Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

1985. április 27., szombat NAGYVILÁG A nyugatnémet zöldek vezérkara (Fotó: Newsweek — KS) Kik azok a zöldek? Már több mint negyed százada, hogy egy Rajna-parti kis­város lakói — maguk is úgy vélték, hogy különös bátorság­ról tesznek tanúságot — tiltakozó megmozdulásokat kezde­ményeztek. Eltville polgárai úgy döntöttek, hogy1 nem enge­dik megzavarni a nyugalmukat, s egyben megvédik a törté­nelmi városképet is. Megítélésük szerint ugyanis az a terv, amely a városon keresztül haladó autóút építéséről döntött, mindezt alaposan fenyegette. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején több nyu­gatnémet város lakossága lépett fel hasonló módon. Ezeket az akciókat akkoriban „állampolgári kezdcményezések”-nek nevezték, s nem nehéz felfedezni bennük napjaink zöldjei­nek előtörténetét. Voltaképpen mindegy, hogy honnan is származtatjuk azokat a mozgalmakat, illetve több helyütt már párttá szerveződött tömörüléseket, amelyeket zöldeknek, alternatívoknak, környezetvédőknek nevezünk. Tény: létez­nek, egyre inkább számolni kell velük, nem lehet — mint azt sokáig a tőkés világ hagyományos pártpolitikusai tették — egy kézlegyintéssel elintézni őket. Amikor a zöldek mozgalmát, a kialakulás előtörténetét vizsgáljuk, kétségtelenül első helyen az emberi környezet védelmét, úgynevezett ökológiai célokat kell említenünk. Ezek a kezdeti időkben még nem voltak politikai tartalmú mozgalmak, így pártállástól függetlenül tagjaik között meg­találhatók voltak a bal- és a jobboldali pártok képviselői ép­pen úgy* mint a politikával szemben közömbös személyek. Már kezdetben is jellemző volt a mozgalomra „a nukleáris szorongás”, pontosabban az atomenergia bármiféle felhasz­nálása elleni tiltakozás. A környezetvédők nem csupán a nukleáris energia katonai célokra való felhasználása ellen tiltakoztak, hanem elítélték békés célú alkalmazását is, s ez jellemzi őket ma is. Ez a követelés sokakban ébresztett gya­nút, hiszen egyre világosabbá vált. hogy a föld hagyományos energiakészletei nem végtelenek, sőt, jelentős részük kime­rülőben van. tehát ezek pótlásáról gondoskodni kell. Az atom­energia békés célú, ellenőrzött felhasználását sokan tartot­ták és tartják az emberiség jövője szempontjából elenged­hetetlennek. így az ily módon gondolkodók hamar elváltak a zöldektől, helyenként szembekerültek velük. Emlékezetes, hogy a hatvanas évek derekán, végén ki­bontakozott diákmegmozdulások javarészt egyetemi ügyek­kel foglalkoztak, csak később tűztek zászlajukra társadalmi célokat is. A hatalmon levők hamar felismerték a veszélyt, s felszámolták a diákmozgalmakat. A hetvenes évek derekán a már egyre jobban és eredményesebben szerveződő zöldek nyitott kapukkal várták mindazokat, akik a diákmozgalmak kudarca után közösséget, fórumot kerestek a maguk számára. Ez a folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldek szerte a világon, de különösen Nyugat-Európában az elmúlt tíz esztendőt a kibontakozás, a sikerek évtizedének tekintik. Nemrégiben az'angliai Doverben tartották meg az európai környezetvédő, zöld mozgalmak és pártok második nemzet­közi találkozójukat, kongresszusukat. Ez alkalommal indokolt önbizalommal állapították meg, hogy mozgalmuk kontinen­sünkön fellendülőben van. Megállapításukat igazolja, hogy gyakorlatilag Nyugat-Euró- pa valamennyi országában jelen vannak. A legerősebbek a Német Szövetségi Köztársaságban és Ausztriában, de kép­viselőik ott vannak az úgynevezett Európa Parlament ülés­termében is. A doveri tanácskozás résztvevőinek önbizalmát nyilván növelte a nyugatnémet zöldek sikersorozata. Hiszen ott a környezetvédők immár párttá szerveződtek, s a velük rokonszenvezök — munkások és értelmiségiek — száma messze meghaladja bejegyzett tagjaikét. A tartományi par­lamentekben éppen úgy ott vannak képviselőik, mint 198.7 márciusa óta a szövetségi gyűlésben, a Bundestagban. Az NSZK-ban a hagyományos pártoknak már nemcsak számol­niuk