Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 6., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Iparunk 40 éve Konferencia a Budapest Kongresszusi Központban Zoltán Tamás sajtótájékoztatóját tartja Fotó: Kovács Erzsébet Sajtótájékoztató az Állami Biztosító megyei igazgatóságán Iparunk 40 éve címmel konferencia kezdődött teg­nap a Budapesti Kongresz- szusi Központban. A konfe­rencián áttekintik és értéke­lik iparunk 40 évének eredményeit, a világgazda­sági környezet és a műsza­ki tudományos haladás ha­tását hazánk iparának fej­lődésére. Az elnökségben foglalt he­lyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari mi­niszter megnyitója után Ha­vasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. A Központi Bizottság tit­kára elmondta, hogy politi­kai, társadalmi és gazdasági viszonyaink gyökeres átala­kítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítá­sa megteremtette a feltéte­leket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsú­lyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata legyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tíz­szeresére, nemzeti jövedel­münk több mint ötszörösére növekedett. — Iparunk fejlődése kül­gazdasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi- gazdasági előrehaladásunk­ban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott a KGST-országok- kal, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó je­lentősége van Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. — A visszaemlékezés egy­ben köszönet és köszöntés is. Köszöntöm mindazokat, akik áldozatkész, példamu­tató munkával, politikai ki­állásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is kö­Az első napirendhez kap­csolódó beszámoló — mely­nek vitájában részt vett dr. Öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese — bevezetőben az integráció megvalósulá­sának különböző szakaszait ismertette. A megyében 1977. január 1. óta működik a gyógyító-megelőző egységes szöntöm a hajdani élmun­kásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Köszöntőm azokat a munká­sokat, műszaki vezetőket, az ipar fejlesztésével foglalko­zó tudósokat, fejlesztő-, ter­vező és kutatóintézeti dolgo­zókat, akik tudásukkal, el­kötelezettségükkel jelentős szerepet vállaltak a 40 év fejlődésében — mondotta vé­gezetül Havasi Ferenc, Az első előadó, Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredmé­nyeit. Kádár Béla, az MTA Vi­lággazdasági Kutató Intéze­tének osztályvezetője a ma­gyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet ha­tásával foglalkozott előadá­sában. Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai intézményrendszer. Ennek tapasztalatait 1980-ban fe­lülvizsgálták és továbbfej­lesztették, melynek során az orosházi kórházhoz került, a mezőkovácsházi rendelőinté­zet, megszűnt a tótkomlósi tüdőgondozó, s így lehetővé vált, hogy itt korszerű egész­ségügyi központ létesüljön. Megszűnt a mezőhegyesi és Automatizálási Kutató In­tézetének igazgatója azt ele­mezte, hogy a magyar ipar az elmúlt negyven év során miként alkalmazkodott a nemzetközi követelmények­hez, milyen válaszokat adott a világgazdasági kihívások­ra. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdések­kel foglalkozó előadásában megállapította: már a ’60-as években világossá vált, hogy az extenzív fejlesztés lehető­ségei beszűkültek, át kell térni az intenzív fejlődésre. Csakúgy, mint a legtöbb szo­cialista országban, nálunk is ekkor került napirendre új gazdaságirányítási rendszer kidolgozása. A konferencia résztvevőit köszöntötte Georgij Szerge- jev szovjet vaskohászati mi­niszterhelyettes. Délután megkezdődtek a szekcióülések, s a viták ta­pasztalatait ma plenáris ülé­sen összegzik. szülőotthon, 20 ágyat az orosházi kórházhoz szervez­tek, ugyanakkor a mezőhe­gyesi kórház belgyógyászati ágylétszámát növelték. 1982- ben további feladatként je­lölte meg a végrehajtó bi­zottság Gyula városi alapel­látás integrációját a megyei kórház-rendelőintézethez, amely 1983. január 1-vel megtörtént. A szeghalmi kór- ház'-fendelőintézet integrá­ciója a megyei kórház-ren­delőintézethez Szeghalom vá­rossá nyilvánítását követően nem valósult meg. A tüdő­kórház integrációja a me­gyei kórház-rendelőintézet­hez előkészítés alatt áll. Ami a központi ügyeletet illeti, jelenleg megyénkben 11 telephelyen 49 településen működik központi orvosi ügyelet, amely több mint 280 ezer ember, a megye lakos­ságának 65 százalékát látja el. A községekre is kiterje­dő központi ügyelet nem ÜMNOT ünnepi ülése Ünnepi ülést tartott teg­nap a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlament va­dásztermében, a 75. nemzet­közi nőnap, és a Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, valamint az MNDSZ több alapító tagja. Ott vol­tak a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség és a szom­szédos országok nőszerveze­teinek képviselői is. Duschek Lajosnénak, az MNOT elnökének ünnepi be­széde után Susanna Oses, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség üdvözletét tol­mácsolta. Köszöntőjében nagyra értékelte a Magyar Nők Országos Tanácsa, a magyar nők közreműködé­sét a népek szolidaritásáért, a világbéke megtartásáért folytatott küzdelemben. Do­nora Arutyuan a szovjet nő­bizottság nevében köszöntöt­te'az ülés résztvevőit. A vitában felszólalt Erdei Lászlóné, az MNOT nyugal­mazott elnöke, aki felidézte azt a küzdelmes utat, ame­lyet a felszabadulással egy időben megszületett demok­ratikus nőmozgalom megtett. Ugyancsak személyes em­lékeit elevenítette fel hozzá­szólásában Szabó Piroska, Csekis Imréné és Kovács Antalné, az MNDSZ alapító tagjai. Sós Tamásné, az MNOT tagja a fiatal nemze­dék képviselőjeként hangsú­lyozta: szükséges, hogy a nő­mozgalom tapasztalt akti­vistáival együtt segítse elő napjaink problémáinak meg­oldását. Az ülésen adták át 16 ki- tüntettnek a Gárdos Ma- riska-emlékplakettet, ame­lyet minden évben március 8. alkalmából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ala­pító tagjainak, a magyar nő­mozgalom aktivistáinak ítél­nek oda, munkájuk elisme­réseként. mindenütt jelent mindenna­pos ellátást, legtöbb helyen csak szombat, vasárnapra korlátozódik, hétközben a községi körzeti orvosok tel­jesítenek készenléti szolgála­tot. Az ügyeletek átlagfor­galma tavaly hétköznap 4—30 között volt, hét végén 27—80 között. A községekre kiterjedő központi orvosi ügyeletek bevezetése — kü­lönösen a kezdeti időszak­ban — nem váltott ki egyet­értést. Az utóbbi időben, a menetközben történt változ­tatásokkal javult a megíté­lés, de 4-5 községből (Mező­hegyes, Füzesgyarmat, Dombiratos, Körösladány, Dombegyház) érkeztek a köz­ponti orvosi ügyelettel kap­csolatos ellenvélemények. A vitában az alapellátás biztonságáról, a technikai felszerelés, a telefonálási le­hetőségek javításáról esett szó. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, s úgy határozott, hogy még ebben az évben az összes érintet^ érdekét figyelembe vevő előkészítés, valamint előzetes jóváhagyása után a megyei tanács elé kerül a (Folytatás a 3. oldalon) Az Állami Biztositó Békés megyei Igazgatóságának igazgatója, Zoltán Tamás, és az intézet vezető munkatár­sai tegnap délelőtt Békéscsa­bán sajtótájékoztatón szá­moltak be az igazgatóság 1984. évi eredményeiről, il­letve ez évi terveikről. A megyei igazgatóság díj­bevétele tavaly 595 millió 515 ezer forint volt. Kárté­rítést összesen 58 ezer 700 esetben fizettek ki. Zoltán Tamás a lakossági biztosításokról elmondta, hogy együttesen 146,9 millió forintot tett ki a kártéríté­sek összege. A kifizetett összeg a megyék átlagát meghaladóan nőtt. A lakos­sági biztosítások állománya dinamikusan enjelkedett, de­cember 31-én több mint 319 ezer 700-at tartottak nyil­ván. Az egy lakosra eső díj­bevételük 620 forint volt, az 1983. évi 567 forinttal szem­ben. A különböző lakossági biztosítások közül a Casco- állomány fejlődött a legerő­teljesebben. Év végéig 22 ezer 773 gépkocsira kötöttek Casco-biztosítási szerződést, így a magánautósok 55 szá­zaléka élt a Casco-biztosítá­si lehetőséggel. A személy- biztosítások változatlanul népszerűek. A biztosító, iga­zodva az igényekhez, a vá­lasztékot új CSÉB-módozat- tal, a CSÉB—150-éssel bő­vítette. Év végéig csaknem 2 ezer ügyfelük kötött ilyet. Egyre többen választják a különböző megtakarítási for­mák közül valamelyik élet- biztosítási módozatot. Nap­jainkig mintegy 20 ezer nagy életbiztosítást kezelnek. Az igazgató a mezőgazda- sági biztosításokról szólva elmondta, hogy tavaly a mezőgazdasági nagyüzemek körében nagyobb mértékű biztosítás felmondására nem került sor. Ehhez hozzájá­rult az is, hogy a biztositó 1985. január elsejétől a nagy­üzemi biztosításoknál ked­vező változásokat hajtott végre. Többek között beve­zették a kármentességi díj- engedmény rendszerét. Bár az aszály nem biztosítási kockázati tényező, ennek ellenére az aszállyal sújtott mezőgazdasági nagyüzemek között 10 millió forint mél­tányossági összeget osztottak fel. Az idén mintegy 60 száza­lékkal több ÉTI-gázkazánt gyártanak mint tavaly, pedig már a múlt évben is meg­kétszerezték a termelést — jelentették be kedden az új­ságíró-szövetségben tartott sajtótájékoztatójukon, az Építéstudományi Intézet, a Körös Kazángyártó Vállalat és az Építőgépgyártó Válla­lat vezetői. A gázkazáncsalád 10 tag­jából tavaly 4-féle típust gyártottak a korszerűsített, energiatakarékos megoldás­A biztosító a múlt évben is különösen fontos felada­tának tekintette, hogy javít­sa az ügyfelek kiszolgálását. Tavaly mindössze 89 pa­naszbejelentés érkezett az igazgatósághoz, ami keve­sebb, mint 1983-ban volt. A beérkezett p;r . 'oknak 17 százaléka is r: ót jogos­nak. A megyei igazgatóság ez évi feladatai a VII. ötéves terv időszakát alapozzák meg. A biztosítónak a jö­vőben új kihívásokkal kell szembenézni. Zoltán Tamás a legfontosabb célkitűzései­ket így foglalta össze: to­vábbra is széles körű bizto­sítási védelmet kell nyújta­nunk a népgazdaság minden ágában, és a lakosságnak is. Még nagyobb részt kell vál­lalnunk a gazdálkodó szer­vezetek. a lakosság vagyon- és jövedelembiztonságának megteremtésében. A piacku­tató munkát folytatunk kell. és az eddigieknél gyorsab­ban reagálni^ az új igények­re. Rugalmas, szelektív díj- és kártérítési rendszer al­kalmazásával módot kell ta­lálni az eltérő igények vál­tozatos kielégítésére, egyes kisebb rétegeket érintő koc­kázatok átvállalására, ki­egészítő biztosítási módoza­tok kötésére. Növelni kell a biztosítási szolgáltatások re­álértékét. Végül az 1985 januárjától bevezetett, illetve az év fo­lyamán tervezett konkrét változásokról esett szó. Meg­tudtuk, hogy a nagyüzemi biztosításoknál lehetővé vált. a nagyüzemi baromfi bizto­sítása, a hüvelyes növények biztosításának bővítése, és a nagyüzemi prémesállat­biztosítás. Lehetőség van a háztájiba kihelyezett állatok biztosítására, ezeket a nagy­üzemi állatbiztosítások ke­retében is biztosíthatják a termelő egységek. Tervezik az egyéni rokkantsági és betegbiztosítási módozat be­vezetését. Ugyancsak az idén szeretnék bevezetni, hogy a 2 százalékos évenkénti szol­gáltatást nyújtó nagy életbiz­tosítás helyett a biztosított maga válassza meg a szol­gáltatás növekedésének mér­tékét. sál, s az idén már mind­egyik típus ilyen lesz. A mé­retválaszték alkalmas arra, hogy a mindössze 150 lég- köbméteres kis épülettől a 2000 köbméteresig megfelelő típus álljon az építtetők ren­delkezésére, családi házak, társas házak, szociális léte­sítmények fűtésére és meleg­víz ellátására. Az idén 12 500 ÉTI gázkazánt készít a vállalat, s ezen belül csak­nem 9 ezret a legjobban ke­resett ÉTI-25 típusból. Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Havasi Ferencnek a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társasá­gában kedden este részt vett az ipar 40. éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapesti Kongresszusi Központ aulájában megrendezett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszöntőt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üd­vözletét a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkások­nak, műszaki vezetőknek, iparfejlesztéssel foglalkozó tudó­soknak, tervező és kutató mérnököknek, akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talpraállításáért, korszerűsítéséért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész munkájáról, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű államo­sításának. Hangsúlyozta, hogy az iparnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk elő­rehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes, baráti eszme­cserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztahanovis­tákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, emléleti és gyakorlati szakemberekkel, a felszabadulási és kongresszusi munka­verseny résztvevőivel. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — már­cius 5-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a követke­zők voltak: — jelentés vb-határozat végrehajtásáról, ezen belül beszámoló az egésizségügyi integráció helyzetéről, az ügyeleti szolgálat működéséről; — a mezőgazdasági ágazat helyzete, különös tekintettel az aszálykárok megelőzésére, valamint a megyében mű­ködő integrációs szervek tevékenységére; — beszámoló a megyei egészségügyi gyermekotthon munkájáról; — bejelentések. Bővítették az ÉTI-kazánok gyártását

Next

/
Thumbnails
Contents