Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG 1985. április 27., szombat Jelölő gyűlés Szeghalmon (Folytatás az 1. oldalról) Beszéde végén megkö­szönte a kerület eddigi kép­viselőinek, Erdei Lászlóné- nak és dr. Szentkereszty Ta­másnak a munkáját, majd képviselőnek javasolta Ko­zák Sándort, Szeghalom vá­ros tanácsának elnökét és dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, miniszterel­nök-helyettest, Szeghalom szülöttét. A gyűlésen összesen ti­zennégyen kértek szót, Bo­ros Mihály, a Csepel Autó­gyár gyáregységének igaz­gatója, Btlka Lajos, a bi- harugral tsz elnöke, Hajdú Zsigmond, a városi nép­frontbizottság elnökhelyette­se, Fekete István né, gim­náziumi tanár, Lázár Lajos, a szeghalmi Fehér Lajos Tsz elnöke. Kovács Imre, szak­oktató, Deb reczenl Antal, zsadányi községi párttitkár, Jambrícskáné Simon Klára, a városi KXSZ-bizottság tit­kára, Papp Gyula, a füzes­gyarmati tsz agronómusa, Arany László, az állami gaz­daság igazgatója, Kincses Imre okányi tanácselnök, Zelenák Károly gimnáziumi tanár, Pintye József körös­újfalui nyugdíjas és Nagy Károly szeghalmi tsz-tag. A felszólalók egyöntetűen javasolták a jelöltek felvé­telét a jelölő listára. A fel­szólalásokban személyes mo­tívumok, régi diákköri emlé­kek is előjöttek. Fekete Ist­vánná például Maróthy Lászlót, akinek osztályfőnö­ke volt a gimnáziumban, mint volt tanítványát is ajánlotta: — Nem volt csodagyerek. Olyan volt mint a többi. De máig megmaradt bennem a szorgalma, a tanulni akará­sa, a felnőttek iránti, a min­denre és mindenkire kiterje­dő tisztelete. Én 15 éve nem találkoztam vele, de mások elmondták, semmit nem vál­tozott. Nagy Károly azokra az időkre emlékezett, amikor jó húsz éve gyűléseken, ta­nácskozásokon éjszakákba nyúló vitákat folytattak, és hozzátette: — Ügy látom, ami hitet akkor ott tőlünk kapott Maróthy elvtárs, azt máig megőrizte. Kozák Sándor mellett is ugyanilyen meggyőződéssel szóltak a felszólalók. Majd mindegyik hozzászóló, mint közvetlenül ismert vezetőt ajánlotta. Lázár Lajos pél­dául elmondta: — Kozák Sándor közel áll szívünkhöz. Nagy része van abban, hogy Szeghalom vá­ros lett. Egész kollektívánk nevében ajánlom. A felszólalók természete­sen kéréseket és javaslatokat is tettek abba a jelképes ta­risznyába, amely a jelöltek egyikének fogja majd válasz­tás után a vállát húzni... Buka Lajos például azt kér­te, vigyék magukkal a Par­lamentbe a kisközségek problémáját. Ami ezeken a településeken van, az ma­radjon meg, amire szükség van, azt segítsenek megte­remteni. Ugyanezt hangsú­lyozta Pintye József is, ami­kor röviden csak ennyit mondott: — Kisközségek vagyunk, de mi is élni akarunk. Hisz- szük, hogy van jövője tele­püléseinknek. Arany László mintegy ösz- szefoglalásként a következő­ket mondta: — Mindkét jelöltet al­kalmasnak tartom. Merem azt mondani, egyikük jobb, mint a másik. Ebből a vá­lasztásból mindketten győz­tesen kerülnek ki, mert tu­dom, hogy segíteni fogják egymás munkáját. Mi nem várunk a jövendő képviselői tői csodát, csak annak a fe­lét. A jelölő gyűlés nyílt sza­vazással döntött amellett, hogy a 13. számú választókör­zet országgyűlési képviselő- jelöltje Kozák Sándor és dr. Maróthy