Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT Ara: ZJtO forint XL. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Négy szabad évtized Békésben Dr. Szabó Ferenc (a jobbszélen) köszönti a megnyitó közönségét. Mellette Gyulavári Pál és Szabó Miklós Fotó: Fazekas László Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeum nagy kiállító- terme, ahol a „Négy szabad évtized Békés megyében” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára került sor. Először dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumok igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük Szabó Miklóst, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárát, majd felkérte Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét a kiállítás megnyitására. „A felszabadulás óta eltelt nem kevés idő és a történelemtudomány eredményei lehetővé teszik, hogy múltunkat ne példatárként szemléljük, hanem történelemként. Ehhez nyújt segítséget a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága történeti osztályának rendezésében nyíló kiállítás, amely a II. világháború befejezését követő negyven év maradandó eredményeit, helyi történetének csomópontjait, táji jellegzetességeit mutatja be. A kiállítás bevallottan értékeket keres, s talál e negyven esztendő történelmében. Az irodalmi idézetek pedig arra intenek, hogy viszonyunk nem lehet csak racionális az elmúlt idők történetéhez, hiszen ez a mi történetünk...” — mondotta többek között Gyulavári Pál. * * * Nem volt könnyű dolguk a kiállítás rendezőinek, hiszen míg más, régebbi korokat idéző kiállítások összeállításakor általában az anyaghiány okozza a legtöbb gondot, most a dokumentumok sokaságából lehetett tallózni, s ez sem egyszerű feladat. A kiállítás azonban meggyőző, sikerült úgy ösz- szeválogatni, megfelelő arányokkal és hangsúlyokkal elrendezni az anyagot, hogy a szemlélő Békés megye elmúlt négy évtizedéről, fejlődéséről átfogó képet kap. A kiállítás bevezetéseként grafikonok, térképek segítségével a megye demográfiai, közigazgatási és településhálózati változásait tekinthetjük át, majd az első nagyobb egység következik, mely az 1944. szeptember 23- tól 1956. november 4-ig tartó időszak dokumentumaiból áll. Ahhoz, hogy ezt a kort jobban megérthessük, szükség van a múlt idézésére. A néhány, háborút idéző, s az azt megelőző időszak szegényparaszti életét bemutató fotó, grafikon és dokumentum eléri célját, megfelelő távlatot kapunk ahhoz, hogy átérezhessük azt a nagy utat, melyet megtettünk a felszabadulás óta. A történeti megközelítésből adódóan három részre (1944—56, 1956—68, 1968— 85) tagolt kiállítás sokoldalúan mutatja be a megyénkben végbement gazdaságitársadalmi változásokat az ipar fejlődésétől a mezőgazdaság szocialista átalakulásán át az idegenforgalomig. Képet kapunk az egészségügy, a településfejlesztés, a kulturális élet eredményeiről is. A kiállítás legnagyobb erénye, hogy az élet legkülönbözőbb területeit sokféle dokumentummal, eszközzel bemutatva is: nem válik ösz- szehordott, áttekinthetetlen anyagok halmazává, hanem a négy évtized történetét folyamatában ábrázolja, s a különböző területek között levő összefüggésekre hívja fel a figyelmet. A kiállítás május 19-ig tekinthető meg. P. F. A tsz-ek és a tagok vagyoni kapcsolata A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége tegnap, március 1-én Nagybánhegyesen tartotta elnökségi ülését. A tárgyalt napirendi pontok közül kiemelkednek: a szövetkezetek és tagjaik vagyoni kapcsolata, továbbá az ellenőrzési iroda működéséhez fűzött elnökségi javaslatok. A testület megállapította, hogy az 1983. január 1-ével hatályba lépett különböző törvényerejű rendeletek több tekintetben módosították a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozást. Az előbb említett rendeletek tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy növeljék a tagok tulajdonosi érdekeltségét, továbbá javítsák a munka- és anyagi kapcsolatok rendjét. Az elmúlt évek alatt Békés megyében figyelemre méltó változások születtek a tagsági kötődés erősítésében, mivel elhárult az akadály a részjegy, a célrészjegy és a tagi kölcsön intézményrendszerének bevezetése elől. A szövetkezetek szükségét érezték ennek az intézkedésnek azért is, mert az újonnan belépő földnélküli tagok, vagy a régebben föld nélkül belépettek részjegyjegyzésre kötelezhetők az alapszabály előírása szerint. D. K. ló munkalégkör, aktív vitaszellem Tervszerűen haladnak az MSZMP XIII. kongresszusának előkészületei. Alig több mint három héttel a legfelső pártfórum megnyitása előtt kezdődnek meg a megyei pártértekezletek: ma megyénkén kívül Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Pest, Szolnok, Zala megye, a magyar néphadsereg és a Belügyminisztérium küldöttei üléseznek. Az eddigi tanácskozásokról elkészültek az első ösz- szesítések, értékelések. Ezek szerint jó munkalégkör, aktív vitaszellem jellemezte a kongresszusi felkészülés fontos állomásait: az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati, a községi, a városi, a városi jogú és a budapesti 'kerületi, illetve kerületi jogú pártértekezleteket. A múlt hét végén befejeződött tanácskozásokon megtárgyalták a pártbizottságok beszámolóját a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Megvitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, és megválasztották a pártbizottságok tagjait, a felsőbb szintű pártértekezletek, illetve a XIII. kongresszus küldötteit. SZMT elnökségi ülés Tegnap, pénteken délelőtt ülésezett Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége, Nagy István elnökletével. Elsőként véleményezték a megyei tanács vb anyagát a településfejlesztő társadalmi munka értékeléséről. Állás- foglalásuk szerint javult a társadalmi munka szervezettsége. A lakosság elsősorban az egészségügyben és a kommunális létesítmények építésében, a gázprogram megvalósításában nyújtott jelentős segítséget. Az elnökségi ülés második napirendi pontjaként a baleseti statisztika elmúlt évi alakulásról számolt be Varga István, a megyei munka- védelmi felügyelőség vezetője. Tavaly 21 halálos és 36 csonkulásos üzemi baleset történt a megyében. Az előző évinél kevesebben szenvedtek három napon túl gyógyuló balesetet, s a kiesett táppénzes napok száma mintegy 115 ezer volt. A jövőben a balesetek megelőzése érdekében fokozni kívánják az ellenőrzést. A szakszervezeti tisztség- viselői oktatás fejlesztésének megyei feladatairól beszélt Boskó Erzsébet, az SZMT politikai főmunkatársa. Ezután Kiss István vezető könyvelő adott tájékoztatót a szakszervezet elmúlt évi gazdálkodásáról, majd Szél- jak György, az SZMT titkára szólt az elnökség két ülés között végzett munkájáról. G. K. Testvéri üdvözlettel Irta: Fjodor Kulikov, az SZKP Penza területi bizottságának első titkára A penzai terület 1970-ben lépett testvérbaráti kapcsolatba Békés megyével. Ez a tizenöt esztendő nem nagy idő, de azért már megvan a történelme. Ami bennünket, penzaiakat illet, a magunk részéről, azt hiszem, jogos büszkeséggel tarthatjuk számon, hogy területi székhelyünk, Penza város a szovjet hatalomért vívott harcnak egyik fontos helye volt. 1918 tavaszán nálunk alakult meg az internacionalisták egyik katonai egysége hadifoglyokból, s a soraiban nem kis számmal ott voltak a magyarok is, akik a szovjethatalom oldalára álltak. Ezek az elvtársaink a vörösgárdista egységekkel együtt részt vettek a fehér cseh alakulatok lázadásának letörésében. A magyar internacionalisták közül sokan adták életüket városunkban a szovjetek hatalmáért, és most szovjet bajtársaikkal együtt itt nyugosznak közös sírjukban a Szovjetek terén. Baráti kapcsolatainknak ez alatt a tizenöt esztendeje alatt nemcsak megismertük egymást, hanem sokat fejlődtünk is politikai, gazdasági és kulturális téren. Magyar elvtársaink ismerik Penza ipari termékeit, a Zarja cég óráit, a fonó- és az elektromos számítógépeket, s a különböző vegyipari felszereléseket. Mi, penzaiak nagyra becsüljük a magyar ipar termékeit. Penzából évente utaznak küldötteink Békésbe, pártmunkások, a tanácsok dolgozói, komszomolisták, ipari üzemek, szovhozok és kolhozok dolgozói, de műkedvelő csoportok és művészek is. Magyar barátaink viszonozzák ezeket a látogatásokat. Találkozóink alkalmával hasznos eszmecseréket folytatunk a népgazdasági, a kulturális építőmunka, a pártmunka, a szakszervezeti tevékenység és más társadalmi kérdések egész soráról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság területi szervezete rendszeresen köszönti Békés megyét forradalmi ünnepeink és más fontos események, évfordulók, ezúttal a megyei pártértekezlet alkalmából. Április elején Penzá- ban rendszeresen ünnepi gyűléseken emlékezünk meg Magyarország felszabadulásáról, a munkahelyeken és az iskolákban szintén gyűléseket és ünnepi esteket, előadásokat, fotókiállításokat tartanak, a mozikban pedig magyar filmeket mutatnak be. Az utóbbi években gyakorlati kapcsolataink jóval sokrétűbbek lettek. Kezdeményezésünkre, magyar elvtársaink egyetértésével, a delegációkban egy-egy ágazat szakemberei vesznek részt, s ez a módszer alkalmas arra, hogy mélyebben és szakszerűbben tanulmányozhassuk az egyes kérdéseket, szerezzünk termelési tapasztalatokat, tanuljunk a kultúra, a szolgáltatóipar eredményeiből, a melioráció, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás gyakorlatából. Baráti kapcsolataink tízéves évfordulójának évében, 1980-ban ünnepi albumot jelentettünk meg Barátságunk tíz esztendeje címmel, Penzában megnyitottuk a Körös éttermet, amelynek magyar a konyhája, az étterem a Békés utcában van, Kuznyeck városában Gyula nevét kapta egy új negyedünk, Szerdobszkban pedig Szarvas városáról neveztünk el egy utcát. Tavaly a Nagy Honvédő Háború veteránjaiból álló küldöttségünk, a Magyarország felszabadításában egykor részt vett elvtársaink ellátogattak Battonyára, ahol a szovjet katonák először léptek magyar földre. Az évforduló tiszteletére ünnepi rendezvényt tartottak Battonyán, Békés városaiban és falvaiban, veteránjaink dolgozókollektívákkal találkoztak. Minden évvel erősödik népeink barátsága. Ezt segíti az SZKP és az MSZMP fáradhatatlan, közös munkája, amelynek ugyanaz a célja a szocializmus és kommunizmus építésének, a nemzetközi kapcsolatoknak minden kérdésében. Barátságunk erősödik a KGST-ben és a Varsói Szerződésben folytatott közös munkánk következtében, a tartós béke megőrzéséért folyó együttes erőfeszítéseink eredményeképpen. Amint Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára mondta egy alkalommal: „A szovjet—magyar viszony szilárd alapja az SZKP és az MSZMP szoros kapcsolata, tántoríthatatlan hűsége a marxizmus—leninizmus- hoz, a szocialista internacionalizmushoz. Mi mélységes meggyőződéssel hisszük, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben is megingathatatlanul fejlődnek és elősegítik az új társadalom feladatainak sikeres teljesítését, a szocializmus pozícióinak szilárdítását s a népek békéjének és biztonságának megerősítését.” Penza terület kommunistái és dolgozói teljes egészében egyetértenek ezzel a megállapítással. Egyben felhasználjuk az alkalmat, hogy köszöntsük az MSZMP XIII. kongresszusára készülő Békés megyeieket, külön is a megyei pártértekezletet. Kívánunk további sikeres munkát céljaik megvalósításához, népeink, ezen belül is Békés és Penza barátságának erősítéséhez. (APN) Köszöntiiik a megyei pártértekezlet résztvevőit!
