Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 26., kedd Megkezdte munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa vagy húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéletesen. Ezért folyama­tosan meg kell újítani poli­tikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendő milyen mérték­ben sikerült — a kongresz- szus bírálhatja el. Mi az el­viekben szilárd, a napi poli­tikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az esz­ményünknek. A kommunisták egyen­jogúak valamennyi állam­polgárral. Nem tartanak igényt több jogra, és termé­szetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ügy véljük azonban, hogy aki a szocializmusért harcol, az a kötelezettségből az átlag­állampolgárnál többet ve­gyen magára, a jog szerinti járandóságból pedig — ha lehet — inkább kevesebbet vegyen igénybe, mint ameny- nyit a törvények, vagy vi­szonyaink lehetővé tesznek, így őrizhetjük meg a kom­munisták erkölcsi-politikai tekintélyét és becsületét. A kommunisták magatar­tását az önzetlenség jelle­mezze; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszásságoktól, amelyek közül még nem kevés fel­lelhető társadalmunk életé­ben. Ezekkel szemben fellép­ni — a párt és a kommunis­ták becsületbeli kötelessége. A párt természetesen élő szervezet, fejlődik, növek­szik, az elmúlt öt évben is egészségesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növeke­dett a párttagok száma, amely ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tag­felvételnél, tehát a párt építésénél sohasem szabad a merev statisztikai normák­ból kiindulni. Az osztályka­tegóriák meghatározása vi­lágos. de minden tagfelvé­telnél egyéni elbírálás szük­séges. Elengedhetetlen per­sze, hogy a munkások, a fizikai dolgozók megfelelő arányban képviselve legye­nek. Ez a fejlődés során meg is oldódik. Az a fontos, hogy a társadalmi erőfeszí­tésekben. a munkában- be­csülettel helytálló emberek és — talán hangsúlyozni is felesleges — fiatalok lépje­nek pártunk soraiba. A Központi Bizottság' be­terjesztette a Szervezeti Sza­bályzat módosítására vonat­kozó javaslatait, összeállí­tásánál abból indultunk ki, hogy a mostanáig érvényes Szervezeti Szabályzat alap­jában megfelelt rendelteté­sének, különös problémák ezzel nincsenek., De szük­ségszerű bizonyos módosí­tás — ezt a központi szer­vek kezdeményezték —, egyszerűen azért, mert vál­tozott a párt struktúrája, például megszűntek „ járá­si bizottságok. Ezt a Szerve­zeti Szabályzatban is jelezni kell. Az eddig érvénye* do­kumentum alapvetően meg­felel, s ezért a Központi Bi­zottság úgy határozott, hogy a több mint 25 ezer alap­szervezetben nem indít vi- vitát Szervezeti Szabály­zatról. Az irányelvek vitá­jában felvetődött észrevéte­leket azonban ezen a téren is figyelembe keli vennünk, így például azt, hogy a párt­tagok jogait és kötelességeit az eddigieknél pontosabban határozzuk meg. A Közpon­ti Bizottság nevébén tehát kérem, hogy a beterjesztett javaslatot vitassák meg, és ha egyetértenek vele. támo­gassák, fogadják el. Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének megha­tározó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek em­ber általi kizsákmányolása, a dolgozó osztályok között nincsenek kibékíthetetlen el­lentmondások, népünk a munkásosztály és pártja ve­zetésével együtt munkálko­dik a haz;, javára. Államunk alapja a mun­kás-paraszt szövetség, amely­hez hozzátartozik az értel­miségiekkel kötött szövetség is. De létezik a kommunis­ták és a párton kívüliek, a különböző világnézetű em­berek — nem hívők és a hí­vők — szövetsége is, mind- azoké, akik egyetértenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társadalom épí­tésével, és készek annak megvalósítására. Ez a szövetség pártunk politikájának rendkívül fon­tos eleme. Eddig is arra tö­rekedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotó erejét tömö- rítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialis­ta nemzeti egységben, amely Magyarország politikai ar­culatát alapvetően megha­tározza. Az építőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli, és segíteni akarja a nép boldo­gulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon belpoliti­kai helyzet szilárd. Ez rend­kívül fontos, talán minden­nél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Err^l azért szóltam első­ként, mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyar- országon egypártrendszer van, és az is marad. A tör­ténelmi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy vél­jük, hogy az egypártrend­szer a szocialista társadalom számára nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialis­ta országokban egypártrend­szer van, másokban több politikai párt működik. Ügy gondolom, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének további szakaszaiban ez utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia további kibon­takoztatása. Ez elvileg, po­litikailag egyaránt szüksé­ges. A szocialista építőmun­ka azon is múlik, hogyan és miképpen tudjuk a szocia­lista demokráciát elmélyíte­ni és kibontakoztatni. Ennek leglényegesebb té­nyezője a párt közvetlen tö­megkapcsolatainak további erősítése. Fontos szerepe van a szakszervezetek, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János elvtárs előadói beszéde Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Pártunk történetében je­les nap a mai, amikor meg­kezdte munkáját XIII. kong­resszusunk. Ez rendkívül fontos esemény a párt, a 'kommunisták, s egész tár­sadalmunk számára is, hi­szen a párt, vezető szerepé­ből következően, meghatá­rozó befolyást gyakorol az ország fejlődésére, népünk életére is. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dol­gozik a kongresszus, amely­nek jó munkát kívánok. Szívből köszöntőm a küldöt­teket, s a hazai meghívot­takat, akik fontos .tényezői pártunk, társadalmunk éle­tének. Külön is köszöntőm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat törtek a forradalmi átalaku­láshoz, s szövetségeseinket, akikkel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesszük a jövő­ben is. Én is szeretném üdvözöl­ni külföldi meghívott vendé­geinket, a szocialista és a szocialista orientációjú or­szágok pártjainak küldötteit, Európa kommunista és mun­káspártjainak képviselőit, va­lamint azokat a megfigyelő­ket, akik megtisztelték kong­resszusunkat. A mi pártunk hazafias és internacionalista párt, a népek barátságának híve. Ezért külföldi vendé­geinknek külön megköszö­nöm, hogy kongresszusunk nemzetközi jellegét már je­lenlétükkel is erősítették. Kedves Elvtársak! A Köz­ponti Bizottság beszámolóját ezúttal a kongresszus min­den küldötte tíz nappal ko­rábban megkapta, s kezük­ben van már a meghívot­taknak, s külföldi vendége­inknek is. Ennek az az elő­nye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos okmá­nyait megismerve — jobban fel tudnak készülni a mun­kára, s a meghívottak, ven­dégeink is jobban megértik a kongresszusunk fő okmá­nyaiban foglaltakat. Kiegészítésként néhány szót kívánok szólni a felké- szülésrőj. Az Irányelvek vi­tája pártunk több mint 25 ezer alapszervezetében és az 1817 pártértekezleten rend­ben megtörtént. A szerve­zeti szabályzatnak, a Köz­ponti Bizottság döntésének megfelelően megválasztották a 935 kongresszusi küldöttet. A Központi Bizottság dön­tését azért hangsúlyozom, mert most — egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel élve — a párttagság na­gyobb számban képviseltet­heti magát; korábban csak 1300, most pedig 1000 párt­tag után van jelen egy kül­dött a kongresszuson. Kongresszusunk körülmé­nyeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy bonyo­lult világhelyzetben élünk. Itthon gondokkal terhes öt esztendő van mögöttünk. Hangulatilag szerepet ját­szott az idei rendkívül hosz- szú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt, a lakosság fűtési gondjait is szaporító problémákkal. S végül gondolnunk kell a ja­nuár végi, kényszerszülte áremelésre is. Kedvező körülményként vehetjük számba ugyanak­kor azt a pártszerű, nyílt és konstruktív vitát, amely az egész párttagság kong­resszusi felkészülését jelle­mezte. A vitában nagy volt az aktivitás, hiszen párttag­ságunk több mint 20 százalé­ka fejtette ki véleményét. A tanácskozásokon sok prob­léma is felvetődött, közöttük az országban vitatott kérdé­sek is, így az életszínvonal alakulása, az idősek, a