Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a terület- és településiejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Faluvégi Lajos vita-összefoglalója Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglevő értékeinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társadalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforgalom. Még ebben az évben befejezzük az országos üdülőkörzeti tervkoncepció kidolgozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tárjunk fel, amelyek fogadókészségét tovább tudjuk növelni a bővülő helföldi és külföldi igények jobb kielégítése érdekében. Terveinknek figyelembe kell venniük a településeken működő gazdálkodó szervezetek, intézmények és az ott lakók közös érdekeit, a reálisan kitűzhető célokat és a rendelkezésre álló erőforrásokat egyaránt. A továbbiakban a miniszter a településfejlesztést megalapozó város- és községrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülőkörzetben levő település felülvizsgált, általános rendezési terve, illetve programja készül el. Az ország 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyeknek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település rendezési terve készül el. Kiemelt feladat a budapesti agglomeráció fejleszi tése. Az idén elkészül a rendezési terv, s’ az elkövetkező években a fővárosra és a kerületeire, valamint az agglomeráció településcsoportjaira vonatkozó általános rendezési terv is. — Az a célunk, hogy javuljon az építésügyi szak- igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Azért, hogy az épített emberi környezet kialakításában anyagi erőnkhöz, szervezeti felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell oldanunk az építési szándék és az építési kapa- ■ citás, valamint az építőanyag-ellátás közötti feszültséget. Remélem, hogy az év végére a lakosság által is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyozta a miniszter. Ezt követően Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), Stadinger István (Bp., 6. vk.), Weiszböck Rezsőné (Győr-Sopron m., 15. vk.), Tar Imre (Szabolcs-Szatmár m., 13. vk.), Fiala Tivadar- né (Heves m., 1. vk.), Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.), Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), Mesterházi Mária (Vas m., 9. vk.), Hódosi Jenőné (Baranya m., 14. vk.), Kapi- nya Miklósné (Tolna m., 2. vk.), Nagy László (Borsod m., 16. vk.), Tóth József (Szabolcs-Szatmár m., 17. vk.) és Boros László (Bp., 26. vk.) fejtette ki véleményét a törvényjavaslat feletti vitában. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Falu végi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak megfelelően változ-i tatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A dokumentum hasznosítását illetően Faluvégi Lajos aláhúzta: módot kell adni arra, hogy a közvélemény tovább gazdagíthassa a helyi célokat, a konkrét megvalósítás módozatait. Szólt a szellemi értékek gyarapításának fontosságáról, s mint mondotta: — Elfogadjuk a kormány részéről azt a módosító javaslatot, hogy a szellemi erőforrások létrehozásában és fejlesztésében a területfejlesztés során kiemelt feladatokat vállaljunk. A térségi szemléletfelfogásról szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta: — A szándék az, hogy a megyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot kiegészítjük a megyei településfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A korm^pyzat — mondotta — az elmúlt időszakban is behatóan foglalkozott a népesedés kérdésével, s újra napirendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előrejelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. Számításaink szerint a VII. ötéves tervidőszakban a lakosság számával arányos fejlesztési célú eszközzel rendelkeznek majd a települések. — A kormány az irányelvek valóra váltása során a legfontosabb állomásának azt a tervezőmunkát tekinti. amely a' VII. ötéves terv előkészítéseként folyik a népgazdasági és a megyei tervezés keretében. — Az elmaradt vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell. A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidolgozni az érintett megyékkel együtt — mondta végezetül Falüvégi Lajos. A miniszterelnök-helyettes vitaösszefoglalója után határozathozatal következett. Az országgyűlés a módosító indítványokat, majd a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos előterjesztése A Minisztertanács ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolja az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás Képviselőink a Parlament folyosóján Fotó: Lónyai László szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaság- irányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdekképviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módoT sításokban, amelyek a nép(Folytatás a 3. oldalon) I . Éljen a