Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 10., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Mezőkovácsházán ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága április 9-én, tegnap — dr. Szabó Sándor általános megyei ta­nácselnök-helyettes vezetésével — Mezőkovácsházán tar­totta ülését. A tanácskozás munkájában részt vett Szabó István, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titká­ra és dr. Fekete Lajos - tanácselnök. A napirendek a kö­vetkezők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról, köztük a lakáshoz jutás feltételeinek javítására hozott határozatok végrehajtásának időarányos elemzése — beszámoló Mezőkovácsháza Városi Jogú Nagyköz­ségi Tanács V. B. munkájáról, különös tekintettel a tele­pülés VII. ötéves tervben megvalósítható fejlesztéseire — tájékoztató a választások előkészületeiről — bejelentések. A végrehajtó bizottság múlt évi határozata jóvá­hagyta az 1984—86. közötti 3 éves lakáshoz juttatási prog­ramot. Ennek keretében a fiatal házasok, a kettő vagy több gyermekes családok 85 százalékát a jövő év végéig önálló lakáshoz kell juttatni. A program megvalósításához központi és helyi tanácsi for­rások állnak rendelkezésre, illetve ez évtől lakástámo-, gatási kiegészítő hitel. A vb­határozatnak megfelelően 6 városban és 3 városi jogú nagyközségben a helyi sajá­tosságok figyelembevételével készítették el a tanácsok programjaikat. Tavaly a ta­nácsok összesen 576 család lakáshoz jutásáról gondos­kodtak, amely az összes programos lakásigénylők 30 százalékát jelenti. Az 576 családból 38 támogatással ju­tott lakáshoz, 25 OTP-lakás vásárlásához. 10 telekvásári láshoz, 3 család pedig építés­hez kapott segítséget. Tavaly támogatásokra 10 millió fo­rint központi forrás állt ren­delkezésre, amelyhez a ta­nácsoknak azonos nagyság- rendű helyi forrást kellett biztosítaniuk. Általános tapasztalat, hogy a programok elkészítése, jó­váhagyása az indokoltnál hosszabb ideig tartott. Olyan jelenségekkel is lehet talál­kozni, hogy a tanácsok a központi források felhaszná­lása mellett a helyi erők be­vonásáról igyekeznek „elfe­lejtkezni”. A végrehajtó bi­zottság e tapasztalatok alap­ján felhívta az érintett helyi tanácsok figyelmét, hogy a program megvalósításához a megyei tanácsi tervben fog­lalt saját forrásokat biztosít­sák. Ahol a saját erőt nem mozgósítják, onnan a támo­gatást más helyre csoporto­sítják át. A program társa­dalompolitikai jelentőségére való tekintettel az érintett szakigazgatási szervek nem a jövő év áprilisában, hanem ez év októberéig adnak elő­zetes tájékoztatást a végre­hajtásról. Így mód lesz arra, hogy szükség esetén időben tudjanak intézkedni. A második napirendhez dr. Fekete Lajos, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke terjesztett elő szóbeli kiegé­szítést. Ebben felsorolta azo-, kát a feladatokat, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy a nagyközség maradék­talanul megfeleljen szerep­körének. Első helyen emlí­tette a szakorvosi ellátás ja­vítását, középiskolai tanter­mek építését, a hírközlés, a közlekedés javítását. Mezőkovácsháza 1984. ja­nuár 1-től városi jogú nagy­község, szerepkörét tekintve középfokú központ. A la­kosság lélekszáma meghalad-, ja a 7 ezret, a vonzáskörze­tébe tartozó 18 községben pedig 53 ezer ember él. A nagyközség ipari-agrár jelle­gű, 29 gazdálkodó egység működik, évi 4 milliárd fo­rint termelési értéket állít elő. A gazdasági