Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
NÉPÚJSÁG 1985. március 30., szombat Dokumentumok Szarvas munkásmozgalmáról A KISZ KB Vörös Vándorzászlójának tulajdonosai Dr. Fábián Mihály Nagy Rózsa Dr. Vincze Gábor Tölgyesi Ágnes Fotó: Veress Erzsi Szarvas város kommunistáinak pártértekezletére jelent meg egy dokumentum- kötet, amely az 1890—1944 közötti időszakot öleli fel. A könyv céljáról a kötet előszavábéan így ír Vrbovsz- ki György, a városi pártbizottság első titkára: „...eredeti dokumentumok alapján, az eddigieknél részletesebben, hitelesebben tárjuk fel szarvasi elődeink küzdelmes életét, harcait a haladásért, az emberibb életért”. De célja az is e kötetnek, hogy további kutatásokra serkentse a Szarvason is megizmosodott munkásmozgalmi helytörténeti bizottság lelkes tagjait. A munkásmozgalom kialakulásának, fejlődésének felszabadulásunkig terjedő szakasza Szarvason különösen gazdag. A dokumentumkötet szerzői nem is vállalhatták fel éppen ezért, hogy teljességet nyújtsanak, bár erre való törekvésük nyilvánvaló. Közhelynek tűnik annak kijelentése, hogy múltunk reális megismerése szocialista nemzettudatunk elengedhetetlen feltétele. A helytörténeti kutatásokat, és ezek közreadását is leginkább ez indokolja. Mert nemcsak a hazafiság alapszik a szülőföld szerető ismeretén, amely aztán kisugárzik az egész hazára, hanem az internacionalizmus is. Ez utóbbi a szocialista hazafiság nélkül megfoghatatlan, tartalmi töltés nélküli fogalomként élhet csak bennünk. Ám de ez fordítva is igaz: internacionalista tudat nélkül a hazafiság nacionalizmusba torzul. Az utóbbi száz év történetének új, jövőt formáló motívuma e viharsarki tájon is a munkásmozgalom, beleértvén az agrárszocialista mozgalmakat is. Ezeknek ismerete nélkül történelmi tudásunk csak hézagos lehet, és a társadalmi mozgásirányok rejtve maradnak. Ismereteink ilyen jellegű teljesebbé tételéhez járul a „Dokumentumok Szarvas munkásmozgalmának történetéből 1890—1944" című, kiemelkedő helytörténeti jelentőségű munka. Példája megveszerte követésre méltó. A könyv három fejezetre tagolódik. Az első fejezet — szerzői dr. Cseuz Imre és Szakács Mihály — a munkásmozgalom kezdeteitől 1920-ig gyűjti össze a fellelhető dokumentumokat, és ad tömör áttekintést a korszak eseményeiről. A mű második fejezete — dr. Tóth Lajos munkája — az ellen- forradalom időszakát íveli át. A harmadik: a dokumentumok jegyzéke, képmellékletek, a szereplő munkásmozgalmi egyének adattára, szarvasi sajtóbibliográfia, s végül névmutató. Ez utóbbit Korim Jánosné dr. és Kozák Imréné állította össze, gondos munkával, míg az előbbieket dr. Tóth Lajos. A kötet címlapjának ilGubis Mihály múlt szombaton érkezett meg harmincnapos hollandiai útjáról. A békéscsabai képzőművészt egy magángaléria- tulajdonos hívta meg Rotterdamba, hogy textilgrafikáiból és grafikáiból rendezzen kiállítást. — A város déli részén egy kulturális központban nyílt meg a tárlat február 22-én — kezdi a fiatal művész a rövid élmény- beszámolót. Rendkívül látogatott hely. úgyhogy a kiállítást sokan megismerhették. — Milyen fogadtatása volt képeidnek? — Több újság írt rólam, elemző szakkritika azonban visszautazásomig nem jelent meg. A radikális, fiatal magyar grafika képviselőjeként említett az egyik újság — mosolyodik el Gubis Mihály maga is az újság hangzatos elnevezésén. — S a közönség? — Legfeljebb benyomásaim lehetnek. hiszen a nyelvet nem ismerem, így ,,hallgatózni” is kevésbé van módja az embernek. Néhányaknak láthatóan tetszett. lusztrációja Ruzicskay György festőművész alkotása. Kiemelkedő erénye e könyvnek, hogy gazdag tényanyaggal bizonyítja: a szarvasi munkásmozgalom aktívan reagált mindenkora korszak kihívásaira. Továbbá: nem szűkíti le az olvasó figyelmét a csak helyi eseményekre, hanem azokat a kor folyamatába ágyazza. Jól szolgálja ezt a dokumentumok mellé írt, áttekintő tanulmány mindkét fejezetnél. Ezek szerencsésen kapcsolják össze a részt, Szarvas munkásmozgalmát az egésszel, a magyarországi munkásmozgalommal. A könyv tehát nem „száraz”, nemcsak szakembereknek szóló dokumentumgyűjtemény. Élvezetes olvasmány, amely képes emberközeli kapcsolatot teremteni a múlt és a jelen, a történelmi tények, és az egyén között. Jól érzékelteti az osztályharc változatos formáit, módszereit, a baloldali erők taktikai felkészültségét, de az elnyomó erőszakszervezetek munkásmozgalmat letörni akaró erőfeszítéseit is. Élményszámba megy egy- egy konkrét helyzet kortársi megítélésének olvasása is. A szarvasi főszolgabíró például így ír többek között „a szarvasi Világosság Dalestélyén történtek . tárgyában” az alispánhoz: „ . . .Minden túlzástól menten jelentem, hogy mint minden hazafiasán érző, s a polgári társadalmi rend alapján álló ember — úgy magam is — megdöbbentem a látottakon. Az első pillanattól kezdve az 1919. évi gyászos események külsőségeinek megismétlődését kellett szemlélnem. Vörös színházi díszletek, vörös ruhás lányok a nézőtéren, orosz formaruhába öltözött dalár- disták a színpadon, vörös szalagos rendezők a teremben .. . magyar munkásoknak kínai kultúrát is hirdető internacionális program. Egy darab háborgó, vörös tenger a magyar Alföld közepén! Ez a kép késztetett a zaklatásnak és egyéni bosszúnak minősített fellépésre ...” A dokumentum keltezése, 1931. május 21. A könyvet nagy haszonnal forgathatják az iskolák pedagógusai, a történelemoktatásban bármely szinten részt vevők, a pártoktatás hallgatói. Talán csak azt lehetne szóvá tenni végül, hogy az ismétlést idéző „Dokumentumok jegyzéke” rész helyett, vagy mellett nagy segítséget nyújthatott volna még a későbbi kutatók munkájának megkönnyítésére egy teljességre törő irodalombibliográfia közlése. A kötetet dicséretesen igényes munkával, és szokatlanul rövid határidővel a kecskeméti Petőfi Nyomda készítette, 2000 példányban, 255 oldalas terjedelemben. Enyedi G. Sándor voltak, akik csak elrohantak a képek előtt. A legáltalánosabb magatartás a csodálkozás volt. — Ez a csodálkozás, sőt a tartózkodás már itthonról ismert... — Igen, ennek a stílusnak a szokatlansága még sokáig, talán mindig megmarad. Az emberek itt is és Hollandiában is lakásukba hagyományosabb képeket szeretnének. S ez befolyásolja magatartásukat a kiállításokon is. A tartózkodáson csak nagyon hatásos kiállításrendezéssel lehetne valamit oldani. — Korábban már jártál Hollandiában. Ezúttal mi újat láttál? — Amszterdamban megnéztem a Grand Parade című kiállítást. Ez egy klasszikusnak ható modern tárlat volt. Az ott látható művek korábban ugyancsak polgárpukkasztónak minősültek s ma már klasszikus értéket képviselnek. Picasso, Modigliani, Giacometti, Matisse, Brancusi, Léger alkotásait együtt látni rendkívül emlékezetes volt. U. T. A forradalmi ifjúsági napok egyik legrangosabb ese-i ménye, amikor a legkiválóbb KISZ-szervezetek átvehetik munkájuk elismerését, a KISZ KB valamelyik kitüntetését. A Békés megyei Tanács kórháza KlSZ-bizott- ságának képviselői az utóbbi négy évben részesültek a dicsőségből: kétszer KISZ KB Kiváló minősítést, két alka-j lommai pedig a Vörös Vándorzászlót kapták meg. Ötödik éve titkára a KISZ-bi- zottságnak dr. Vincze Gábor pszichiáter. A bizottság szervező titkára Nagy Rózsa cytológus, a Semmelweis ifjúsági klub titkára, Tölgyesi Ágnes a kórház könyvtárosa és dr. Fábián Mihály alapszervezeti KISZ-titkár, politikai vitakörvezető, civilben fogszabályozó fog- szakorvos adtak hangot társaik véleményének, meséltek munkamódszereikről. — Az utóbbi tíz évben a taglétszám KISZ-szerveze-t tünkben 120 fővel nőtt, jelenleg 200 — mondja Vincze Gábor. — Annak is tíz éve, hogy- a pártalapszervezetnek megfelelően négy alapszervezetbe tömörült a tagság. Határozott elképzelésünk, hogy kifelé nyissunk, elsősorban az egészségügyben dolgozó fiatalokkal, de másokkal is szorosabb legyen a kapcsolatunk. Itt vagyunk Gyulán és a város más klubos fiataljai előtt nyitva áll az ajtónk. A békéscsabai, az orosházi, a gyöngyösi kórház, a Kner Nyomda fiataljaival, a békéscsabai Gyopár Klub tagságával, NDKnbeli barátainkkal rendszeresen találkozunk. — Közösen határoztuk el, hogy az egészségügyi munka jó és minél jobb végzését a legfontosabb KlSZ-munká- nak tekintjük, s ezzel pártvezetésünk is egyetértett — emeli ki a fontos gondolatot Fábián Mihály. — Az egészségügyben dolgozó fiatalok, ha élnek lehetőségeikkel, s ehhez biztatást kapnak, óriá-, si emberi értékeket — a betegeket —, veszik körül több A Sarkadi Építőipari Szövetkezetei a vásárló többnyire szép, fenyőből készült étkezőgarnitúráiról ismeri. Pedig — mint nevéből következik — építőjellegű tevékenysége is jelentős. Éppen ez utóbbi okozott és okoz sok gondot, fejtörést a szövetkezet vezetésének, dolgozóinak. * * * Az 1983. évet csekély nyereséggel zárta a szövetkezet, erre a legfőbb magyarázat, hogy utolérte ők^t az építőipar országos méretű válsága. A három ágazat közül egymaga négymillió forinttal kevesebb nyereséget hozott. Sokan — elsősorban külső emberek — az újnak számító szakcsoportokat hibáztatták ezért, de mint kiderült, az említett szervezetek egymillió forint nyereséget hoztak. Tovább csökkent- a kőműves jellegű munkák iránti igény, párhuzamosan a beruházásokra fordítható pénz nagyságával. Sok kőműves otthagyta a szövetkezetei, hiszen az nem vállalta a fagyszabadság fizetését, a dolgozók pedig az ezzel járó jövedelemcsökkenést. Mindez nem jelenti azt, hogy a sarkadiak lemondanának a nevükben is szereplő építőiparról. Sorházak építésére szeretnének vállalkozni Sarkadon, könnyítve ezzel a magánlakást építők gondjain, s növelve saját ' nyereségüket. Ez is csak úgy mehet, ha a tanács közművesített telkeket bocsát a szövetkezet rendelkezésére. Amennyiben sikerül közös nevezőre jutniuk a tanácscsal, az idén^már eléri az építőipari ágazat a tőle megszokott 20—25 millió forintos figyelemmel és ez gyógyító tényező. Kicsit több emberséggel, ami talán már túlmegy a kötelességen. A megyei kórház orvosainak, szakdolgozóinak tudományos tevékenysége évek óta nem „vidéki jellegű”, színvonalú. A KISZ KB fel-, kérésére az egészségügyi ifjúsági napok keretében tavaly országos tudományos konferenciát rendeztek a serdülőkornak lelki egészségvédelméről. Rendszeresen publikálnak szakfolyóiratokban, részt vesznek tudományos kongresszusokon, az Alkotó Ifjúság pályázatokon. Szűrést, gondozást szerveztek egészséges és beteg gyerme-. kék, fiatalok körében, egészségügyi felvilágosító előadásokat tartottak. — Országos szinten a dolgozó fiatalok 25 százaléka tartozik az ifjúsági mozgalomhoz — elemez Rózsa. — Nálunk 35 százalék. Ez ugyan nem ideális szám, de csak olyanokat van értelme felvenni, akik valóban közénk akarnak tartozni. — Minden értelmiségi KISZ-szervezet gondja sújt bennünket is — elmélkedik Vincze doktor. — Mire az egyetemen végez valaki, legalább 24—25 éves, a szakvizsgáig pedig továbbra sem vállalhat közéleti funkciót — nincs ideje. így eltolódik a tevékenység, a mozgalmi élet termelési értéket. Ügy tűnik ,ennek egyik fele — a községben induló gázbekötésekből — már biztos. * * * A Sarkadi Építőipari Szövetkezet szolgáltató ágazata arányban, termelési értékét tekintve, a legkisebb a három között. Fejlődését látva azonban nyugodtan 'mondhatjuk: a legütemesebb. Ami a lakossági hányadot illeti: 1983-ban százezer forint veszteséget „termelt”, tavaly már ugyanennyi nyereséget. S hogy mi segített ebben? A szövetkezet vezetői egyértelműen az átalánydíjas rendszerre szavaznak, amelyet úgy alakítottak ki, hogy ösztönözzön a lakosság mind jobb kiszolgálására. A szolgáltatásokról szólva még ei kell mondani, hogy a kedvezőtlen közgazdasági helyzetbe került ezért fokozatosan megszűnő szakkezdetének kora. Nálunk is a tagság nagyobb hányada 30 éven felüli. Vannak 17 évesek, akik az iskolapadból jöttek és vannak közöttünk 40 éves KISZ-esek is. Más érdeklődés, érettség, gond, tapasztalat, ehhez keli igazítani a programokat. — Ez vonatkozik a politikai vitakörökre is — magyaráz Fábián doktor. — Vitára kész, önálló vélemény-, nyel rendelkező fiatalok élnek itt, kezdetben mégis nehéz volt. A többségnek van az életről tapasztalata, jövőjéről elképzelése. A vitakörvezetőnek csak naprakész politikai tájékozottsággal szabad a többiek elé állnia. Országos gond, hogy a fiatalok közül sokan nem tudnak, nem tanultak meg vagy nem mernek beszélni. Elő-, szőr ezeket a gátlásokat kellett feloldanunk. Nálunk bevált módszer, hogy a KISZ-taggyűlésen a mondandónk végeztével vitakörré alakulunk és beszélgetünk. A nagy társadalmi és a helyi ellentmondásokat, konfliktusokat meg lehet és kell is beszélni, de csak őszintén. Tölgyesi Ági a VIT-,re utazik. A vándorzászlós alapszervezetekből egy-egy ember utazhat. Titkos szavazás során esett rá a választás. A jutalom így még értékesebb. — 1975-től létezik a Semcsoportok helyét az említett átalánydíjas egységek 2-3 tagú közösségei veszik át. * Az írás elején említett faipari tevékenység sem volt tavalyelőtt az „igazi” Már korábban is gondot okozott az exportmegrendelések hullámzása, amely az elmúlt évben végre kedvező fordulatot hozott, kéf- és félszeresére nőtt a rendelés. A teljesítés már nem bizonyult ilyen sikeresnek. Az egyik svéd partner — az IKEA cég — gépek behozatalát ígérte, amelyek három év bériéi után a sarkadiak tulajdonába mentek volna át. Sajnos, a behozatal engedélyezése elhúzódott, ráadásul az egyik gépfajtáról kiderült: nincs rá szükség, hiszen a vele gyártható székek, áruk miatt már nem versenyképesek. A másik géptípus várhatóan egy hónapon belül megérkezik, s akkor nem lesz akadálya az export fellendítésének. Szükség is van erre, mert a tavalyi 4,7 millió forinttal szemben a sarkadiak hét és fél millió forint értékben szeretnének exportálni, melweis ifjúsági klub — mondja. — Én 1982-ben let-, tem a vezetője. Szerencsére, voltak, akik sokat segítettek nekem. Kicsi, szűk ez a helyiség, de megpróbálunk sokféle igényt kielégíteni. Aerobicklub, kiállítások, diszkó, családi és sportrendezvények, kirándulások szerepelnek a programban. Hallottuk, hogy a kórházi rekonstrukció befejeztével a rendezvényeknek egy nagyobb helyiséget alakítanak ki, ahová mi is szervezhe-, tünk majd. — A KISZ-szervezetünk presztízse szerintem ott dőlt el, amikor a legmagasabb fórumokon nemcsak egyetértési, hanem teljes szavazati joggal vehettünk részt. Azután van egy párttitkárunk, aki könyörtelenül elvárja, amit maga is megtesz, az alapos munkát. Általában, ahol a pártcsoport élete tartalmas, ott a KlSZ-munká is eredményes. Sokan szeretné-, nek párttagok lenni, de a jelenlegi behatárolt felvételi szám erre nem ad lehetőséget. — Mindenki elgondolkozhat azon — szögezi le Fábián Mihály —, hogy bár tömegszervezet a KISZ, válogassunk a tagfelvételkor. Ne az legyen a fontos, amit tervezünk, hanem amit végeztünk. Ezután reálisan ér-i tékeljük a munkánkat. Bede Zsóka ebédlőgarnitúrákat két svéd és remélhetően egy amerikai partnerének. Ez utóbbi a Doorstore-cég, amelynek 80 Veronika garnitúrát szállítottak a múlt évben. A Veronika nemcsak arról nevezetes, hogy fenyőből ké-' szült, praktikus, összecsukható, hanem követi a divatot is. Készítenek belőle egy új változatot, amelyet savval maratnak, majd lúggal kezelnek, s olyan lesz, mintha húsz éve készítették volna. Feltehetően a patinás bútort keresők között lesz nagy sikere a nyugaton máris divatos eljárással készült terméknek. A külföld mellett a hazai vásárlókra is gondolnak a sarkadiak. Vasipari termékeik felhasználásával készítenek olyan kerti bútort, amely könnyíi, tetszetős, összecsukható és ezért praktikus. A Bandi nevű termék belföldi hódítását remélhetően külföldi sikerek is követik. * * * A Sarkadi Építőipari Szövetkezet 1983-ban mindösz- sze 319 ezer forint nyereséget ért el, s ez bizony amolyan „léc körüli” eredménynek tekinthető. Tavaly könnyen megötszörözték tiszta hasznukat. Sokan mondják — és joggal —, alacsony szintről könnyű nagyot ugrani. Ezt tették az említett szövetkezetben is. Hogy hogyan? Szorosabbra fogták a gyeplőt: csökkentették a termelő és a nem termelő dolgozók számát, a takarékosságra nagyobb súlyt helyeztek, megszabadultak álláspénzek és megtakarítható bankkamatok fizetésétől. Elkezdődött tehát a hullámvölgybe került szövetkezet felemelkedése, annak ellenére, hogy tavalyi — több mint másfél millió forintos — nyereségük nem érte el a tervezettet. M. Szabó Zsuzsa Veronikából Amerikába is menf Fotó: Veress Erzsi Harminc nap Hollandiában Sarkadi tpilőipari Szövetkezet Kifelé a hullámvölgyből
