Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 9., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 82. SZÄM A Szovjetunió moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú rakéták telepítésére Mihail Gorbacsov interjúja a Pravdában Edina Sanyikénak festette a tojásokat „Szabad-e locsolni?” Az alábbiakban részlete­ket közlünk annak a beszél­getésnek a szövegéből, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára folyta­tott a Pravda szerkesztőjé­vel. Kérdés: Lapunk sok leve­let kap a szovjet emberek­től és külföldről egyaránt. Ezek nemzetközi kérdések­kel foglalkoznak. Hogyan jel­lemezné a nemzetközi hely­zetet? Válasz: Számomra érthe­tő az emberek megnöveke­dett érdeklődése a nemzet­közi kérdések iránt. A szé- le<j néptömegek valamennyi kontinensen igyekeznek te­vékenyen befolyást gyako­rolni a mai világ sorsára. Ez nem véletlen. A világ tele van politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal. Reálisan létezi^ két egymás­sal ellentétes társadalmi rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus. A nemzet­közi színtéren aktívan tevé­kenykedik több tucatnyi új Az ünnepek alatt sem állt meg a munka a földeken, a kertekben: országszerte igye­keztek behozni az időjárás miatti kényszerlemaradást a tavaszi munkákban. A legtöbb helyen a vetés adja a tennivalók zömét. Hajdú-Bihar megye mező- gazdasági üzemeiben például húsvétkor is járták a gépek a zöldborsónak, cukorrépá­nak szánt földeket, hogy a mag mielőbb a talajba ke­rüljön. A Debreceni Tartósí­tóipari Kombinát a nádud­vari KITE-vei együttműköd­ve az idén több mint tízezer hektáron termeltet zöldbor­sót, kétszer annyit, mint ta­valy. A hajdúböszörményi és a hajdúdorogi tsz-ekben — a borsótermelés központjában — a legkorábbi fajták mag­jai már a földben vannak, s néhány napi várakozás után folytatják a későbbi érésűe'k vetését. Ily módon hosszabbítják meg a beta­karítási időt, amely fontos a jó minőség biztosításához. Tizennégyezer hektáron cukorrépát termesztenek a Hajdúságban. A kábái gyár körzetében — Nádudvaron, Kábán, Földesen, Nagyhe­gyesen — az ünnepek alatt már befejező szakaszához ér­kezett a vetés. Sok gép dol­gozik a talajelőkészítésen, a közeli hetekben megkezdik majd százezer hektáron a ku­korica vetését is. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a burgonya vetését igye­keztek is meggyorsítani az ünnepek alatt. Sietni kell a munkával, hiszen a vetőgu­mók földbe kerülésének op­timális időpontja április 1-e lett volna, de a talaj ala­csony hőmérséklete miatt akkor még várni kellett. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat egyébként felkészült a szaporítóanyag állam, amelyeknek saját tör­ténelmük, hagyományaik és érdekeik vannak. Ez is rea­litás. A nemzetközi kapcsola­toknak a jelenlegi világban történő alakítása során nem lehet mindezzel nem szá­molni, nem lehet figyelmen kívül hagyni más államok érdekeit, é<. még inkább nem lehet megfosztani őket attól a jogtól, hogy maguk vá­lasszák meg fejlődésük út­ját. Ez a tág értelemben vett békés egymás mellett élés politikája, amelynek során a társadalmi rendsze­rek mindegyike példája ere­jével, és nem a fegyverek erejével fogja bebizonyítani, hogy melyik közülük a jobb. A másik, ugyanennyire időszerű következtetés a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének szükségessége. Országunk aktív és konst­ruktív külpolitikát folytatott és folytat a jövőben is a bé­ke megszilárdítása