az irány­adó. A HNF minden erejével támogatja a Magyar Népköz- társaság külpolitikáját, mely­nek alapvető célja a nemzet­közi béke biztosítása, a né­pek közötti barátság ápolá-j sa, a társadalmi haladás elő­mozdítása. E program meg­valósítása érdekében kész mozgósítani társadalmunk osztályait és rétegeit, pártta­gokat és pártonkívülieket, vallásos és nem vallásos em­bereket egyaránt. A mozgal­ülésén felszólalt Kádár János mi munka hagyományos és új területein arra törekszik, hogy az alapvető társadalmi, politikai és gazdasági kérdé-» sekben hozzájáruljon a dön­tések előkészítéséhez és fele­lős részt vállaljon azok meg­hozatalában és végrehajtásá­ban. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa felhívja tár-, sadalmunk minden tagját, hogy a párt XIII. kongresz- szusának határozata alapján képességei és tudása legja­vát adva munkálkodjék szo­cialista hazánk felvirágozta­tásán” — fejeződik be az ál­lásfoglalás. Pozsgay Imre ezt követően az országos tanács elé tér-, jesztette a Hazafias Népfront választási felhívásának ter­vezetét, és megállapította, hogy a dokumentum széles körű társadalmi konzultáció nyomán született. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott a magyar párt- és kormányküldöttség Moszkvában tett látogatásá­ról, amelyre a hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ki­állítás alkalmából került sor. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhiva­tal elnökének előterjesztését a VII. ötéves terv kidolgozá­sának helyzetéről és megha­tározta a tervezőmunka foly­tatásának feladatait. A kormány beszámolót hallgatott még a tavaszi me­zőgazdasági munkák helyze­téről, megállapította, hogy azok szervezetten és jó ütem­ben haladnak. Felhívta az il­letékeseket, hogy minden szükséges intézkedést tegye­nek meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló feladatok teljesítésének elő­segítésére. A Minisztertanács átte­kintette a sportmozgalom helyzetét, határozatot és munkaprogramot fogadott el az iskolai testnevelés, a sza­badidő- és versenysport fej­lesztésére. Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Ru­dolf Rohlicek miniszterel­nök-helyettest, a magyar— csehszlovák gazdasági és műszakintudományos együtt­működési bizottság csehszlo­vák tagozatának elnökét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar társ­elnöke. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocia-, lista Köztársaság budapesti, és Kovács Béla, hazánk prá­gai nagykövete. K környezetvédelemről tárgyaltak Napirenden a kukoricatermesztés Tegnap, április 11-én, a Szeghalmi Állami Gazdaság töviskesi kerületében tar­totta kibővített ülését a ME- DOSZ Békés megyei bizott­sága. Elsőként Sarnyai Fe­renc, a bizottság elnöke szó­lalt fel, köszöntötte a vendé­geket — köztük Czirmai Ti­bort, a MEDOSZ-központ osztályvezetőjét, dr. Takács Jánost, a megyei tanács osz­tályvezetőjét, Dávid Lajost, az SZMT munkatársát —, majd ismertette a napiren­det. Első napirendi pontként Túri Ferenc, a megyei bi­zottság munkatársa terjesz­tett elő írásbeli jelentést az ágazati szakszervezethez tar­tozó mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi tevékeny­ségéről. Röviden összefog­lalva: a mezőgazdasági üze­meknél kedvező változások figyelhetők meg az utóbbi időben a környezetvédelmet illetően, azonban a szak­szervezeti bizottságoknak, s velük együtt a megyei bi­zottságnak sok feladata van még ez ügyben. Az előter­jesztést élénk vita követte, a hozzászólók egyetértettek a benne foglaltakban. Második napirendként Gá- csi Péter, a megyei bizottság titkára számolt be a felsza­badulási és kongresszusi munkaverseny 1984. évi eredményeiről, majd beje­lentéseket tett. Ezek közötti elmondta, hogy az április 5—6-án, Sopronban meg­tartott országos MEDOSZ- sakkversenyen szép békési sikerek születtek. A férfi egyéni versenyben 3. és 4., a női egyéniben 1. és 2., a férfi csapatversenyben 2., a nőiben 1. helyezést szereztek a békési versenyzők, s az összesített versenyben is me­gyénk csapata, a vándorku­pa védője végzett az élen. m. sz. zs. Az utóbbi évek aszályos időjárása ellenére, Békés megye megőrizte vezető he­lyét a kukoricatermesztés­ben. A megye mezőgazdasá­gi üzemeiben 1981—84 kö­zött a hektáronkénti ter­mésátlag 6,79 tonna volt, s ez jóval magasabb az or­szágos átlagnál. Az ország kukoricatermésének több mint 10 százaléka termett tavaly a Viharsarokban. Az is nyomon követhető ugyanakkor, hogy az időjá­rás az elmúlt években nem­csak a termések alakulására hatott kedvezőtlenül, hanem a termelési kedvet is visz- szavetette. A termőterület növelésére ösztönözheti vi­szont a gazdaságokat a MÉM és a PM együttes, a jövede­lemadó mérsékléséről kö­zelmúltban megjelent, ren­deleté. Kedvezményben a termőterületet növelő gaz­daságok részesülhetnek. A kukoricatermesztés jö­vője szempontjából azon­ban változatlanul kulcskér­dés marad, hogyan alakul a jövedelmezőség — állapí­tották meg többek közt azon az április 11-én, csütörtökön, Békéscsabán megrendezett tanácskozáson, amelyen a termesztés jelenéről és jövő­jéről esett szó. A megbeszé­lés résztvevőit dr. Szabó Sándor, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese kö­szöntötte, majd a megjelent szakemberek ismert kutatók­tól, gazdasági vezetőktől hallhattak előadásokat. A termelés fejlesztéséről dr. Németh János, a Gabonater­mesztési Kutató Intézet fő­osztályvezetője, a termesztés gazdaságosságáról dr. Bor­széki Éva, az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézet osztályve­zetője, a termelés gyakorlati tapasztalatairól pedig dr. Papp Tibor, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese be­szélt. ..tűi J iwrrr Uj József Mtila-szobor Tegnap Békéscsabán a József Attila-lakótelepen felavatták a lakótelep névadójának szobrát. Az eső utáni napos-szeles délelőttön sokan várták megkülönböztetett figyelemmel a le-t leplezést. A megyeszékhely legnagyobb lakótelepe értékes, szép szo­borra] gazdagodott. Kligl Sándor szobrászművész alkotása költőnk A hetedik című versét idézi: hat fehér mészkőből faragott sziluettfigura előtt áll József Attila bronz alakja. Sasala János, a városi tanács elnöke avatóbeszédében töb­bek között a következőket mondta: „Az alkotás átadásával tisztelgünk a költő születésének 80. évfordulóján, és ez az átadás szolgálja egében a lakótelep elnevezését is. József At­tila személye, hite, igazságszeretete legyen példa és mérték mindannyiunk előtt e fiatal lakótelep mindennapjainak éle­tében.” Az új szobor talapzatára elsőként a lakótelepi pártszerve­zet és a Hazafias Népfront, a városi tanács és a lakótelep is­kolái helyezték el a megemlékezés koszorúit. Majd a város-i rész diákjai, óvodásai egy-egy nagy költő emléke előtt. Küldöttközgyűlés a Tegnap, csütörtökön kül­döttközgyűlést tartottak a Békés Megyei Ipari Szövet­kezetek Szövetségében. Szé­kely László, a KISZÖV el­nökségének tagja, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet elnöke üdvözölte a megje­lenteket, köztük Csatári Bé­lát, a megyei pártbizottság titkárát, Mészáros Vilmost, az OKISZ elnökhelyettesét, majd átadta a szót dr. Sü- meghy Csabának, a KISZÖV elnökének, aki szóbeli ki­egészítést fűzött az előter­jesztett írásos anyaghoz. Békés megye szövetkeze­tei alapvetően jól zárták az elmúlt