Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 30., KEDD Ára: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Május 1. üzenete Amikor néhány híján száz esztendeje a második In- ternacionálé alapítói — korábbi hagyományokra támasz­kodva — május elsejét a munka, a nemzetközi munkás- osztály ünnepévé nyilvánították, ha a társadalom fej­lődésének fő irányát, tendenciáját világosan látták is, előre aligha sejthették a jövő konkrét történéseit, viha­ros változásait, zegzugos menetét, átmeneti vereségek­kel és végérvényes győzelmekkel teli küzdelmeit. Gyö­keresen átalakult a világ e szűk évszázad alatt: két világháború, forradalmak, fasizmus és demokrácia, tő­kés válságok és szocialista fejlődés, a világ első munkás­államának, majd a szocialista világrendszernek létre­jötte, a gyarmati rendszer széthullása, termonukleáris fegyverkezési verseny és békés egymás mellett élés — ilyen s hasonló végleges erők alakították át, s ebben * az erőtérben alakult át maga a munka is, minden érték forrása, szülőanyja. Méltó rangja, becsülete csak ott lehet a munkának, ahol minden hatalom a dolgozó népé. A mi világunk ilyen világ; a mi társadalmunk azért emelte magas piedesztálra a munkát, mert ez nemcsak az anyagi gyarapodás, nemcsak a közös és egyéni boldogulás for­rása, hanem forrása minden jognak, szabadságnak, mér­céje minden ember megítélésének; egyedüli forrása az emberi méltóságnak is. A tőkés világ — benne a fejlett tőkés országok — munkanélküli tíz- és százmilliói tanú­síthatják, hogy még ha anyagi helyzetük romlása elvi­selhető is, számukra a munka hiánya az emberi méltó­ság hiányát, a legmélyebb megalázottságot jelenti. És a szocialista világ dolgozóinak százmilliói, köztük mi' is ötmilliónyian tanúsíthatjuk: azért reagálunk élesen min­den, nem munkából származó vagy nem annak értéké­vel arányos jövedelemre, mert méltóságunkat, a mun­kához fűződő legszebb -szocialista eszményünket sérti. Mert a mi társadalmunk — s ez nem holmi ünnepi alkalmakra tartogatott szóvirág, hanem immár mélyen az idegrendszerünkbe ivódott, gondolkodásmódunkat meghatározó valóság — a munka társadalma. A sohasem sima és egyenes vonalú, magának min­dig ellentmondások legyűrése árán utat törő fejlődés egyik paradoxona azonban, amit a május elsejét ünnep­pé nyilvánító elődeink végképp nem láthattak előre, hogy csaknem széz év múltán nekünk, a munka társa­dalma polgárainak, új és nem könnyű problémákkal kell szembenéznünk, épp a munkával, saját munkánk­kal kapcsolatban. Hogy a munkáshatalom, a szocialista társadalmi viszonyok ugyan szilárd alapot, de csak ala­pot adnak fejlődésünkhöz, ám automatikussá nem te­szik azt. Hogy a munka ünnepén is — ünneprontás nél­kül, de önkritikusan — fel kell tennünk magunknak a kérdést: megfelelő-e a munkánk? Kielégítő-e a szín­vonala, minősége, szervezettsége, versenyképessége és jövedelem termő képessége: nem maradtunk-e el vele nemzetközi összehasonlításban? Miközben évente ünne­peljük a munkát, van-e méltó rangja, s becsülete a hétköznapokon? Miközben életünk legmagasztosabb alap­elvének és mércéjének tekintjük, nem siklunk-e el a fölött a prózai de nélkülözhetetlen követelmény fölött, hogy a lehető legszorosabb érdekeltséget teremtsük meg a munkában, érdekeltté tegyük benne önmagunkat, a munka társadalmának minden emberét, kollektíváját? önkritikus, szigorú, realista válaszokat követelnek ezek a gyakran bizony kínzó kérdések; nem egy tekintetben át kell értékelni fogalmainkat. De a munka társadal­mának erejét, életképességét épp az bizonyítja, hogy tud ilyen válaszokat adni. Ä szocialista világ izgalma­san új törekvései — Moszkvában és Budapesten és sok más helyütt — épp abban állnak, hogy a munka haté­konyabbá, gyümölcsözőbbé tételének közös és sajátos útjait, módjait megtaláljuk. Nálunk, néhány héttel ez­előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa ilyen — őszinte, kendőzetlen — szavakkal fogal­mazott erről. Május elseje internacionalista ünnep. Keleten és Nyu­gaton, szocialista és tőkés társadalomban, a fejlődő or­szágokban, a világ különböző égboltjai alatt más-más külsőségek között, de egyazon gondolat és érzés jegyé­ben ünnepük meg azok a milliárdok, akiknek nincs más eszközük élni é$ boldogulni, csak a munka. Közös az érdekük, országuk politikai berendezkedésétől, világ­nézetüktől, bőrük színétől és nemüktől függetlenül. Kö­zös mindenekelőtt abban, hogy kezük vagy agyuk érték­teremtő munkája ne a pusztítás mind tökéletesebb és mind fenyegetőbb arzenálját gyarapítsa, hanem a béke, a kölcsönös biztonság, a fejlődés, az élet anyagi és szel­lemi feltételeit. Szabadon és békében ünnepelhetjük a