Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
1985. március 7., csütörtök o ízletes, kedvelt káposztaféle a kínai kel A kínai kel — mint ahogy a neve is mutatja — Kínából származik, ahol már az V. század óta termesztik. Európába Észak-Amerikán keresztül jutott el. Ausztriában és Svájcban az egyik legfontosabb zöldségféle. Főzeléknek és salátának fogyasztják. Kalóriaszegény és vitaminokban — főleg C-vitaminban és aminosavban — gazdag étel készíthető belőle. Jelentős mennyiségben tartalmaz még karotint, ásványi anyagokat és cukrot. Ebből a zöldségnövényből jelentős mennyiséget — mintegy 1500 tonnát — exportálunk külföldre. A megyében különösen a Körös menti hordaléktalajon történő termesztés lehetőségei adottak. A kínai kel rövid ideig tartós fejlődése alatt nagy hozamra képes. Rövid tenyészideje folytán másodvetésben is termeszthető, egyéves növény. Piaci termését, a fejet, valamint virágzatát ugyanabban az évben hozza. A fej hosszúkás, hengeres alakú, a saláta és a káposzta közötti átmenet. A levelek középső ere fehér színű, megvastagodott, szélessége akár az öt—hat centimétert is elérheti. A növénynek a környezettel szemben sajátos igényei vannak. Fényigénye meghatározza, hogy az év melyik szakában termeszthető eredményesen. A piacra kerülő fej kifejlesztésében rövid nappalt igényel. Ha napi nyolc óránál hosszabb időn át éri fény, könnyen magszárba szökken, mielőtt a fej kialakult volna. A túl alacsony hőmérséklet is sietteti a maghozást, de felmagzik még akkor is, ha a palántákat késve, elvénült állapotban ültetjük ki. A fényigény kielégítése mellett gondoskodni kell a megfelelő tápanyag- és vízellátásról is, mert rövid tenyészideje alatt nagy mennyiségű vizet és tápanyagot fogyaszt. A kínai kel hidegtűrő növény. Főleg a 'kötött vagy hordaléktalajokat kedveli, ezeken ellenállóbb és tárol- hatóbb fejeket 'képez. A kínai kelt tápkockába való vetéssel vagy helyrevetéssel szaporítjuk. A tápkoc- 'kás növényeket a vetéstől számított 5. héten kell kiültetni, mert idő előtt felmagzanak. A palántákat fólia alá vagy szabadba ültetjük ki. Fólia alá április 1—10 között kerül ki a növény. Tavaszi szabadföldi termesztésre a kiültetés ideje április második fele. Nem kedveli a sűrű térállást. Sűrű állományban betegségre fogékony lesz és gyatrán fejlődik. A 35x35 centiméteres sor- és tőtávolság minden szempontból megfelel. Helyrevetéssel is biztonságosan szaporítható. A helyrevetés vetőmagszükséglete 0,35—0,4 gramm,T0 négyzetméter. A sor- és tőtávolság 50—70x 25—30 centiméter. A vetés ideje tavaszi termesztéskor március második fele, őszi termesztésnél ideális a júliusi hónap. A vetést gyakran szükséges öntözni. A kínai kelt köztesként is lehet palántázni vagy vetni. Ilyenkor zöldhagyma vagy spenót közé 'kerül. A kínai kel szedése a felhasználás ütemétől függ. Repedésre a fejek nem hajlamosak, három-öt hétig éretten a száron is eltarthatok. Fólia alól április végén, május elején, szabadföldi korai termesztés esetén május második felében, őszi kultúrában szeptember végén október elején szedhető. Száraz pincében fóliával takarva három-hat hétig tárolható. A tárolhatóság többek között függ a termesztési módtól, fajtától, tároló berendezéstől. Fogyasztásának november—december a fő idénye, amikor más friss zöldségfélékkel szegényen vannak ellátva éléskamráink. Fajtái közül hazánkban hajtatásra és szabadföldi termesztésre alkalmas a Granat, Michihilli, Nagaoka 50, Spring Al, WR 60 FI és a Honkong F. Valamennyi kínai kelfajta japán nemesíté- sű. Nemesítésével Japánban és Tajvanon kisebb mértékben USA-ban és Nyugat-Eu- rópa egyes országaiban foglalkoznak. A nemesítési cél: az egységes fajsúly és a rövid tenyészidőre való szelektálás. Az ellenálló (rezisz- tens, toleráns) törzseket keresztezés után szelektálják. Halász Bálint kertészmérnök Tanárok találmánya 'j # „ A szójaimport jelentős mértékű csökkentését, következésképpen dollármilliók megtakarítását eredményezheti az az új találmány, amelyet a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szak- középiskola tanárai dolgoztak ki: Gyenis Antalné agrármérnök-vegyész, Litter József agrármérnök és Winter András vegyész. Az Országos Találmányi Hivatal polikondenzált karbamid néven védetté nyilvánította a szellemi terméket. A feltalált anyag olyan nitrongén tartalmú, szintetikus fehérjepótló takarmány, amelynek négyszer akkora a nyers- fehérje-tartalma, mint a szójának. További nagy értéke, hogy nemcsak kérődző állatokkal lehet etetni, hanem sertéssel, baromfival és nyúllal is. Az ötlet tipikusan iskolai körülmények között született meg: egy kémiaórán történt sikertelen kísérletnek köszönhetően. Winter András tanár karbamidot hevített kémcsőben és legnagyobb megrökönyödésére a vegyszer — hő hatására — úgy viselkedett, mint a fehérjék szoktak. Később újra meg újra elvégezte a kísérletet, de a jelenség nem ismétlődött meg többé. Nyilvánvalóvá vált, hogy a rosszul elmosott kémcsőben valamilyen szennyező anyag is szerepelt a kritikus napon, és az tartalmazta a katalizátort. Ezt követően a tanárok több száz kísérletet lefolytattak, míg sikerült megtalálniuk azt az anyagot, amely véletlenül előidézte a különös kémiai jelenséget. Az elmúlt öt év alatt különféle állatokkal folytatott etetési kísérletsorozatokon vizsgálták tovább az anyag hatását. A MÉM egymillió forinttal támogatta a munkát, s a kísérletekbe bekapcsolódott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem és több mezőgazdasági nagyüzem is. Bebizonyosodott, hogy a polikondenzált kar- bamiddal ki lehet egészíteni az olyan fehérjében szegény takarmányokat, mint például a kukorica vagy a különböző tömegtakarmányok, s ezáltal többszörösére nő azok fehérjetartalma. Ily módon tehát hazai termésű takarmányokkal helyettesíthetik a gazdaságok a külföldről drágán behozott magas fehérjetartalmú szója egy részét, a szentlőrinci szakemberek számításai szerint legalább 20—30 százalékát. Hasznosítják a jó ötleteket, újításokat Már írtunk arról, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) megyei szervezete és a Békés megyei Gépipari Gazdasági Társaság (BGGT) együttműködést alakított ki az újítások, találmányok alkalmazási köre bővítésének elősegítésére. Ezzel kapcsolatban Fodor Attila, a BGGT irodavezetője tájékoztatást adott arról, hogy eddig 20 olyan ötlet érkezett be, amelynek az elterjesztését javasolják. Ezek között van olyan újítás, amelyek a. BGGT tagvállalatai már alkalmaznak, de van nem egy szabadalmi oltalommal védett találmány is, amelyek új gyártmányok és gyártási eljárások bevezetését teszik lehetővé. Fodor Attila elmondta azt is, hogy a zsűri döntése alapján az iroda elkészítette a beküldött javaslatok kivonatos leírását, és azokat első ütemben eljuttatja a BGGT valamennyi tagvállalatához. Amennyiben felkeltik az érdeklődést, és igényt jelentenek be rájuk, az iroda készségesen és díjmentesen közvetíti az adás-vételt. Ha a tagvállalatok részéről április 22-ig, a zsűri legközelebbi bizottsági megbeszéléséig a húsz ötletre nem merül fel igény, a BGGT a nem tagvállalatokhoz is elküldi azoknak az újításoknak a leírását, amelyeknek a bevezetése célszerűnek látszik. Egyúttal továbbra is várja azokat az újításokat, amelyeket a tulajdonosok (vállalatok, személyek) értékesíteni akarnak. Cím: Orosházi Mezőgép Vállalat, BGGT-iroda. D „ „Éhes disznó makkal álmodik” — szokták mondani, de az isaszegi erdők vaddisznói valószínűleg kukoricával álmodnak. A kemény tél a vadakat is próbára tette; a hó alól és a fagyott földből csak kevés táplálékhoz juthattak. A vadászok országszerte rendszeresen etetik őket. Az éhség erősebb a félelemnél, az állatok ilyenkor igen csak közel merészkednek az emberekhez mti Fotó — Apostol Péter — ks FORCON a szerszámpiacon Ha idehaza is kevés, mire jó az export? Átmeneti visszaesés után, 1984-ben újra növelte exporttermelését a Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár. A megélénkülő kereslet hatására a tőkés piacokon 35,5 százalékkal több fém forgácsolószerszámot adtak el, s az idén újabb 30—40 százalékos növekedésre számítanak. Az export fokozására ebben az évben is kedvezően hatnak a világpiaci változások, és az erre ösztönző szabályzók. Ezzel ellentétes folyamat ugyanakkor, hogy a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat (ennek gyára a békéscsabai), a hazai forgácsolószerszám-igények csak mintegy 50 százalékát képes kielégíteni. A többi importból, illetve a saját szükségletre gyártó vállalatok termeléséből származik. Kényszerpálya Az ellentmondást feloldhatná az export mérséklése, megszüntetése, s így végül is jelentősen csökkenne az import, és azok a vállalatok, amelyek kényszerből álltak rá a forgácsolószerszámok készítésére, gazdaságosabban használhatnák fel a munkaerőt, és ráadásul tevékenységükbe jobban illő berendezések vásárlására fordíthatnák pénzüket. Mindez igaz, csakhogy a nemzetközi kapcsolatok számos előnnyel járnak, és emiatt érdemes vállalni esetenként még a drágább importot is. n csúcstechnológia Az exportkapcsolatok előnyei nyomon követhetők a békéscsabai gyárban. — A nyugati és egyre inkább a szocialista piacon is rendkívül magas követelményeknek kell megfelelni. Ezek a követelmények azután fokozatosan beépülnek a termelésbe, s így a minőség meghatározó szemponttá válik, emeli a termelés kulturáltságát, s ez a hazai iparvállalatok számára is előnyös — magyarázza Mi- chelsz László, a gyár igazgatója. A gyártás során csak a legritkább esetben választják ketté az exportot a belföldi ellátást szolgáló termeléstől. Emellett a gyár és a megrendelő külföldi vállalatok kapcsolatai nem korlátozódnak csak a vételre, illetve eladásra. Kölcsönös az igény egymás tevékenységének megismerésére. A békéscsabaiak és külföldi partnereik így jutottak el az együttműködés során addig, hogy ma már közös termékekkel jelennek meg a világpiacon. Előnyt jelent az is, hogy a termelés, a termelékenység növelését szolgáló licencekhez hamarabb hozzájuthatnak. Az export a felsoroltakon túl a műszaki fejlődés gyorsítására ösztönöz. A gyár a nyugatnémet, a svéd, az angol, az osztrák, a francia, a bolgár és az NDK-vállala- toknak eladott termékek mintegy felét úgynevezett csúcstechnológiával, a legkorszerűbb berendezésekkel állítja elő. Ez az arány az exporton belül a jövőben tovább nő. A vállalat azonban üzleti meggondolásokból olyan termékeket is gyárt egyes nyugati piacokra, amelyek gyártására ott már nem vállalkoznak, de a szerszámnak jó ideig még piaca lesz. Tartalék és miiszakszám — A nemzetközi gazdasági kapcsolatok előnyét hosz- szabb távon csak az a vállalat képes kihasználni, amelyik lépést tart a műszaki fejlődéssel — hallottuk Mi- chelsz