Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-03 / 78. szám
1985, április 3„ szerda Nagy erőkkel dolgoznak a határban (Folytatás az 1. oldalról) így számításaik szerint április 5-re a vetéssel és lucer- natelepitéssel is elkészülnek és a két és fél—három hetes lemaradásból így két hetet tudnak pótolni. Befejezték az 5 ezer 600 hektár őszi kalászos fejtrágyázását is. Ha nem lesz eső, a következő napokban is nagy erőkkel dolgoznak a határban és a kemény hét után hét végén pihenhetnek a dolgozók, majd hozzálátnak a kukorica magágy előkészítéséhez. Igen jó minőségű az eddigi munka és a technológiában a víztakarékos megoldásokat alkalmazzák? NAGYBANHEGYES, ZALKA MÁTÉ TSZ Horváth Endre elnök: — A soros munkákat, a cukorrépa, a mák és a hagyma vetését remélhetőleg április 4-re be tudjuk fejezni. A répa vetésterület 286 hektár, mákot 44, hagymamagot 50 hektáron vetünk. A múlt hét derekától tudunk dolgozni a földeken, a gabonák fejtrágyázása befejeződött. A napraforgóvetést április 9-én, a kukoricavetést 12-én szeretnénk elkezdeni, most készítjük elő a magágyat. Az őszi vetés jól telelt, 80 százaléka jó, 18 százaléka közepes, két százaléka pedig gyenge beállottságú. OROSHÁZI PETŐFI TSZ Zatykó Mihály elnök: — Szombaton reggel tudtuk megkezdeni a vetést és vasárnap estig ötven hektár cukorrépát, 60 hektár lucernát és 80 hektár mustármagot vetettünk el. Hogy a lemaradást pótoljuk, dolgozunk a két ünnep között is. A kender vetését hétfőn kezdtük el. A búza fejtrágyázását befejeztük, az őszi szántást sí- mítóval, vagy kombinátorral munkáltuk meg. Az időjárás miatt úgy 10 napot késtünk, de ha kedvező marad az idő, néhány nap alatt utolérjük magunkat, persze úgy, hogy két műszakban dolgoznak az emberek. pusztaföldvAri LENIN TSZ Dénesi Bálint főkönyvelő arról tájékoztatott bennünket, hogy megkezdték a talajmunkákat, a borsóvetést, korábban ugyanis nem lehetett rámenni a talajra, öszszesen 432 hektáron termesztenek borsót, ezt szakaszosan vetik. Szombaton fogtak hozzá a cukorrépavetéshez, s ezzel várhatóan csütörtökre készülnek el, ha nem jön közbe esőzés. Folyamatosan haladnak a talajmunkákkal. A háztájiban megkezdődött a dughagymaültetés. SZARVASI DÓZSA TSZ Mihály István termelési elnökhelyettes: — Vasárnap kezdtük el a magágy készítését, hétfőn délután pedig a 166 hektár cukorrépa vetését. Körülbelül négy nap alatt végzünk, ha az időjárás engedi. Sajnos nehezen melegszik a talaj, még várunk a lucernavetéssel. A hét végén, pénteken egyébként segítettünk a csaba- csüdi Lenin Tsz-nek répát vetni, amit ők viszonoznak, ha szükség lesz rá. A héten megkezdjük a 470 hektár napraforgó vetését is, s ha nem jön közbe tartós esőzés, május elsejére a napraforgó- és a kukorica-vetőmag is a földbe kerül. A jó idő minden percét igyekszünk kihasználni, csak a húsvét hétfőjén tartunk munkaszünetet. T. I. Földterületek tartós használatba vétele Békéscsaba külterületén eddig hat zártkertben 650 család kapott 7—800 négy7 zetméter földterületet tartós használatra. További tartós használatba adás öt zártkertben lesz az idén, amiről Blahut Lajos, a városi tanács vb. termelés-ellátás felügyeleti osztályának a vezetője ad tájékoztatást. — A korábbi haszonbérleteket váltjuk át tartós hasz-i nálatúra — mondja. — Hol vannak ezek a földek? — Pósteleken, illetve Gerlén, valamint Békéscsabán a fényesi soron és a gyulai vasútvonal mentén. — Mikor kerül sor erre? — Ősszel elkészült a geodéziai felmérés, majd ,meg- történt a műszaki jóváhagyás. A tanács márciusi vb- ülésén döntöttek a használatba adás egyéb feltételeiről is. — Mi az új ezekben? — A korábbiakhoz képest változás: a várostól távolabb eső területeken 30 év helyett 50 év a tartós használat lehetősége. Űj az is, hogy ahol a megközelítési költségek magasabbak, ott a díj a föld forgalmi értékének 40 százaléka lesz. (Egyébként a föld minősége szerint négyzetméterenként 18—25 forintban határozzuk meg a díjat.) Változás még, hogy a szociális helyzetük alapján (például a 3 és több gyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák) a használatba vételi díjat 4-5 év alatt fizethetik ki. Mások legfeljebb három részletben 2 év alatt kötelesek a tartozásukat kiegyenlíteni. — Hol és mikor történik a szerződéskötés? — A termelés-ellátás felügyeleti osztály a jelenlegi földhasználókat meghatározott időpontban, személyenként meghívja a városi tanácshoz. Ez a munka a pós- teleki és a gerlai területen levő szakcsoportok földhasz7 nálóivai még az első félévben befejeződik. A fényesi soron a III. negyedévben, a gyulai vasút mentén pedig az év végén kerül sor erre. Tudni kell, hogy a tartós használatba adott földeket — akár önellátásra, akár eladásra termelnek rajta —, személyesen keli megművelni, továbbhasznosításra nem lehet átadni. Az is előírás, hogy a földhasználók a tulajdonukban, illetve kezelésükben levő földeken kötelesek rendeltetésszerű mező- gazdasági termelést folytatni. A kert zöldségből és gyümölcsből sok család részére teszi lehetővé az önellátást, kisebb mértékben az árutermelést, egyúttal - pedig az egészségesebb életmódot. P. B. Füszért-kontra Az egyik tanulmányban olvastam, hogy „a kereslet igények szerinti kielégítését nem ritkán korlátozzák a monopóliumok”. Mivel szocialista viszonyokról beszélünk, hozzá kell tenni: olyan ipari és kereskedelmi vállalatokról van szó, amelyek egyedül uralják a hazai gyártást, illetve forgalmazást. A szerzők megállapítják, hogy az ágazati irányítás által is segített indokolatlan piaci egyeduralom gátolja a szükségletek szerinti kínálatot. A' gazdasági irányítási rendszer korszerűsítése, a szabad termékforgalmazás rendje azonban lehetővé teszi, hogy kilépjünk a bűvös körből és egyre kevesebb vállalat éljen vissza erőfölényével. Kétségtelen, ez a folyamat megindult, de sajátos gazdasági és egyéb okok miatt még sokáig kénytelenek leszünk elviselni néhány monopolhelyzetben levő cég erőfitogtatását. Mindez azon a tanácskozáson jutott eszembe, ahol a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat igazgatója az úgynevezett profilbővítésről, a kiskereskedelmi tevékenység kiszélesítéséről, a termeltetés megszervezéséről tájékoztatta a szakembereket. Igen, ma már a nagykereskedelem üzletet nyit, a kiskereskedelem nagykereskedelmi jogot kap, a kereskedelem árut termel vagy termeltet, az ipari vállalat, szövetkezet mintaboltjaiban kínálja a portékát A baj akkor kezdődik, ha nincs elegendő áru. De mindig csak az áruhiánnyal magyarázható a rossz ellátás? Nos, nem mindig! Itt vannak például a papíráruk. A világért sem állítom, hogy ezekből a cikkekből korlátlanul kielégítik a keresletet, hiszen mindenki tudja: jó néhány évig közelharcot kellett vívni a papírzsebkendőért, a WC-papírért. összességében viszont javult a kínálat, a hazai papírgyárak rekonstrukciója révén több áru került az üzletekbe. A kis települések boltosai és a vevők mindezekből keveset észleltek. Az egyedüli forgalmazó, a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat ugyanis havonta csak egyszer szállít, ha kimarad egy járat, újabb hónapot kell várni, míg áruhoz jutnak. A PIÉRT ennek ellenére nem akarta kiadni a kezéből a kezdeményezést. Kötött ugyan 1983-ban egy megállapodást a Szolnok és Békés megye áruellátásáért fe-. lelős Füszért-tel, amelynek értelmében 320, többnyire periférikus boltba az utóbbi vállalat viszi ki a papírárut, a többi élelmiszerrel és vegyi áruval együtt. A megoldás kézenfekvőnek látszott, mert a Fü- szért, ha minden jól megy, 8—10 naponként megjelenik a boltokban. El is adtak mintegy 2 ezer tonna különféle háztartási papírt, de a hiánycikkekből csak elvétve kaptak. Megkezdődött az egymásra mutogatás, a huzavona, hogy ki a hibás, mert az áruellátás nem javult számottevően. Végül felbontották a szerződést. A Füszért dicséretére legyen mondva: nem adta fel a küzdelmet. Igaz, ehhez hoz-, zájárult a PIÉRT nehéz anyagi helyzete, hiszen 1 milliárd forint értékű árut nem tudott átvenni a papírgyáraktól. Ugyanakkor kevés a szállítójárművük, létszámgondokkal küszködnek, elavultak a raktáraik. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a gyárakban felgyülemlett az áru, az üzletek egy részében továbbra sem volt megfelelő a kínálat, a választék. Ekkor jött újra a Füszért. öt papíripari gyáregységgel kötöttek megállapodást és megvettek 150 millió forint értékű papírárut. Közöttük szerepei természetesen az egészségügyi papír, a papírzsebkendő is. Gazdasági társaságot hoztak .létre és papírzsebkendőt gyártó gépet vásároltak. Így semmi akadálya nincs annak, hogy ez év április 1-től ebben a térségben megtörjön a PIÉRT egyeduralma. PIÉRT kontra Füszért? — hallom a rosszmájú megjegyzéseket. Ügy vélem, kár lenne lebecsülni vagy felnagyítani ennek a jelentőségét. Olyan objektív folyamatról van szó, amellyel előbb-utóbb szembe kell nézni. Ebben a versenyben, ha úgy tetszik, konkurrenciaharcban az igazi győztes csakis a vásárló lehet. ' (seres) Korszerűbben, gazdaságosabba* Műszaki fejlesztés az ÁÉV-nél A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) tervében nem szerepel a termelés növelése. Erre egyelőre nincs igény. Ha a későbbiekben lesz, akkor már magasabb műszaki szinten valósulhat meg. Így kezdjük a beszélgetést Mácsai Sándor mérnökkel, az ÁÉV műszaki fejlesztési osztályának vezetőjével, aki négy mérnökkel, négy üzemmérnökkel, és négy középfokú képzettségű szakemberrel együtt igyekszik megvalósítani a vállalat elképzeléseit, céljait. Ezek pedig semmiben sem különböznek más gazdasági szervezetek fejlesztési céljaitól. Röviden: a munka termelékenységének növelése, és a minőség javítása. Halogatásra nincs lehetőség. A termékek eladhatósága, a versenyképesség, a dolgozók bérének növelése, a további fejlesztés lehetősége, és tegyük még hozzá, a vállalat léte függ tőle. Családi házak, sorházak A termelékenység növelése alapvetően műszaki fejlesztéssel érhető el. Ügy is, hogy a meglevő, de nem teljesen kihasznált gépeket, berendezéseket átalakítják, korszerűbb termék előállítására teszik alkalmassá. Ezzel kapcsolatban Mácsai Sándor a következőket mondja: — A poligonüzemet fejlesztjük, hogy olyan paneleket gyárthassunk, amelyek korszerűbb lakástípus — családi, sor- és átriumház — építését is lehetővé teszik. Külső hőszigetelése a szabványnak megfelel, újszerű a homlokzat, és esztétikailag is megüti a mértéket. A poli- gonvázrendszer továbbfejlesztésével el akarjuk érni, hogy ne csak panelos lakások, hanem irodaépületek, iskolák, óvodák építéséhez is alkalmassá tegyük. Ily módon lehetővé válik, hogy, például fürdőszoba-térelemeket állítsunk elő, amelyek univázas épületekben helyezhetők el. Mint megtudom, a közü- leteknek és a magánszemélyeknek történő szolgáltatás bővítését segíti majd elő, hogy a központi telep üzemeiben és a poligonüzem- ben betont, habarcsot, ajtót, ablakot, vasbetonelemeket megrendelésre is készítenek, és kölcsönöznek külső falazáshoz állványokat. Űj termék lesz a kohósalak- nagyblokk, amelynek a gyártása elkezdődött. Nem ismeretlen termék, mint tudjuk, a Derkovits soron már készült belőle négyszintes lakóépület, de a nagyblokkot más megyéből szállították Békéscsabára. flz ár és a minőség Az eladhatóság egyik lényeges feltétele a vásárló- képességhez igazodó ár. De hogyan lehet az árat csökkenteni? Erre a kérdésre Mácsai Sándor így válaszol: — Ügy vélem, az ár ösz- szefüggésben van a minőséggel. Más szavakkal: ha nem is csökkentjük valaminek az árát, de a pénzért kifogástalan minőségű terméket adunk, akkor tulajdonképpen már tettünk egy lépést előre. Lehetőség nyílik arra is, hogy a Békés megyei Építőipari Koordinációs Iroda keretében tovább specializáljuk egy-egy termék gyártását, vagyis ne minden üzem csináljon mindent. így a termelőberendezéseket jobban ki lehet használni, és