László. A gyű­lés végén a jelöltek köszö­netét mondtak a megjelen­tek bizalmáért, a munkáju­kat méltató szavakért. A. Z. Harmadszor kiváló a Békéscsabai Lakásszövetkezet Első alkalommal 1981. évi munkájuk elismeréseként ve­hették át az építési és város- fejlesztési miniszter, a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége által adományozott „Ki­váló Lakásszövetkezet” ki­tüntető címet. Másodszor az 1983. évi eredményeikkel szolgáltak rá e magas elis­merésre. És most — tegnap, április 26-án az esti órákban — ismét ünnepelhettek a Békéscsabai Lakásszövetke­zet dolgozói. Ugyanis 1984. évi eredményeikkel ismét ki­érdemelték az ÉVM, a SZÖ- VOSZ és a KPVDSZ elnök­sége által adományozott „Ki­váló Lakásszövetkezet” ki­tüntető címet. Az elnöki számvetésből tudtuk meg, hogy 1984-ben a Békéscsabai Lakásszövetke­zet dolgozóira már 1 milliárd 950 millió forint értékű va­gyon megóvása hárult. Hogy az ezzel járó feladatoknak eleget tudjon tenni a szövet­kezet, a saját javító és kivi­telező részlegnek több mint 9 millió forint értékű mun­kát kellett év közben elvé­geznie. Ezután Rozgonyi Ernő, a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti főosztályának vezetője mél­tatta a Békéscsabai Lakás- szövetkezet immár több évre visszatekintő eredményes munkáját, majd átadta az ÉVM, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elnöksége által adományozott és jól megér­demelt „Kiváló Lakásszövet­kezet” kitüntetést tanúsító oklevelet. — Balk us — Sikerfilmek bemutatója Az elmúlt héten nagy si­kerrel vetítették Békéscsabán és Gyulán Adrian Lyne ze­nés amerikai filmjét, a Flashdance-et. Ez a bemu­tató volt a nyitánya annak a sorozatnak, amelyet a Bé­kés megyei Moziüzemi Vál­lalat „Premier” címmel in­dított. A két város közönsé­ge olyan világsikert arató al­kotásokkal ismerkedhet meg, amelyet az országos bemu­tató előtt vetítenek. A következő film a szá­zadelő híres orosz balett­csillagának életét meséli el. Az Anna Pavlova című an­gol—szovjet együttműködés­sel készült színes, magyarul beszélő kétrészes filmet a megyeszékhelyen a bemuta­tó klubmoziban május 2-án, a gyulai Erkel moziban pe­dig május 3-án este vetítik. Az Emil Lotjanu rendezte alkotás főbb szerepeit Galina Beljajeva, James Fox és Martin .Scorsese alakítják. A nyár első hónapjában lesz a harmadik „premier előtti premier”. Oscar-díjak sorát érdemelte ki a Száll a kakukk fészkére és a Hair világhírű rendezője, Milos Forman Ragtime című szí­nes, szinkronizált amerikai filmjével, amelyet Békéscsa­bán — ugyancsak a bemuta­tó klubmoziban — június 6- án, a gyulai moziban pedig a következő nap estéjén mu­tatnak be. Az amerikai iro­dalom egyik klasszikus mű­vének, Doctorow 1906-ban játszódó regényének filmvál­tozatában a főbb szerepeket James Cagney, Moses Gunn és Brad Dourif játsszák. (ni) EDÜ EDÜ EDÜ EDÜ Ez még csütörtökön este volt: ünnepélyes megnyitó a Kohán Múzeum előtt Gyulán áll a bál. Pénteken az Erkel Ferenc Művelődési Központ három­negyed kilenc tájt megélén­kül. A XII. Erkel-diákünne- pek mai napján bemutatkoz­nak a megyék. Először a hajdú-bihariak készülnek a fellépésre. Tapintható izga­lom mindenütt. Egy hosszú hajú, vékony arcú