Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

1985. március 5., kedd KUsiUkfcM Gyakori kép: „Holtidő" a büfé előcsarnokában Fotó: Gál Edit A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat mun­kásszállója impozáns lát­ványt nyújt a békéscsabai Trefort utca, s az ör utca sarkán. Néhány méterre tő­le szerényen, kopottan hú­zódik meg a hajdan sok vi­hart látott, és sok munkás­megmozdulás gyújtópontja­ként ismert építők otthona, mely hosszú évek óta a szak- szervezetek művelődési há­za szerepkörét tölti be. E kopottas külső azonban ma is élénk, mozgalmas belső életet takar, míg a külsősé­gekben figyelemreméltó munkásszállóban úgyszólván pang a művelődés. Erről árulkodik a kép is, ami a belépőt fogadja a szálló aulájában. Az építke­zésekről hazatérő itt lakók (63 ipari tanuló, 20 állami gondozott, és 120 szak-, illet­ve betanított munkás az ipar szinte valamennyi ágá­ból), csöndesen ülnek a fal melletti székeken, néha-néha szót váltanak, de jobbára csak pihennek, eseménytele­nül várják a vacsorát, majd a nyugovóra térést. Mások, főleg a fiatalabbak a szálló büféje előtt ácsorognak, szörpöt isznak, ha nincs túl hideg, kiruccannak a város­ba, vagy felmennek a há­romágyas, kényelmes és tiszta szobáikba, s várják a holnapot. Persze, azért korántsem ennyire sivár a mindennapi élet itt a munkásszálló több mint kétszáz lakójának. — Jócskán akadnak, akik mégis találnak maguknak elfoglaltságot, szórakozást — mondja Zahar Sándor gépkezelő. — Én például rengeteget olvasgatok, néha féltucat könyvet is kiveszek, ezzel ütöm agyon az időt... — Mások biliárdozni, ping­pongozni járnak át a műve­lődési házba, vagy a szocia­lista brigádklub összejöve­telein vesznek részt — teszi Kohári István szerelő. — De van, aki itt is le tudja kötni magát. És sajnos, akad­nak olyanok is, akik inkább a kocsmát választják ... A szálló ezer kötetes könyvtárát az ittlakók ne­gyede látogatja rendszere­sen. A könyvtárszobában pár társasjáték is található, ezeket főleg a fiatalok hasz­nálják. Itt szoktak sakkoz­ni, vagy jobb híján kár­tyázni. (Sajnos, csak egy sakktábla van!) — Ezzel ki is merül a „kultúrél et”? — Nagyjából — feleli Metlicsák István, a szálló gondnoka — Igaz, hogy min­den hétfőn filmvetítést ren­dezünk, ilyenkor teli van az ebédlőnk. Ott vetítenek. A múltkoriban szóltak a mű­velődési házból, hogy vetél­kedő lesz. Részt vettünk benne, és harmadikok let­tünk. Tanulóink egy cso­portja túljutott a „Város és környezete” vetélkedő első fordulóján. Ezek hasznos dolgok .. . Van egy szállóbi­zottságunk, vezetője Pásztor István raktáros, aki több mint egy évtizede itt lakik, ö szervezi esetenként a szom­szédos művelődési házban rendezett vetélkedőkre, kü­lönféle eseményekre a szállóbelieket. Több-keve­sebb sikerrel. A szervezés főleg abból ál), hogy kiteszik a faliúj­ságra a plakátokat.. . (Ha el nem felejtik.) — Az igazat megvallva, azért gyengén állunk a köz- művelődéssel — ismeri be Pásztor István, majd hoz­záteszi: — Pedig az itteni lehetőségeket össze sem le­het hasonlítani a régi, Szer­dahelyi úti munkásszálló kö­rülményeivel, ahol úgyszól­ván csak „ágyrajárók” vol­tunk. Tény, hogy ez a „tömeg­lakás”, az építők munkás- szállója jócskán elmarad a lehetőségeitől, pedig az ered­ményes tudatformálás, tar­talmas művelődési élet eb­ben a szakmában sokat ja­víthatna még az építkezések minőségén is. — Szorgalmazzuk, van is valami