érdeké­ben. Ezt erősítette meg az SZKP KB nemrég megtar­forgalmazására, s még sze­repel kínálatban a nyírségi homokos talajokba ajánlott két új, bőtermő fajta. A me­gyében megközelítően há­romszáz hektáron ültetnek krumplit a közeli napokban, többségében ezekből az új fajtákból. A kiskertek is benépesül­tek húsvétkor megyénkben tott ülése, amelyen kifejtet­ték a szovjet állam külpo­litikai elveit. Kérdés: A világban sok­minden függ össze a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­lapotával. Az ön véleménye szerint mutatkoznak-e lehe­tőségek e kapcsolatok javí­tására? Válasz: A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­lata a nemzetközi politika alapvetően fontos tényezője. Ám mi korántsem csupán ezeknek a kapcsolatoknak a prizmáján keresztül szemlél­jük a világot. Tudatában va­gyunk annak, mekkora a többi ország súlya a nem­zetközi kapcsolatokban, s ezt figyelembe vesszük, amikor a világban kialakult általá­nos helyzetet értékeljük. Hogy mutatkoznak-e lehe- hetőségek a szovjet—ameri­kai kapcsolatok javítására? Erre a kérdésre nincs egy­szerű válasz. Van ami ala­pot ad a reménykedésre, ám a korrábbia'khoz hasonlóan (Folytatás a 2. oldalon) is, mindenütt hozzáláttak a fóliasátrak felállításához és a palántázáshoz, hogy minél jobban kihasználhassák a melegebbre fordult időt. El­sősorban a saláta és a retek ültetése, palántázása adott most munkát. A gondos ápo­lás után június elején kerül­hetnek majd a piacokra a friss termékek. Elutazott az SZMBT küldöttsége Elutazott hazánkból a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége, amely Bo­risz Ivanov vezérezredes, az SZMBT elnökhelyettese ve­zetésével részt vett a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából rendezett , központi ünnepségéken. A küldöttség látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik magasabb egységénél és járt Dunaújvárosban is. A dele­gációt fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának ve­zetője. Magyar áruházi berendezések Egyiptomba Skála-rendszerű áruház egyiptomi exportjára kötött szerződést a Skála-Arab Ke­reskedelemfejlesztő Kft, ma­gyar—angol—arab vegyes­vállalat. A megállapodás alapján az egyiptomi Sibni el Kom városában, egy meg­levő épületben 700 négyzet- méter alapterületen rendezik be az áruházat. A berende­zések nagyobb részét Ma­gyarországról szállítják, s a képzést és a betanítást is magyar szakemberek végzik el. Csanádapácaiak a döntőben Ki tud többet a Szovjetunióról? — Gyulán Az idén ötödik alkalom­mal szervezték meg a fel­nőttoktatásban résztvevőknek is a „Ki tud többet a Szov­jetunióról” című vetélkedőt. Eddig Budapesten és Székes- fehérváron rendezték meg az elődöntőket, amelybe az or­szágból 240 iskola nevezett be. A harmadik elődöntőt Gyulán a SZOT-gyógyüdülő- ben tartották az ünnepek előtt. A vetélkedőn megyénket az orosházi Építőipari Szakkö­zépiskola, a csanádapácai Kossuth Lajos Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola, valamint a békéscsabai Közgazdasági Szakközépiskola csapata kép­viselte. A végig szoros és színvonalas küzdelemben végül is a szegedi Móra Fe­renc Szakmunkások Szakkö­zépiskolájának csapata sze­rezte meg az első helyet 55 ponttal. Mindössze egy pont különbséggel szorult a má­sodik helyre a szolnoki Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola levelező ta­gozatának csapata és ugyan­ennyi ponttal lett a második a kecskeméti Dolgozók Gim­náziumának csapata. Negye­dik