lány az ujjait ropogtatja, tördeli a színfalak mögött. — Verset mondok. A ki­lencedik leszek. — S addig tördeled? — Majd néha abbaha­gyom ... Aztán elkezdődik a mű­sor, s mintha befészkelődne a színpad környékére a nyu­galom. Hiszen mi baj leheti ne? Mindenki tudja a dol­gát, s csodát senkitől nem várnak a nézők. A legtöbb esetben nem profikról vagy annak készülőkről van szó, hanem lelkes középiskolás diákokról, akik többek kö­zött még tudnak verset mondani, színjátszani, éne­kelni, táncolni, muzsikálni. Nem ez a fellépés az ő fő dolguk. A hajdúságiak nem ronta­nak. Szépen felépített műso­ruk járja a maga útját, s a zsúfolásig megtelt nézőté­ren szinte percenként zúg fel a taps. Az előadás má­sodik része, arái egy folklór­blokk, már vitathatatlan si­ker. Hortobágyi, hajdúsági, nyíradonyi és székely dalok és táncok követik egymást. Ahogy figyelem a színfa­lak mögötti életet, megakad a szemem három népviselet­be öltözött lányon. Előbb még a színpadon énekeltek harsány, tiszta hangon, ám ahogy kiléptek, cigi kerül elő a szoknya ráncából, s a kó­rus ezen szeglete „kigyullad”. Próbálom elképzelni nagy­anyáinkat cigivel a fonóban. Nem megy. Hiába ez már egy másik fonó. Megosztom velük gondola­taimat. — Ha nem éneklünk szó­lót, nem zavar a cigi — mondja egyikük. Gyorsan hozzáteszi: otthon megenge­dik. Már 17 évesek vagyunk. Közben az ÖDI színjátszó csoport foglalja el a színt, másodpercek múlva teljesen övék vagyunk. Ami elsőre feltűnik, remekül beszélnek, s akkor is élni tudnak a sze­replők a színpadon, amikor nem épp rajtuk a sor. Feri geteges játszókedvvel, igazi diákos pimaszsággal adják elő népi fogantatású komé­diájukat. Méltó befejezés! Benézek az első emeleti sajtóirodába. Az EDÜ ’85 cí­met viselő diáklap első szá­ma már mindenki kezéhez eljutott. Most tervezik a má­sodikat. Készülnek a délutá- niiesti villáminterjúkra, ri­portokra. Az alanyok, a be­mutatkozók mellett, Nagy Bandó Andrást, az Atléta triót, Dinnyés József. Emel­lett a nyitott szem akció — nevéhez hűen — ír majd mindenről, ami vonzza a te­kintetet. II. Panasz Muki pedig várja az ügyes-bajos sirámokat. Most a Békés megyeieken a sor. Amíg a föggöny mö­gött átrendeznek, az oroshá­zi mezőgazdasági szakközép- iskola fúvóskvintettje csalo­gatja az előcsarnokba a kö­zönséget. A színpadon a ko­moly zenei számok kezde-j nek. Az előadók felkészültsé­gére itt sem lehet panasz. A diák nézőket azonban a rock- és dzsesszbalett tánco­sok hozzák igazán tűzbe. Harangozó Ildikó, aki jól hasznosította „tornásztudo­mányát” saját maga koreo- grafálta számában, a békés­csabai Rózsa Ferenc Gimná­zium ízlésesen lenge öltözetű lányai, s a szeghalmi Péter András dzsesszbalettcsoport- ja. A rózsások vigasztalanok. Elhibáztuk, keseregnek. Vi­gasztalom őket, hogy ez a pillanatnyi megingás alig tűnhetett fel bárkinek is. Lehangoltságukat ugyan megszakítja egy pillanatra, amikor megtudják, hogy egyikük a színpadon szálká­ba ült. Ám végül is ered­ménytelen a vigasztaló szó. — Ügy sincs tovább — mondják. — Csak nem akarjátok egy hiba miatt abbahagyni? — Negyedikesek vagyunk, kopogtat az érettségi, meg a felvételi, no, meg hol lépi jünk fel? — érvelnek. Kiderül, hogy