szocializmus és a béke! \ Lenin-emlékünnepség Propagandisták kitüntetése Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából tegnap az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztály- vezetője nyitotta meg. Ezután Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkásmozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait alkalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre vezette a szocialista forradalmat a világ legnagyobb országában, aki megteremtette földünk első hatalmas szocialista államát, a Szovjetuniót. Az ünnepi beszéd elhangzása után Berecz János, a KB titkára a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin-em- lékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitátoroknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója és Tóth Béla alezredes. Tizenkilencen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 propagandistát és agitátort Le- nin-emlékplakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Újabb választókerületekben értek véget a képviselői jelölő gyűlések Dombegyház, Battonya — Ilyen tisztesség még nem érte a községet, hogy falubeli képviselőt jelölhessünk. Rendes ember a Sándor, vagyis a Fülöp elvtárs, nekem elhiheti: gyerekkora óta ismerem... — igazít útba a dombegyházi Petőfi Tsz központjában Révész Jó- zsefné takarítónő. A portörlőruhát zsebre vágja, s elkísér. Búcsúzáskor még utánam szól: — Iparkodok a takarítással, mert én is ott akarok lenni a jelölő gyűlésen. A 8-as számú országgyűlési választókerületben az egyik képviselőjelölt Dombegyház szülötte, a helyi Petőfi Tsz elnöke, Fülöp Sándor. Csütörtökön este csaknem hatszázan jöttek el az országgyűlési képviselő jelölő gyűlésre. A művelődési ház zsúfolásig megtelt, a dombegyháziakon kívül ott voltak Mezőhegyes, Battonya, Kevermes, Nagykamarás, Almáskamarás, Kis- dombegyház és Magyar- dombegyház képviselői is. A Himnuszt követően Fabian László, a helyi tsz párttitkára, a jelölő gyűlés levezető elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük a két képviselőjelöltet, Kassai Bélát, a mezőhegyesi Nagyközségi Tanács elnökét és Fülöp Sándort. — Nagy munkabírású, kötelességtudó és következetes ember a másik jelölt, Kassai Béla is — bök oldalba mezőhegyesi szomszédom. S időközben a jelölő gyűlés előadója, Csizmadia János, a dombegyházi tanács elnöke lép a pulpitusra. Átfogó képet fest a 25 ezer lélek-, számú választókerület életéről, beszél az elmúlt négy évtized eredményeiről, külön kiemelve a VI. ötéves terv fejlesztéseit, szól a gondokról és az elképzelésekről egyaránt. A jelenlevők egyetértőén bólogatnak, vagy fel-, kapják fejüket. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindennel gazdagodtak a választó- kerület települései. De ami(Folytatás a 4. oldalon) A megye vezetése eredményesnek ítéli a tsz-ek munkáját A mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége tegnap, április 19-én küldöttközgyűlést tartott. Kovács János elnöki megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, közöttük Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, a nagyszénási Október 6. Tsz főállattenyésztőjét, Szabó Miklóst, a párt megyei bizottságának első titkárát, dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Bakos Sándort, a KISZ f megyei bizottságának titkárát, dr. Kábái Gyulát, a TOT főosztályvezető-helyettesét, Murok Lászlónét, a 40 éve alakult sarkadi Lenin Tsz alapító tagját, akinek a Lenin Tsz legfiatalabb tagja, Kubik Lajos lakatos szakmunkás 40 szál vörös szegfűből összeállított virág-, csokrot adott át nagy taps kíséretében. Az elnökségben ott volt még Biró István, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz nyugalomba vonult elnöke, a nyugdíjasok képviselője. A küldöttközgyűlés a tagszövetkezetek és szövetkezeti közös vállalatok, valamint a szövetség 1984. évi munkáját értékelte Győrfi Károly titkár szóbeli előterjesztése és a közreadott írásos anyag alapján. Meghallgatta a küldöttközgyűlés az ellenőrző bizottság jelentését Ladnyik Mihály, a nőbizottság munkájául szóló jelentést Ho- vorka Jánosné bizottsági elnökök előterjesztésében. A küldöttgyűlésen felszólalt Szabó Miklós. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében az időjárás viszontagságait figyelembe véve eredményesnek ítélte a tsz-ek 1984. évi munkáját. A bejelentések során Rózsa Dezső, a versenybizottság elnöke ismertette az 1984. évi munka verseny eredményeit, majd Kovács János, a szövetség elnöke az 1984. évi kimagasló gazdasági eredményekért a szövetség serlegét átadta a dombegyházi Petőfi Tsz, a lökös- házi Haladás Tsz, a dévává- nyai Lenin Tsz, a békés- szentandrási Zalka Tsz, a gyulai Köröstáj Tsz és a köröstarcsai Takarmánykeverő Szövetkezeti Közös Vállalat küldöttének. A küldöttközgyűlés az előterjesztéseket elfogadta, s a további munka folytatására határozatokat hozott.