nyug­díjasok, a pályakezdő fiata­lok helyzete. Többen szóltak — egyebek között — a kü­lönböző kisvállalkozásokról, vagy a kereskedelemben és Megyénk küldötteinek egy csoportja más területeken is tapasztal­ható visszásságokról. A fel­szólalók felelősen, a javítás szándékával vetették fel eze­ket a problémákat. A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártren­dezvényeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékeztek meg felszabadu­lásunk 40. évfordulójáról. Jó érzéssel szólok arról is, hogy a felkészülés nagy munká­jában, a széles körű pártvi­tában a Központi Bizottság irányelveinek alaptételei he­lyeslésre találtak, s a párt­tagok egyöntetű óhajként, igényként fogalmazták meg, hogy a párt folytassa fő po­litikai vonalát, a kongresszus adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó né­pünknek. A kongresszusi előkészüle­tek során lezajlott vita ta­pasztalatait a Központi Bi­zottság a kongresszusi ok­mányokban igyekezett hasz­nosítani. Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság je­lentést tett a végzett munká­ról. amelynek megítélése a kongresszus joga. Az értéke­lésnél kérem, vegyék figye­lembe, hogy bár a XII. kong­resszuson meghatározott va­lamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Központi Bizott­ság minden tekintetben, min­denkor és minden kérdésben kemény munkát végzett és a jóra törekvés, a szocialista építés előmozdítása vezérel­te. A Központi Bizottság mindvégig nyílt politikát folytatott. Eredményekről is szóltunk, amikor az helyes és szükséges volt, de a prob­lémákat és a nehézségeket sem titkoltuk soha a párttag­ság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a súlyos gon­dokat és problémákat nem igyekeztünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Köz­ponti Bizottság mostani be­számolója is nyíltan szólt. Itt. a kongresszusi terem­ben, a küldöttek között tár­sadalmunk minden osztálya, minden dolgozó rétege, sőt, talán minden hivatása kép­viselve van: munkások, me­zőgazdasági dolgozók. ér­telmiségiek. alkalmazottak, tudósok, művészek, írók, új­ságírók, a közlekedés, a ke­reskedelem dolgozói, a fegy­veres erők és a sportélet képviselői. De varázslók, cso­datevők nincsenek közöt­tünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodái tud ten­ni. De az a véleményem, hogy kongresszusunk becsü­lettel el fogja végezni azt, amit a párttagságunk, és az ország népe elvárhat: beha­tóan és nyíltan megvitatja az öt év alatt végzett mun­kát, felelősen és komolyan számot vet *a körülmények­kel, amelyek között dolgo­zunk. és felelősen határozza meg a további cselekvés út­ját, munkaprogramot ad párttagságunknak, és szocia­lizmust építő dolgozó né­pünknek. Mély meggyőződé­sem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresszus;- ehhez kívánok sikert min­den küldöttnek, A kongresszus hivatalos beszámolója az elvtársak kezében van. Én arra kap­tam a Központi Bizottságtól megbízást, hogy vitaindítót tartsak, s e bevezető kereté­ben felhívjam a jelenlevők figyelmét néhány olyan kér­désre, amely jelenleg párt­tagságunkat, az ország népét, a határainkon túl élő bará­tainkat, szövetségeseinket, küzdőtársainkat is foglal­koztatja. Kedves Elvtársak! Pártunk a magyar mun­kásosztály forradalmi élcsa­pata, marxista—leninista, hazafias és internacionalis­ta párt. Történelmünk során a szocialista fejlődés követ­keztében pártunk a nép párt­ja, társadalmunk vezető ere­je lett; igyekszik ennek a küldetésének becsülettel ele- #get tenni. Pártunk feladatának tart­ja — mert csak így létezhet és dolgozhat —, högy a tö­megekkel összeforrva 1 te­vékenykedjék. Vezérlő gon­dolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történelmi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és támasz­kodik munkásosztályunkra, dolgqzó parasztságunkra, egész dolgozó népünkre! Ez így volt eddig, és így lesz a jövőben is. Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Ar­ra törekszik, hogy a fejlő­dés új problémáira is meg­találja .a helyes, szocialista választ. Hiszen az élet gyor­san halad, a társadalom fej­lettebb fokán új kérdések jelentkeznek, amelyekre az évtizedekkel, vagy akár a tíz

Next

/
Thumbnails
Contents