tulajdon­képpen nem sok munka fek­szik még ebben a számban. Egyedül vezetőjük, Matyucz Ildikó tanult táncolni, az ő ötlete volt ez az egész. To­vábblépni mindannyiuk sze­rint túl sok időbe tellene. — Jó volt és kész — vall­ják. — Együtt voltunk, nei vettünk, szerettük csinálni... Szépen gyűjtögetik az el­ismerést a szeghalmi Péter András Gimnázium tanulói. Tóth Auguszta, aki nemrég a Kazinczy-verseny országos döntőjében bizonyított, itt is jól mutatkozik be. A bábcso­port, a dzsesszbalett együt­tes és a színjátszók ugyan­arról tanúskodnak: ebben az iskolában a tanulók mini dennel megpróbálkoznak, ami egy fiatal „szem-száj­nak” ingere lehet. Sőt van­nak, akik több mindennel is egyszerre. Négyen mindkét utóbbi csoportnak oszlopos tagjai. Ez számukra összesen három-négy próbát jelent hetente. Gyakran írnak az iskola újságjába is. — Hogyan fér ez bele ab­ba az úgynevezett túlterhelt diákéletbe? — kérdezem. — Jut még a sportra is — mondja a négyek egyetlen fiú tagja, Bereczki András. — S ha marad időnk, tanúi lünk. • Kuncogás szalad körbe. Megtudom, hogy az EDÜ után május 1-re készülnek. Három-négy műsoruk várja a meghívásokat. Nem szőnek profi álmokat; a jóízű ama- tőrködés maximálisan kielé­gíti őket. Egészen másfajta amatő­rök a néptáncosok. Mozgái suk kiforrott, harmonikus, szemet gyönyörködtető, ahogy azt már a Békés me­gyei együttesektől megszok­tuk. A társastáncosok pedig remekelnek. Csomós Zoltán, Hargitai Zsuzsa, Váczi Ti­bor és Lengyel Andrea há­rom temperamfentumos dél­amerikai számmal viszi el a Békés megyei műsorban a pálmát. Ám hogy ők a táncparkett „ördögei és bői szorkányai” lehessenek, ah­hoz nyolcévi szorgos munka kellett. Délután a budapestieké volt a színpad. Az egyik leg­nagyobb elismerést a Vörös­marty Gimnázium színjátszó csoportja tudhatta magáé­nak. Ez az iskola a közép­fokú színjátszóoktatás egyik intézménye. A hét megmui , tatkozó közül öten már túl­jutottak a színművészeti el­ső felvételijén. Gyulán áll a bál. S áll még vasárnap délig. Addig meg­számlálhatatlan rendezvény szórakoztatja, barátkoztatja három megye fiataljait. Ungár Tamás Az Erkel Ferenc Gimnázium EDÜ -néptánccsoportja Fotó: Béla Ottó H Magyar Szolidaritási Bizottság ülése Vigyázz, ha jön A vasúti közlekedés biz­tonságának helyzetéről tar­tottak tegnap, pénteken saj­tótájékoztatót Budapesten, a MÁV vezérigazgatóságán. Szemők Béla, a MÁV általá­nos vezérigazgató-helyettese bevezetőjében hangsúlyoz­ta: a vasút munkavédelmi tevékenységének, a munka- védelem színvonalának el­sődleges jellemzője, megíté­lési értékmérője az üzemi balesetek számának alaku­lása, az egészséges és biz­tonságos foglalkoztatás fel­tételeinek megteremtése. A vasúti közlekedéssel . kapcsolatban elhangzott, hogy tiltott helyen való átjá­rás miatt az elmúlt évben például 115-en haltak meg, s további 110-en sérültek meg. Vonatra föl- és leugrás nyomán 40-en vesztették éle­tüket, és 266-an többségé­ben csonkulásos sérülést Tegnap fejeződött be a Szarvasi Óvónőképző Inté­zetben az óvodai egészségne­velési napok rendezvényso­rozata. Először három évvel ezelőtt rendeztek hasonló tu­dományos ülést, melyen a pe* dagógusok és az egészségügyi szakemberek az egészséges életmódra neveléssel foglal­koztak. Az április 24-től 26- ig megtartott tanácskozás el­sősorban az óvónők és a kis­a vonat! szenvedtek. Gyermeki csíny­ből 25 utas sérült meg. Szó volt a sorompó-fény­sorompóval ellátott közúti­vasúti kereszteződésekről is. Az elmúlt évekhez hasonló­an tavaly is igyekeztek meg­teremteni a beláthatóság feltételeit. 