munkát az idén is, mint négy évtized óta immár minden évben. S ahogy az nálunk szokás: színes, vidám, derűs légkörben. Ám egyúttal azzal az eltökéltséggel, hogy minden erőfeszí­tésünkét, minden fizikai és szellemi képességünket latba kell vetnünk a következő években munkánk színvonalá­nak emeléséért, eredményességének fokozásáért. A mun­ka ünnepének ma ez a legidőszerűbb üzenete számunkra. K. I. Közlemény az MSZMP KB 1985. április 29-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. április 29-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság oszályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai A Központi Bizottság ke­gyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjai­ról, Nemes Dezső és Révész Ferenc elvtársról, valamint Takács Imre elvtársról, a Fejér megyei pártbizottság első titkáráról, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjáról. A Központi Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár Já­nos elvtársnak, a párt főtit­kárának tájékoztatóját az időszerű politikai kérdések­ről. O A Központi Bizottság áttekintette a nemzet­közi helyzetet, elfogad­ta a Varsói Szerződés tagál­lamai párt- és állami veze­tőinek varsói tanácskozásán részt vett magyar párt- és kormányküldöttség tevé­kenységéről szóló tájékozta­tót. Tudomásul vette, hogy Kádár János elvtárs, az MSZMP főtitkára, küldött­ségünk vezetője az ország- gyűlés felhatalmazásával, a Magyar Népköztársaság ne­vében aláírta a szerződés hatályának meghosszabbítá­sáról rendelkező jegyzőköny­vet. A Központi Bizottság megállapította: a Varsói Szerződés hatályának meg­hosszabbítását a nemzetközi helyzet alakulása, a NATO léte és tevékenysége, a békét fenyegető veszélyek tették szükségessé. A Varsói Szerződés Szer­vezete megbízhatóan garan­tálja a tagállamok biztonsá­gát függetlenségét, jól szolgálja békeszerető külpo­litikai tevékenységük ösz- szehangolását, a béke védel­mét Európában, és az egész világon. Három évtizedes fennállása alatt következe­tesen fellépett, és a jövőben is síkraszáll a világháború veszélyének elhárításáért, a katonai erőegyensúly fenn­tartásáért, a fegyverzet lehe­tő legalacsonyabb szintjén. Tevékenyen fellép a külön­böző társadalmi berendez­kedésű államok békés egy­más mellett éléséért, együtt­működésük bővítéséért, a vi­tás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján történő ren­dezéséért, az enyhülési fo­lyamat eredményeinek meg­őrzéséért. A Magyar Népköztársaság teljesíti a szerződésből rá­háruló kötelezettségeket. Hozzájárul politikai és vé-- delmi szervezetünk műkö­désének tökéletesítéséhez, védelmi képességének fej­lesztéséhez. A magyar nép nemzeti érdekeit és a szo­cializmus közös ügyét szol­gálva részt vállal a tagálla­mok külpolitikai tevékeny­ségének összehangolásában, a közös békekezdeményezé­sek érvényre juttatásában. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszus ál­lásfoglalásainak szellemé­ben, a. felszabadulás 40. év­fordulójának méltó meg­ünneplése nyomán jó politi­kai légkörben, élénk társa­dalmi érdeklődés közepette folyik az 1985. június 8-ra kitűzött országgyűlési képvi­selő- és tanácstagválasztások előkészítése. A magyar dol­gozók a kongresszusi és a felszabadulási munkaver­senyben tettekkel bizonyít­ják elkötelezettségüket az el­telt négy évtized vívmányai, a szocializmus mellett. A Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában támo­gatja a párt XIII. kongresz- szusán elfogadott országépítő programot, s ez a választá­sok politikai alapja. Az eddi­gi előkészítő munka tanúsá­ga szerint az állampolgárok a szocialista demokrácia gazdagításaként, a szövetsé­gi politika érvényesítése­ként értékelik a választási rendszer korszerűsítését, az országos választási lista be­vezetését, és a többes jelö­lés általánossá tételét az egyéni választókerületben. A jelölőgyűlések a, válasz­tási gyűlések, a rétegtalálko­zók és más rendezvények le­hetőséget nyújtanak a lakos­sággal való széles körű pár­beszédre, az országos válasz­tási program ismertetésére, a helyi ügyek és tennivalók megvitatására, valamint olyan jelöltek választására, akik várhatóan a legeredmé­nyesebben képviselik a vá­lasztók érdekeit, és a legtöb­bet tudják tenni az országos és a helyi célokat kifejező programért. Az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagválasztások fejlesszék tovább a szocia­lista nemzeti összefogást, já­ruljanak hozzá rendszerünk demokratizmusának továb­bi kibontakozásához; a ren­deltetésüknek megfelelő or­szággyűlés és tanácstestüle­tek létrehozásával erősítsék a dolgozó nép hatalmát. O A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a kiemelkedő