Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-22 / 68. szám
o 1985. március 22., péntek A pipás őrnagy 90 éve született Illés Béla Illés Béla Kassán született, 1895. március 22-én, ha élne, ma lenne 90 éves, de már több mint egy évtizede nincs köztünk, 1974. január 5-én halt meg. Pedig ő is azok közé a kortársaink közé tartozott, akikről azt hittük, élve tartoznak életünkhöz örökké. Mint Illyés Gyula vagy Kodály. Illés Béla első, nagy meghatározó gyermekkori élménye a szülőföld, a Felvidék, a szolyvai famunkásoknak, a Schönborn-birtok kiszolgáltatott zsellérjeinek az élete, a kuruc hagyomány, a soknyelvű kavargás. Aztán Pest következik: az István úti gimnáziumba jár, majd a jogi kar hallgatója lesz. 1916-ban végez, de ekkor már a front várja; és e két alapélmény — a jogászságés a háború — szüli első jelentősebb munkáját, a gonyo- ros-ironikus, nyíltan pacifista esszé-novellát, a Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásait. Már korábban is megjelenik, nem is akárhol — a Nyugatban. Barátja, Steinfeld Nándor, Ady -Endre titkára mutatja be a költőnek, és az ő ajánlólevelével merészkedik el Osvát- hoz. Újpesti élményei viszik közel a munkásságot felszabadítani kívánó eszmékhez, és a korszellem hatása alatt következő művei már előrevetítik annak az írónak a képét, aki aztán a nemzetközi munkásmozgalom harcosaként éli le életét. Ezeknek a műveinek nagy volt a visszhangjuk; A szellemi munkások és a szocializmus, meg a Spartacus élete a forradalmat előkészítő irodalom fontos alkotásai. Amikor a népharag elsöpri a háborút folytatni kívánó hatalmasokat, előbb a katona- tanács tagja lesz, majd Újpest kulturális életének, később ugyanott — a veszély idején — a vöröskatonáknak a vezetője. Az út innen már egyenes. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrál, és mint kommunista, a párt fiatal, de egy életre elkötelezett tagja, ettől kezdve minden tevékenységét — az irodalmit is — alárendeli a célnak, a proletárforradalom győzelmének. „S egy életre szólt ez a szövetség — írta róla Király István. — Jöhettek a vallató próbák: bukás, üldöztetés, hányódás, emigráció — semmi sem tudta megtörni a lélek erejét. A szocializmus harcosának őrizte meg Illést a jellem elszántsága: a meggyőződés és a hűség.” Manapság hajlandók vagyunk a szocialista mozgalom klasszikus harcosait — különösen az illegális munkákat végzőket — csak a szigorú konspiráció, a fegyelem megtestesítőinek tekinteni, akik süketek és vakok voltak az élet minden egyéb megnyilvánulására. Borza- dályos és hamis kép! A gyilkos viszonyok valóban rendkívüli viselkedésformákat követeltek, de ezek az emberek azért vállalták ezt, mert szerettek élni. Mert szerették az életet, a jó ételt, italt, a szerelmet, a kék eget, a napfényt, a tiszta levegőt. S erre illés Béla alakja és élete fényes bizonyíték. Az emigrációban — Bécs és Csehszlovákia után a Szovjetunióban — vezető író- funkcionárius. A Szovjet író- szövetség titkára, majd a Proletárírók Világszervezetének főtitkára, világszerte ismert író, az Aranyliba, az Ég a Tisza, és később a Kárpáti rapszódia alkotója — és rengeteg anekdota élettel teli hőse. Amikor kitör a háború, önként jelentkezik katonának, közlegény lesz, de 1942- ben már őrnagy, és ő intézi a magyar hadifoglyok ügyeit. Aztán ő lesz a magyar nyelvű szovjet katonalapok szerkesztője, előbb a Magyar Újságé, majd az Új Szóé. Millió történet „pipás őrnagya”, s minden történet élet- és emberszeretetéről, nagyszerű humoráról tanúskodik. A Honfoglalás című regényében, Bálint őrnagy alakjában — mintegy önmagát mintázta meg — maga is sokat elbeszél ezekből, de róla sokkal több történet keringett, és kering még ma is. Legendás alak lett még életében, hát hogyne nőtt volna tovább halálában. Béla bácsi történelmet csinált, vagyis együtt élt a történelemmel, de nagyon-hagyon emberien élte, úgyhogy sokszor le is becsülték érte a „komolyabb” irodalom világában, mert csak Anekdoták könyve kerekedett