1984-ben 68 útke­reszteződésben bontottak le lakóházat, őrházat. A sorom­pó rongálásáról szólva el­hangzott, hogy évente 350— 400 esetben sérülnek meg ezek a fontos biztosítóbe­rendezések, melyekben az átlagos kárérték 5 ezer fo­rint. Az igazgatóságok elemzése során a vezérigazgató el­mondta egyebek között, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága területén, így Békés megyé­ben is, a baleseti statisztika az országos átlagnál lénye­gesen kedvezőbb. gyermekek lelki egészségé­nek kérdéseit, s a szakembe­rek ezzel kapcsolatos felada­tait tárta fel. A tudományos tanácsko- zást — melyen a családi ott­hon, az óvoda és a társada­lom egészségnevelési felada­tainak pedagógiai, egészség- ügyi és pszichológiai vonat­kozásairól egyaránt szóltak a szakemberek — a tervek sze­rint három év múlva ismét) megrendezik Szarvason. Pénteken Sütő Gyula tit­kár elnökletével ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bi­zottság. Györke József, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője tartott tájékoztatót a hazai és a nemzetközi szolidaritá­si munka időszerű feladatai­ról. A bizottság — érdemei el­ismerésével — tudomásul vette Harmati Sándor kéré­sét, hogy idős korára tekin­tettel mentsék fel elnöki KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megtárgyalta azt a jelentést, amely áttekintet­te: miként teljesítették a gaz­daságos anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési kormányprogramnak a mű­trágya- és növényvédőszer- gyártás, illetve felhasználás területén előirányzott felada­tait. A KNEB elhatározta: meg­vizsgálják a zöldség-gyü­mölcs termékek útját a ter­melőtől a fogyasztóig. A vizsgálat kiterjed az orszá­gos és területi irányító szer­vek jelentős részére, a fel­dolgozóipari vállalatokra, a vásárcsarnok- és piacfel­tisztségéből. Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője méltatta és kö­szönte meg Harmati Sándor munkáját, aki 1969 óta volt elnöke a szolidaritási bi­zottságnak. Harmati Sándor alelnökként továbbra is részt vesz a bizottság munkájá­ban. A Magyar Szolidaritási Bizottság Jakab Sándort vá­lasztotta meg elnökének. ügyelőségekre, a nagybani piacok igazgatóságaira, a zöldség-, gyümölcsforgal­mazó nagy- és kiskereske­delmi szervezetekre. A testület foglalkozott az ÁFOR Vállalat társadalmi •tulajdont védő tevékenységé­nek javítására ' hozott intéz­kedések utóvizsgálatának ta­pasztalataival is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság két évvel ezelőtti vizsgálata nyomán tett intézkedések több területen is eredménye­sek voltak. A folyamatban levő intézkedések végrehaj­tásának gyorsítására és a vállalatnál még meglevő hi­ányosságok felszámolására a KNEB elnöksége további ja­vaslatokat tett. Hz óvodások lelki egészségéért B KNEB vizsgálatot indit

Next

/
Thumbnails
Contents