kell velük, hanem tisztázniuk kell a hozzájuk fűződő viszonyt, a velük szembeni magatartást. Mindenképpen egy új, baloldali színezetű mozgalom kialakulását kell regisztrál­niuk a tőkés világ polgári demokráciáinak. Az NSZK-ban a 1.7 évig kormányzó szociáldemokraták, ha nem is hangoztat­ják, de tisztában vannak vele, hogy a hatalom esetleges visszaszerzéséhez szükségük lehet a zöldek támogatására. A zöldek sokat hangoztatott célja, mely szerint meg kell teremteni a nukleáris fegyverektől mentes világot, egyértel­műen találkozik a föld lakói döntő, és meghatározó többsé­gének elképzeléseivel. Népszerűségük, és folyamatos előretö­résük titka alighanem ebben rejlik. Thurzó Tibor A környezetvédők Hamburgban a városokat mindinkább szennyező gépkocsik számának csökkentését követelik (Fotó : AP—MTI—KS) Saigon! levél Az erőfeszítések éve Kettős évforduló megünneplésére készül Vietnam. Tíz éve, 1975. április 30-án szaba­dult fel Saigon, szeptember 2-án lesz négy évtizede, hogy Vietnam elnyerte füg­getlenségét. A kettős évforduló tiszteletére országszerte szocialista munkaversenyeket szerveztek. Az ország gazdasági helyzete bonyolult. Bár tavaly sikerült bizonyos fejlődést elér­ni a mezőgazdasági és az ipari termelés, valamint a közlekedés területén, továbbra is nehézségeket okoznak a népgazdaság egyensúlyi problémái. Ennek egyik követ­kezménye, hogy még nem sikerült a né­pesség ellátását, szociális helyzetét stabili­zálni, és a gazdaság 1984. évi fejlődése nem érte el a megelőző három év szintjét. A lakosság ellátásában problémát okoz a kereskedelem viszonylagos fejletlensége is. A kormányzat erőfeszítéseket tesz az áru­hiány leküzdésére, az árak ellenőrzésére, a pénzkiáramlás fékezésére. A múlt év második felében a pártvezetés megállapította, hogy bizonyos eredmények már mutatkoznak a gazdasági irányítás fejlesztésére hozott határozat végrehajtásá­ban. Jelenleg a legfontosabb cél az ellátás alapját képező rizsaratás előkészítése. Az előirányzat 19 millió tonna. Tavaly 300 ezer tonna növekedést értek el, ezt szeretnék az idén .is teljesíteni. Ez a többlet még elma­rad a kívánt évi 1 millió tonnától. Márpe­dig ekkora növekedésre lenne szükség a la­kosság zavartalan ellátásához. A népgazdasági terv a továbbiakban cé­lul tűzi ki a fogyasztási cikkek termelésé­nek növelését a belső szükséglet és az ex­port kielégítésére. A nehézipar fejlesztését mindenekelőtt a mezőgazdaság, továbbá a fogyasztási cikkeket gyártó ipar gépellátá­sa végett szorgalmazzák. Mindezt a népgazdaság irányítási rend­szerének minden vonalon történő javításá­ra alapozzák. A gazdaságosság, a felelősség és a fegyelem növelése központi feladat. Párthatározat írja elő a felhalmozási alap létrehozását a bővített újratermelés érdeké­ben. Az alapvető változás előfeltétele a tar­talékok feltárása és hasznosítása a gazda­ságban. . A mííszív kalandja Nyugat-Európának is van műszívese — röppent világ­gá a stockholmi Karolinska kórházból a hír nemrégiben. Ezzel ötre emelkedett azok száma, akikbe műszívet . ül­tettek — legalábbis a sajtó csak róluk számolt be. Kö­zülük a svéd férfivel együtt most hárman vannak élet­ben, egyikük lassan fél éve. A stockholmit megelőzően eddig csak az Egyesült Álla­mokban hajtottak végre ilyen műtéteket nem kísér­leti jelleggel. Az igazi kí­sérleteket — bár á műszív orvosi alkalmazása is ma még gyakorlatilag kísérleti szinten van — egyelőre ho­mály fedi. A műszívekkel kapcsolatos bizonytalanságot jelzi, hogy noha állítólag már számos típusa létezik, eddig — egy sajátos kivételtől eltekintve — egyetlen műszívtípust he­lyeztek be az élet fenntartá­sának szándékával emberbe. Ezt az Egyesült Államokban a Symbion vállalkozás állí­totta elő: neve Jarvik—7. Szakmai körökben ezt sem tartják a fejlődés, a fejlesz­tés végállomásának. Hogy csak egyetlen — ha nem a legnagyobb — problémáját említsük: „viselője” .kényte­len egy nagyméretű lég- kompresszor közelében tar­tózkodni, az elszakadás le­hetősége csak percekre