Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
1985. április 16., kedd A bála szalmákat ilyen apróra készíti elő a fűtéshez a szovjet berendezés Kurucz Pál a vczérlőszekrény rajzaiból követheti, hogy hol tart az égési folyamat Fotó: Veress Erzsi Vajon akkor is kutattak volna-e az olajon, a gázon, a szénen, a fán kívül újabb tüzelőanyagok után, ha elmarad a ’70-es évek olajválsága, a gáz- és szénhiány? Vajon, kísérleteznének-e a szalma, a kukoricacsutka, az aprítékfa nagy teljesítményű kazánokban történő égetésével? A kutatók válasza: energiaforrásként nem, környezetvédelmi megfontolásból pedig évek óta folynak ezzel kapcsolatos kísérletek hazánkban. Nagy úr a szükség — tartja a szólás. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézet és a haltenyésztési kutatóintézet modern kazánokban próbálja ki a természetben felhalmozott tüzelőanyagok, melléktermékek égetését, általuk hőenergia nyerését. A mezőgazdasági melléktermékek ilyen hasznosítása nagy nyereség, ezt ma már egy fűtési szezon tapasztalatai is alátámasztják. Az ÖKI területén működő hőközpont kazánfűtője, Kurucz Pál mondja: — Nem hittem benne, de az első tél igazolta, hogy érdemes volt kísérletezni. fl pályázat — Két éve, az energiaracionalizálási program keretében pályázatot nyújtottunk be, amelyben arra vállalkoztunk, hogy a környezetünkben felhalmozódó mezőgazdasági melléktermékek égetésével biztosítjuk az ÖKI és a HAKI hőenergiaszükségletének egy részét — tájékoztat dr. Marjai Gyula, az ÖKI igazgatója és Benkó Balázs energetikus. Az Állami Fejlesztési Bank az országosan meghirdetett program keretében az elfogadott pályázatra 17 millió forint fedezetet adott az intézetnek, olyan feltétellel, hogy egy év alatt készüljön el a beruházás, szolgáltassa 14 fogyasztóhelynek az energiát. A 14 fogyasztóhely közül megoldásra várt — többek között — a HAKI recir- kulációs halnevelőjének a fűtése, az ÖKI annaligeti kastélyépületének és az öntözési . kutatóintézet vetőmagüzemének hőellátása. A melléktermékek fűtésével egy év alatt csaknem 500 tonna olajat lehetett kiváltani. A szóba jöhető tüzelőanyagok a szalma, a kukoricaszár, a kukoricacsutka, a fanyesedék. Ezek égetéséhez olyan kazánok kellettek, amelyekben légtéri égetéssel a legtökéletesebb kémiai folyamat végbe mehet, vagyis mind kevesebb maradvány keletkezik. Folyamatos kihasználás A kazántelep és a távhő- ellátó-rendszer terveit a budapesti Erfaterv Vállalat készítette. Ez a cég fogta ösz- sze az alvállalkozók munkáját, akik 1983 áprilisában hozzáfogtak a munkálatokhoz. Egy év múlva, márciusban pedig már készen állt az 1750, és a 290 kW teljesítményű kazán és a hozzátartozó hulladék-előkészítő rendszer, valamint az egyes fogyasztókat ellátó gőztávvezeték. Környezetvédelmi gondokat oldottak meg a rendszer működtetésével, amikor is a természet körforgása valósul meg, hiszen a bálázott szalma, a két centiméteresre aprított fanyesedék, a csutka és az egyéb fűtőanyagok hasznos hőenergiát adnak, s a megmaradó égési termékekkel, maradványokkal — el nem égő nyomelemekkel — kiválóan lehet trágyázni. Ami pedig a rendszer kihasználását illeti, az ÖKI vetőmagüzeme egész évben leköti a keletkező energia 50 százalékát. A folyamat a fű-, később az apró-, majd a kukorica-vető- mag szárításával, feldolgozásával kezdődik, amihez egész évben hő szükséges. Mennyiért? Mindez milyen áron? — fogalmazódik meg a kérdés? A kutatóintézet szakemberei számításokat végeztek, és a végeredmény — még ha az évekig értéktelen szalma hirtelen pénz- szerzési forrás lesz is — még mindig roppant kedvező. Amíg egy tonna olaj ára megközelíti a 13 ezer forintot, a szalmából ugyanennyi ezer forintba kerül. Ha négyszer annyi kell is belőle, mint az olajból egységnyi hőenergia-ellátáshoz, és szállítani, szárítani, aprítani kell is, még mindig csak a felébe kerül. Döntő szempont az is, hogy van. A szalma a szérűn szárad. mielőtt a szovjet aprítógépbe, majd szalagon a szállítóventillátorba, onnan egy csövön az óriási, kerek tartályba hull. ahol az előkészített fűtőanyagot tárolják. Ezt összekeverik a darabolt csutkával, innen csiga hordja a befúvó ventillátorhoz, majd onnan jut el az égéstérbe. A füstgázok ciklonrendszerbe érkeznek, amiből az égési maradvány a földek hasznos anyagává válik, a gáz egy 20 méter magas kéményen, szűrőn át távozik. A termelt gőz elosztó- rendszer útján érkezik meg a fogyasztókhoz. Számadó Julianna Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött a 150 kilométer hosszú közös Duna- szakasz szabályozásáról, ár- vízvédelmi és hajózási kérdéseiről. A tárgyalások során értékelik a múlt évi közös munkát. 1984-ben a két vízügyi szervezet 47 ezer köbméter követ épített be a folyamszabályozási művekbe. A legnagyobb beavatkozásra a bagoméri kanyarban került sor. Ez ugyanis az egész hajózható folyószakasz legkritikusabb része. A beavatkozás révén a medret sikerült 60 méterről 90 méterre szélesíteni. Az idén további szabályozásokra kerül sor ebben a veszélyes kanyarban. A Duna vízállása a Szigetköznél és a Csallóköznél 1984-ben végig olyan volt, hogy még csak elsőfokú készültséget sem kellett elrendelni. Dunaremeténél a legmagasabb vízállást a múlt évben szeptember 26-án mérték, a legalacsonyábbat pedig december 11-én. Az előbbi 500, az utóbbi pedig 210 centiméter volt. Az alacsony vízállás miatt gyakran volt gázlós a Duna. Az öt napon át tartó tárgyalásokon megállapodnak az idei szabályozási munkák ütemében, a hajóút közös kitűzésének kérdéseiben, s kijelölik az ipari kavicskotrások helyét. A múlt évben a két ország ipara 2,6 millió köbméter kiváló minőségű kavicsot kapott a közös Du- na-szakasz medréből. Az idén a kavicskotrást jelentős mértékben növelni kívánják. Vándorzászló Gyomaendrödön „Sikerült az, ami csak keveseknek...” A műhelynek sajátos levegője van. Az olaj- és benzinszag, a szétszedett nagy gépek meghatározzák hangulatát. Most, hogy az ablakon beáramlik a régen várt tavaszi napsugár, még barátságosabb az egész. Az ablak előtt egy satu szorításában fékfőhenger raboskodik. Mögötte fiatal munkás, keze nyomán szertefröccsen a fékolaj. Mindenki annak rendje s módja szerint dolgozik az endrődi Béke Tsz gépműhelyében. Ez a kis kollektíva, a Május 1. Szocialista Brigád több napot dolgozott társadalmi munkában a szövetkezet nagy beruházásán, a sertéstelep-építésen. Egy hizlaldának — az öt közül — megcsinálták minden belső szerelési munkálatát, a szociális létesítmények villany- szerelését, a vízvezetékszerelést. Természetesen nemcsak ők, a tsz valamennyi brigádja kivette részét a munkából. Ez a csaknem 30 millió forintos beruházás sok technológiai újdonsággal szolgál. A megyében az elsők közt valósítják meg a „hármasmentes” Sertéstartást, azaz a leggyakoribb sertésbetegségektől mentes hibridállomány kerül a sok-sok társadalmi munkát magába olvasztó telepre. A beruházás történetéhez hozzátartozik a következő is: Körülbelül egy esztendeje, a Béke Tsz ifjúsági parlamentjén felállt egy fiatalember s javasolta, hogy a KlSZ-szervezet vállaljon védnökséget a sertéstelep építése felett. Darida Pál főállattenyésztö mondta ezt, s a többiek egyhangúan megszavazták. — Sokan azt hiszik, hogy a KISZ-védnökség egyenlő a fizikai munkával, vagy, hogy minden hétvégét a beruházáson kell tölteni. Ilyesmiről szó sincs. Noha más vállalatok KISZ-eseivel dolgoztunk is az építkezésen, mi a védnökséggel elsősorban koordináló, szervező szerepet vállaltunk — mondja a KISZ-titkár, Tímár Károly, aki a már említett gépműhely esztergályosa. A védnökség célja, hogy a beruházás határidőre készüljön el, s ez, pici szépséghibával — a hosszú és kémény tél miatt a kőművesek nem dolgozhattak — sikerült is, a védnökség betöltötte' szerepét. A Béke Tsz KlSZ-alapszer- vezete, pedig elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlója kitüntetést. — Lehet, hogy ehhez a védnökség vállalása is hozzásegített bennünket, de nem ez az alapvető — mondják egybehangzóan a KISZ-ta- gok. A nagybajuszú gépkocsivezető, Varga László szerint itt az utóbbi esztendőkben nagyon mozgalmas KISZ-élet folyik. — Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de szeretünk taggyűlésekre járni. — Miért? — Hát, ha csupán az akcióprogram megvitatása állna a napirendben, lehet, hogy nem lennénk ilyen lelkesek, De már megszokott, hogy vetélkedők, játékok, esetleg disco-program, tánc, video kapcsolódik a taggyűléshez, ami mindjárt érdekesebbé teszi az egészet. — Sikerült vonzóvá tenni a taggyűléseket — állapítja meg Szakálos Vilmos — és ez nem kis dolog egy termelőszövetkezetben, ahol szétszórtan, egymástól több kilométer távolságban, különböző területeken dolgoznak az emberek, a fiatalok. Mégis összetartanak. A 108 harminc év alatti fiatalból 64 KISZ-tag, s nemcsak papíron. — A Béke Tsz-ben sikerült az, ami csak kevés helyen: az alapszervezet igazi közösséggé vált. — hallom ezt már Takács Mátyástól, a gyomaendrődi KISZ bizottság titkárától. Ezért javasoltuk őket a magas kitüntetésre és az ő jó munkájuk elismerése, hogy a KISZ KB Vörös Vándorzászlaja most először Gyomaendrődre került. — A szervezettség, a taglétszám is jelez valamit — mondja a tsz ifjúsági felelőse, dr. Galambos Imre —, ám ennél lényegesebb a tartalom. Igen sok rendezvén nyünk van, amiben az a nagyszerű, hogy szívesen jönnek a tagok, s nemcsak ők. Gyakran kapcsolódunk a megyei, nagyközségi programokhoz is, legtöbbször eredményesen. A múlt nyáron például megnyertük a „KISZ-szervezetek a szocialista versenymozgalomért” megyei vetélkedőt és persze még sorolhatnám tovább. Fontos az is, hogy a KISZ a munkahelyen belül hogyan él jogaival, mennyire vesz részt a közösséget érintő döntésekben. Mit szól mindehhez a szövetkezet elnöke, Hunya Elek? — A fiatalok száma megnőtt a tsz-ben. A vezetők között is és ennek csak örülhetünk. Nem nehéz mozgósítani őket, szívesen és nagy lendülettel vesznek részt a szövetkezet előtt álló feladatok megoldásában. Annak, hogy ilyen jó, összetartó KISZ-alapszervezetünk van, előnyét élvezzük például a munkaerő megtartásában. Itt maradnak a fiatalok, mert jól érzik magukat. A szövetkezeti mozgalomnak is hasznos, hogy egyre többen képesek beilleszkedni, helyüket megtalálni a munkahelyi közösségekben. Mi mindig támogatjuk KISZ-eseink okos kezdeményezéseit. A KISZ-esek pedig a szövetkezetét céljai elérésében. Így a kettő együtt nagy erő. Szatmári Ilona A KISZ-vcilnökscggel felépült sertéstelep Fotó: Veress Erzsi Befejezték a kender vetését Az egész országot átfogó Szegedi Kendertermesztési Rendszer 35 taggazdaságában befejezték a kender vetését. Minden eddiginél nagyobb területen, 7000 hektáron került a földbe a ma8. ami annak köszönhető, hogy az elmúlt két hét minden ünnepnapján is vetettek. Az idén több mint 2000 hektáron az újfajta kompolti hibridet termesztik. Ez hektáronként mintegy fél tonnával nagyobb termést hoz, több a rosttartalma, nagyobb a belőle készült fonal szakítószilárdsága, jobb a kész szövet minősége. A laboratóriumi vizsgálatok szerint már a múlt évi termésnek is jobb volt a béltartalma, mint az előző évben, amiért a rendszer gazdaságai ötmillió forint minőségi prémiumban részesültek. Ez is növelte a gazdaságok termelési kedvét; az idén újabb három tsz csatlakozott a termelési rendszerhez, s összességében több mint ezer hektárral növelték a vetésterületet. Az eddigi rekorddal, a félmillió mázsás terméssel szemben erre az évre 600 ezer mázsa a célkitűzésük. Átmeneti visszaesés után ugyanis világszerte nőtt a kereslet a természetes szálakból készülő anyagok iránt. A magyar export is évről évre növekszik a kész kenderárukból, ugyanakkor egyre több nyers rostot és kórót is szállítunk Romániába és Jugoszláviába, s az idén Csehszlovákiába is exportálunk belőle. Fűtőanyag a szérűn