Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
o NÉPÚJSÁG 1985. március 6., szerda II bizalmi ütközőpont Bérfejlesztés a gyulai megyei kórházban Gyulán a megyei kórház dolgozói a február 3-i fizetéssel már megkapták ez évi bérfejlesztésüket is. Az ajánlott 50 forint emelést mindenki felvehette, a 6 százalékos béremelés differenciált összegéből az 1098 dolgozó mellett mindössze 110-en nem részesültek. Ennek nyilvánvaló okát tanulságként szűrhették le maguknak. A munkahelyek bérfejlesztés címén az 1984. október 31-i besorolásnak megfelelő bértömeg 6 százalékát oszthatták el. A megyei kórház párt- és állami vezetése, szakszervezeti bizottsága már múlt év októberében előkészítette a bérfejlesztés felosztását az irányelveknek megfelelően. Erről beszélgettünk dr. Sarnyai Ferenc főigazgató főorvossal, dr. Tóth Károlyné szb-titkárral, Zsiga Jánossal, a megyei ágazati szakszervezet bérbizottságának vezetőjével, Kanka Andornéval, a megyei kórház gyermek- osztályának főbizalmijával és Mánási Zoltánnal, a műszakiak bizalmijával. Az Orosházi Hírek március 4-i számában szokatlanul éles hangú cikk jelent meg: „Amikor Budapesten egy pohár kukoricával életet lehet menteni, Orosházán morzsolatlan csöves kukoricával tüzelnek. Amikor Budapesten éhségtől esnek össze az emberek'az utcán, Orosháza határában még sok helyen száron áll a kukorica, mások pedig a kupacokba rakott száron rajtahagyták a csöveket, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a szárral együtt elégessék." öt nap múlva — „egy olvasó” tollából — megjelent a válasz: „A csöveket nem azért hagyják rajta sok helyütt a száron, hogy később szárral együtt elégessék. Hanem a valóság az, hogy októberben, a kukoricatörés idején jó ideig tilos volt a mezőkön tartózkodás. Aztán pedig a gazdálkodók elvesztették igásállataik nem jelentéktelen részét. Amikorra a helyzet megszilárdult, egy részének már nem volt mivel behordania a letörésre kerülő tengerit. Ezt a késő őszi és téli időjárás még inkább megnehezítette." A kukorica Battonyán is indulatokat keltett: „Az ország több területén éhező lakosságnak jó táplálék lenne az a tengeri, amiből itt mértéktelenül pálinkát főznek. Nincs a lakosságnak annyi fája, hogy ebédet tudjon főzni, de a pálinkafőzésre a tehetősebbek kocsiszámra használják fel... Ezen üzérek és pálinkafőzők díjazás nélküli robotmunkára kény- szerítendők, ezenkívül ellenük a büntető eljárást is meg kell indítani.” Nemcsak gazdasági gondok zavarták a hétköznapokat. Csanád—Arad—Torontál megye alispánja -leiratban figyelmeztette a mezőkovácsházi főszolgabírót -.„Nap- nap után hivatalosan tapasztalom, hogy az anyakönyvvezetők a házasságkötő felektől az elmúlt rendszer törvényei és rendeletéi előírásainak betartását követelik, és megkívánják, hogy a házasságra jelentkezők árja származásukat igazolják. Nyomatékosan felhívom, utasítsa a hatósága területén levő anyakönyvvezetőket, hogy a szóban forgó törvények és rendeletek nem alkalmazandók, és a megkötendő házasságnak a zsidó származás akadályul nem szolgálhat.” Az orosházi főszolgabíró március 6-án hirdetményt tett közzé: „Az orosz katonai városparancsnokkal történt megbeszélés értelmében értesítem az orosházi járás területén lakó egyéneket, hogy 5 P és 2 P-s címletekben — sorszám nélküli —, hamis bankjegyek vannak forgalomban. Az esetleges anyagi károsodás elkerülése végett felhívom a lakosság figyelmét, hogy azon papír bankjegyek, amelyek sorszámmal ellátva nincsenek, hamisak, és fizetőeszközül ne fogadják el.” A nagykopáncsi aratók egy nagygazdára panaszkodtak: „A cukorrépa-munkálatok fejében az előírt cukormennyiségünknek a kiadását megtagadta. Az aratásra előírt búza-, illetve lisztkommenciót a kellő időben nem adta ki. A munkások részére törvényesen kiutalt ruhajegyeket a saját részére tartotta meg ... Ennélfogva, mivel a fent nevezett a Vörös Hadsereg bevonulása előtti napokban Nagykopáncsról elmenekült, ezzel is kimutatva ellenséges magatartását, németbarát, reakciós fasisztának bélyegeztük, és kérjük a Nagykopáncsi Nemzeti Bizottságot, hogy a fenti ügyben szigorúan járjon el." Néhány hét alatt jól érezhetően fölerősödtek az antifasiszta állásfoglalások: Szeghalom, Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány és Bu- csatelep nemzeti bizottságai közös memorandumot küldtek az ideiglenes nemzeti kormánynak: „Most, amikor befejezéshez közeledik országunk végleges felszabadítása a fasiszta járom alól, amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg nyugati határunkhoz közeledik felszabadító seregével, Szálasi országpusztító bandájának sok tagja visszakerült a felszabadított területekre, és itt akarják tovább folytatni a bomlasztó munkát. Megengedhetetlen az, hogy ezek a teljesen megbízhatatlan elemek visszatérjenek régi otthonukba.” Az orosházi lap március 6-án vezércikket szentelt a népbíróságoknak: „A demokrácia és a szabadság nevében követeljük, állítsák népbíróság elé a demokrácia és a szabadság ellenségeit. Ma minden tisztességes magyarnak csak egy kívánsága lehet: jöjjön a jogon és igazságon alapuló Rend! A jog és igazság uralmának megszilárdítása nevében követeljük, állítsák fel a Népbíróságokat!” Békéscsabán sok ezer ember volt kíváncsi Rákosi Mátyás nagygyűlési beszédére: „A városokban, de a falvakban is sokan vannak, akik ellenségesen, de legalábbis értetlenül nézik az új helyzetet, és ezeknek az ellenségeskedése, vagy meg nem értése természetesen gátolja és fékezi a demokratikus erők kifejlődését... Magunkban is vannak hibák. Gyakorlatlanok vagyunk azoknak a lehetőségeknek kihasználásában, amelyeket a demokrácia számunkra nyújt. De ahogyan hozzászokunk az új viszonyokhoz, ahogyan megismerjük az új lehetőségeket, úgy fogjuk kiküszöbölni azokat a hibákat, amelyek saját gyakorlatlanságunkból, a demokrácia eszközeivel való élés nem ismeréséből folynak.” v Ugyanezekben a napokban Mezőberényben ezt dobolták: „A békéscsabai magyar—orosz katonai kórházban jól táplált, egészséges, legfeljebb 45 éves korig férfiak és nők vérvétel miatt jelentkezzenek. A véradók díjazást (300 P) és teljes ellátást kapnak.” A kevermesi elöljáróság átiratot kapott Battonyától: „A kerületi tanfelügyelőség rendelkezése alapján kérjük, hogy szíveskedjék az alábbi hirdetményt a községben közhírré tenni: »Felhívjuk mindazon tanulókat, akik a battonyai polgári iskolába vannak beiratkozva, hogy a vizsgára a német nyelv helyett az orosz nyelvet tanulják A miniszterelnök március 8-án rendeletet írt alá: „Mindaddig, amíg a nép az ország alkotmányos berendezkedése és az állam formája kérdésében nem határoz, az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és egyéb közigazgatási hatóságok) címében a »királyi« jelzőt, vagy annak rövidítését mellőzni kell. Ugyanez alkalmazandó az állami hivatalok pecsétjével kapcsolatban is. Az állami bíróságok — a népbíróságok kivételével — határozataikat a »Magyar Állam Nevében« hozzák." Daniss Győző — A munkánk meghatározó fő tényezője; jó kapcsolatunk a párt- és állami vezetőkkel — kezdi a szak- szervezeti bizottság titkára. — Jó a tájékoztatásunk, az intézetben nyílt bérgazdálkodás folyik. A vezetőink olyan anyaggal álltak a bizalmi testület elé, amelyben már a szakszervezeti javaslatok, vélemények is szerepeltek. A differenciált bér- fejlesztési javaslat beépült a döntésbe. így például az alacsony keresetűekre, az élelmezés fizikai dolgozóira, a fekvőbetegosztályok takarítóira vonatkozók. Kértük a kiemelt ügyeleti díjak megadását a kardiológián, a röntgenosztályokon dolgozóknak, a munkahelyi pótlék emelését a műtősöknek, az anaeszteziológus asszisztenseknek, a sebészeti fizikai szakdolgozóknak. A rekonstrukció befejezésével a sebészeti pavilon intenzív részlegében várhatóan munkaerőgondjaink lesznek, ha nem emeljük az ottani szakdolgozók munkahelyi pótlékát. Egyetértettünk az ifjúsági parlamenten elhangzott