ada­tik meg, egyébként a beteg kipányvázva tölti idejét. Nemrég Valerij Sumakov szovjet tudós nyilatkozott műszívügyben a Pravdának és azon véleményének adott hangot, hogy a külső erőfor­rásról működő műszíveket — s máig csupán ilyet tudott a tudomány produkálni — csak átmeneti megoldásként cél­szerű alkalmazni. Mindazonáltal Sumakov beszélt arról is, hogy foly­nak kísérletek egy belső erő­forrással rendelkező műszív kifejlesztésére. Gerc—2-nek nevezik és az elképzelések szerint energiaszükségletét plutóniumizotópból fedezné. Magyarul: afféle parányi atomerőmű hajtaná hőener­giával a műszívet. Az Egyesült Államokban azonban — igaz ott is a leg­felsőbb szintű állami egész­ségügyi hatóság előzetes en­gedélye kell a műszív behe­lyezéséhez — felszökött az üzleti láz: egymás után je­lentik be innovációval fog­lalkozó nagy- és. kisvállala­tok, hogy beszálltak a rnű- szív-businessbe. Igyekezetü­ket elsősorban pénzügyi megfontolások magyarázzák. Egyes számítások szerint évi 30—50 ezer műtétre lehet szükség, s ha ehhez hozzá­vesszük, hogy a berendezés mostani ára mintegy 50 ezer dollár, úgy milliárdos ipar­ággá fejlődhet a műszív- gyártás. , ; A Jarvik—7 jelzésű mű­szíven kívül eddig 'egyetlen esetben helyeztek el másféle berendezést egy beteg mell­kasában. A műtétet a tucso- ni egyetemi klinikán hajtot­ták végre, méghozzá az ille­tékes kormányzati hatóság engedélye nélkül. A műtétet végző , orvos szerint nem tud­ták gyorsan megszerezni a már jóváhagyott Jarvik—7- et, ezért egy amatőr műszív- gyártó, egy Kevin Cheng ne­vű fogtechnikus berendezé­sét alkalmazták, amelyet ad­dig csak két kísérleti vizsgá­nak vetettek alá — állato­kon. A megoperált beteg 11 órát élt vele, kényszerűen nyitva hagyott mellkassal, mivel a műszív a normális szívnél jóval nagyobb volt. Kövecs Gábor Hétvégi telkek az NDK-ban Hétvégeken, a jó idő be­álltával, tízezrével indulnak az emberek Berlinből és az NDK nagyvárosaiból a hét­végi telkekre, ahol tipikus látvány a zsebkendőnyi par­cellákon egymás mellett so­rakozó piciny házak ezrei. A „kiskertészkedés” tö­megmozgalom, amelynek sok éytizedes hagyományai van­nak. A múlt század közepén — egy lipcsei orvos kezde­ményezésére — vált népsze­rűvé, hogy a gyári munká­sok a heti robot után a zöld­ben keressenek pihenést! A kiskertmozgalom a fel- szabadulás után az egész or~ , szágra kiterjedt. 1949-ben, a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának évében még csak ötezer kis­kerttulajdonos volt, számuk ma már eléri a- háromne­gyed milliót. A telektulajdo­nosok nem mulasztották el, hogy mielőbb intézffiéhyesít- sék hétvégi időtöltésüket. Megszervezték a „kiskerttu­lajdonosok. telepesek és kis- ál lattenyésztők szövetségét”, amelynek ■— nem ámítás — egymillió tagja van. .A telkek szétosztásáról az állam gondoskodik: jövő év áprilisig, az NSZEP XI. kongresszusáig 17 ezer igény­lőt juttatnak földecskéhez. A jelentkezők száma persze akkora, hogy nem tudnak mindenkit tekintetbe venni. Ezért előnyben részesítik a. munkáscsaládokát és általá­ban a sokgyermekes csalá­dokat. Az állam igen nagyvona­lú: a telekért évente négy­zetméterenként csak néhány pfennig bérleti díjat kell fizetni. Ez abból a felisme­résből is fakad, hogy. a ker­tészkedés népgazdasági lag is hasznos tevékenység, hiszen a tulajdonosok a megtermelt zöldségnek és gyümölcsnek kétharmadát fogyasztják el, egyharmadát viszont értéke­síthetik. Az egész országban 17 500 felvásárlóhelyet léte­sítettek, ahol a termelő több pénzt kap • a zöldségért és gyümölcsért, mint amennyi­be az a holtokban kerül, mert az állam szubvencio­nálja az árakat. A kiskerté- szek 117 ezer tonna zöldsé­get adnak át a kereskede­lemnek, ami az állami felvá­sárlás 13 százaléka. Boldogtalan szerelmek Barbara hosszú, fehér ruhában, lángoló arccal hallgatja az ol­tár előtt Gounod Ave Mariáját, a réveteg tekintetű Diego mel­lett. Am Pascal egy gótikus oszlop mögött pisztolyt vesz elő és az esküvő kellős közepén főbelövi magát... a következő képen. Hiába a ,.Dallas” és a rosz- szabbnál rosszabb sorozatok a tv-ben: Olaszországban ma is vi­rágzik a szentimentális fotóre­gény, éppúgy, mint 1951-ben, amikor Federico Fellini éppen ennek a hagyománynak szen­telte első filmjét, a ,.Fehér sejk”-et. A nehéz gazdasági helyzetben is dörzsölhetik te­nyerüket a kiadók: évente 90 milliárd lírát (kb. 50 millió dol­lárt) jövedelmeznek a boldog-5 tálán szerelmek. Felmérések szerint húszmii-, lióan olvassák ezeket a könny­facsaró történeteket Itáliában, a közönség (55 százalékát a 14—19 éves lányok adják, főleg polgá­ri és kispolgári családok gyer­mekei, de a felnőttek is szere­tik. Általában a nők vásárolják, de a férfiak ugyanúgy bújják a füzeteket. A fofóregények haladnak a korral. Ma már nem a lenyugvó napnál következnek be a nagy fordulatok, hanem a metróban, belekerül a politikum is, bár nincsenek benne sztrájkok, munkanélküliek, nukleáris fe­nyegetés. A figurák változatla­nok : a főhős fiatal, kisportolt, elegáns, a negatív hős kicsit öregebb, rossz arcú, kábítószer- csempész, és van egy húga, akit prostitúcióra kényszerít. A siker azt mutatja, hogy a fiataloknak ma is szükségük van Olaszországban ilyen álom­ra, és a nő felszabadítása az abortusz és az erőszak elleni törvény ellenére nem fejeződött még be. A fotóregények sikerét jelzi, hogy nemrégiben egy utazási ügynökség dél-kelet-ázsiai utat hirdetett képregény formájá­ban, megteremtve ezzel az álló reklámfilmet. nemzetközi tokamak-beren- dezéssel. Ezekben a kísér­letekben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Japán, és más országok képviselői vesz­nek majd részt, nemzetközi program keretében. A következő ötéves terv elején az Ukrán SZSZK-ban elkészül a hatalmas hmel- nyickiji atomerőmű. Ezen például lengyel, magyar, csehszlovák szakemberek dolgoznak. Munkámnak rgjze van azokban a békés‘atomblok­kokban is, amelyek Bulgá­riában, Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban üzemelnek, s amilyene­ket rövidesen üzembe • he­lyeznek Kubában, Lengyel- országban és Romániában. APN—KS Novovoronyezsi atomerőmű. A harmadik és negyedik ener­giablokk Az atom „szelidítöje” Fényképek a családi al­bumban ... 1954 — a Moszk­va környéki Obnyinszk, a vi­lág első atomerőműve; 1959 — az első atommeghajtású jégtörőhajó, a Lenin; később — a Kaszpi-tengei’, a világ első atomüzemű lepárló be­rendezései ... Ez pedig itt a novovoronyezsi oldal. Fjodor Ovcsinnyikov aka­démikus, nemrég még a no­vovoronyezsi atomerőmű igazgatója, ma az Inter- atomenergo Nemzetközi Egyesülés vezérigazgatója — egyike azoknak, akiknek si­került „megszelídíteniük” az atomot. — Amikor 1954-ben Ob- nyinszkben .üzembe helyez­ték a világ első atomerőmű­vét, mindenki szívében azt a reményt keltette, hogy a nagy felfedezés: használható lesz az emberek javára is — mondta az akadémikus. ’ Ma az atomenergetikai programban a szocialista ál­lamok 50 legnagyobb üzeme és egyesülése vesz részt. Munkamegosztásuk a nuk­leáris technika több mint 140 gyártmányfajtájára terjed ki, amelyeknek együttesi ér­téke több milliárd rubel. .. Az uránprobléma vezető tudósa, Igor Kurcsatov aka­démikus, akivel hosszú éve­kig szerencsém volt együtt dolgozni, 1956-ban Angliába utazott. A Harvey atomköz­pontban tartott előadása szenzációt keltett. Nemcsak a magfúzióval kapcsolatos szovjet kísérletekkel foglal­kozott. Hazája tudósainak nevében felhívta a világ tu­dósait, hogy lebbentsék fel a titokzatosság fátylát a termo­nukleáris kutatásokról. Ez vetette meg a nemzetközi információcsere alapját ezen a területen. A még Kurcsatov életében kibontakozott kísérleteket ma már nemzetközi elismerés övezi. A szocialista orszá­gokból érkezett fizikusok immár évek óta munkálkod­nak a Tokárnak—15 szovjet berendezés megalkotásán. Ma már tokamakok van­nak Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ja­pánban. Elhangzott az a szovjet javaslat, hogy vé­gezzenek kísérleteket egy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents