Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Demokratizmus, jó hangulat, aktivitás jellemzi a jelölő gyűléseket Az országgyűlési képviselő jelölő gyűlé­sek a demokratizmus érvényesülésével, jó hangulatban, a választópolgárok aktivitá­sával zajlanak. Jellemző, hogy a választó- kerületekbe tartozó településeket delegá­ciókkal képviselik a gyűléseken. Az elő­adások konkrétak, részletesen foglalkoz­nak a helyi gondokkal. A jelöltek ismer­tetik elgondolásaikat és válaszolnak a hoz­zájuk intézett kérdésekre. A következőkben helyszíni tudósítások­ban számolunk be a Fényesen, Békésen, Kétegyházán és Gyulán tartott jelölő gyű­lésekről. Ismertetjük azoknak a jelöltek­nek a névsorát, akik választókerületében valamennyi jelölő gyűlést megtartottak már és felkerültek a listára. Már sötétedett, amikor kedden megkezdődött Békés megye 2-es számú ország- gyűlési választókerületében a képviselői jelölő gyűlés. A volt fényesi iskola nagyter­me zsúfolásig megtelt. A mennyezet neonlámpái hal­ványan világítottak, a han- gúlát viszont annál élénkebb volt. Dr. Gally Mihály, a békés­csabai Városi Tanács vb-tit- kárának, a gyűlés levezető elnökének megnyitója után dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első titkára tar­totta meg előadói beszédét. Szólt belpolitikai életünk je­lentős eseményéről, a XIII. kongresszusról, mely hosszú távú politikai programot adott. Értékelte az elmúlt évek eredményét. A megye- székhely dinamikusan fejlő­dött. A város lakossága so­kat segített. Békéscsaba és a hozzá tartozó települések soha nem értek el ilyen eredményeket a társadalmi munkában, mint a múlt év­ben. A társadalmi munka ér­téke meghaladta a 180 millió forintot. Kitért a gondokra, szólt a feladatokról. Az utóbbiak közé tartozik a szocialista demokrácia to-« vábbi erősítése. Ezt a célt szolgálja többek között a kettős jelölés is. A Hazafias Népfront Békés’ megyei bi­zottsága nevében javaslatot tett a jelöltekre, Gyulavári Pálra, a Békés megyei Ta­nács elnökére és dr. Hankó Mihályra, a békéscsabai Le­nin Termelőszövetkezet el­nökére. Ismertette életútju-, kát. A két jelölt népszerű és közismert ember a választó- kerületben. Mind a ketten elfogadták a népfront prog­ramját. A program megvaló­sításához azonban hozzáfűz­ték saját meglátásaikat. Gyu-i lavári Pál elmondta, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkba látogat a román miniszterelnök Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Constantin Dascales- cu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának el­nöke a közeli napokban hi­vatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Magyar—finn barátsági hét A hetedik magyar—finn barátsági hét eseményeit idén július 1—7. között, egy időben rendezik meg a két országban. A háromévenként sorra kerülő rendezvényt 1967-ben tartották meg elő­ször. Az idén a két nép ba­rátságát demonstráló ese- ménysorozat fővédnöki tisz­tét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koi- visto, a Finn Köztársaság el­nöke vállalta el. Az eddigi találkozókat mindkét országban hasznos­nak tartják. Magyarország és Finnország egyaránt nagy szerepet vállal az európai béke és biztonság elmélyíté­sében. A barátsági hetek fontos eleme a két nép tör­ténelmi rokonsága, a mélyen gyökerező kölcsönös tisztelet és barátság. A barátsági hét előkészí­tése mind Finnországban, mind Magyarországon széles társadalmi alapokon zajlik. A rendezvények során népes társadalmi küldöttségek lá­togatnak el mindkét ország­ba, elsősorban a testvérvá­rosokba, amelyek száma napjainkra már elérte a ti­zennyolcat. A hét nap alatt lehetőség nyílik kölcsönösen megismerkedni a kultúrái lis, gazdasági eredmények­kel, s alkalom kínálkozik a közvetlen személyes kapcso­latok kialakítására is. „Munkában” a két jelölt: jobbról Gyulavári Pál, balról dr. Hankó Mihály ismerteti prog­ramját Fotó: Gál Edit Javaslatok, törvények, jövőnk A ma összeülő országgyűlés napirendjéül az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfejlesztés hosz- szú távú feladatainak, az állami pénzügyekről, a népgaz­dasági tervezésről és a tanácsokról szóló törvény módosí­tásának megvitatását javasolták. Elismerésre méltóan gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területe­ket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak na­pirendjén szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témá­kat? — Az, hogy mindegyikük fontos feltétele a tovább­lépésnek, amely néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kong­resszusának határozatában is megfogalmazódott. Ezutóbi biból, s a kongresszuson elhangzottakból kicsendül, hogy népünk készen áll a továbblépésre, a gazdaság és a tár­sadalom további fejlesztésére. E fejlesztés törvényes fel­tételeihez tartoznak a napirendi pontok mögött levő fel­adatok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszerepe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll készen a kiművelt emberfők képzésére. Hiszen ezeken a kiművelt emberfőkön áll vagy bukik a magyar társadalom sorsá­nak jobbra fordulása. A megvitatandó oktatási törvény­nek a többi között az a feladata, hogy az iskolát köze-, lebb vigye az élethez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat indítson útjukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a legújabb követelmények sze­rint. Alkalmassá kel) tenni erre az iskolát, mert jelenleg még nem az. A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület-, és településfejlesztés körében is önálló­sodási, decentralizálási törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kis települések szerepének növekedését he­lyezik előtérbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kis­települések lakosságmegtartó és -eltartó szerepét erősítik. E célból csökkenteni kell a főváros és a városok, a vá­rosok és a községek ellátása közötti — helyenként igen kirívó — különbségeket. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat ter­vezetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társadalmi, érdekvédelmi és tudományos szervek már jó előre meg­kapták az oktatási törvény tervezetét megvitatásra, ösz- szegyűjtött véleményük odakerült a javaslat kidolgozói­nak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szol­gálja, mint korábban a választási törvénytervezet, nem­rég a kongresszusi irányelvek nyilvánosság elé bocsá­tása: a legszélesebb részvételt közös dolgaink megvitatá­sában. A terület- és településfejlesztési koncepcióról — amelyet Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett — kilencven vitafórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szükségessé, hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénzügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló tör-t vényeket. Az országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis feladatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat irány-, mutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvi­tatott, az országgyűlési állandó bizottságok által támo­gatott törvényjavaslatok, -módosítások mindegyikét át- meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önállóságának növelése. Gőz József Május 9-től: Béke- és barátsági hénap megyénkben Április 17-én, tegnap Békéscsabán ülést tartott a HNF me-« gyei béke-barátsági és szolidaritási munkabizottsága, amely­nek elnöke, Bocskai Mihályné, az OBT tagja elsőként a má­jus 9-én kezdődő és június 8-án véget érő hagyományos ese­ménysorozat tartalmi munkájával foglalkozott. Többek kö­zött felhívta a figyelmet arra, hogy a béke- és barátsági hónap rendezvényein nagy hangsúlyt kap a jelenlegi nem­zetközi élet kedvezőtlen tendenciáinak, s ezek okainak be­mutatása; továbbá a Szovjetunió, a szocialista, valamint a fejlődő országok békemozgalmának, illetve antiimperialista harcának ismertetése, s nem utolsósorban hazánk töretlen külpolitikai irányvonalának tudatosítása. A következő napirendi pontban Mészáros Géza, az oroshá­zi testület vezetője beszámolt arról, milyen megemlékezések­kel, összejövetelekkel, kiállításokkal segítették,kollektíván az agitációs és propagandamunkát. Ezután Komlósi Mátyás, a megyei munkabizottság titkára az eltelt időszakban folytatott tevékenységről, valamint az idei béke- és barátsági hónap konkrét programjáról tájékoztatta a megjelenteket. —y—n Részeg egér tántorog a nagyméretű rajz közepén, körülötte borosüveg, egy tu­bus ragasztó, tévéképernyő, „Csak 16 éven felülieknek!”- felirattal, egy hibátlan fog­sor között rengeteg cigaret­tavég, és mindezek fölött két hatalmas betű, „NE”. A plakátterv előtt faggatjuk a kis alkotókat, Meliska Zsol­tot, és Ádász Csabát, akik a békéscsabai 1. számú iskola 7.-es diákjai. — Szerintetek miért káros a dohányzás? — Hát, rontja a fogakat, meg a tüdőt. Akár halálos is lehet. — És még rákot is okoz­hat — toldja meg Zsolt sza­vait Csaba. — Mindezt honnan tud­játok? — Hallottuk osztályfőnöki órán, és a rádióban, tévé­ben is. — Otthon cigarettázik valaki? Csaba a fejét rázza: sen­ki. — Nálunk anya leszokott róla, de apa még cigizik. Nem bírja abbahagyni — így Zsolt. — És mit keres a rajzon a ragasztó? — Hát, a szipózás miatt. Tetszik tudni, az ilyesmi megtámadja a májat, meg káros az agyra, mint a ká­bítószer, meg az alkohol. Zsolt és Csaba két diák azok közül, akik beneveztek, és díjat nyertek azon a me­gyei egészségnevelési pályá­zaton, amelyet a Békés me­gyei KÖJÁL egészségnevelé­si osztálya, • valamint gyer­mek- és ifjúsághigiénés osz­tálya kezdeményezésére hir­detett meg számos szerv és szervezet, így többek között a megyei tanács művelődési és egészségügyi osztálya, if­júsági bizottsága, Vöröske­reszt-szervezete, az MHSZ megyei vezetősége, a megyei sportfelügyelőség, a KISZ, az úttörőelnökség,'valamint a pedagógus és az egészség- ügyi szakszervezet. A pályázatra, amelyet az Ifjúság nemzetközi éve al­kalmából hirdettek, s amely­nek célja az ifjúság egészsé­ges életmódra nevelése, s legnagyobb kincsünk, egész­ségünk megőrzése, összesen harminc dolgozat és 26 pla­kátterv, illetve montázs ké­szült. A legjobbaknak áp­Egy a díjazott plakáttervek közül rilis 17-én, tegnap délután Békéscsabán, díjkiosztó ün­nepségen adták át az okleve­leket, a jutalmakat, felhasz­nálva azt az alkalmat is az egészségnevelésre. Így a pá­lyamunkák értékelése előtt Őz Ferenc, a megyei Vö­röskereszt titkára beszélt arról, mennyire fontos az ifjúság egészségügyi isme­reteinek, kultúrájának ki­alakítása, fejlesztése — nem utolsósorban a felnőttek pél­daadásával. Elmondta, hogy ez a pályázat is ezt a célt szolgálta. Ezután dr. Vincze Gábor pszichiáter tartott előadást a serdülőkori pszi- chosomatikus megbetegedé­sekről. Végül következett a díjak átadása. A pedagógusok ál­tal benyújtott pályamunkák közül Szabó Gyuláné (sar- kadi 1. sz. iskola), Danás Ibolya (újkígyósi általános iskola) nyert második dí­jat — első díjat ugyanis nem adtak ki. Az egészségügyi szakdolgozók kategóriájában dr. Nádor Gyöngyvér eleki fogszakorvos nyert első díjat. Az általános iskolások közül Hódi Mónika (békéscsabai József Attila iskola), a kö­zépfokú iskolák diákjai kö­zül pedig Behán Ildikó (gyu­lai Erkel Gimnázium) írta a legsikeresebb dolgozatot, de itt helyezéseket nem ál­lapítottak meg; összesen 17 fiatal kapott jutalmat. A pla­káttal pályázók közül tízen részesültek jutalomban, kö­zöttük Zsolt és Csaba, akik, bízzunk benne, egy életre megszívlelik plakátjuk in­telmeit. T. I. Zsolt és Csaba Fotó: Fazekas László e Kincsünk az egészség

Next

/
Thumbnails
Contents