Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

1985. április 29., hétfő Választási kislexikon Választási pfsyram a választások népfrontjellege ha­zánkban abban is megnyilvánul, hogy a HNF Országos Ta­nácsa fogadja el és hirdeti ki az országos választási progra­mot, amely megfogalmazza a népfront álláspontját a társa­dalomépítés további célkitűzéseiről és az ország külpolitiká­járól. E célok megvalósítására, ésszerű és színvonalas mun­kára, körültekintő, eredményes választásra ösztönzi a társa­dalom tagjait, illetve a választásra jogosult polgárokat. A választási program tehát egyrészt a választási agitáció kere­teit és főbb tartalmi elemeit meghatározó politikai felhívás, másrészt pedig a jelöltek, a küldöttek és a népképviseleti tes­tületek számára célokat, feladatokat, vállalásokat megfogal­mazó program is. Jelölt csak az lehet, aki elfogadja az or­szágos választási programot. A választási program csak po­litikai célkitűzéseket fogalmaz meg, és nem tartalmaz ál­lásfoglalást világnézeti kérdésekben. Az országos választási program keret jellegű, amely nem zárja ki, sőt — amint ez a választási törvényből is kitűnik — kifejezetten igényli, hogy a jelöltek kialakítsák a választókerület, a település problémáinak megoldására és fejlesztésére vonatkozó el­képzeléseiket, törekvéseiket, és mindezt egyéni programba foglalva ismertessék választóikkal. Szavazás ■ 1985 június 8-én a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Az állandó lakóhelyükön szar vazók három szavazólapot kapnak: — az országos választási listán szereplő országgyűlési kép­viselőjelöltek — az egyéni választókerületben induló országgyűlési kép­viselőjelöltek, és — a tanácstagjelöltek megválasztásához. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A választókerület országgyűlési képviselőjelöltjére és a ta­nácstagjelöltre úgy lehet szavazni, hogy a választópolgár csak annak a jelöltnek a nevét hagyja meg a szavazólapon, akire szavazatát adja, a másik (az esetleges többi) jelölt nevét pe­dig áthúzza. A szavazat csak így érvényes. Ha egynél több jelölt neve marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. Az országos választási listán szereplő jelöltekre szavazni nevük meghagyásával lehet. (A leadott szavazat ez esetben akkor is érvényes, ha a szavazólapot változtatás nélkül helyezik az ur­nába.) A szavazás megkönnyítése érdekében kívánatos, hogy a nyilvántartásba vételről szóló értesítést és a személyi iga­zolványát minden választópolgár magával vigye és átadja a szavazatszedő bizottság elnökének. JelÖlÓgytiléS. a jelölőgyűlés törvényességét számos biztosíték hivatott előmozdítani. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa által kiadott ajánló jellegű forgatókönyv meg­könnyíti a jelölőgyűlés elnöke számára, hogy a jelölést sza­bályszerűen vezesse le. A jelölés nyílt szavazással történik, a javaslatokat elhangzásuk sorrendjében egyenként kell szava­zásra bocsátani. Jogszabálysértés miatt három napon belül bármely választópolgár kifogást emelhet a helyi választási elnökségnél, illetve képviselők jelölése esetén a választóke­rület székhelyén működő helyi választási elnökségnél. Kifo­gás esetén a választási elnökség elsősorban azt vizsgálja, hogy a jelölőgyűlésre vonatkozó rendelkezések érvényesül­tek-e. így például a gyűlés elnöke lehetővé tette-e mindenki számára, hogy javáslatát megtegye. Elhangzásuk sorrendjé­ben valamennyi személyre vonatkozó javaslatot szavazásra bocsátottak-e; nem gátolták-e, hogy a választópolgárok több személy jelölésére is szavazzanak; helyesen végezték-e el a szavazatok összeszámolását és annak megfelelően készült-e el a jegyzőkönyv. Az érdemi döntést igénylő kifogást az ille­tékes választási elnökség haladéktalanul elbírálja, határozata végleges. A gyors eljárásra és döntésre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy a jelölőgyűlést meg kell ismételni, illetve új jelölőgyűlést kell tartani. Ha a kifogás nem a vá­lasztási eljárást érinti, hanem például a lakossági ellátásra, szolgáltatásokra vonatkozik, a választási elnökség a kifogást a helyi vb-titkárhoz továbbítja, és erről a beadványt benyúj­tó személyt értesíti. Ä. A. Békés megye 7. számú választókerületében az országgyűlési képviselői listára a következők kerültek fel: dr. Eleki János, a TOT főtitkára és dr. Szántó Péter, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnökhelyettese. Ehhez a választókerülethez az alábbi települések tartoznak: Mezőkovácsháza, Medgyes- bodzás, Medgyesegyháza, Kaszaper, Kunágota, Magyarbán- hegyes, Nagybánhegyes, Végegyháza és Pusztaottlaka. Dr. Eleki János Alig maradt ki valami ab­ból a felsorolásból, amely­ben dr. Eleki János, a 7. sz. választókerület országgyűlési képviselője a térség kommu­nális, oktatásügyi, szociális és egyéb ellátására vonatko­zó eredményeket, valamint a megoldásra váró feladatokat számba vette. Ez is azt bizoi nyitja: alaposan ismeri a megye, valamint szűkebb pátriája mindennapos gond­jait. Pedig jó néhány esz­tendő eltelt már azóta, hogy Budapestre költözött. Mint mondotta, gyakran fel szokta keresni Mezőkovácsházát, ahol született. Huszonhárom éves volt, amikor 1962-ben elvégezte az agrártudományi egyetemet. A diploma megszerzése után a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ben kezdett el dolgozni és egy év múlva már főagronómusként tevé­kenykedett. Elméleti és gya-i korlati felkészültsége nagy­szerű irányító-szervező ké­pességgel párosult. Például vetőmag-gazdálkodási szakon megszerezte a szakmérnöki képesítést is és 1976-ban le­doktorált. Ugyanebben az évben termelési elnökhelyet­tes, majd pedig téeszelnök lett. Pályája ezután még ma­gasabbra ívelt. Mezőgazdasá­gi miniszterhelyettessé 1980­ban, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtit­kárává 1982-ben nevezték ki. Sok irányú teendői melTett végezte el a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemet, be­lépett a pártba, meg a mun­kásőrségbe. öt évvel ezelőtt vette át a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója miniszteri kitüntetést, amely mellett még más elismerést is ma­gáénak mondhat. Szakmai, politikai felké­szültsége, valamint emberi magatartása és a közélet iránt tanúsított jó hozzáállá-, sa alapján javasolta a Haza­fias Népfront helyi bizott­sága, hogy felkerüljön a je­lölőlistára. —y—n Dr. Szántó Péter „Még fiatal vagyok, s ezért nem kis meglepetéssel érte­sültem. arról, hogy — ha megkapom a szükséges sza­vazattöbbséget — én is be­léphetek az országgyűlési képviselőjelöltek sorába” — mondotta dr. Szántó Péter, a mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Tsz elnökhelyettese. A szimpatikus agrár szakember 1954-ben született Kétegyházán. Ott tanult meg románul, míg magasabb szintű orosznyelv-tudását s agrármérnöki diplomáját a Szovjetunióban, a Tyirrtjr- jazev Mezőgazdasági Akadé­mián szerezte meg 1977-ben. Öt év múlva növényvédő szakmérnöki vizsgát tett, nemsokára pedig megvédte doktori értekezését a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men. Pályafutását az Űj Al­kotmány Tsz-ben központi agronómusként kezdte el, majd növénytermesztési fő- ágazatvezető-helyettes, ké­sőbb növényvédő és agroké­miai főágazatvezető lett. Ta­valy nevezték ki termelési főmérnöknek és téeszelnök- helyettesnek. Felesége óvó­nő. egy gyermekük van. Dr. Szántó Péter 1980-tól párttag és 1983-tól munkás­őr. Mindemellett tagja a HNF helyi béke-barátsági munkabizottságának, s az MSZBT-tagcsoportnak ő az elnöke. Tervei között, ha majd ideje engedi, egy kan­didátusi disszertáció elké­szítése is szerepel. Ami pe­dig a helyi tennivalókat il­leti, elsősorban a térség ag­rár jellegének további erősí­tésében szeretne közremű­ködni. Utalt arra: a kapaci­tások jobb kihasználása vé­gett, például célszerű lenne, ha a mezőgazdasági üzemek közösen hoznának létre egy műtrágyatelepet, s a tápke­verésben is együttműködné­nek. Mezőkovácsháza és a környező települések népes­ségmegtartó ereje viszont csak úgy növelhető, ha újabb és korszerűbb munka­helyek lennének, valamint az egészségügyi, kereskedelmi, kommunális ellátás színvo­nala tovább emelkedne. —y—n A tótkomlósi áfész házilagos brigádja 1984 szeptemberében kezdte meg a Komló étterem felújítását. Ebben az évben be­fejezik a konyhai részt, melybe új nagykonyhai gázberende­zéseket vezetnek be. A teljes felújítást 1987 nyaráig szeretnék befejezni Fotó: Gál Edit Auguszta Kazinczy-díjas Az idén huszadszor ren­dezték meg a szép magyar beszéd Kazinczy-verseny or szágos döntőjét, amelybe 30' ezer versenyzőből százhúsz gimnáziumi és szakmunkás- tanuló jutott be. Közülük harmincán kapták meg a Kazinczy-díjat. A legszebben beszélő diákok egyike szeg­halmi gimnazista, Tóth Au­guszta. — Gratulálok a szép si­kerhez! S arra kérlek, me­sélj egy kicsit arról, hogyan kerültél kapcsolatba az anyanyelvi mozgalommal, hogyan készültél a verseny­re, számítottál-e díjra? — Már ötödikes koromtól rendszeresen részt vettem Kazinczy-versenyeken. A bátyám példáját követtem, aki általános iskolás korá­ban lett Kazinczy-érmes. Nyolcadik osztályban meg­kaptam az úttörők Kazinczy- jelvényét. Azután elsős és másodikos gimnazistaként nem volt időm versenyekre, ősszel indultam újra, és az iskolairól továbbjutottam a megyei lépcsőre. Hogy mit vártam a versenytől. Ezen nem gondolkoztam ... Csak azon, hogy akik ott vannak, nem beszélhetnek csúnyán. Azon eltűnődtem, hogy a fel­készülésem vajon elegendő lesz-e? Győri Éva tanárnő segített. Dévaványán lakom, bejáró vagyok, de minden délután gyakoroltunk, új szövegeket olvastunk, a Be­szélni nehéz körök jelölését vettük át. Ügyeltünk a hangképzésre, az artikulá- lásra, a tempóra. Tehát mindenre, ami a szép beszé­det jelenti. — Felnéznek-e rád az osz­tálytársaid? Számít, ha va­laki ilyen helyesen, kelleme­sen beszél, mint te? — Ügy láttam, hogy min­denki örült, amikor meg­kaptam a díjat. Szívből jött a gratuláció az ujjongás. Jó érzés volt, hogy olvasták az újságban a nevemet, velem együtt örültek. Azt hiszem, az osztály felének igénye a szép beszéd. Nálunk sok szé­pen beszélő van. Egyáltalán nincs beszédhibás. Gondot fordítunk a nyelvhelyesség­re. Feleléskor persze előfor­dul, hogy nem figyelünk eléggé. Nem lehet mindig mindenre figyelni... — Neked miért szívügyed a szép beszéd? — Én otthonról hoztam, nekem valahogy természe­tes, hogy beszélni csakis szé­pen szabad. A szüleim ma­gyar—történelem szakos ta­nárok. Már óvodás korom­ban rám szóltak, ha csúnyán beszéltem. Otthon egyszerű­en kialakult az igény a szép beszédre. A húgom még csak tízéves, de már szavalóver­senyen volt. Amikor pedig elkezdtem a versenyekre jár­ni, még jobban figyelték a beszédemet, megszóltak a hibákért. Sokáig az volt a gyengém, hogy igen gyorsan beszéltem, hirtelen akartam sokat mondani, rövid idő alatt sokat felolvasni. „Ho­va rohansz?” — kérdezte mindig apám. — Elvezettel hallgatlak. Sajnos, kevés ember beszél ilyen igényesen, szépen. — Bizony nagyon bántja a fülemet, ha valaki helyte­lenül ejti a szavakat, hibá­san fogalmaz, suk-süköl, csú­nya szavakat használ. Ez előfordul fiatalokkal, idő­sebbekkel egyaránt. A gye­rekek tanulják valakitől a csúnya szavakat. A beszéd­mód elsősorban a művelt­ségtől függ. S ha valaki di­vatszavakat használ, nyelvi eszköztárát csökkenti. Több­nek akar látszani, de éppen kevesebb lesz, elveszti egyé­niségét. Inkább a pontos­sággal, helyességgel és az egyéni hangvétellel kellene kitűnni, nem? — Egyetértek. Ha szereted a nyelvet, biztosan szívesen olvasol és