Lászlótól. Ezek a lehetőségek azonban igen korlátozottak voltak az elmúlt években. A gépek kopásának, érték- csökkenésének mértéke már hosszabb ideje meghaladta a fejlesztésre fordítható pénz összegét. Ám ennek ellenére a termelés és az export is nőtt. Mindez nem utolsósorban a tartalékok kihasználásának tulajdonítható. A legkorszerűbb berendezések kihasználtsága például 1984- ben is tovább javult, s az NC, illetve CNC, számjegyvezérlésű esztergagépek átlagos műszakszáma meghaladta a 2,60-at. A legkorszerűbb berendezéseket a legképzettebb, érettségizett szakemberek, technikusok kezelik. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak képzésükre. Most jutottak el addig, hogy tartalékképzésre is gondoljanak. Többet a korszerűből A termelékenység, a hatékonyság növelésére további tartalékokat látnak a technológiai korszerűsítésekben, a szerszámok, készülékek tökéletesítésében. A tartalékok feltárására azért is szükség van, hogy a nagyobb nyereségből több pénzt fordíthassanak fejlesztésre. Tavaly 425 millió forint termelési érték mellett 77 millió forint nyereséget könyvelhettek el, de ez a nyereség sem elég három gép vásárlásánál többre, pedig ennél már a szintentartás is többet követelne. Így azután a jövőben sem marad más, mint a tartalékok mozgósítása. Ilyen tartalék az előbb már említetteken kívül a minőségre ösztönzés. Ezen belül kapott, kap helyet néhány határidős termék gyártásánál az exportprémium. A nyugati cégek ugyanis — ellentétben a magyar vállalatokkal, amelyek már most 1986-ra kötnek szerződést —, a megrendeléstől számított 3 hónapon belül kérik a szerszámok szállítását. Az exportprémium nemcsak határidőhöz, hanem minőséghez és mennyiséghez kötött. Hasonló prémiumfeltételeket dolgoztak ki a munkások mellett a termelésirányítók számára. Újabban ennek továbbfejlesztésén dolgoznak. A békéscsabai FORCON tavaly termelésének 8 százalékát exportálta. Az idén ez az arány várhatóan 10 százalék fölé emelkedik, ugyanakkor a korszerűbb termékek aránya az összes termelésen belül meghaladja a 30—40 százalékot, az új, 3 évnél nem régebbi termékeké pedig a 15—20 százalékot. Ez utóbbival egyáltalán nem elégedettek. — Az új termékek arányát növelnünk kell. Ez is a versenyben maradás feltétele — mondja az igazgató. Kepenyes János akácfából — gabonatároló Tíz, egyenként ezer tonna befogadóképességű, akácfából készülő gabonatároló kivitelezését kezdték meg a karancslapujtői tsz fafeldolgozó közös vállalatának ka- rancskeszi üzemében, Heves és Nógrád megyei megrendelésre. Kilencnek már az idén nyáron készen keli állnia az új búza befogadására. A tárolókat kívánság szerint, mechanikus vagy pneumatikus töltő-ürítő berendezéssel is ellátják. Az akácfából készült gabonatároló beruházási költségei egy tonna tárolt gabonára vetítve, körülbelül a felét teszik ki a hagyományos beton- vagy fémsilók árának. Emellett az akác hőszigetelő képességének köszönhetően a tárolt búza nem melegszik, nem fülled be, továbbá belső falán télen nem képződik párakicsapódást okozó úgynevezett hő- híd. A beton- és vastárolók- nál ugyanis a párakicsapódás elkerülhetetlenül 20—50 cm vastag gabonaréteg összetapadását, falra rakodását és romlását idézi elő. Ráadásul ez a búza nemcsak tönkremegy, de letakarítása egy- egy toronysiló belső faláról 50—100 ezer forintba is belekerül. A karancslapujtői Karancs Tsz-ben tavaly üzembe helyezett 80 tonnás akác gabonatárolóban ezt a jelenséget nem tapasztalták. Az FM—38-as megmunkálóközpont az egyik legmodernebb CNC-gép, fúratkést munkál meg Fotó: veress Erzsi
