Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
JSHslUfcfiTci 1985. április 24., szerda Az érettségiző klarinétos II filmforgalmazás filmje Mennyit ér a „bármi áron"? — Az áremelés ellenértéke — A szabályzók mire ösztönöznek? — Magyar és külföldi sikerfilmek „Az idei a nehéz gazdasági évek közé tartozik. Ez a gond a népgazdaság minden területén érezteti hatását, így a kulturális területeken is. Vállalatunk kettős profiljából adódóan még nehezebb a problémák áthidalása. A kettős profil a kulturális vállalat megnevezésből adódik. A fő cél: a gazdaságosság megvalósítása és a kulturális feladatok megfelelő teljesítése. Ez a kettős cél, bár egymást nem kizáró, de mindenesetre nem is erősítő vonal. Az mindenki előtt világos, hogy a kulturális feladatok megvalósítása nem nyereséges. Ugyanakkor ezen feladatok feladása és csak a nyereség növelése nem lehet cél szocialista társadalomban. Tehát e kettős feladat hálójában kell eredményeket produkálnunk. Hacsak az eredményességet tartanánk szem előtt, ezt a művelődéspolitika, a közművelődési tevékenység sínylené meg. Ha csak a műsorpolitika végrehajtását hajtanánk, akkor a vállalat eredményessége kerülne veszélybe. A középút megválasztása és megtalálása a fő cél, s ez nem lesz könnyű feladat” — kezdődik A gazdaságos filmforgalmazás lehetőségei és feladatai című beszámoló, amelyet Panyi Márta, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettese írt. Valóban: hogyan is lehet feloldani ezt a kettősséget úgy, hogy mindenki — s legfőképpen azért a moziba járó közönség — jól járjon. Négy éve, hogy Békéscsabán zenei szakközépiskola van. Most végeznek az első növendékek, köztük a klarinétszakos Bajusznács Mihály, aki tavalyelőtt a szakközepesek országos klarinétversenyén második lett, s a tavasszal otthon, Kiskőrösön önálló hangversenyt adott. Tovább szeretne tanulni. A felvétel előtti meghallgatáson már túlesett a Zeneakadémián, maga a felvételi vizsga ■ majd • június végén lesz. Előtte még az érettségi. Szóval, egy csomó izgalom, még akkor is, ha távol a szülői háztól, négy esztendőn keresztül sok munkával készült is rá, hogy a választott pályához közelebb kerüljön. — Zenekarban szeretnék játszani. Ez elég merész terv — talán csak álom —, mert a legnagyobb zenekarnak is kevés klarinétosra van szüksége. így, ha minden jól alakulna — felvesznek és elvégzem az akadémiát —, akkor sem biztos az elhelyezkedés. A realitás inkább a tanári pálya, szerencsére a tanításhoz is kedvem van, ha erre kerül sor. Nehézség az eddig is akadt. Legelőször, hogy nem vették föl Szegeden a szakközépbe, ahova területileg tartozott. De a jó sors úgy hozta, hogy épp akkor indult a békéscsabai iskola, itt sikeres felvételit tett, s ha távol is hazulról, jó helyre került. — Sokkal jobban jártam, már csak azért is, mert a tanárom, Kálmán Zoltán, szuperklarinétos. Nemcsak én nevezem így, de mind- a négyen az osztályban. Gyönyörűen játszik, nagyon tud tanítani és lelkesíteni bennünket. Nekem ő a példaképem. Régen hallottam példaképről beszélni fiatalokat! Misi már másodszor használja ezt a kifejezést, először az édesapját említette, aki nélkül nem jutott volna el idáig. Ugyancsak zenész és szintén klarinétos, a vendéglátóiparban játszik. Ö adott először hangszert — furulyát — a kezébe, még egész kicsi korában. Így csinált kedvet ahhoz, hogy nyolcévesen zeneiskolába járjon, — Tőle tanultam meg, hogy a zenében a gyakorlás olyan, mint a sportban az edzés, anélkül nem lehet eredményt elérni. Hasznát vettem, hisz ebben az iskolában minden nap hosszú, reggel héttől késő estig tart. Közben csak ebédelni megyünk vissza a kollégiumba, s egy kevés pihenés után újból az iskolában vagyunk, ahol este 9-kor zárják az ajtót. Napi négy-öt órát kell gyakorolni, nem azért, mert bárki is kényszerít rá, erről szó sincs, de tudjuk, hogy lazítani nem érdemes. Arra csak ráfizet az ember. A zene és a sport összehasonlítása találó, hiszen mindkettő technikai lényegéhez tartozik a beidegződés, ismétlés, a „fogások” tökéletesítése. Egyikben sem elég a tehetség szorgalom nélkül. De hát a diák mégis csak diák..Fiatal. Mikor lenne a bolon'dozások, meg a szerelem ideje, ha nem ilyenkor? Ezek az évek soha vissza nem térnek. Vagy csak csupa komolyság ez az élet... ? — Nem volna jó, ha csak abból állna. Jókedvű társaság a mienk, összetartó osztályközösség, amelyből a lányok sem hiányoznak. Sőt. ök vannak többségben. Az iskolánk kicsi, s talán éppen ezért otthonos, barátságos, ugyanakkor ösztönző, serkentő. Jó volt idejárni, s hogy igazán mennyire jó, azt később fogjuk látni. De azt most is érzem, hogy nagyon sokat kaptunk itt... Vass Márta Békés megyében átlagban egy évben 6 alkalommal megyünk el moziba. A városiak némiképpen többször, a kisebb településeken élők valamivel kevesebbszer. Ezzel az aránnyal a megyék sorának az első félben ka-> punk helyet. 1979-ben 28 609 előadást tartottak, amelyre 2 millió 563 ezren váltottak jegyet; tavaly a 28 592 előadást 2 millió 535 ezren látták. Még érdekesebb, ha a filmek nézettségét vizsgáljuk. Bizonyára ismert, hogy a filmforgalmazók külön kezelik a magyar (értelemszerűen minden országban kiemelt fontosságú a nemzeti filmgyártás támogatása!), a szovjet, a többi szocialista országban készített, továbbá az úgynevezett siker- és (vagy) közönségfilmeket (nemzeti hovatartozástól függetlenül). Ahogy a forgalmazási szakemberek lényegre tapintóan fogalmaz-, nak: az első kategóriák hozzák a művelődéspolitikai feladatok teljesítéséhez szükséges adatokat, az utóbbi kategóriába sorolt filmek pedig a bevételt jelentik. Csak- hát nem ilyen egyszerű a helyzet! Mint azt a bevezetőben idézett beszámoló is hangsú-. iyozza, kettős szorításban él a megyei moziüzemi vállalat. A közgazdasági szabályozók zöme (mondhatni: valamennyi ilyen) rájuk is vonatkozik, noha profiljuk ugyebár egy kicsit másabb, mint mondjuk egy vegyipari vagy éppen egy mezőgazda- sági kombináté. Vagyis: ellentmondások szorításában élnek, dolgoznak: a megyénkben moziüzem évről évre — néha az előbb említett szabályozórendszer ellenére is — növekvp nyereséggel! A fentiek indoklására álljon itt egy példa. A laikus úgy gondolná, hogy a nyereségességet (eredményességet) a bevétel növelésével lehet fokozni. S nemcsak azokkal a bizonyos sikerfilmek hajtásával, hanem például úgy is, hogy egy „bejött” magyar alkotásra szerveznek rá. Csak akkor a kategóriákon belüli arány eltolódik, s ez csökkenti a dolgozók esélyét az év (félév) elején kitűzött prémium elnyerésére. A bevételt persze úgy is lehet növelni, hogy a nézőszám nem emelkedik. Az elmúlt év őszén központi, állami utasításra a mozik helyárövezeteit alakították át (a kisebb mozikban egységes a jegyár, illeti ve a sorok első felében olcsóbb, hátul meg 1-2 forinttal drágább), illetve január 1-től a mozik osztály n ba sorolását emelték. Magyarul, drágább lett a mozijegy. Jó, jó, de mit kap cserébe pluszt, többletet a néző? Például azt, hogy ezentúl a budapesti országos premierrel egy időben — sőt: nemegyszer megesik, hogy annál is korábban — láthatja a filmeket, mivel Békés megye a C (ezek azok a bizonyos siker- és közönségfilmek) és a kiemelt kategóriájú filmekből önálló kópiát kap. A vállalat szinte teljesen önerőből folytatja az országos átlagnál jóval rosszabb állagú moziparkjának felújítását. Ez a tevékenység egybeesik azzal, amit a köz-, művelődési intézményhálózat felújításában végeznek. Köztudott, hogy a kisebb településeken (szinte mindenütt) a vállalat a művelődési ház nagytermét bérli mozinak. Vagyis kényelmesebb ülőhelyet, kiszolgálást is remélhet a néző a több pénzért. Hogy jobb műszaki feltételeket is? Arra csak ígéret van, s az is a MO-> KÉP-től, az országos film- forgalmazó központtól. A vetítés technikai színvonalának javításáért a megyei vállalat csak ereje mértékében, vagyis nem sokat tehet. összességében tehát áprL lis 1-től 15 százalékkal emelte a vállalat a fentebb említett intézkedésekkel bevételi lehetőségét. Igen, nekünk, a közönségnek nem jelent ez örömet. Ha azonban arányosítunk, akkor nem is olyan nagy ez az emelkedés. Az ú.n. osztályon felüli mozikban (Békéscsaba: Szabadság, Orosháza: Partizán, Gyula: Petőfi) 6 és 16 forint között van egy mozijegy. Az ide sorolt csabai és gyulai