belpo­litikai események során ki­alakult társadalmi aktivitás segítse az 1985. évi népgaz­dasági terv sikeres teljesíté­sét. A Központi Bizottság kö­szönetét fejezi ki a dolgo­zóknak a zord időjárás miatt keletkezett gondok és nehéz­ségek leküzdésében tanúsí­tott helytállásáért. Felhívja a pártszervezeteket, a társa­dalmi, állami, gazdasági ve­zetőket, az üzemi, munkahe­lyi kollektívákat, a dolgozó­kat, hogy a maguk területén kövessenek el mindent a szo­katlanul kemény tél kedve­zőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozásáért, aí. első ne­gyedévi termeléskiesés pót­lásáért. Széles körű társadalmi összefogással, fegyelmezett munkával, jó gazdálkodás­sal, az éves népgazdasági terv teljesítésével kell biz­tosítani az ország töretlen társadalmi gazdasági fejlő­désének feltételeit (MTI) íljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen május elseje! Kitüntetett vállalataink, szövetkezeteink A munka ünnepe előtt év­ről évre elismerik azoknak a kollektíváknak a munká­ját, amelyek a legtöbbet tet­ték az előző évben. Az idén is több vállalatunk, szö­vetkezetünk érdemelte ki az elismerést. Az alábbiak­ban közöljük a kitüntetett kollektívák névsorát, és ez­úton kívánunk nekik továb­bi munkasikereket! Az Ipari Minisztérium Ki­váló Ipari Szövetkezet cím­mel tüntette ki az orosházi Kazép Ipari Szövetkezetét, a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetei és a Szarvasi Vas-Fémipari Szö­vetkezetei. Az Okisz Elnökségének Vándorzászlaját kapta a Gyulai Fa-, Fémbútoripari Szövetkezet. A Kiszöv Elnökségének Vándorzászlaját a körösla- dányi Metakémia Ipari Szö­vetkezet és a Békésszent- andrási Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet érdemelte ki. A Mezőgazdasági és Élel­mezési Minisztérium Kiváló Vállalat, illetve szövetkezet címmel tüntette ki a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalatot, a dombiratosi Béke Termelőszövetkezetet, a dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetet, a gyu­lai Munkácsy Termelőszö­vetkezetet, a köröstarcsai Petőfi Termelőszövetkezetet, a kunágotai Bercsényi Ter­melőszövetkezetet és a Tót- komlósi Sertéstenyésztő Kö­zös Vállalatot. Elismerő Oklevél kitünte­tésben részesült a puszta­földvári Lenin Termelőszö­vetkezet, a szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet, a szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat és a Tótkomlósi Tojástermelő Közös Válla­lat. Miniszteri dicséretben ré­szesült a gerendási Munká­csy Termelőszövetkezet, az okányi Haladás Termelőszö­vetkezet, a kevermesi Lenin Termelőszövetkezet, a telek- gerendási Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet, a gyoma- endrődi Viharsarok Terme­lőszövetkezet és a füzes­gyarmati Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kiváló címmel tüntette ki a gyomaendrődi Áfészt. Vörös Vándorzászlót ka­pott az orosházi Áfész. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium Kiváló Szövetkezet címmel tüntette ki a Békéscsabai Lakásszö­vetkezetet. A Pénzügyminisztérium kiváló címmel tüntette ki a gyomaendrődi takarékszö­vetkezetet. I. I. Hiúsági béke- és barátsági hét Ifjúsági béke- és barátsá­gi hetet rendez április 30- tól május 6-ig a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában a KISZ Központi, il­letve Budapesti Bizottsága, a Magyar ÍJttörők Szövetsé­ge és a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. A rendezvény- sorozat — amelyet második alkalommal tartanak — ez­úttal a hitleri fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulójához kapcsolódik. A barátsági hét program­ját tegnap sajtótájékoztatón ismertették a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában. Ivan Bagyul nagykövetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője elmondotta: hétfőn jubileu­mi postahivatal nyílt a Ma­gyar Üttörők Szövetsége or­szágos, illetve budapesti el­nökségének szervezésében az SZKTH-ban, s az akciónak az ad különös jelentőséget, hogy az ország valamennyi úttörőcsapatát mozgósítja. A piros nyakkendősök közössé­geihez eljuttatott lapokon a gyerekek levelet írnak a Szovjetunióba, a Nagy Hon­védő Háború veteránjaihoz, a későbbi folyamatos kap­csolattartás szándékával. A barátsági hét változatos programjával kapcsolatban elmondták: a többi között megrendezik a szovjet hősök nevét viselő ifjúsági brigá­dok, tanintézetek képvise­lőinek, illetve a magyar és a szovjet békeaktivistáknak ta­lálkozóját; nyílt történelem- órát tartanak; tudományos előadás hangzik el a nuk­leáris tólelméletről, s irodal­mi műsorok, diszkóprogra­mok is várják az érdeklődő­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents