Békés Megyei Népújság, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-13 / 86. szám
1985. április 13., szombat o lüNűdJfcfiTc} SZÜLŐFÖLDÜNK Mesélő környezetünk A körgát egy része Békéscsabán Fotó: Gál Edit Körgátak Békés megyében Álmos egykedvűséggel ölelik körbe Békés megye jó néhány települését a körgátak. Régi veszélyekről hallgatnak, s úgy tűnik, mára szükségtelenné váltak. A körgátak története szinte egyidős a megye történetével, ám formájuk és hosz- szuk csak a múlt század utolsó évtizedeiben alakult a ma is láthatóvá. Békés megyében a török hódoltság után vizes legelők, mocsár, homok és szik terpeszkednek a régen virágzó gabonaföldek helyén. A szabályozatlan Körösök hatalmas területeket borítanak el, és azok nagy része az árvíz lefutása után sem alkalmas művelésre. Az állapotok tarthatatlanságára a XVIII. század végén kezdtek ráébredni az itt élők, ám az egymástól elszigetelt és gyakorta különböző helyi érdekekkel viaskodó szabályozások nem vezethettek eredményre. Végül az uralkodóház többszöri közreműködésére a XIX. század elején elkezdődött a szabályozás. Ingyenes közerővel 1856-tól 1860-ig a tervezett 7 és fél millió köbméter munka felét elvégezték, de ekkor ínséges évek következtek, s ez nem kedvezett a közmunkáknak. Csak 1870-ben folytatták a szabályozást. 1895-ig 25 százalékkal növelték a szántóföldek és kertek területét, és a korábban gyakorta elöntött földeket megvédték a kisebb és a közepes árvizektől. Az első körgátakat az 1830-as években építették Endrőd és Köröstarcsa védelmére. 1855-ben Körösla- dány, Mezőberény és Déva- ványa, 1881-ben Gyula gondoskodott így önmaga védelméről. Az 1888-as nagy körösi árvíz után a körgátak építése felgyorsult. Még ebben az évben tökéletesítették a gyulai körgátat, és töltést húztak Békés, Békéscsaba, Doboz és Gerla köré. A századfordulóra a Békés megyei körgátak hossza meghaladta a 100 kilométert. A leghosszabb, 14 kilométeres, Szarvast védte, s alig rövidebb a mezőberé- nyi (13,1 kilométer). A II. világháború után a Körösök fővédelmi vonalának biztonsága felvetette a kérdést: szükség van-e a körgátakra? Ügy tűnt, a Körösök mentén húzódó töltések tökéletes biztonságot adnak a megye településeinek. Az 1980-as árvíz azonban elgondolkoztató választ adott. A hosszúfoki gátszakadás után két községet, Dobozt és Tarhost a megfeszített munkával megerősített körgátak védték meg. A Kövizig az elmúlt években felmérte a körgátakat. A jelenleg 124,9 kilométer hosszúságú földművek óriási értékeket védhettek meg baj esetén. Karbantartási költségeik nem túl jelentősek. Az OVH is támogatja a körgátak megóvásának gondolatát, de az állagmegóvás költségei megoldatlanok. Ráadásul néhol a körgátak befejezetlenek, illetve a települések túlnőttek rajtuk. Békéscsabán például a töltésen kívül van ma már a nemzeti vagyon egyharma- da (többek között a Len- csési lakótelep, a forgácsoló, az iskolacentrum ...). Ezt a több milliárdos értéket egy 13 kilométeres töltéssel lehetne megvédeni. A körgátak állagmegóvásának, esetleges továbbépítésének kérdését bonyolult gazdasági, műszaki és valószínűségszámítások kell hogy megválaszolják. De elbontani mindenképp kár lenne őket. őrzik egy kor nagy áldozatokkal járó és sikeres harcát az örök természeti erővel. Ungár Tamás Békéscsabaiak, figyelem! Ki tudja, hol van? Sokan emlékeznek még bizonyára arra, hogy Békéscsabán két, díszes köztéri kút is volt valamikor. Az egyiket, a Kossuth szobor mellettit a tér rendezésekor bontották el, sajnos. Ma is ott lehetne, és nem sértene semmiféle „koncepciót” a tér „új” arcát illetően, sőt, tiszteletet ébresztene a múlt iránt. A szétbontott, szétvert díszkút kövei nyilván elenyésztek, díszes bronzszobra (képünk) azonban lehet, hogy még megvan valahol. Egy időben az a hír járta, hogy a békéscsabai fürdőben rejtőzik, aztán másféle hírek is szárnyra kaptak. A szobor azonban azóta sem került elő. Ha megtalálnák, bizonyára helyet kaphatna valahol, akár egy új díszkút múltat idéző díszeként. Jó tudni, hogy azt a Kossuth téri kutat Zsigmondi Béla (1848—1916) gépész- mérnök, kútfúró és hídépítő készítette 1885-ben. Pontosan száz évvel ezelőtt, így aztán a centenárium is jó okot ad arra, hogy bronzból készült díszszobrát felkutassuk. A szobor készítőjének neve egyelőre ismeretlen, ha rátalálnánk, az is kiderülne. Kérdezzük tehát: ki tud a Kossuth téri, valamikori díszkút bronzszobráról? Minden hírt, tájékoztatást örömmel fogadunk, és válaszolunk rá. Cím: Népújság szerkesztősége, „Szülőföldünk”, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Irányítószám: 5601. Séta egy régi-új városban Az első világháborús hősök emlékműve a Szegedi Kiss István által alapított líceum — ma zeneiskola — előtt Békés varmegye egyik legelső és legjelentősebb települése Békés volt. A két Körös hajlatában feküdt a középkori földvár, amelynek urá-i rój kapta a helység és vármegye a Békés nevet. A vár védelmi, közigazgatási központja volt e tágas területnek. A XV. század közepén civitas rangra emelkedett Békés, majd a XVI. századi tatár és török dúlás idején elnéptelenedett. 1640-ben ismét önálló város lett, pár év múlva azonban lakói elköltöztek. 1711—14 között tör-, tént a visszaköltözés, az új- játelepítés, s azóta csendes községként élte életét Békés, mint az ország egyik legnagyobb lélekszámú községe. 1973-ban végre „visszakapta” városi rangját. Dinamikus fejlődésnek indult az alvó település: egymás után alakulnak modern lakóne-, gyedei, újabb középületei. A fejlődés üteme során sem feledkeznek meg azonban a békésiek a megtartó hagyományról : nagy szeretettel ápolják a múltat, s méltán büszkék is kulturális emlékeikre, értékeikre. A békési főtéren és az abból elágazó főutcákon jelentős műemléki, illetve népi műemléki épületeket látni. Legkorábbi a református templom, amely 1714-es alapjain többször (1775-ben, 1820-ban, 1850-ben és 1905- ben) átépült. Mai formájában az Alföld klasszicista műemlékei között jelentős helyet foglal el monumentalitása és nemes formái, arányai révén. Az épületbelsőt a XIX. században copf ízlés-) sei alakították át, a ritka ünnepeken azonban láthatók a XVIII. századból származó ezüst és ón úrvacsoraedények, amelyek jó része a debreceni ötvösség remeke. A templommal szemben áll az ún. „Nagyház”, amely valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy alapításakor, a XVIII. században a község egyetlen emeletes világi épülete volt. Uradalmi lak és magtár volt, ma múzeum és vendéglő. A Jantyik Mátyás Múzeum jelentős néprajzi és helytörténeti anyagot őriz és mutat be, egyúttal szerény kiállítással tiszteleg Békés jelentős festőművésze, Jantyik Mátyás emléke előtt. Ha a múzeumtól jobbra indulunk el, Pásztor János hősi emlékművével, az eklektikus stílusban épült tanácsházával és a Szegedi Kiss Istvánról elnevezett gimnáziumépülettel ismerkedhetünk meg. A Petőfi úton egymás után sorakoz-, nak a romantikus stílusú, szép lakóházak és a népi klasszicista stílusú egykori iskolaépület (ma iskolamúzeum). Ha balra megyünk, az egykori „Bérházat” találjuk, amelyben 1949-ben alakult meg az ország első művelődési otthona. Az 1978-as földrengés ezt az . épületet éppúgy megrongálta, mint a már említett református templomot és az 1844-ben épített kollégiumot. Most, az újjáépítés után a könyvtár és művelődési ház mellett a Békési Galériának ad otthont. Tovább menve a városcímerrel ellátott, meleg vizet adó artézi kutat, majd egy 1824-ből származó, műemléki védelem alatt álló keresztet látni. E mögött magasodik a XVIII. század végi műemléki jellegű római katolikus templom. Ebben a reprezentatív barokk épületben olyan érdekes látnivalók fogadtak, mint a Dorfmais- ternek tulajdonított „Szent Háromság” oltárkép, egy XVIII. századi „Madonna a gyermekkel” aranyozott faszobor, valamint Orlai Pet- rich Soma stációképei és „Keresztelő szent János” oltárképe, Jantyik Mátyás és Feszty Masa festményei. (A templomhoz tartozik a Szarvasi úton levő róm. kát. temetőkápolna. Mind ez, mind a temető értékes sírköveknek és szobroknak adott helyet.) Ha a templomból kijőve elsétálunk a Körös holtágához, a hídon túl találjuk a kedves, hangulatos ligetet. Itt avatták most fel Kodály Zoltán mellszobrát (Marton László művét), s ezt követik majd más, Békéshez kötődő személyiségek portréi, emlékművei. Bizonyára helyet kap itt annak a Jantyik Mátyásnak és Veress Endrének a szobra, aki ebben az utcában lakott (romantikus és eklektikus lakóházukat ma emléktábla őrzi.) A Jantyik utcától- száz méterre a XVIII. századi görögkeleti templomot pillanthatjuk meg. A reprezentatív épületet a Békés megye területén szétszórtan élő, különböző nemzetiségű (bolgár, örmény, macedón, román), de azonos vallású hívek építették. Szentélyében XVII—XVIII. századi athoszi kereszteket, ikonokat látni, a nők termében pedig korai, ó-görög feliratú táblaképeket. Jelentős munka az ötvennégy képet tartalmazó ikonosztáz, amely valószínűleg aradi mesterek munkája. A dinamikusan fejlődő agrár városban egyre több család épít emeletes házat, pl. a hangulatos nevű Décseri- kertben, Szécsénykertben, Jégvermikertben, Malomaszszonykertben. Vannak azonban még érintetlen vagyaiig érintett utcák, zugok, amelyeket érdemes felkeresni, s az ott látható régi jellegzetes békési házakat megismerni. Ilyen a Kispince, a Jámbor utca. S ami örökké szép a városban és környékén: a Kettős-Körös és annak holtága. A várost kettéosztó holtágat fűzfasor keresztezi, kedves kő- és fahidak ívelik át. A víz szépségét a sok liget és a környék, pl. Tar- hos fáinak látványa egészíti ki. Békés területén még több látnivalót ajánlhatunk. Aki két-három napra érkezik, ellátogathat Tarhosra, Bélme- gyerre, Vésztő-Mágordomb- ra. Tarhoson találja az egykori Wenckheim-kastélyt, amelyben 1946—48-ban a zeneiskola működött, s amely-| ben nyaranta zenei napokat rendeznek. Míg ^ Wenckheim család tarhosi kastélya az 1840-es években épült klasszicista stílusban, a bélmegyeri fáspusztai Ybl Miklós-tervezte romantikus kastély. Aki a békési történelem korai szakaszára kíváncsi, föltétien látogasson el a vésztő-mágori történelmi emlékhelyre, ahol a X—XII. századi Csolt-mo-v nostort bemutató romkertet és kiállítást látni. Nyaranta különösen gazdag a békési kulturális program. A békés-tarhosi zenei napokon hangversenyt rendeznek Tarhoson és a békési műemléki református templomban. A város és a község amatőr művészei al-, kotótáborba tömörülve heteken át gyűjtik a népművészeti emlékeket, filmezik, festik, rajzolják a látni- és megőrizni valókat. Egy-egy időszaki kiállítás vagy vásár mutatja be Békés gazdag képző- és népművészeti értékeit: a híres kosárfonás és szűcshímzés remekeit. Sz. Kürti Katalin (se) Décseri-kerti lakótelep Fotó: Juhos János