lett és így bekerült a döntőbe a csanádapácai csa­pat is, ezzel egyedül képvi­seli majd Békés megyét az országos döntőben. A hagyományoknak megfe­lelően az országos döntőnek ezúttal is Gyula ad otthont: április 13-án a SZOT-gyógy- üdülőben. B. O. Ferike a maga 15 hónap­jával még nem sokat ért ugyan a locsolkodásból, de a piros csokoládétojást már ügyesen bontogatja. Édesap­jával érkezett Szabóékhoz, megöntözni ángyikát, vagyis a nagybátyja feleségét. — Így szokás ilyenkor, húsvét hétfőn, sorra járjuk a rokonságot. Tessék csak, jöjjenek beljebb! — invitál itt, Dobozon a takaros új családi házba Szabó Sándor, a házigazda és Erzsiké, a fe­lesége. A férj villanyszerelő, a Megyevillnél dolgozik, Er­zsiké pedig a szomszédos bölcsődében. Két nagy fiuk­kal és Erzsiké szüleivel él­nek egy fedél alatt. — Manapság már nem na­gyon szeretnek a szülőkkel együtt lakni a fiatalok — vezet körbe a házban Kom­lón Ferencné, Erzsiké édes­anyja —, de nálunk így ala­kult. Jól megvoltunk együtt 15 évig a régi házban, hát úgy döntöttünk, együtt ma­radunk ebben az újban is, amit a régi helyébe építet­tünk. Nincs még teljesen rendben, de egyszerre min­den nem megy. — Jaj, én meg már át is öltöztem — mentegetőzik Er­zsiké —, ugyanis horgászni készülünk, csukázni szeret­nénk, és megnézzük milyen a víz. * * * Hazafelé ballag a dobozi főutcán Molnár Elekné, Manci néni, és Balogh Já­nosáé, Juliska néni. Mind­kettőjükön ünneplő, fekete tavaszikabát, fejkendőjüket cibálja a barátságtalan szél. — Locsoló volt-e már? — Még ezután jönnek az unokák! — Nagy a család? — Hajaj, mi 11-en va­gyunk testvérek, aztán ne­kem négy fiam, egy lányom, hat unokám, és ebből öt fiú! — sorolja Manci néni —, meg aztán a menyeimet is úgy tartom, mint a gyere­keimet, sok örömöm lelem bennük. Van, amelyik min­dennap rám nyitja az ajtót, könnyebb a lelkinek, ha be­néz. — Mi kerül az asztalra ilyenkor? — Ami szokás: sonka, to­jás, meg vágtam tyúkot is. Festettem 30 piros tojást, elő­készítettem az unokáknak a pénzt is, 10—20 forintosokat, ami ma járja. — Az enyémek a múlt va­sárnap voltak — meséli a három éve megözvegyült Ju­liska néni, akinek egy fia van, az is Gyulán lakik a családjával —, nagylány már a két unoka, most ott­hon várják a locsolókat. — A nagyobbik talán már az udvarlókat is? — Azt nem hiszem, meg­mondta neki az anyja, amíg a nagy vizsgát, azt az érett­ségit, vagy hogy mondják, le nem teszi, addig első a ta­nulás! — Szigorú anyuka! — Nem baj az, mink is szigorúságban nőttünk, de a javunkra vált! — vágja rá Manci néni. * * * Szöszi kislány nézelődik a kiskapuban, hímzett fehér ruhájába, hosszú hajába be- le-belekap a szél. — Pataki Edina vagyok — mutatkozik be, ahogyan egy első osztályos kisdiákhoz il­lik. — Szép a ruhád! — A nagymama hímezte neki tavalyelőtt, már majd­nem szűk, de annyira szereti, hogy most is ezt vette föl! — toldja meg Edina szé­gyenlős kis „igen”-jét az édesanyja. — A locsolókat mivel ajándékozod meg? Térül, fordul, már hozza is tányéron a piros tojáso­kat: — Ezzel! — Hát erre ki festett nefe­lejcset, meg tulipánokat? Huncutui nevet szeme, szája: — Én. — És kié lesz? — Ez a Sanyié. Tetszik tudni, Sanyi az osztálytár­sam. ' Űjabb locsolók közeled­nek, Edina szégyenlősen be­fut a házba, édes kölniilla­tot hagyva maga után ... Tóth Ibolya Ferike most még szülői segédlettel locsolkodik Fotó: Kovács Erzsébet Húsvéti munka a nagyüzemekben és a kiskertekben

Next

/
Thumbnails
Contents