egységek közül kiemelkedik a MEZŐ­GÉP, az ÉVIG gyáregysége, a mezőgazdasági ágazatban pedig az Űj Alkotmány Tsz. A kereskedelmi ellátásban az ÁFÉSZ mellett 11 válla­lat, gazdaság, intézmény vesz részt. Az ÁFÉSZ 9 települé-, sen 153 kereskedelmi egysé­get működtet. Nem megoldott a települé­sen és környékén a közleke­dés. 50 autóbuszpár közleke­dik naponta, ezeken 1500— 2000 ember utazik, s nagyon hiányzik egy autóbusz-pá­lyaudvar. A hírközlés szín-, vonala még rosszabb, ezen egy új posta-, illetve tele­fonközpont építése javítana. A közműellátás színvonala javult, tavaly megkezdődött (Folytatás a 3. oldalon) Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Kedden a Parlamentben — Pesta László elnökletével — ülést tartott az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. A testület az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Aka­démia tervezete alapján megvitatta a szociálpolitika hosszú távú, és a hetedik öt­éves tervidőszakra vonatko­zó fejlesztésével kapcsola­tos elképzeléseket. Az írásos előterjesztéshez Hoós János, országos tervhivatali állam­titkár és Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkárhelyettese fű­zött szóbeli kiegészítést. Erőművi export ú| piacokra Üjabb jelentős üzletköté­sekkel bővítette piacát a Transelektro Külkereskedel­mi Vállalat — jelentették be a vállalat vezetői keddi sajtótájékoztatójukon. A na­pokban mintegy 15 millió dollár értékű szerződést ír­tak alá a török villamos művekkel. Eszerint — a fő- vállalkozó Energiagazdálko­dási Intézettel közösen — Heller—Forgó légkondenzá­ciós hűtőrendszert szállíta­nak egy épülő hőerőműhöz. Ez lesz a vállalat első ilyen jellegű szállítása Törökor­szágba. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy a magyar hűtőtornyokkal felszerelt erőmű jó referenciául szol­gálhat más országokban is. Korszerűbb technika, jobb minőség Sikeres üzemi próba a húskombinátban Az ígéretet teljesíteni tud­ták a Gyulai Húskombinát műszaki szakemberei: áp­rilis 9-én elkezdődött a vá­gás a felújított vonalon. Már­cius 11-én fogtak hozzá a munkákhoz, osztrák szere­lők irányításával, osztrák berendezések kerültek a hét évet kiszolgált, régi gépek helyébe. A modernebb tech­nikának az az egyik legna­gyobb előnye, hogy a serté­seket az ember helyett a gép kábítja, és a tisztítás minő­sége rendkívül jó. Amit vi­szont továbbra is nehéz fi­zikai munkával kell elvé­gezni, az a vágóállatok fel­függesztése a konvejorpályá- ra. Szilágyi István és Mi- ttok Péter béklyózók nem ritkán 250—300 kilogram­mos sertést emelnek egy kampó segítségével a gör­gős sínpályára. A pálya az emeletre fut, ahol egy tek- nőbe emelik a sertést, s on­nan a zárt rendszerű, for- rázva-tisztítóból, tökéletesen szőrtelenítve érkezik a jó­szág az asztalra. Itt újabb sínpályára helyezik, ahon­nan a perzselőben, majd a mosóban folytatódik a vágó­állat útja, s a bontás, a fel­dolgozás ezután kezdődik. — Ezelőtt egy hónappal még a régi vonal működött. A fejen rajta maradt szőrt kapargattam, ezután nem tudom, mit fogok csinálni — mondja Lakatos Béláné se­gédmunkás’. Az a legszembetűnőbb különbség, hogy a körmök, a fülek, a szemek környéke is ragyogó tiszta, minőségi munkát végez ez az osztrák gép. Az irányításához keve­sebb ember is elegendő. — Amit a technika tpd, még az embereknek is meg kell ismerniük, hogy kezelni tudják a berendezéseket — mutatja az egyes pontokon elhelyezett kapcsolókat, részegységeket irányító