a begyakorlottsággal a termelékenységet is lehet növelni. Sajnos, Békéscsaba távol van az alapanyagtermelő (a kavics, a cement, a betonacél stb.) vállalatoktól, ami a szállításokat megdrágítja. De az északi ipartelepen a MÁV támogatásával elkészült már az iparvágány, ami az idén tovább bővül. Ezzel részben csökkennek a szállítással kapcsolatos költségek. Az iparvágány mellett épült egy (ÉPTEK) raktár is. Ide érkeznek a megyei építőipar számára az olyan nagy tömegű szállítmányok, mint például a betonáru, a betonacél, a rúd- és idomacél stb. Ezeket előbb igen költségesen, közúton szállították. A minőség és az ár összefüggésben van a termelésben részt vevő munkások, technikusok és mérnökök szakmai hozzáértésével, fegyelmével, ambíciójával. A vállalat ezért komoly szakmunkásképző-bázist hozott létre. Csaknem valamennyi építőipari szakmában több mint ötszáz fiatal tanul. Egyre fontosabb szerepet tölt be a műszaki fejlesztési osztály, melynek a minőségi ellenőrző csoportját Budai Lajos mérnök vezeti. Ez a csoport azokat a munkafolyamatokat kíséri figyelemmel. amelyeknél a legtöbb hiányosság fordul elő. A készterméket minősíti, s a minőség a gyártó bérében is kifejezésre jut. — Vagyis — állapítja meg Mácsi Sándor — elsősorban nem az a mérvadó, hogy ki, mennyit dolgozik, hanem, hogy milyen hasznot hajt a munkájával. Újítási feladatterv Az osztály másik — fejlesztő — csoportjának a vezetője Póta Mátyásáé mérnök. A mindennapi munka mellett az újítási mozgalom szervezése és irányítása Is erre a csoportra hárul. A feladattervben meghatározzák, hogy mire van szüksége a vállalatnak ahhoz, hogy egy-egy részterületen eredményesebb és biztonságosabb legyen a termelés. Rendszerint annak támad valami jó ötlete, aki egy munkaterületen huzamosabb ideig dolgozik, és ért ahhoz, amit csinál. Nagyobb horderejű újításokhoz és találmányokhoz főként alkotóképességre, és rendszerint magasabb szakmai képesítésre van szükség. — Az újítási javaslatok beadásától az alkalmazásig lerövidítjük az időt. A fejlesztő csoport dolgozói szakértelem szerint — teamben — működnek közre ebben. Más vállalatokkal is kapcsolatot tartunk, és kölcsönösen kicseréljük a hasznosítható újításokat. Sokat várunk a rendszeres újítóktól, köztük Bogár Szabó Adómtól, a központi telep vezetőjétől (aki már megkapta a Kiváló Üjító jelvény ezüst fokozatát), Éberhardt Gyula szerelőtől, Leszkó Andrástól, a betongyár vezetőjétől és másoktól — mondja végül is Mácsai Sándor. Mert az újítás a műszaki fejlesztés egyik olyan módja, amely egy" területen rendszerint csak szerény előrelépést jelent, de viszonylag olcsón megszerezhető, nem kell hozzá valuta sem, és jó lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozóknak a technikai fejlődés iránti érdeklődését fokozza. Ezzel együtt a vállalattal való kapcsolatukat is erősíti. Pásztor Béla Éjjel-nappal dolgoznak a kokszolómű építői A hosszú, kemény tél visszavetette a Dunai Vasmű új kokszolóművének építőit, s a tizenhárom kivitelező vállalat most megfeszített erővel dolgozik azon, hogy a tavaly év végén tett vállalásnak megfelelően a tervezettnél fél évvel hamarabb, 1986. december 31-re átadják rendeltetésének az új művet. Nemcsak a határidőt kell lerö- vidíteniök, hanem az egyezség szerint 75 millió forint megtakarítást is el kell érni, hogy ezt az összeget a kivitelezők ösztönzésére fordíthassák. A beruházás az idén fordulópontjához érkezik, mert az építőktől a stafétabotot fokozatosan a technológiai szerelők veszik át. A legnehezebb a helyzet jelenleg a zárt szénraktár építésénél, ahol már a félév vége előtt hozzá kell kezdeni a technológiai szereléshez. Hogy az építési munkákkal időben elkészüljenek, bevezették a folyamatos, huszonnégy órás munkarendet, s gondoskodtak a dolgozók éjszakai melegétel-ellátá- sáról is. Ez a munkaszervezés bevált, csökken a hátrány, ezért fokozatosan kiterjesztik a kokszolóépítés többi munkáira.