javaslattal; az orvosokon kívül a más egyetemet végzettek (szakpszichológus, vegyész, gyógyszerész, fizikus) is kapjanak munkahelyi pótlékot. Az együttműködés a szak- szervezeti és a párt-, állami vezetés között egyértelmű, érvényesülnek a szak- szervezeti hatáskörök. A bizalmi testület által elfogadott irányelvek kiegészítésének végrehajtása már a bizalmiakon múlik. Nálunk az állami vezetés a bizalmi megkérdezése nélkül egyetlenegy béremelési javaslatot sem érvényesít. Az új dolgozó bérbesorolásáról szintén megkérdezik a bizalmiak véleményét. — Az idén 6 százalékos béremelés valósul meg az egészségügyben — folytatja Zsiga János. — Ez lényegesen nagyobb a korábbi 2,5 —3,6 százalékos emeléseknél. A lényeg, hogy ösztönözzön a feladatorientált gazdálkodásra és nem vezethető be a bizalmi megkérdezése nélkül. A belső tartalékokat fel kell tárni és kiaknázni. Ehhez adja a lehetőséget a bértömeg-gazdálkodás. Minden évben érdemes felülvizsgálni az adott területet, hogyan lehet a feladatokat összevonva egy dolgozónak magasabb bért fizetni. Arról még nem kaptunk összképet, hogyan valósult meg a bérfejlesztés a megye más egészségügyi intézményeiben. Fontos, hogy minél hamarébb megkapják a dolgozók, ne visszamenőleg, az emelt bért. A következő évi bérfejlesztéseit előkészítésére már a költségvetés tervezési fázisában sort kell keríteni. A munkaügyi szabályzatban folyamatosan rögzíteni szükséges a munkahelyi pótlékra, az ügyeletek változásaira vonatkozó rendet. így mindenki tudja, mire számíthat. — Nem is tűrték meg a dolgozók, hogy a bérfejlesztés témája csak januárban kerüljön terítékre — tájékoztat Tóthné. — Az utóbbi 5 évben erre nem is volt példa. — Természetesen mi annak örülünk, ha minél több dolgozónak tudunk differenciáltan magasabb fizetést adni — veszi át a szót dr. Sarnyai Ferenc. — A kollektív bölcsesség érvényesüléséhez feltétlenül szükség van a demokratizmusra, a bizalmi testület véleményezésére. Más fekvőbeteg-intézményben történt például, hogy egy orvosnak, aki magasabb tudományos fokozatot ért el, jóval magasabb bért akartak adni. A bizalmi testület nem járult hozzá. Az így kialakult bérfeszültséget nem fogadta volna el a közvélemény. A ténylegesen végzett munka és a munkaerőhelyzet alakulása a meghatározó. Nálunk jövőre, ha befejeződik a rekonstrukció, „főpróba” lesz. Az intenzív, a baleseti osztályra csak magasabb bérért kapunk orvost, nővért, egyéb személyzetet. Akkor mindenkinek meg kell értenie, hogy ezt a nehezen vállalt kemény munkát meg kell fizetnünk, ígv állunk a hiányszakmákban foglalkoztatottakkal is. A szakszervezeti titkárral a bizalmiak kulcsfontosságú szerepét elemeztük tovább. Képviselniük kell az osztályukon dolgozók érdekeit, de az állami vezetés indokait megértve mérlegeljenek a döntéseknél. A testületi üléseken csak intézeti szinten gondolkozhatnak. A megyei kórház dolgozói létszámalakulása, s a hozzá kapcsolódó bértömeg az öreg intézmények történelmi hátrányát szenvedi. Hiszen a nemrégiben átadott kórházak, egészségügyi intézmények már magasabb létszámnormákat és bértömeget kapnak feladataik ellátásához. A jelenlegi költség- vetési és bérfejlesztési automatizmussal a másokhoz viszonyított hátránya csak nő a megyei kórháznak. A 100 ágyra jutó szakdolgozók (nővérek, műtősök) arányát az 1983-as adatok alapján tekintve a megyei kórházban 43,8, az országban 50,4, a megye más fekvőbetegintézményeiben pedig 50,6 dolgozó foglalkoztatható. — Nagy a gondunk a jó műszaki szakemberek biztosításával — mondja Mánási Zoltán. — Kitűnő, mindenhez értő szakembereink bérét hiába emeltük, nem tudtuk felvenni a versenyt az ipari üzemekkel. Máshová mentek dolgozni, újabbak jöttek, kevesebb szakértelemmel. Korábban a kórház vezetői tervezték, hogy magasabb bérért fele annyi dolgozót alkalmaznak, azóta már nem választhatják ezt a megoldást. Másként hozta az élet. A munkaszervezést, a célprémiumok elérését, az anyaghiány megelőzését fokozottabban figyelemmel kell kísérni. Már előre fud- juk, hogy milyen sok dolgunk lesz a rekonstrukció befejezését követően az átalakított épületrészekben. Az elfogadott terveket persze menet közben már csak hosszadalmas hercehurcával lehetne változtatni. A bérkérdésekben persze voltak vitáink, ki többet, ki kevesebbet kapott, s megkérdezte, miért. Szerintünk is csak az őszinte, megalapozott indoklás lehet elfogadható. Az ügyeleti kérdés bennünket is érint, hiszen mi is tartunk készenléti szolgálatot. Gyors szükség lehet például villany- vagy vízvezeték-szerelőre, a gyógyítómunka egyetlen percre sem állhat meg. — A bizalmi ütközőpont — bizonyítja Kanka Andor- né is —, de ha az állami vezetés gondosan előkészített adat- és tárgyszerű tájékoztatója rendszeres, könnyebb a döntés és a végrehajtás. Bátrabban adjuk tovább az osztályokon is az információkat. Nálunk sajátos gondokat okoz a bérkérdés is. A gyerekosztályon állandóan cserélődnek a szakdolgozók, a takarítók, bár az újak szívesen jönnek a gyerekekhez. Már stabil gárdát jelentenek a 40 év fölöttiek, megérdemlik a differenciáltan magasabb bért. A belépő fiatalok alacsony alapbére kevés lehetőséget ad az emelésre, kispénzért pedig nem maradnak. Sok a gyesen levő, gyakran már nem ide jönnek vissza dolgozni a több műszak miatt. Bár a műszakpótlék-emelés sokat jelentett, mert azóta szívesen vállalják az éjszakázást is. A kieső dolgozókat újakkal kell pótolni, nálunk nem megoldás a belső helyettesítés. A gyerekek felügyeletét kevesebb emberrel nem lehet biztosítani. A bérfejlesztésnél közösen döntött a bizalmi és a munkahelyi vezető, a felosztást követően nem volt konfliktus. A vitás kérdésekre mindenkinek megadtuk a választ. Mondanék egy példát az együttműködés bizonyítására. A gyermekosztályon két éve kérjük az ágy melletti pótlék emelését. A vezetőink mérlegeltek, számoltak, igazat adnak nekünk, de az idén nem fért a keretbe ez a kérés, megértettük. ígéretet kaptunk, hogy a következő emelésnél sorra kerülünk. A gyulai megyei kórház már említett főpróbája igencsak erőpróba lesz a vezetőknek. A rekonstrukcióval ugyanis nem jár létszám- és bérkeretemelés, a feladatok viszont sokasodnak. A mosodabővítéssel például a tennivalókat lehetetlen a jelenlegi létszámmal két műszakban ellátni, legalább 160 ember kellene. Sorolhatnánk még a gyógyítómunka biztosításának és a bővülő kiszolgáló háttér működtetésének feltételeit. Feltehetően a megyei erőkkel összefogva racionális helyi intézkedésekkel párosítva ezt a gondot is sikerül kielégítően megoldani. A következő esztendő bérfejlesztési összegeinek felhasználásáról pedig újabb nagy eseménysorozat, a szakszervezeti vezetőválasztások után döntenek. Hirdetmény az iskolakötelesek beíratásáról A békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődési osztálya értesíti az érdekelt szülőket, hogy az általános iskola első osztályaiba a tanköteles korú gyermekeket az 1985/1986-os tanévre 1985. március 11-én 10—18 óráig és március 12-én 8—15 óráig kell beíratni. Tanköteles korba lép az a gyermek, aki 1985. augusztus 31-ig betölti a hatodik évét, illetve 1984-ben már betöltötte. A beíratáshoz szükséges a szülő személyi igazolványa és az iskolaérettség orvosi igazolása. A helyszínen mód van a tanulói baleset-biztosítás megkötésére. Minden gyermeknek a lakóhelye szerint illetékes iskolába kell beiratkoznia. Az iskolakörzetekről az óvodákban és iskolákban kifüggesztett hirdetmény ad tájékoztatást. Körzetmódosítást kényszerültünk végrehajtani az iskolakötelesek számának aránytalan eloszlása miatt a következők szerint: Az 1. sz. iskola körzetébe került a Petőfi u. 2. sz.-tól 20. számig határolt terület. Körzeten kívüli igényeket iskoláink a változatlanul nagy gyermeklétszám miatt nem tudnak figyelembe venni. Hasonló okból a beíratások után átirányításra kerülhet sor. Kérjük az érdekelt szülőket mindezek megértésére és szíves tudomásulvételére. Bede Zsóka