gom­bokat Hajdú József sertés­vágó művezető. Közben dr. Bérezik József állatorvos, az állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás kirendeltségvezetője jegyzetfüzettel a kezében járja az üzemet, figyeli, hogy megvalósulnak-e a hi­giéniai előírások. Mi a ta­pasztalata eddig? — kérde­zem. — Ma még nehéz véle­ményt mondani, egyelőre mérem a kábítástól a szúrá­sig, és a szúrástól a kizsi­gerelésig tartó időt. Több idő telik el, mint a megenge­dett, de úgy látom, a szak­emberek hamarosan elhárít­ják azt a néhány hibát, ami most az előírás betartását gá­tolja. Egy percre megállt a vo­nal, egy tolólap kiesett. Az osztrák Alfréd Gervinka már a szerelőállvány tetejét) áll, helyére rakja, kalapálja az alkatrészt, ismét indulhat a vonal. Az állványról le- szállva, kezében szerszá­mokkal, a gépek körül sür­gölődik. Menet közben a vállalat műszaki főmérnöke a szerelő figyelmébe ajánl­ja, hogy a forrázva-tisztító töri a sertések alsó lábszá­rát, jó volna ezen változ­tatni. A szerelő a hiba ke­resésére indul. Tegnap — az április 9-i, első üzemi próba után — ezer jószágot vágtak, ma már 1500 érkezik a Gyulai Húskombinátba. Az első vá­gásokból tőkehúst ma szállí­tottak először a kereskedel­mi hálózatba. A korszerűsítés pénzügyi elszámolása is hamarosan befejeződik, s megkezdődik az exportárualap-bővítő hi­tel visszafizetése. A számí­tások szerint az elvégzett munkák megtérülése 2,6 év. —Számadó— Szabó László főmérnök egy technikai problémára hívja fel az osztrák szerelő figyel­mét Fotó: Veress Erzsi Jó hírek a határból ! Azt a két-három hetes le­maradást, amire az időjárás kényszerítette ezen a tava­szon a mezőgazdaságot, be­hozni ugyan nem lehet, mégis, a nagyüzemek a mos­tanában kedvezőre fordult időjárást kihasználva, szinte minden percet hasznosan osztottak be, és minden re­mény megvan arra, hogy hosszabb távon utolérjék magukat. Amint Nagy And­rástól, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának szakfelügyelőjétől megtud­tuk, az ünnepeket is mun­kával töltötték minden olyan nagyüzemben, ahol még volt, illetve van vetnivaló. A korai vetésekkel már szinte mindenütt elkészül­tek. Tavaszi kalászost mint­egy 3 ezer hektáron, borsó­féléket 7200 hektáron, lóba­bot négyezer, cukorrépát 17 és fél—18 ezer hektáron ter­melnek az idén megyénkben. Egy-két üzem ugyan már megkezdte a napraforgó ve­tését is, de a többség csak a héten lát munkához. Ennek az ipari növénynek a vetés- területe mintegy 17 ezer 700 hektár. A soros nagy munka 102 ezer hektár kukorica vetése lesz, amelyet akkor kezdhet­nek, ha jól felmelegszik a talaj. Ha kedvező marad az idő, várhatóan a következő héten kerülhet- erre sor. Je- legleg folyik a kukorica­magágy előkészítése. A nagyüzemek olyan technoló­giát alkalmaznak, amelynek révén remélhetőleg sikerül megőrizni a talaj nedves­ségtartalmát. Jól halad a mintegy 1500 hektár burgonya ültetése is, melynek 70 százalékát elvé­gezték. A burgonyát zöm­mel a házikertekben, kis­gazdaságokban termesztik, a tsz-ek közül a csanádapácai Széchenyi, . a békéscsabai Szabadság és a telekgeren- dási Vörös Csillag Tsz fog­lalkozik számottevő terüle­ten burgonyatermesztéssel. Megkezdődött a megyében az összesen 12 ezer hektár szójabab vetése is. Az őszi gabonák fejtrágyázását már elvégezték, és most folyik a vegyszeres gyomirtás. A mintegy 152 ezer hektár őszi kalászos vetés jól telelt, szép a határ. (tőth) Meszöv-küldöttközgyülés Tegnap, április 