kertmoziban pedig 14 forintba kerül majd ezen a nyáron egy belépő. A kultúra nem lehet nyereséges — olvashattuk. Nos, a vállalat is állami dotációt kap. Talán ismert dolog: mind kevesebbet. A termelési támogatás (így nevezik) már nem a nézők száma alapján jár, hogy' megkapja a vállalat, ahhoz művelődéspolitikai célokat, terveket kell teljesítenie. A fenti statisztikai adatból is kitetszik, hogy csökkentés a továbbiakban is — noha kisebb mértékben — az előadásszám. Ez szándékos és tervszerű, az említett szabályozók kényszere alatt hozott intézkedés volt. A vállalat igen sok intézkedési jogkörét „leadta” a helyi moziknak. Csupán azt követelik meg, hogy az egy elő-, adásra jegyet váltó nézők száma maradjon a régi, vagy emelkedjék. Vagyis nőjön a kihasználtság, a gazdaságosság. így a mozik dolgozóit is kímélik, és egyértelműbbé tették a prémiumkiírás feltételrendszerét. Az idei évre összeállított terv számai értelemszerűen magasabbak, mint az elmúlt esztendő számai. Hogy ezt teljesíteni tudják, nagyon keményen kell minden „mozisnak” dolgoznia. Hogy bennünket, a nézőket becsalogassanak a bizony nem mindig kényelmes, otthonos, jó technikai feltételekkel rendelkező vetítőhelyekre. A képlet mégis egyszerű: jó filmet kell vetíteni! Tessék nyugodt lenni: fognak! Az oly sokat szidott-elma- rasztalt (s nem éppen alap nélkül!) magyar filmgyártás (pardon: filmművészet!) megújulását éli. Megyénkben is tízezrek váltanak jegyet Kovács András Vörös grófnő és az Oscar-díjas Szabó István Redl ezredes című kétrészes filmjeire. Hiába, ha jó és szórakoztató, vagyis „nagy” a film, akkor elfe-i lejtjük azokat a bizonyos előítéleteinket is ... De lesz folytatás! Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr!-ja, Szabó László Sortűz a fekete bi- valyértja, Gárdos Péter Uramistenje is közönségsikert ígér. Bizonyára megostromolja a közönség a mozikat azokban a nyári he-i tekben, amikor Radványi Géza 1942-ben forgatott Egy asszony visszanéz című felújított filmjét vetítik Tas- nádi-Fekete Mária és Jávor Pál főszereplésével. Ugyancsak a nosztalgiázásra nyújt alkalmat Palásthy Pál Az élet muzsikája című színes filmje, amely Kálmán Imre operettszerző életét dolgozta fel. S ami a „sikerfilmeket” illeti. Az idei első negyedév sorozata folytatódik. 'Újra látható a felejthetetlen kétrészes Rocco és fivérei, s ezentúl nem a rossz minőségű videomásolatokból lehet látni Spielberg A cápa című amerikai rémfilmjét. Búd Spencer ismét a vásznon: M. Luppo rendezte az Aranyeső Yuccaban című színes olasz vígjátékot. A. Jessua francia filmje az Éden boldognak, boldogtalannak, M. Forman sokszo-, ros Oscar-díjasa a Ragtime. A. Lyne Flashdance-ja és Romy Schneider főszereplésével készült, B. Tabernier rendezte francia Halál egyenes adásban című bűnügyi története szintén olyan filmek, amelyek élményt, szórakozást jelentenek nekünk, bevételt és nyereséges évet a vállalatnak. Számukra munkát is; sokat, keményet, fáradságosabbat a szokásosnál. (nemesi) Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... (foto: Gál Edit) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Világablak, (ism.) 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Kamaramuzsika. 9.49: Mikrokozmosz. 10.05: Rádiószínház: Katonák. 11.23: Mi ez a gyönyörű? 11.39: Nóták. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Prokofjev: Rómeó és Júlia. I. szvit. 13.29: Külföldről érkezeft. . . 13.49: Kritikusok fóruma. 14.10: Fáy András: A különös testamentum, (ism.) 14.26: Opéraslágerek. 15.01: Népzenei Hangos Újság. 15.41: Händel: F-dúr concerto két zenekarra No. 2. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.25: Gesualdo-művek. 19.15: A magyar nyelv hete. 19.50: Nóták. 20.01: ötletek kerestetnek ... 20.31: Fejezetek-a magyar zenei előadóművészet négy évtizedéből. Vin/4. 21.40: Negyvenéves az ENSZ. m. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Donizetti: Lammermoori Lucia — őrülésl jelenet. 22.40: Még egyszer a jövőkutatásról. 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00 : Napközben. 12.10: Philip Jones rézfúvósegyüttese játszik. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: Népi zene. 13.10: A tegnap slágereiből. 14.00: Az én rádióm. 15.05: Lékay Ottónak hívják, foglalkozása: dramaturg. 15.45: Színe — java. 17.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Ritmus! 19.05: Közkívánatra! 20.05: Duran Duran felvételeiből. 20.50: Szárazság és éhínség. 21.05: Zseljeznyicsar—Videoton UEFA Ku.'a labdarúgómérkőzés, II. félidő. 22.05: Szirmai Albert operettjeiből. 23.20: Körmendi Vilmos szerzeményeiből. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Operába hívogató. 9.38: Rameau: Castor és Pollux, ötfelvonásos opera prológussal. 12.39: Spanyol gitármuzsika. 13.05: Szonda, (ism.) 13.35: Zenekari muzsika. 14.20: Slágerről slágerre. 15.00: Petrovics Emil műveiből. 15.42: A Hannoveri leánykar hangversenye. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Bajazzók. Részletek Leoncavallo operájából. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Rádió országos zongoraversenye. IV/3. Közben: kb. 20.40: Színészvizsga — 1985. Kocsis Judit. 21.00: A zongoraverseny közvetítésének folytatása. 21.50: Az orr. Gogol elbeszélése, (ism.) 22.17: Kórusok, hangszerszólók. 22.57: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÜDIÓ 3.7.00- : Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Noteszlap. 17.20: Mihály Tamás szintetizátor-átirataiból. 17.30: Zenés autóstop. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.30: Felső-Tisza-vidék. Ül. 9.45: Delta, (ism.) 10.10: A férfi és a neve. NDK tévéfilm. 11.40: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.40: Hírek. 16.45: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 16.50: Fuss gepárd, fuss! 17.20: Egészségünkért! 17.30: Mágnás Miska. Magyar filmoperett. 18.50: Képújság. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Népdalkórusok. 20.10: Zseljeznyicsar—Videoton. UEFA Kupa labdarúgómérkőzés. A szünetben: Reklám. 22.00 : Billy Joel-koncert. 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz. II. MŰSOR 17.15: Képújság. 17.20: Kuckó, (ism.) 17.50: Cimbora, (ism.) 18.40: Nasa Obrazovka. 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. XVIA5. 19.30: Tusa Erzsébet Liszt-hangversenye. (ism.) 20.00: Egy este — négy színház. Körkapcsolásos közvetítés. 21.30: Tv-híradó 3. 21.50: „Az idő semmit játszik 22.15: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Kanadai látogatás. 20.45: Dalok. 20.55: Tv-fórum. 21.10: Fiatalok a harcban. Folytatásos film befejezése. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.35: Tv-naptár. 8.45: Sólymok — sorozat gyermekeknek. . 9.15: Zagorje — művelődési adás. 9.30: Történelmi elbeszélés: Bizánc. 10.00: Pályaválasztás. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-maptár. 17.45: Sólymok, (ism.) 18.15: Családi magazin. 18.45: Zene a képernyőn. 19.15: Rajzfilm. 19.27. Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Ki kopog az ajtómon? — szovjet játékfilm. 21.45: Tegnap, ma, holnap. 22.00: Zenei események. 22.45: Alkalmak és nyomok — adás-a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1985. április 24-en, szerdán 15 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALÄSZÄLL Blaha-bérlet 19 órakor Békéscsabán a Klubszínházban: GELLÉRTHEGYI ALMOK 1985. április 25-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Manócska-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SZABAD SZÉL Kató na-bérlet 19 órakor Békéscsabán a Klubszínházban : GELLÉRTHEGYI ALMÖK MOZI Békés Bástya: 6-kor: Legyőzhetetlen Vutang, 8-kor: Filmklub Békéscsaba Szabadság: de.10kor: Vörös grófnő I—n, 4-kor: Jedi visszatér, negyed 7 és negyed 9-kor: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Hat gézengúz, fél 8-kor: Egy zseni, két haver, egy balek. Gyula Erkel: fél 6- kor: Iskolamozi, fél 8-kor: Hány az óra, Vekker úr? Gyula Petőfi: 3-kor: Hófehérke és a hét törpe, 5-kor: Maraton életre-ha- lálra, 7-kor: Filmklub. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Tanulékony papagáj, fél 6 és fél 8-kor: Esz- mélés. Szarvas Táncsics: Tekintetek és mosolyok. Yerma. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmje Garcia Gorca drámája nyomán készült