tanulsz idegen nyelveket is. Így van? — Legjobban a történelmi regényeket szeretem, a nagy klasszikusokat, magyarokat és külföldieket. Szívesen ol­vasok verseket. Kedvence­im? Sok van. Nekem min­den vers kedves, ami mond valamit. Angolt és oroszt ta­nulok. Szeretem az idegen nyelveket, de ha belegondo­lok, nagyon keveset tudok. Anyanyelvi szinten talán nem is lehet megtanulni, annyira nincs lehetőség a gyakorlásra! — Ha akarod, folytathat­juk angolul a beszélgetést. — Jaj, bajban lennék, azt hiszem! — Még egy kérdés: mi­lyen pályára készülsz? — Magyar—történelem szakra szeretnék menni Sze­gedre. Ami nem jelenti azt, hogy tanárnak készülök ... Niedzielsky Katalin Vonalban voltunk Olvasóink kérdései — az illetékesek válaszai A közelmúltban kezdtük meg „Vonalban vagyunk” soro­zatunkat és ígéretünkhöz híven visszatérünk olvasóink kér­déseire és a válaszokra. Ez alkalommal két kérdésre kértünk választ az illetékesektől. Diabetikus élelmiszerek Egy békéscsabai olvasónk panaszkodott, hogy szerinte igen rossz az ellátás diabeti­kus élelmiszerekből, ugyanis tapasztalata szerint az éde­sítő tablettán, csokoládén és kekszen kívül más diabeti­kus készítményt még az ér­tékesítésre kijelölt 100-as ABC-ben is ritkán lehet kapni. Ezzel szemben — mondta — a főváros üzletei­ben sokkal jobb az ellátás: ott roskadoznak a pultok a diabetikus gyümölcsbefőttek, péksütemények és egyéb ké­szítmények alatt. A békéscsabai Füszért fiók-igazgatóhelyettesétől, Tóth Rudolftól kértünk ez ügyben tájékoztatást. — Békéscsabán öt kijelölt üzlet árusít diabetikus ké­szítményeket : a Lencsési ABC, a Kulich lakótelepi ABC, a Tanácsköztársaság úti 101-es ABC, a 105-ös Csemege- és a 100-as ABC. Többféle NSZK és hazai dia­betikus ét- és tejcsokoládé­ból, illetve desszertből válo­gathatnak a vásárlók. Édesí­tő szerek közül kapható Szacharin, NSZK tabletták, Saccharamid és Glukonon. Zabpelyhet, hatfajta száraz- tésztát és sárgabarack dzse­met találhatnak a kijelölt üzletekben. Diabetikus ke­nyeret, péksüteményt Buda­pestről rendelhetnénk, de mi­vel ezeknek a termékeknek igen rövid a szavatossági ideje, így nem hozatunk. Be­főttet kértünk ugyan, négy­fajtát is, de eddig még nem kaptunk. Lapunk egyik munkatársa is felmérte a 100-as ABC- ben ezen készítmények vá­lasztékát. Talált hatfajta NSZK csokoládét, kétfajta desszertet, édesítő szerekből Glu'konont és -Saccharamidot, száraztésztából kétfélét, zab­pelyhet és sárgabarack dzse,- met. Kapható még ezeken kívül Diviróma szörp, illetve Arola meggy, narancs, alma üdítőital. Véleményünk, hogy a diabetikus kenyér és pék­sütemény gyártását vállal­hatná valamelyik Békés me­gyei sütőipari vállalat és ter­mékeivel elláthatná az egész megye területét. így a vásár­lók is és a gyártó is jól jár­na. Miért nincs gyógyszertár Mezőmegyeren...? ... — érdeklődött egy me­zőmegyeri olvasónk. Erre a kérdésre Lukács Tibor, Békéscsabai Gyógy­szertári Központ főgyógysze­része adott választ: — Az Egészségügyi Minisz­térium állásfoglalása az, hogy községenként mintegy 6 ezer lakos szükséges ahhoz, hogy gyógyszertárat lehessen léte­síteni. Így Mezőmegyeren bár Békéscsabához tartozik és körülbelül 2 ezer lakosa van — egyelőre nincs szó arról, hogy patikát létesítse­nek. Egyébként — ez az én véleményem — Mezőmegyer, már szinte teljesen össze­épült Békéscsabával, így he­lyi járatú autóbusszal be le­het jönni a városba, ahol 11 gyógyszertár található. Ez az ellátottság más hasonló vá­rosokéval összehasonlítva ki­magaslóan jó. VÉLEMÉNYÜNK: Ha Bé­késcsabán ennyi gyógyszer- tár van, jobb elosztással ta­lán Mezőmegyer is kaphat­na egyet. Sőt épület sem kel­lene, a helyi orvosi rendelő­ben berendezhetnének — a legfontosabb gyógyszerekből — egy patikát, ehhez na­gyobb anyagi befektetés nem is szükséges. H. E. Képviselőjelöltjeink

Next

/
Thumbnails
Contents