9-én tar­tották Gyulán, a városi ta­nács nagytermében a Fo­gyasztási Szövetkezetek Bé­kés megyei Szövetségének küldöttközgyűlését, amely­nek munkájában részt vett Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára és Bőle Dezső, a Szövosz főosztály- vezetője. Ott volt az esemé­nyen a megyei tanács, a KPVDSZ megyei bizottsága, a városi pártbizottság és tanács képviselője. Először Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke értékelte az elmúlt évi munkát, és szólt az idei feladatokról. Meg­emlékezett felszabadulásunk 40. évfordulójáról, a párt XIII. kongresszusáról, érté­kelte a megye szövetkezeti mozgalmát, amely nagy sze­repet tölt be a népgazdaság­ban. Az elmúlt esztendőben sok nehézséggel kellett megküz­deniük. Ennek ellenére az ágazatok teljesítették a ter­vet, az Áfészek nyeresége a BÉKÉSSZÖVKER Vállalat­tal együtt több mint kilenc, a takarékszövetkezeteké 27 százalékkal nőtt. A forga­lom fejlődési üteme mérsé­keltebb volt az országos át­lagnál, de a feladatokat ke­vesebb létszámmal, takaré­kos költséggazdálkodással, és a tagság anyagi hozzájá­rulásával oldották meg. A fogyasztási szövetkezetek 10 milliárd 780 millió forint árbevételt értek el, amely csaknem 6 százalékkal nőtt. A bolti kiskereskedelmi forgalom ugyancsak számot­tevően emelkedett, megha­ladta a 7 milliárd forintot. Több ételt, alkoholmentes italt adtak el a vendéglátó­ipari üzletekben. A szövet­kezetek egymilliárd 75 mil­lió forint értékű árut vásá­roltak fel, de ez 4 százalék­kal csökkent 1983-hoz ké­pest. Bővült a takarékszö­vetkezeti hálózat. Részletesen szólt a moz­galmi munkáról, a tenniva­lókról. Hangsúlyozta: a szö­vetkezetek átgondolt, sajátos terveket készítettek 1985- re. Ezek szerint javítják az áruellátást, különösen a hús, a tartós fogyasztási cikkek, az építőanyagok kínálatát szeretnék növelni. A vitában Nagy Józsefné (Szarvas) az új vállalkozási formák gyakorlati alkalma­zásáról tájékoztatta a részt­vevőket. Vincze Miklós (Me- zőberény) az Áfész-hez tar­tozó községek áruellátását, a beszerzés itt-ott fellelhető nehézségeit, ellentmondásait taglalta. Mikite Józsefné (Magyarbánhegyes) a körze­ti takarékszövetkezet haté­konyabb üzletpolitikájáról adott számot. Bakos János (Békéscsaba) a lakásszövet­kezetek eredményeiről, gond­jairól adott átfogó képet. Bőle Dezső a Szövosz elis­merését tolmácsolta a Mé­szövhöz tartozó szövetkeze­teknek. Megállapította: ja­vult a gazdálkodás, a haté­konyság, új erőforrásokat tártak fel, a szívós, kitartó munka meghozta gyümöl­csét. A jövőben még inkább a gazdálkodás középpontjá­ba kell állítani az áruellá­tás, az értékesítés javítását, bővítését. Csatári Béla elmondotta, hogy az egy évvel ezelőtti küldöttközgyűlési határoza­tokat végrehajtották. Az aszály, a kemény tél sem állította megoldhatatlan fel­adat elé a szövetkezeteket. Üj boltokat nyitottak, bő­vítették az exportra szánt termékek körét. Gond vi­szont, hogy visszaesett a szövetkezeti lakásépítés, né­mely településen indokolat­lanul nem megfelelő az élel­miszerellátás. Tanai Ferenc összefoglaló­ja után jubileumi emlék­plakettet kaptak azok, akik hosszú ideig dolgoztak a szö­vetkezeti mozgalomban, il­letve segítették annak ki­bontakozását, majd kiosztot­ták az okleveleket az 1984. évi megyei ágazati munka­versenyben legjobb ered­ményt elért kollektíváknak. S. S. Talajelőkészítcs Mezőberény határában Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents