Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

1985. április 15., hétfő

Miből származnak a jogtalan jövedelmek? — Dz idegen- forgalom fekete foltja - Milyen az ellenőrzés színvonala? - II vásárlók kárára - Hogyan lehet a bűnt megelőzni?

Interjú

Szente István rendőr alezredessel

A kongresszusi témák között nem véletlenül szerepelt a társadalmi tulajdon. Fejlődésünk enélkül elképzelhetetlen. Gyarapítása és védelme fontos kérdés. Figyelemre méltó, hogy a múlt évben a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények száma csökkent. A kár azonban így is jelentős. Maghaladja az 500 millió forintot. A napokban a megyei üzemrendészeti értekezlet foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével. Szente István rendőr alezredes, a rendőrfőkapitányság osztályvezetője részletesen elemezte az elkövetések okait és rámutatott a tennivalókra. Vele beszélgettünk a társadalmi tulajdon védelmének megyei tapasztalatairól. Többek között arról, hogy a múlt évben mi jellemezte ezeket a bűncselekményeket? Javult-e a vagyonvédelem helyzete? Nézzük először a gazdasági bűncselekményeket.

— Megyénkben a gazdasági bűncselekmények száma az országos helyzethez hasonlóan nem kiemelkedő. Az ossz bűncselekményekhez képest arányuk igen alacsony. A múlt évben mindössze 63 gazdasági bűncselekményre derült fény. Többek között üzérkedésre, árdrágításra, adócsalásra, valamint a devizagazdálkodást sértő visszaélésre.

— Ez a szám valóban nem magas. Óhatatlan a kérdés, vajon minden gazdasági jellegű bűncselekményről tudomást szerzett-e a rendőrség?

— Tapasztalataink — továbbá a különböző társadalmi és állami ellenőrzések megállapításai — szerint ezek a statisztikai adatok nem a reális helyzetet tükrözik. A szabálytalanságok és a bűncselekmények megjelenési formái igen sokrétűek. A társadalmi és a gazdasági élet minden területén előfordulnak. A felszámolásukra irányuló tevékenység nem éri el a kellő színvonalat.

— Milyen okok játszanak közre a jogosulatlan jövedelmek kialakulásában?

— A társadalmi, gazdasági fejlődés megváltozott feltételei között a cselekmények elkövetése során előtérbe került a gazdálkodási folyamatokra való ráépülés, a gazdasági szabályzók előírásainak megszegése, a leplezett módszerek alkalmazása, a közélet tisztaságát sértő korrupció. A gazdasági életbet meglevő negatív jelenségek okai között megkülönböztetett jelentősége van a kielégítetlen keresletnek, az egyes területeken kialakult monopol helyzetnek, a szerződéses fegyelem lazaságának, valamint a pénzügyi szabályozás és ellenőrzés hiányosságának. A kereslet és a kínálat összhangjának hiánya megteremti a csúszópénz, a korrupció, a spekuláció lehetőségét. A jogosulatlan jövedelmek egy része a vezetők elnéző magatartásának következményeként jön létre. Esetenként maguk a vezetők is érdekeltek a jogosulatlan előnyök megszerzésében. A gazdálkodó szervezetek és intézményék jó részénél hiányzik a jogtalan előnyök révén szerzett jövedelmekkel szembeni nyílt és következetes fellépés.

— A társadalmi tulajdon

elleni bűncselekmények

többséget a lopások, a betörések, a sikkasztások és a csalások teszik ki. Milyennek ítéli meg az ellenőrzés színvonalát?

— A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma az előző évhez képest csökkent. A múlt évben a kár 14 millió forint volt. Kevesebb, mint az előző évben. A vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények nagyobb figyelmet fordítanak a megelőzésre és az ellenőrző munkára. Bár még mindig sok a tennivaló ezen a téren. Javítani kell a belső ellenőrzés színvonalát, s több helyen a rendészeti munka is kívánni valót hagy maga után. Különösen aggasztó, hogy a betöréses lopások száma ezen á kategórián belül számottevően emelkedett. Jóllehet ez nemcsak Békés megyei sajátosság, ez azonban nem szolgálhat vigaszul. A cselekmények mögött nem egyszer bűnös felelőtlenséggel elmulasztott vagyonvédelmi intézkedések húzódnak meg.

— A tanácsoknál, s a hozzájuk tartozó intézményeknél és gazdálkodó szerveknél a múlt évben 88 esetben került sor vádemelésre. Az előző évhez képest az okozott kár viszont 50 százalékkal emelkedett. Milyen okok játszottak közre ebben az emelkedésben?

— Részben az ellenőrzés hanyagsága, a személyi ösz- szefonódások, a bizonylati és okmányfegyelem megsértése, részben az őrzési és tárolási hiányosságok. Előfordult az is, hogy a területileg illetékes államigazgatási szervek olyan engedélyeket adtak ki, melyeket jogszabály tiltott. A fosztogató jellegű bűn- cselekmények is gyakoriak, ezek többségét a hivatalok és intézmények sérelmére követik el. A bűncselekmények általában használati eszközök, berendezések, kisebb gépek, szerszámok, anyagok és alkatrészek, építőanyagok megszerzésére irányulnak. A tanácsi gazdálkodó szervek közül a legtöbb bűncselekmény az építőipari tevékenységet folytató költségvetési üzemeknél fordul. elő. Gyakran az általuk végzett munkák számláit olyan járulékos költségekkel is megterhelik, melyek csak a nyereséget képező gazdálkodó egységek által számolhatók el. A tanácsi ágazatnál még mindig nagy a fel nem derített bűncselekmények aránya.

— Milyen a társadalmi tulajdon védelmének a helyzete az iparban?

— Megyénk ipari területe bűnügyileg nem fertőzött, a veszélyezettség azonban fönnáll. Különösen veszélyeztetett terület a változó munkahelyeken dolgozó kivitelező építőipar. Az ipari objektumok sérelmére elkövetett bűncselekmények számában és az okozott kár mértékében az elmúlt évben számottevő változás nem következett be. Az elkövetők leggyakrabban a vállalat dolgozói közül kerülnek ki, akik jól ismerik a helyi körülményeket, s a hiányosságokat kihasználva követik el a bűncselekményt.

— Az ipari vállalatoknál, szövetkezeteknél már 3 éve működnek a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szakcsoportok. Kedvező hatásuk mellett több olyan jelenség is felmerült, ami magában hordozza a visszaélés lehetőségét.

—• Igen, gyakran nem veszi észre a vállalat vagy a szövetkezet az összeférhetetlenséget a gmk-k vagy a szakcsoport alakulásának engedélyezésekor. Működésüket nem ellenőrzik kellőképpen. Sok helyen a vállalattal, a szövetkezettel fennálló elszámolások szabálytalanok, s a

benyújtott számlákat a vállalatok csak felületesen ellenőrzik.

— A termények, az alapanyagok, a félkész és késztermékek egy része fogyasztásra közvetlenül alkalmas, s könnyen értékesíthető. Hogyan szervezik meg a tulajdonvédelmet a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari üzemek?

— Ebben az ágazatban a vagyonvédelmi munka po,- zitívnak minősül, tendenciát tekintve fejlődő. A bűncselekmények száma a múlt évben az előző évhez képest jelentősen csökkent, s a kár is jóval kevesebb, mint az előző években volt. A legtöbb baj abból fakad, hogy az üzemek még mindig nem fordítanak kellő gondot a vagyontárgyak őrzésére. Sajnos, a jelenlegi szabályozórendszer nem is ösztönzi őket erre kellőképpen. A nagy értékű készleteket sem mindenhol tárolják megfelelően. Egyes állattartó telepek, majorok munkaszüneti napokon, illetve éjszaka teljesen őrizetlenek.

— Az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a vendéglátóipar az elmúlt évben a korábbiakhoz képest szigorúbb gazdálkodási feltételek közepette dolgozik. A lakosságot az itt elkövetett bűncselekmények érintik a legközvetlenebbül.

— A statisztikai adatok azt igazolják, hogy a fogyasztói érdekeket sértő cselekmények aránya jelentősen emelkedett. A vásárlókat ért konkrét megkárosítás — árdrágítás, élelmiszer minőségének megrontása — az előző évinél több mint 10 százalékkal magasabb. A fogyasztók érdekvédelmében igen aktív tevékenységet fejtett ki az ÁKF és az SZMT közgazdasági osztály társadalmi aktíva- és ellenőri hálózata. A múlt évben 637 ellenőrzést folytattak. Az ellenőrzések során csaknem egymillió forint pénzbírságot szabtak ki. Elsősorban szabálytalan kalkuláció, hamis mérés és a vásárlókat megkárosító számlázás miatt.

— Az idegenforgalomnak is vannak fekete foltjai. A bűncselekmények nagy része a tervszerű devizagazdálkodásunkat sérti, illetve veszélyezteti.

— Gyakori módszer, hogy a hazánkba érkező külföldi személyek a magukkal hozott valutát nem hivatalos beváltóhelyeken váltják be, hanem közvetlenül magyar állampolgároknak értékesítik. Becslések szerint évente mintegy egymilliárd forint kerül ilyen jogügyletkötések során külföldi személyek tulajdonába. Az üzletkötések jelentősen csökkentik az idegenforgalomból származó bevételeinket. Elterjedt a külföldre utazó magyar állampolgárok között, hogy a turisztikai kiutazás anyagi fedezésére kiutalt devizát nem az engedélyezett célra, hanem áruvásárlásra használják fel. A külföldről behozott különböző áruféleségeket jelentős haszon mellett értékesítik idehaza.

— Mit tart a legfontosabbnak a bűnmegelőző munkában?

— Nagyon fontosnak tartom, hogy valamennyi területen az ellenőrzések különböző formái és szintjei jól igazodjanak az alapvető feladatokhoz, azaz a bűn- megelőzéshez; a bűncselekményeket, károkozásokat elősegítő és lehetővé tevő okok feltárásához, megszüntetéséhez.

Serédi János

„Nem középiskolás fokon..

Április 11-én, a költészet napján avatták fel Békéscsabán József Attila szobrát

— Kligl Sándor alkotását — a 'költő születésének 80. évfordulója elkalmából.

Egy kis rögtönzött közvéleménykutatást folytattunk. Megkérdeztünk néhány járókelőt: hogyan fogadták a József Attila-lakótelep új szob-. rát. No és az a nem titkolt szándék is vezetett bennünket, hogy megtudjuk, menynyire ismerik a költőt?

•

Osztálynyi gyereksereg veszi körül a szobrot. A tanító néni szaporán magyaráz, de a zsivaly el-elnyomja a hangját.

— Mi a Szabó Pál téri iskolába járunk és harmadik osztályosok vagyunk.

— Mit tudtok József Attiláról? — kérdezem a kölcsönös bemutatkozás után. Egy magasra nőtt kislány máris mondja;

— Ö az egyik legnagyobb költőnk — mutat a szoborra.

Nagyon szegények voltak. Az édesapja 1908-ban, amikor Attila hároméves volt, elhagyta a családot és Romániába ment. József Attila 1937-ben halt meg Balatonszárszón, öngyilkos lett, Tetszik tudni — teszi hozzá

— talán azért, mert mindig nagyon szomorú sorsa volt és egyedül érezte magát.

— Milyen verseit ismeritek?

— A Mamát — és a többiek kórusban sorolják — Altató, Medvetánc, A város peremén...

— És a szobor hogy tetszik?

— Nagyon jó, tetszik — válaszolja az egyik kisfiú, aki a szobrot mustrálgatja

— mert van fantázia benne és kifejezi a költő komor, szomorú sorsát. A háttérben pedig ott áll a népe, vagy a családja. — teszi hozzá egy másik gyerek.

A buszmegállóban egy fiatal, húsz év körüli ápolónőt szólítok meg.

— Jó a szobor, úgy feldobja ezt a területet. Verseit? Hát, talán a leghíresebb az

Anyám tyúkja, (!) a többit nem igen ismerem. Nem nagyon szoktam verseket olvasni. Inkább Petőfi a kedvenc költőm. Ügy tudom, a költő születésének 100. évfordulójára állították a szobrot ... Vagy nem?

— Itt, a magas épületek tövében kicsinek tűnik a szobor. Nem kelti fel úgy a figyelmet. Vagy nagyobbra kellett volna csinálni, vagy magasabb talapzatra helyezni az egészet. — mondja egy arra haladó tűzoltó fiatalember. A Mama és a Favágó című verse jut hirtelen eszembe... Ja, és az amelyik úgy szól, hogy: a bajuszán nem billeg a morzsa ...

— Tetszik az alkotás, kiemelkedik a környezetből és ide a lakótelepre különösen aktuális, hiszen a kompozíció is egyszerű munkásembereket ábrázol, és itt a környéken is ilyenek élnek többségben — vallja egy autóbuszra váró pedagógus. Verseit? Hogyne, sokat ismerek. A Mama, Mondd mit érlel?, Proletár fiú verse,... De most hirtelen több nem jut az eszembe.

Egy nő nézegeti a szobor talapzatára helyezett koszorúk szalagjain levő feliratokat.

— Nekem nagyon tetszik, — mondja a hölgy, aki programozó a Kner Nyomdában — talán a legjobb az összes csabai szobor közül. Emberközeli, mert alacsony, és nem túl modern. Mondjak néhány versét!? Hát régen jártam már iskolába, de megpróbálok néhányat ösz- szeszedni: A Mama, A város peremén, Öda, Harminckét éves lettem én ... Ügy emlékszem 1908-ban született, és 1937-ben halt meg. De ha tudom, hogy ma találkozom magával, akkor tegnap este felkészültem volna, mert hát tudja, felejt az ember ...

Sajnos! Mert hát kedves olvasók, tegyük a szívünkre a kezünket...

Hornok Ernő

A szakbizottság feladata:

Az orvosi kutatások összehangolása

Békés megye tudományos kutatásainak, könyvkiadásának az utóbbi években koordináló gazdája, a megyei tanács végrehajtó bizottsága fennhatósága alatt működő, tudományos koordinációs szakbizottság. Nemrégiben megalakult a szakbizottság orvosi szekciója is a három város, Békéscsaba, Gyula és Orosháza kórházainak képviselőiből. Az orvosi szekció titkárának dr. Godó Bélát, a békéscsabai kórház gyermekosztályának veztő főorvosát választották, öt, és a megyei tudományos titkárt, dr. Köteles Lajost kértük meg, beszéljen az új szekció terveiről:

— A megyében folyó orvosi kutatások feltárása és összehangolása a célunk — mondja dr. Köteles Lajos. — Nagyon fontos, hogy ezeket a kutatók a megye lehetőségeinek és igényeinek megfelelően ültessék át a gyakorlatba. A biztató kezdeményezésekhez tartozik például a békéscsabai számítástechnikai modell kiépítése, amelyre a többi egészségügyi intézmény kutatásait is rá lehet majd fűzni. Maguk az orvostudomány kutatói találják meg vidékünk egészségügyi haladásának speciális perspektíváit. A megyei tanács ehhez szervezeti kereteket, és meghatározott anyagi lehetőséget biztosít. A kutatómunka, a publikálás, a kiadás mellett az orvosi szekció hangolja össze a megyei tudományos rendezvények, konferenciák időpontját is.

Azokat a kutatási témákat, amelyek leghamarabb és leghasznosíthatóbban a gyógyítás szolgálatába állíthatók, kiemeltebben támogatjuk.

A saját törekvéseink, a megye lehetőségeinek ismeretében lényeges, hogy ez a társadalmi szervezet milyen egészségügyi fejlesztéseket javasol megvalósításra. Cél: a valóság talaján állva, átgondolt fejlesztéseket tervszerűen megvalósítani. Szorosabb kapcsolatot szeretnénk kiépíteni magasabb szintű egészségügyi intézményekkel, tudományos kutatóhelyekkel, klinikákkal. Ennek egyik nagyszerű példáját már mondhatom. Pécsi kutatók, és az ottani honvéd kórház lézerkísérleteire építve, hamarosan a mi gyógyászunkba is (kezdetben csak néhány területen) bevonulhat a lézer. Bázishelye leszünk a pécsieknek, ez jó

nekik, nekünk pedig nagy nyereség. Nem feltétlenül új dolgokat kell kitalálni, hanem a meglevő eredményeket szeretnénk alkalmazni, meghonosítani.

— Első feladatunk a szervezési és működési szabályzat kidolgozása — folytatja Godó doktor. — Szeretnénk megismerni, áttekinteni a megyében, a kórházakban dolgozó orvosok tudományos tevékenységét. Segíteni tudunk a publikációk megjelentetésében, lektoráljuk a szakfolyóiratokba szánt dolgozatokat. Készítünk középtávú kutatási és kiadvány- tervet. A szekciónak része lesz a megyében folyó tudományos kutatásokat érintő intézkedések, döntések hozatalánál is. Feladatunk a kutatók tájékoztatása, a szakmai továbbképzés lehetőségének, a kutatói utánpótlásnak a biztosítása, az élet- és munkakörülményeik megismerése. Nagyszerű lenne tudni például azt, hogy az egészségügyi intézményeken kívül hol találhatók még a megyében olyan műszerek, amelyeket hasznosíthatnánk a gyógyászatban, az egészségügyi kutatásokban.

A legfontosabb elképzelésünk, hogy mi, orvosok ismerjük meg' egymást, kutatási területeinket, és segítsük a megye betegeinek gyógyítását.

Bede Zsóka