Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
1985. március 30-, szombat Hz MSZMP XIII. kongresszusának határozata III. II gazdasági építőmunka IV. Életszínvonal, életkörülmények, s; NÉPÚJSÁG O A következő tervidőszakban a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásával, a gazdasági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Növekedjen a lakosság fogyasztása, javuljanak az élet- és munkakörülmények, bővüljön az áruellátás, a szolgáltatások jobban elégítsék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok továbbfejlesztése szolgálja jobban az eredményesebb munkára ösztönzést, a népgazdaság lehetőségeivel összhangban álló szociális gondoskodást, a társadalmi igazságosságot. A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociális ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jövedelmekre kell nagyobb figyelmet fordítani. Javítani kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, a fiatal házasok helyzetén. Fontos feladat az életszínvonal-, és szociálpolitika hosszabb távra szóló koncepciójának kidolgozása. O A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a munkából származó jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket, a munka társadalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésében a fő munkaidőben szerzett kereset legyen a meghatározó. O A munkaerő hatékony foglalkoztatása elsősorban a vállalatok feladata. A munkához való jognak együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcsoportosításában, átképzésében, az ezzel járó feladatok megoldásában növekszik az állami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat. O Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. Az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedelmi helyzethez. A gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás arányát fokozatosan növelni kell. Meg kell könnyíteni a családalapító fiatalok lakáshoz jutását. Mérsékelni kell a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségeket és javítani az önálló életkezdés alapfeltételeit. zociálpolitika A több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. O Emelni kell a szolgáltatások színvonalát, bővíteni és korszerűsíteni a kereskedelmi hálózatot. Fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, javítani az áruellátást. Figyelembe keli venni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti növekvő igényeket is. Fokozódjon a fogyasztók érdekvédelme. Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat. A város- és községpolitikai célok között kerüljön első helyre a lakosság legszélesebb körét érintő alapszükségletek minél teljesebb kielégítése. A megvalósításban növelni kell a tanácsok felelősségét, a lakosság érdekeltségét és részvételét. O Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépítési program fő céljainak elérése. Az állami bérlakások építésének arányát növelni kell. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A lakáshoz jutás feltételeinek alakításában jobban figyelembe kell venni a családok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami lakásépítés és -gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a szociális szempontból leginkább rászoruló fiatál házasok, kis jövedelműek, nagycsaládosok lakáshoz jussanak. A települések lakáshelyzetének javításában növekedjen a tanácsok gazdasági önállósága, pénzügyi lehetősége, felelőssége és érdekeltsége. O .Javítani kell az egészségügyi alapellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi tevékenységet. Növeljük az egészségügyi intézmények munkájának eredményességét, mérsékeljük az ellátás indokolatlan területi különbségeit. Fejleszteni szükséges a szociális otthonok hálózatát és bővíteni a házi beteggondozás intézményes formáit. O A testnevelési és sportmozgalom fő feladata legyen az iskolai testnevelés, a diáksport fejlesztése, a szabad idő kulturált eltöltésének előmozdítása. Szélesíteni kell a turizmust, bővíteni a szerényebb igényeket kielégítő üdülési, kirándulási lehetőségeket. A nemzetközi turizmus kiterjesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismeréséhez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítéséhez. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód O A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődésit. Olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötévesi tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja, hogy az intenzív fejlődést a termelési folyamat minden elemére kiterjesszük. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átalakítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége javuljon, és a műszaki-technikai szint fokozatosan közelítsen a nemzetközi élvonalhoz. A jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképességét és vállalkozókészségét. a vállalatok közötti együttműködést. O Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, az érdekeltség fokozásával is növelni kell eredményességét. Mindenekelőtt néhány kiemelt területre célszerű összpontosítani anyagi és szellemi erőforrásaink jelentős részét: az elektronika, az automatizálás és a robottechnika fejlesztésére; a korszerű termelés- szervezési módszerek alkalmazására; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, berendezések, vegyipari termékek gyártására; a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére és alkalmazására; természeti kincseink komplex, gazdaságos hasznosítására; nyersanyagot megtakarító technológiák bevezetésére. Következetesen folytatni kell az energiatakarékosságra, a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására kidolgozott központi programok végrehajtását. A vállalatokat és a műszaki szakembereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és a hasznos újítások gyorsabb alkalmazására, a korszerű technológiák és munkaszervezési módszerek bevezetésére. Bővüljön lendületesebben a gazdaságosan előállítható termékek gyártása. Gyökeres fordulatot kell elérni a nem gazdaságos, tartósan veszteséges termelés gazdaságossá tételében, illetve korlátozásában. Növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya. O Az ipar dinamikus fejlődése megköveteli a műszaki haladás további lehetőségeinek feltárását, az erőteljes technológiai korszerűsítést, új termékek gyors kifejlesztését, a versenyképesség fokozását, a munkaerő, a szaktudás és az eszközök jobb felhasználását, a fajlagos anyag- és energiaráfordítás csökkentését. Az ipar irányítói a jelentősebb célok kiemelésével, a nemzetközi együttműködés szervezésével, állami akcióprogramok kidolgozásával segítsék a hatékonyan működő vállalatok gyorsabb fejlődését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői keresletnek és a lakosság igényeinek kielégítésében, az export bővítésében. Az építő- és építőanyag-ipar a munka szervezettségének és minőségének javításával emelje gazdálkodásának színvonalát, alkalmazkodjon jobban az igényekhez. Fontos követelmény az építési — különösen a lakásépítési — költségek növekedésének mérséklése és a határidők megtartása. O Folytatjuk agrárpolitikánkat. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is gondoskodjon a lakosság élelmiszer-ellátásáról, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Ez megköveteli összehangolt fejlesztésüket, termelésüknek a kereslethez jobban igazodó növelését. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termeié* anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodása eredményesebbé váljon. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. Az élelmiszeripar fejlesztésében a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság növelése legyen irányadó. Bővíteni kel] a tároló-, a hűtő-, a raktárkapacitást és a csomagolóanyag-gyártást. Rugalmasabb, jobb értékesítési rendszerre van szükség, a termelők szélesítsék külpiaci kapcsolataikat. O A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás, aminőségvédelem és a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel. Nagyobb figyelmet kel] fordítani a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. O Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, az erdőgazdálkodásra, a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére. O A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. A vasúti és a közúti közlekedést tegyék kulturáltabbá, emeljék a szolgáltatások színvonalát. Az áruszállításbart növelni kell a gazdaságosságot, mérsékleni az energiafelhasználást. A személyszállításban továbbra is kapjon elsőbbséget a tömegközlekedés, folytatódjon a fővárosi metró építése. A személygépkocsi-állomány a népgazdaság lehetőségeivel összhangban bővüljön. Kiemelt feladatnak kell tekinteni a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb fejlesztését. O Hazánk természeti-gazdasági adottságai, társadalmi és gazdasági érdekeink szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési, műszaki-tudomá- nyoq együttműködést. O A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás, növekedjen a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőképessége, fejlődjön a vállalkozói magatartás. Az új vállalatvezetési formákkal fokozottan vonjuk be a dolgozókat az irányításba. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása, ellenőrzése. A termelői árak fejezzék ki a társadalmilag indokolt ráfordításokat, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói áraknak a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalom- és szociálpolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének hatékony módszereit, hogy az árszínvonal emelkedése társadalmilag elviselhető mértékű legyen. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. A mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és értékesítési, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek szolgálják jobban tagságuk érdekeit, tökéletesítsék demokratikus működési mechanizmusukat, erősítsék a tagok személyes és anjmgi közreműködését, tulajdonosi érdekeltségét. A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenységet, amely beilleszkedik a szocialista gaz-\ dálkodás rendszerébe. Az itt tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kelj érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibonta-, koztatásához. A párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítását segítsék és ellenőrizzék, mozgósítsák a dolgozókat. O Az ideológiai munka fejlesztése társadalompolitikai és gazdasági feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. Sokrétűen és mélyebben keli elemezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista—leninista elméleti általánosításában. Az ideológiai munka reálisan mutassa be a szocialista valóságot, állítsa a köz- gondolkodás középpontjába, hogy az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása összefügg a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocia,- lista és humanista értékeinkkel. Segítse elő a reális nemzeti önismeret kialakulását, a nemzeti önbecsülés és a szocialista hazafiság fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segítse elő a szocialista fejlődéssel és a világban végbemenő változásokkal összefüggésben felmerülő új kérdések marxista—leninista megválaszolását, késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a harcot az imperializmus antikommunista propagandája ellen. A propaganda és a tömegtájékoztatás reális kritikai elemzéssel, illúziók és egyszerűsítések nélkül mutassa be a tőkés társadalomban végbemenő folyamatokat. A szocialista és a kapitalista rendszer reális bemutatása segítse elő a szocializmus melletti meggyőződéses állásfoglalás erősödését. O A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építőmunka feladatainak megoldását. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósítson az előttünk álló feladatok végrehajtására. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. O A tudomány művelői bevezethető műszaki kutatási eredményekkel, új technológiai eljárások kifejlesztésé vei és alkalmazásával járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. Arra kell törekedni, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növekedésénél gyorsabban emelkedjenek. Erősíteni kell a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés kapcsolatát. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméletiideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. O A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. Az iskola jobban alapozza meg a tanulók általános műveltségét, tudományos világnézetét. Adjon széles alapokra helyezett, tovább építhető szakmai ismereteket. Fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a tanulóifjúság meggyőző válaszokat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseire. Neveljen jobban a munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét, magatartását, ösztönözze öntevékenységét. Erősítse a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közművelődési intézményekkel való együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagógusképzés bővítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. (Folytatás a 3. oldalon)