előrehaladás, de nem annyi, amennyit szeretnénk — véli Tóth Sándor, az ÁÉV pártbizottsági titkára. — A művelődési ház programjá­nak is jobban kell számol­nia a munkásszálló lakóival. A filmvetítés meghonosítá­sa bizonyítja, hogy a jó programnak vannak tömegei, ha jól szervezik azt. Annak idején egy KISZ- tag állt Tóth Sándor elé, és kérte el a vállalati vetítőgé­pet, hogy a szállóban filmet nézhessenek. Eleinte húszan- harmincan nézték, ma már zsúfolásig tele a nagy ebéd­lőterem hétfő esténként. Az emberek, ha megismerik a tudományos, politikai, szak­mai, vagy más aktuális elő­adások érdekesnek ígérkező témáit, s látják, hogy idejü­kért mit kapnak cserébe, híveivé válnak azoknak. Ez az út vezethet ahhoz, hogy a munkásszálló lakói­ban jobban megfogalma­zódjon a közművelődésre való igény. Varga Dezső A könyvtárszobában sakkozással, meg kártyázással töltik az időt KÉPERNYŐ Anna és Unton Jánosi Antal, az Anna és Anton dramaturgja ír párt sort a rádió és tévéújság múlt heti számában Valerija Peruansz- kajáról, az írónőről, akinek a magyar képernyőkön ez az első bemutatkozása. Nem tudom, kinek volt nagyobb érde­me, a dramaturgnak-e vagy a rendezőnek, Katkics Ilonának, hogy ez a remek játék péntek esténk fő programja lehetett, és (sietek hozzátenni) fő élménye is. Persze, nem az efajta érdem a fontos, sokkal inkább az, hogy Katkics Ilona annyi gyermekfilm és tévédarab után most a felnőttek világába kalandozott, és volt mit mondania Peruanszkajával együtt erről a bonyolult és mégis olyan szikáran egyértelmű vi- lágrtj. Már a cím elárulja, hogy a játék főhőse egy nő és egy férfi. A „megérdemelt pihenőjét kezdő”, tehát nyugdíjba vonuló asszony egyfelől és a pár jelentettel odább feltűnő, szintén „megérdemelt pihenőjét kezdő” férfi. Munkahelyük — a pezsgős búcsúztatás és a banális ajándékok átadása után — percek alatt napirendre tér az esemény felett. Az asszony egyedül marad, a férfi ugyanúgy. Találkoznak. Űjra találkoznak. Felfedezik, hogy az élet mégiscsak szép, és sze­retnék, ha ezt együtt mondhatnák, érezhetnék minden na­pon. Közbeszól azonban a férfi önző és agresszív leánya, és a lírai (vagy inkább emberi!?) találkozás csúfos véget ér. Szinte tőmondatokban fogalmaz Peruanszkaja és ugyan­olyan tisztán, álbonyodalom-mentesen Katkics Ilona. Közben megérzik és értik a lélek legapróbb rezzenéseit, melyek két kitűnő színész, Törőcsik Mari és Jevgenyij Matvejev (Avar István hangja) által tapintható közelségbe kerülnek hozzánk, nézőkhöz. Katkics egyszerűen bravúros, ahogyan ezt a két magányos, a világ dolgaira túlérzékeny, szeretetre vágyó embert összehozza, majd szétválasztja, a sors és az írónő rendelése szerint. Mindennek jelentősége van itt: egy kéz­mozdulatnak, egy tekintetnek, a fáknak, a város látványá­nak, egy új táskának, egy csésze teának. A hangulatnak, mely hozza a szavak mögötti életet, gondolatokat, vágyakat és félelmeket. És a megaláztatást végül, a kihullást a boldog­ság karjaiból, a megsemmisülést. Markáns írónő Valerija Peruanszkaja és szíve is van köz­ben. Ritka adomány! Jó lenne többször látni a képernyőn vagy hallani a rádióban. Vaskor Különös filmsorozatot kezdett vetíteni a televízió pénte­ken este. „A Kalevala finn tévéfilmváltozata”, tudósít a prog­ramújság, alig néhány sorbán elintézve az egészet, pedig sem a film, sem az alkalom nem akármilyen. Százötven évvel ezelőtt jelent meg Elias Lönnrott ősi dal- gyűjteménye, a Kalevala, mely a pogány időkbe visszanyúl­va őrzi a finn népmeséket. Veinemöinnen, a nagy varázsló és-dalnok történeteit. „Várak helyett nagy majorságok, lo­vagi tornák helyett parasztlakodalmak körül mozog a cselek­mény" — írja róla Szerb Antal, és a film alkotói (látva az első rész ötven percét és az újvidéki televízió jóvoltából már a másodikat is), tökéletesen igazodnak ehhez, forma­nyelvük kemény, hellyel-közzel naturalisztikus — de igaz. És igaz hatású! Ebben a filmben a képi közlés áll az első helyen, majd a zene és csak azután a szó. Mesevilág, de nem úgy mese, ahogyan azt hagyományosan elképzeljük. Olyan inkább, mintha egy másik dimenzióban élnénk, de azt éljük meg újra, ami már megtörtént velünk. Nem szokásunk sorozatokról korán írni, a Vaskorra azon­ban fel kell hívni a figyelmet, mert északi rokonaink nagy eposzát megismerni sokáig vissza nem térő alkalommal szol­gál most a televízió. Hagymácska Nem gondoltam, hogy Katkics Ilona, a televízió rendező­je két alkalommal is szerepel ebben a jegyzetben, erre az Anton és Annán kívül az ad okot, hogy másodszor is mű­sorra tűzték Gianni Rodari mesejátékát, a Hagymácskát, a Békés megyei Jókai Színház előadásában, Katkics Ilona ren­dezésében. Ha jól emlékszem, van annak már vagy három éve, hogy a békéscsabai Hagymácska felvonulhatott a kép­ernyőre is, hogy országos nyilvánosságot kapjon. Szó ami szó: az 1982-es közvetítést követően most is jó volt látni, szívből örvendezni egy-két azóta is friss, kitűnő alakítás­nak, számba venni, kik hová lettek abból a társulatból és megindultan látni Cukorrúd herceg szerepében Forgács Ti­bor Jászai-díjast, aki már soha nem lép színpadi deszkák­ra .. . Most is tetszett Geszty Glória, akiben Katkics Ilona látta meg Hagymácskát és neki lett igaza; Csiszár Nándor, Széplaky Endre, Hodu József, akik azóta is „csabaiak”. És, hogy mese volt, igaz is volt, amit elmeséltek, nemcsak derűs, vidám, mókás, hahotás. A mesék törvénye szerint. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Éneklő ifjúság. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Találkozás a Hang-villá­ban. (ism.) 10.52: Zenekari muzsika. 11.39: Jókai Mór élete és kora. XVIII/7. (ism.) 12.45: A Rádió Dalszínháza. 13.37: Kóruspódium. 14.10 : Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a szlovák iroda­lomból. (ism.) 15.17: Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 15.40: Operaáriák. 16.05: Varázskörben. 17.00: Vliágablak. 17.30: Huszár Lajos: Régi ma­gyar táncok és dalok fú­vósötösre. 17.45: A Szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Nóták. 20.16: Trópusi növények a szennyvíztóban. 20.31: Kedves zeneműveim. 21.30: Tata (nem csak) bánya. Riport. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: ötösök operákból. 22.54: Kutatás a kutatás körül. 23.04: Lemeznuízeum. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának zeneka­ra játszik. 12.30: Nóták. 13.05: Pophullám. 14.00: Tóth János énekel. 14.15: Külföldről érkezett, (ism.) 14.40: Beszélgetés idegen szavak­ról. 15.05: Dés László, Vukán György és László Attila felvételei­ből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Barbra Streisand zenés életrajza, il/l­20.37: A mikádó. Részletek Sulli­van operettjéből. 21.05: Az aranyszamár. IX/8. 21.46: Népdalkörök pódiuma. 22.11: Zeneközeiben a hallgató. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Vladimir Askenazi zongo­rázik és vezényel. Közre­működik a Chicagói szim­fonikus zenekar és a Phil- harmonia zenekar. Vezé­nyel: Solti György. 10.31: Lehár operettjeiből. 11.10: Népzene sztereóban. 11.40: Kamarazene. 13.05: Külpolitikai arcképcsar­nok. (ism.) 13.20: Zenekari muzsika. 13.56: A Miami Sound Machine felvételeiből. 14.26: Ismerjük meg! 15..30: Zenei tükör, (ism.) 16.00: Szimfonikus zene. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Hangverseny Lajtha László műveiből. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: Opera-művészlemezek. 20.30: Beszélgetés egy NSZK-ból jött íródelegációval. 20.58: A Karthago együttes ját­szik. 21.38: Mozart-művek. 22.03: Rádiószínház. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Közben: Halász Judit éne­kel gyermekdalokat. 17.40: Népszerű énekegyüttesek műsorából, közben: Hazai Ijolmi. Körmendi Lajos írása. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Aneeka felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap-' és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 15.45: Hírek. 15.50: Orosz nyelv kicsiknek — 6. (ism.) 16.00: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/7. (ism.) 16.35: összefüggések. IV/3. (ism.) 17.20: Sakk-matt. 17.40: Reklám. 17.45: Dél-alföldi Krónika. 18.15: Képújság. 18.20: Mór — riportfilm. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Széchenyi napjai. VI/4. 20.55: Stúdió ’85. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05 : Himnusz. II. MŰSOR 17.05: Képújság. 17.10: Óvodások műsora. 17.25: Téli kirándulás. Csehszlo­vák burleszkfilm. 17.50: Műkorcsolya VB. 18.30: A Budapesti Regionális Szerkesztőség műsora. 19.00: Az U2 együttes műsora. 20.00: Az istállótól a befutóig. 20.50: A restaurálás, kulturális misszió. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám. 21.25: A rotterdami révkalauzok. 21.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20 : Gazdasági figyelő. 20.30: Egy élet képei. Tv-játék. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Március 8., nőnap. 9.30: Ne felejtsd el. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.30: Videooldalak. 16.40: A Neretva völgye. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Ne felejtsd el. (ism.) 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: A könyv élete. 18.45: Kérték — nézzék. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.00: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50 : Tegnap, ma, holnap. 21.05: A forradalom, amely fo­lyik — dokumentumadás. 21.50: Művelődési adás. SZÍNHÁZ 1985. március 5-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Hamupipőke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Bajor- és Déryné-bérlet 1985. március 6-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ORPHEUSZ ALASZALL Katona-bérlet 14.30 órakor Dombegyházán: Ágacska MOZI Békés Bástya: Az istenek a fe­jükre estek. Békéscsaba Szabad­ság: de. 10. és 4 órakor: Bron­co Billy, 6-kor: Redl ezredes I—II. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Volt egyszer egy vadnyu­gat I—II. Gyula Erkel: fél 6-kor: Dutyi-dili, fél 8-kor: Egy zsaru bőréért. Gyula Petőfi: 3-kor: Is- ksolamozi, 5 és 7-kor: UFO Ari­zonában. Orosháza Béke: Ara­nyoskám. Orosháza Partizán: fél 4-kor: 101 kiskutya, fél 6-kor: A kőszívű ember fiai I—II. Szeg­halom Ady: Az önvédelem nagy­mestere.

Next

/
Thumbnails
Contents