évet, sajnos két na­gyon fontos előirányzatot — a tőkés export fokozását és a jövedelmezőség javítását — nem sikerült teljesíteni. A tavalyi munkát elemez-, ve kiderült, hogy az első fél­év adatai alapján még jogo­sak voltak a remények, de az év második felében a szövetkezetek többsége el­maradt a várakozástól. Eb­ben valószínűleg az is közre­játszott, hogy csökkent a tő­kés export ösztönzése és a termelők inkább a könnyebn ben járható, és nagyobb jö­vedelmet hozó utat, a bel­földi értékesítést, illetve a szocialista exportot válasz­tották. A megye szövetkezetei eb­ben az évben a bázishoz ké­pest 8,7 százalékkal tervezik növelni a tőkés exportot, ez a célkitűzés kemény munká­val teljesíthető. Nem feledr kezhetünk meg azonban ar­ról, hogy az éves teljesítés még így sem éri el az 1983- as szintet. A beszámoló feletti vitá­ban fontos kérdések kerül­tek terítékre. A Békés Me­gyei Szolgáltatóipari Szövet­kezet elnöke, Botyánszki Pál elmondta, hogy az új sza-i bályozók szinte tönkreteszik az olyan, sok élőmunkát igénylő, ágazatot, mint a személyi szolgáltatás. A szö­vetkezet tavaly 46 millió fo­rintos lakossági bevételt ért el, s eközben másfél millió forintos veszteséget termelt. Szerencsére az ipari és a kereskedelmi tevékenység egyelőre .pótolja a vesztesé­get. Hasonló hangnemben be­szélt a békésszentandrási szőnyegszövő elnöke, Czuczi Ernő is. A megye hat házi­ipari szövetkezete a szövet­kezetek 474 millió forintos tőkés exportjából 100 mii-, liót ad. Miközben a legtöbb szál virággal tisztelegtek a U. T. Fotó: Fazekas László KlSZÖV-ben helyen csökkent a tőkés ex­port, a háziipari szövetkezet 3 százalékkal növelte dol­lárelszámolású kivitelét. Az elvonások hatására 8,5 szá­zalékká] csökkent a nyeresé­gük, csökken a béremelési lehetőségük is, miközben a bérköltségek 2 és fél millió forinttal nőnek. Most éppen az olcsón, dollárt termelő bedolgozóktól, háziipari te­vékenységet folytatóktól kell megválniuk, mert nem bír­ják fedezni az emelkedő ter­heket. Hozzászólt a vitához Mé­száros Vilmos, az OKISZ el­nökhelyettese is. Elismerte, hogy a szabályozók nagyon erőteljesen differenciálnak, és előfordul az is, hogy nem mindig a jó irányban. Mind­ezek ellenére Békés megye szövetkezeteinek célja nem a talpon maradás, hanem a fejlődés kell hogy legyen. Ami pedig a tőkés export ösztönzését illeti, elmondta: az országnak keli a dolláréi-, számolású kivitel, de nem mindenáron, rossz üzleteket nem kell megkötnünk. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára el­mondta: nehéz, de eredmé­nyes évet zártak a megye ipari szövetkezetei. Terme-i lésüket 10 százalékkal nö­velték, fokozták belföldi ér­tékesítésüket és szocialista kivitelüket. A megye ipari termelésének egyhatodát — mintegy ötmilliárd forint ér­tékben — a szövetkezetek adják. Napjainkban egyre fonto­sabb az egyenletes, jó minő­ség biztosítása, és a megfe­lelő szállítási fegyelem. Ezen a téren még elég sok gon­dunk van. Természetes, hogy mindehhez megfelelő műsza­ki fejlesztés, ahhoz pedig pénz kell, és ebben van ma­napság a legnagyobb hiány. Végezetül a megyei párt- bizottság titkára szólt a kis­szövetkezetekről is. Sok te­rületen ezeknek létjogosult­ságuk van, de manapság mintha divat lenne ilyene­ket létrehozni. Nem szabad a jól működő, nagy szövet­kezetek rovására erőltetni ezt a feldarabolási irányza­tot. A vita végeztével a kül­döttek elfogadták a beszá­molót, jóváhagyták a szak- bizottságok múlt évben vég­zett munkáját, végül felvet­ték a KISZÖV tagjai sorába a Gyulai Villamos Szakértői és Szakipari Kisszövetkeze­tet. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents