Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
1985. április 2., kedd Dunajevszkij: Szabad szél Nagyoperett a Jókai Színházban KÉPERNYŐ Ez is volt Kosztolányi Péntek este ötven percet kapott a tévétől, igaz, főidőben. Ez lehet sok is, kevés is. akár a száz évhez vesszük, akár önmagában nézzük, ám az évfordulós műsor, ha csak föl- sejdíti is, mit hagyott ránk Kosztolányi röpke ötvenegy földi esztendeje után, nehezen fér bele. Márpedig ennél jóval többet jelzett az Esti Kornél éneke című válogatás ajánlása. ..Műveiből, novelláiból, verseiből, írásaiból készült összeállítás igyekszik felidézni ma is példaként szolgáló emberségét, korszerűségét, szellemének sokoldalúságát és elevenségét.'’ Ezt várhatta hát el a néző, az is. aki közelebbről ismeri az életművet, s az is, aki nem. De épp Kosztolányi jegyezte meg egyik színi kritikájában, hogy „A szándék magánügy. Fontos az, ami »kijön« belőle”. Nos, ami „kijött” — ha nem tekintjük a szándékot —: jó volt. Vagy inkább jó lett volna — hisz ez is volt Kosztolányi —. egy másik, olyan alkalomra, amikor csupán játékos komolyságát, fanyar életbölcseletét, s a húszas-harmincas évek frivolságát láttatják. Mint most. De ezenkívül még mennyi, mennyi más is volt ő, aki szinte minden műfajt művelt, s mind a maga tökéletes eszközeivel. Hogy csak a ’ egényeit említsük, vagy a novelláit, amikből semmit sem nyújtott a műsor, s költészetéből is alig. Holott regényeiből fiimek, novelláiból tévéjátékok születtek, jobbnál jobbak, s csak elő kellett volna venni egyet-kettőt a dobozból. Nemcsak a teljesség kedvéért, hogy a Kosztolányi-kép élesebb legyen, hanem azért is, mert azok készítése óta már egy nemzedék cseperedett föl. Kór, hogy elmaradt, s nem egészítette ki ezt a műsort, melynek igazi élménye a főszereplő, Lukács Sándor volt. aki kívülről, belülről az írót sugározta. Alig-alig maszkja, tekintete tökéletes illúziót keltett, és hangja, hanghordozása, beszéde is a bennünk élő képet hozta elénk. A kultúrát, a kulturáltságot, s a humánus megértést. Jó választás volt Szerednyei Béla is Esti Kornél szerepére, mint ahogy a többi színész is a magáéra. Csak a régi, eredeti felvételekből kellett volna több. megosztva elejére és végére, a műsor kereteként. Lebeszélés parabola-módra A Parabola — nem tudom, hány esztendeje már — közönségkedvenc, nézettségi szintje állandóan ezt mutatja, kézenfekvő kérdés hót. ugyan miért szeretik annyira a legkülönbözőbb emberek? Mi a titka? Egyszerű és könnyű a felelet, és még igaz is:, mert jó. Az indoklás sem nehéz, csak rá kell gondolni a hangjában és megjelenésében egyaránt lezser Árkusra. Még, ha tudjuk is jól, hogy ma már minden csapatmunka, ennek a műsornak akkor is Árkus József a lelke, a szellemi vezére. Lehet. sőt. biztos, hogy az ötletek közösen, egymást inspirálva születnek, de a humorban való kiteljesedésük az ő műve. Humora pedig, írásban, szóban: kitűnő. És soha nem öncélú, mindig közéleti-politikai, s azért hatásos, mert nem harsány. Nagyon is csöndes, clyan bajusz alatti, mintha nem is akarna semmit, csak kicsit tűnődni erről, arról. Rábeszélés, bebeszélés, kibeszé- lés . . ., most legutóbb a lebeszélés járta, számtalan ötlettel. Szinte csak maga a Parabola hiányzott belőle, de ar- íól úgysem lehetne a kedvelőit lebeszélni. Bár, lehet, hogy a tíz perccel későbbi kezdés, és az öttél előbbi befejezés ezt célozta. Vagy csak rosszul jár a tévévekker? Tetőtől talpig színész Nálunk valamikor nagy színészkultusz volt, akkora, mint talán, másutt sehol. Az emberek mindent tudni akartak kedvenceikről, nem csak művészi pályájuk állt az érdeklődés előterében, hanem magánéletük is. Ez ma már nem dívik, vagy csak a divatja múlt el, ám. ha jól magunkba nézünk, a kíváncsiság valahol a mélyben most is ott lappang. Nincs ebben semmi rossz, természetes érzés, s nyilván ösztönösen ez is működésbe lép, amikor egy-egy színészportré vetítéséhez leülünk a képernyő elé. Izgató a színész munkája, a pályafutás, a műhelytitkok, a szakmai élet, de egy kicsit a művész élete is. Márkus Lászlóban leginkább az. hogy benne a színész és ember oly eggyé forrott, szinte vegytisztán található. Mint mondta, neki nem mestersége, hivatása ez. szenvedélye. Hatéves kisfiú, amikor elkezd a mozi, a színház és a színészek bűvöletében élni. s ez a rajongás csak fokozódik. Azóta sem múlt el, s mi, nézők tudjuk igazán, mennyit köszönhetünk ennek. Ungvári Tamás kérdései nyomán még sok minden kiderült, a debreceni pályakezdéstől a közel harmincesztendős Madách színházi tagságig. Szerepek, sikerek, pályatársak, munkamódszer, olykor még bukás is. de mindig derűs bizakodással, mint most is. a betegségéből felépülve. Szava szinte gyermeki, lényében naiv báj. Csak szeretni lehet. Ungvárit pedig dicsérni riporteri munkájáért. Vass Márta Olvasgatok egy könyvet a premier után. Mi más lehetne most. mint Gál György Sándor és Somogyi Vilmos 1976-ban megjelent, bizony, eléggé elavult Operettek könyve. Nem is más, ez az. És van abban egy fejezet, valahol a négy és fél századik oldal táján, a szovjet operettről. Érdekes mondatokkal, okos megállapításokkal. Például olyasmi olvasható, hogy „az operett zenecentrikus!’’ Ez ugyan nem mond számomra semmi újat. ezt eddig is tudtam. Az viszont már árnyaltabb és tetszetősebb. hogy „a zene a műfaj lényege, és nem a szövegkönyvre ráaggatott sallang. Ellenkezőleg: a zene bontja ki a cselekmény rejtettebb szálait, a zene jellemez igazában hősöket és hősnőket, a muzsika adja meg egy-egy szituáció lényegét, hangulatát, nem egyszer drámai kibontakozását is.” Miután elolvastam. megállapítottam, hogy ennyit igazán illik tudni az operettről. még ha nem is kell ahhoz használati utasítás, hogy mikor kénytelen a néző tapsolni, és mikor miért robban ki az igazi siker? Dunajevszkij bizony igencsak régen írta meg a Szabad szél muzsikáját, az idő azonban semmit sem rontott rajta, ez a muzsika ma is áradó, hősöket és hősnőket jellemző, drámai szituációkat kifejező, alakító, időnként operai színvonalú. Az ötvenes években (ele- jén-végén) játszották többször, Békéscsabán is 1957- ben. vagy ötvennyolcban. (Barcza Éva énekelte Stellát és Bánfy Frigyes volt Márkó.) Azóta elpergett húsz-harminc esztendő. az operett cselekményének eredeti színtere már nem aktuális, de a zene! A zenét, ezeket a gyönyörű dalokat, bravúr-színvonalú énekesi feladványokat nem lehetett ad acta helyezni. Hogy a békéscsabai színház nem helyezte, hogy a művészeti vezető, Rencz Antal megbízta a főrendező Rencz Antalt a Szabad szél megrendezésével (19(15!), vállalkozásnak is meglepően lenyűgöző, de színházi feladatnak is. Közben a közönség is „megmérettetik”: ért-e még az ilyen zene nyelvén, amikor (a fiatalság körében elsősorban) az ütemesen kopogó, fülsiketítő, kemény rock hódít, és formál zenei ízlést, s ezt Kodály országában még inkább ki kell mondani, mint másutt. Válaszolva a három, előbbi, burkoltnak is mondható kérdésre: a békéscsabai színház méltó előadásban tett eleget a feladatnak, és a közönség is értő, bekapcsolódó partner lett. azonnal rákapcsolt Dunajevszkij hullámhosszára. elfogadta a Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Találkozás a Hang-villában (ism.). 10.05: Diákfélóra. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Verbunkosok, nóták. 11.35: Felelet. X/i. rész (ism.). 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza: Zeng az erdő. 13.42: Csenki Imre: A szép Jut- kica. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok: a lelki . egyensúlyról. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Papp Árpád műfordításkö- tetéröl. 15.20: Ormánsági népdalok. 15.40: Kamarazene. 16.05: Varázskörben. 17.00: Világablak. 17.30: Kórusmuzsika. 17.45: A Szabó-család. 19.15: Gondolat. A Rádió Irodalmi lapja. 20.00: Gratulálunk! 21.00: Népdalkórusok, hangszer- kettősök. 21.30: Külön utakon. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Régi híres énekesek műsorából. 22.50 : Kutatás a kutatás körül. 23.00: Zenekari muzsika. kedves invitálást, és (hallottam, láttam), sokan együtt dúdolták a híres dalokat a primadonnával, a kórussal, és fogadták el önfeledten erre a két és fél órára az operettromantika jó érzéseit, kavargó gyönyörűségeit. Rencz Antal (láthatóan is sikeresen) két dologra törekedett. Először is arra,, hogy a zene mindenek felett, de arra is, hogy a látvány majdhogynem ugyanott. Névtelen, tucatnyi munkatársa mellett két remek segítője volt: a díszlet- és jelmeztervező, Gyarmathy Ágnes, és a koreográfus. Felkai Eszter, és persze a szereplők fent, a színpadon. Tehát az egész együttes (divatosabban: csapat), melynek egyet akarása ott vibrált a levegőben az első felvonás elejétől a nagy fináléig. A kritikus, aki tudja és látta, miféle, nemcsak tehetséget, de fizikai erőt is próbáló felkészüléssel jutottak el a premierig, csak annyit tehet hozzá ehhez: érdemes volt vállalniuk azt, amit vállaltak, a Szabad szél a nézőtér minden korosztálya számára megint- csak olyan színházi est, amelyet feljegyezni érdemes. Különben nagy ötlet, és az eljátszhatóság (a szövegkönyvről van szó) egyetlen alternatívája volt, hogy óceánjáróra ültették az egész operettet, zenéstől, cselekmé? 0.10: Volt egyszer egy Vadnyugat. PETŐFI RÁDIÓ íí.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.). 9.05—12.00: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: Mozart: Német táncok. 12.21: Népi zenekarok felvételeiből. 13.05: Pophullám. 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót: Hernádi Hilda zongorázik. 14.15: Neményi Lili és Sárdy János operetti'elvételeiből. 14.40: Hangos szótár. 15.05: Az Apostol-együttes műsorából. 15.20: Könyvről-könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Philadelphia Jerry. 20.31: Csintamánok és madarak. 21.05: Életem kész regény. Ri- portmüsor. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. 24.00—4.30: Éjféltől-hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bellini: A kalóz. 11.35: Rásonyi Leila (hegedű). Fábián Márta és Szakály Agnes (cimbalom) hangversenye. 13.05: Külpolitikai arcképcsarnok. 13.20: Ingmar Bergman: Fanny és Alexander (ism.). 13.50: Versenymüvek. nyestől, mindenestől, és áteveztek vele Dél-Amerikába (vagy Középbe?) és ott hitelesítik a furcsa politikai állapotot: időlegesen visszaszorult ellenállók (gerillák, partizánok) az egyik oldalon; a megbukott, szélsőséges megszálló hatalom a másikon, középen pedig a pillanatnyi valóság, valami demokráciát felfestő átmenet, de, hogy jobbra-e vagy bal- ■ra, azt még a Szibillák sem tudják. Egyszóval a nép szabadságra vágyik, a nép szívéből énekli, hogy „szél, szél, új világot hozz ránk”, de a régi rend rejtett pozíciókban ülő és intézkedő „szekértolói” sem adták még fel a partit. Márkó, a bosszúálló, a nép hőse Lopez álnéven él a kikötőben a tengerészek között, és az sem véletlen, hogy az emberek élő lelkiismerete, hogy ha kell, mindenki őt segíti; és — lehet-e másképpen — a harmadik felvonás fináléjára elnyeri a szép Stella szívét-szerelmét? Hogy közben két. bolondos tengerész, Filipp és Foma agyonkacagtat bennünket? Hogy a Hetedik Menyországhoz címzett kocsmahivatal legszebb tündére, a temper ramentus Diaboló Pepita és az ő Mikije ellenállhatatlan? Hogy vastapsot kap a színpadon és a nézőtéren a színházi súgó. aki mindenre vál14.40: Montezuma. 15.30: Zenei Tükör. 16.00: A Bartók-vonósnégyes felvételeiből. 16.50: Zenekari muzsika. 18.00: A Merciful Fate felvételeiből. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. Fülemüle. 19.40: Vokális mesterművek. Közben: Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.50: Beethoven kamarazenéjéből. 22.30: Perspektívák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal. egy előadó. 17.15: Zsibongó. 17.40: Amanda Lear énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Gibson Brothers slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna (ism.). 8.15: Iskolatévé. 8.55: Móra Ferenc: A kincskereső kisködmön (ff). 9.25: Deltácska. Repül a, repül a, ... madár (ff). 9.45: Éneklő ifjúság. 9.55: Becsületes ember. 10.40: Amerikai burleszkparádé 10.55: Képújság. 15.05: Iskolatévé. lalkozik a szerelmesek érdekében, csak be-súgásra nem? Így van rendjén, operetthez ültünk be, és Duna. jevszkijjel volt randevúnk. Hogy ez a randevú jól sikerült, az első és döntő érdem a szereplőké. Az operai színvonalú muzsika operai szintű énekeseket követel. A premieren Morvay Pálma mv. énekelte-játszotta Stellát, néha ugyan túláradó szenvedéllyel, (ami kisebb figyelmetlenségeket is okozott), érette-miatta azonban elképzelhető a mese, Márkó lángolása, melynek „szabadság-szerelem” ötvözetében Stella szerelme lehet csak a teljes boldogság, Géczi József Márkója az előadás egyik legbiztosabb pontja, rá mindig lehet számítani, jele- netről-jelenetre hozza a benne és körülötte robbanó .drámai (zenei!) csúcsokat. Dunajevszkij muzsikája különösen illik énekesi stílusához, drámai hajlamához, kifejező eszközeihez. Persze, van itt még úgynevezett „biztos pont” több is. Először a vendég és most főiskolás Szegedi Dóra Diaboló Pepita szerepében. Egyéniség, kitűnő énekes, remek táncos. A legfontosabb pedig: olyan színésznő, akivel megtelik a színpad. Partnere, Miki, Dal- los József, kevesebb színnel? ötlettel, de elfogadható alakítással. A „nagy kettős”: Foma és Filipp, Hodu József és Jancsik Ferenc. Volt olyan jelenetük, (nem is egy), amikor érettük kellett eljönni a színházba. Ügy lubickoltak a „kék tengeren”, mint a humor, a jókedv felkent apostolai. És Gyurcsek Sándor, a súgó, a kis ember könnyes- mosolyos „tragédiáit” szívmeleggel eljátszó színész: pályáján jegyzett állomás. Rengeteg a szereplő, akik még mondatokat érdemelnének; ez egyetlen jelenetében is nagyvonalú Gálfy László (Gall Cézár), a második felvonásbeli sanzonját pompásan és karakteresen előadó Pálfy Margit, és még többen a csapatból: Széplaky Endre, Csiszár Nándor, Mészáros Mihály, Farkas Tamás; az énekesi kvalitásait most már .színpadon is egyre többször bizonyító Pál Olga mv., és a kar, valamint a békési munkáskórus poncsóba öltözte7 tett tagjai — a végső tapsot nagyon is megérdemelték. A premier utáni első előadáson Balatoni Éva mv. énekelte Stella szerepét. Kulturált, szép énekhangja sokszorosan fölülmúlta a nem színésznő színészi törekvéseit, és ez természetes, úgy hiszem. Jó, hogy őt is megismerhettük. Végül a kibővített zenekar, melyben a megye zeneiskoláinak legjobb művésztanárai vállaltak közreműködést: Holpert János vezényletével a premier egyik főszereplőjévé lépett elő, alkalmi ösz- szetételben is felnőttek a feladathoz, egy operai színvo7 nalú muzsika bemutatásához. A finálék zenei felépítése pedig egyenesen hangverseny-élménnyel szolgált. Sass Ervin 15.15: Allatmesék. 15.30: Családi munkamegosztás. 16.00: Hírek. 16.05: Tévé BASIC-tanfolyam. 16.35: összefüggések. 17.30: Sakk-matt. 17.50: Képújság. 17.55: Sportmúzeum. 18.15: Reklám. 18.20: Fantasztikus, de jó, dokumentumfilm. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió '85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: TV-Hiradó. 20.00: A halál archívuma. 21.05: Stúdió ’85. 22.05: Emlékezés. 22.20: Szép Szó. 23.00: TV-Hiradó. 23.10: Himnusz. II. MÜSOIl 18.00: Regionális adás. 18.25: Képújság. 18.30: Regionális adások. 19.00: Negyedik találkozás 19.30: Az Elibekjan család. 20.00: A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban. Kb. 21.40: TV-Hiradó 2. 22.00: Gippsföld. 22.30: Képújság. BUKAREST 20.00: TV-Híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Dalok. 20.45: Családi kör. 21.05: Bizet: Carmen. Balettközvetítés Constantából. 21.50: TV-Híradó. BELGRAD I. MŰSOR 8.55: Művelődési müsorszemle 9.00: Tv-naptár (Zg.). 9.10: A tavasz — a természet ébredése (Zg.). 9.30: Az ókori Görögország keletkezése és fejlődése (Zg.). 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: Odesszától Leningrádig. 10.30: Hírek (Zg.). 10.35: Művelődési műsor (Zg.). 12.30: Hírek (Zg.). 15.10: Videooldalak (Zg.). 15.20: Odesszától Leningrádig (ism.) (Zg.). 15.50: Az ókori Görögország keletkezése és fejlődése (ism.) (Zg.). 16.10: Hírek (Zg.). 16.15: TV-naptár (Zg.). 16.25: Adás gyermekeknek (Bg.). 16.55: Irodalom. 17.25: Labdarúgóselejtező (fiatalok) : Jugoszlávia—Francia- ország. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este (Zg.). 19.30: TV-napló. 20.00: Témák és dilemmák — belpolitikai adás (Bg.). 20.45: Lottósorsolás (Bg.). 20.55: Filmfesztiváli bemutatók. 22.40: TV-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek (Zg.). 18.30: Zágrábi körkép (Zg.). 19.00: Népszerű-tudományos film (Zg.). 19.27: Ma este (Zg.). 19.30: TV-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Tegnap, ma. holnap (Zg.). 21.05: Hőstettek ideje — dokumentumadás. 21.50: Művelődési adás (Zg.). SZÍNHÁZ 1985. április 2-án, kedden 19 órakor Budapesten a Nemzeti Színházban: LEAR KIRÁLY 1985. április 5-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: WEST SIDE STORY Bartók-bérlet 19 órakor Békéscsabán, a Klubszínházban : GELLÉRTHEGYI ALMOK 19 órakor Mezőberényben: SZABAD SZÉL MOZI Békés Bástya: 4-kor: A hét mesterlövész. 6 és 8-kor: Aranyoskám. Békéscsaba Szabadság: de. 10-kor: Valahol Európában, 4, 6 és 8-kor: Az Önvédelem nagymestere. Békéscsaba terv: fér 6-kor: Feketeszakáll szelleme, fél 8-kor: Gengszterek sofőrje. Gyula Erkel: fél 6-kor: Harmadik típusú találkozások I—II. Gyula Petőfi: 3-kor: Szeleburdi család. 5 és 7-kor: Házibuli. Orosháza Béke: A legyőzhetetlen Vutang. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Languszta reggelire, fél 6 és fél 8-kor: UFO Arizonában. Szarvas Táncsics: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Szeghalom Ady: Bombajó bokszoló. Stella és Márkó: Morvay Pálma mv. Géczi Józseffel Fotó: Veress Erzsi