néha abból, amit megélt. Igenám, de a halhatatlansághoz — mint tudjuk — sok út vezet, lehet valaki egy szállóigével is az, és lehet nagy epikai alkotásokkal ; lehet valaki nagyszerű proletárforradalmár, hűséges harcosa eszméinek, és kiváló humorú, vidám életművész, a jó étel, a jó ital. kedvelője. Illés Béla mind a kettőt tudta. Nagyregényei maradandó értékű epikai alkotások, emberi alakja pedig szeretve-tisztelve él emlékünkben. M. Sz. Késnek a mezőgazdasági munkák Március második felében a gépeknek már a határban lenne a helyük, az idén azonban egyelőre nem indíthatják a traktorokat, a vetőgépeket a gazdaságokban; mindenütt laza, süppedékes a talaj. Sokfelé a mezőgazdasági utakon is vastagon áll a sár, s az alacsonyabb 'fekvésű területeket egyelőre meg sem lehet közelíteni. A természetes vegetáció is két-három hetes késésben van. A fagyos talaj sok helyen nem engedi át a megolvadt hóiét. Ez egyfelől azért okoz gondot, mert belvizek keletkeztek, másfelől viszont a talaj vízháztartása kedvezőtlenül alakul, ami később, a tavaszi-nyári időszakban hátrányos lehet. A MÉM adatai szerint mintegy 80 ezer hektárt borít belvíz. Mindenekelőtt Szolnok megyében gyűlt meg a bajuk a gazdaságoknak a vízborítással, hozzávetőleg 20 ezer hektáron áll a víz. Szabolcs- Szatmárban mintegy 18 ezer hektárt, Hajdú-Biharban 15 ezret és Borsodban is hozzávetőleg 9—10 ezer hektárt takar a hóié. A talaj felszáradása attól függ, hogy milyen gyorsan jön a tavaszi fölmelegedés — általában a márciusi szeles időjárás szárítja föl a földeket. Sokat segít ilyenkor a mesterséges szivattyúzás éc vízelvezetés is. A szakemberek szerint azonban a víztakaró semmiképpen sem nagyobb az átlagosnál. Az elmúlt 20 év átlagában 30— 40 ezer hektáron pusztult ki az őszi Vetés. A vetőgépeknek már a tavaszi árpatáblák kijelölt helyén kellene dolgozniuk. Százhúszezer hektárra szánják ezt a növényt. Ha nem készülnek el időben a vetéssel — erre az alacsonyabb fekvésű földterületeken számítani kell —, úgy kukorica kerülhet az árpa helyére. A cukorrépa vetésének is eljött az ideje; hozzávetőleg 100 ezer hektár a leszerződött terület. A vetőmag már ott van az üzemekben, de legalább 3-4 esőmentes napra lenne szükség ahhoz, hogy földbe kerülhessen a mag. A gazdaságokba egyre- másra érkeznek a kukoricavetőmag szállítmányok. A vetés ideje még odébb van, a talajnak 10—11 fokra még fö] kell melegednie. A gyümölcsösökben és a szőlőkben nem sietnek a metszéssel. Várják, hogyan fakadnak a rügyek; az erős fagyok ugyanis sokfelé károkat okoztak. R termőföld védelme Erdősávok az utak, csatornák mentén Az 1970-es évektől vált mind erőteljesebbé Békés megyében a melioráció. A mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatással több tízezer hektár földet meliorál- tak. Kialakultak a 70—90 hektáros táblák. A föld víz- gazdálkodása jelentősen javult, a terméseredmények is ugrásszerűen növekedtek. De ezzel párhuzamosan megváltozott megyénk jellegzetes vidékeinek arculata. Eltűntek a régi földutak, fasorok, csenderesek. Új utak készültek és új csatornák. A természetátalakítás kiugró terméseredményeket hozott a gazdaságoknak. De az utóbbi években sok kedvezőtlen jelenségre' is oda kellett figyelni a szakembereknek. Az 1984-es nagy viharkárok jelentős deflációs — a szél talajpusztítása — károkat okoztak. Nem volt, ami megzabolázta volna szélúrfi megbokrosodott lovait. Az újonnan létesített árkok, utak mentén nem telepítettek mezővédő erdősávot. Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós környékén különösen jelentős károk keletkeztek. Az AGROBER Békés megyei kirendeltségének vezetése a károk felmérésére és a szél pusztításának megfékezésére egy műszaki fejlesztési vizsgálatot kezdeményezett. A vizsgálat elsődleges célja a termőtalaj közvetlen védelmének megteremtése, másodsorban a táj eredeti arculatának visszaállítása és ^harmadsorban a megye jellegzetes apróvadfajainak fokozatosan romló élőhelyeinek javítása volt. A tanulmányt Farkas István, az AGROBER meliorációs fejlesztés mérnöke készítette el. Munkája a 20 1981-és MÉM-rendeletre épült. Tudniillik, ez a rendelet kimondja, hogy a 3 ezer hektár területet meghaladó meliorációnál kötelező a talaj- és tájvédelmi terv elkészítése is. (Háromezer hektár alatt is lehet tájvédelmi tervet készíteni, sőt, elvárható lenne.) — Vannak-e a viharkárokra vonatkozó pontos adataik? — Megállapítottuk, hogy hektáronként mintegy 0,6 köbméter humuszt hordott az árkokba, vízelvezető rendszerekbe a szél Békés megyében. Vegyszerekkel kezelt táblákról más növényekre hordta át a szél a földet és a vegyszereket. Ezenkívül kiderült, hogy a melioráció átlagosan 33 százalékkal csökkentette a fácán-, 28 százalékkal pedig a nyúlállományt. Például a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet meliorációja 1800 hektárt érintett. A helyi vadásztársaság a munkák előtt erről a területről 1017 fácánt vadászott le, utána pedig csak 583-at. A vadkárok értékét jól érzékelteti, hogy a megye 1975—80 között 1084 tonna vadhúst értékesített, amiért az ország csaknem 5 és fél millió nyugatnémet márkát kapott. Nem mindegy, hogy a mind nagyobb fácáncsibe-kibocsátás arányban van-e a ráfordításokkal és növekszik a devizabevétel vagy sem. Az előbb említett rendelet és a vízügyi szervek hozzáállása lehetővé teszi, hogy Békés megyében az utak, csatornák mentén összesen 1581 kilométer hosszban, 6 méter szélességben defláció elleni fasorokat telepítsenek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az erdőfelügyelettel kötött megállapodás értelmében a fásítások célcsopoytos beruházásban valósíthatók meg! Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok „ingyen” biztosíthatják termőtalajuk védelmét. — Éltek-e már a lehetőséggel a mezőgazdasági nagyüzemek? — Eddig nyolc termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság kereste meg az AGROBER-t, hogy üzeme területére készítsük el a konkrét kivitelezési tervet. A tervek már elkészültek, az erdőfelügyelőség is jóváhagyta őket. Ezek a nagyüzemek napjainkban a kiviteli szerződéseket kötik a fásítás kivitelezőjével. A fasorok telepítését a gazdaságoknak a pénzt az erdőfelügyelőség biztosítja. A szövetkezet előlegezi a telepítés elsőéves költségét, amit az év végi felülvizsgálat után kap vissza az erdőfelügyelettől. A következő három évben az ápolástól függően térítik meg a költségeket. Hektáronként 30— 33 ezer forintra számíthatnak a gazdaságok, ami fedezi a fásítás teljes kiadását. Mindezekhez még az is hozzátartozik, hogy a telepítés nem jelent művelésiág- változást, mert a fák a tábla termőtalaját védik. Megyénkben mintegy 50 ezer hektár vár ilyen jellegű védelemre. Ehhez képest a nyolc szövetkezet és az egy állami gazdaság kezdeményezése kevésnek tűnik. Pedig a fasorok a mezőgazdasági termelés biztonságosságát növelhetik. Arról nem beszélve, hogy a téeszeknek és állami gazdaságoknak, mint földhasználóknak, kötelességük is mindent megtenni nemzeti vagyonunk megóvása érdekében ... Lovász Sándor Javult a kistelepülések áruellátása Magasra tették a mércét Mezőkovácsházán A közelmúltban tartották meg Mezőkovácsházán az ÁFÉSZ küldöttgyűlését, amelyen az igazgatóság számot adott az elmúlt évi gazdálkodásról, az idei elképzelésekről. Ezek szerint a szövetkezet tavaly 1,4 milliárd forint bevételre tett szert, a nyereség pedig elérte a 49 millió forintot. Figyelemre méltó, hogy 418 millió forint értékű árut értékesítették külföldön, amely 8,6 millió dollárt jelentett a népgazdaságnak. Így az összes árbevétel csaknem 30 százaléka származik az exportra termelt cikkek eladásából. A bolti kiskereskedelem is teljesítette a tervet, hiszen az üzleték 684 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Az élelmiszerek, a ruházati termékek és a vegyes iparcikkek eladása 1983-hoz képest emelkedett. Javult a kistelepülések áruellátása. A mozgó ABC-áruház jóvoltából kulturált körülmények között vásárolhatnak a me- zőhegyesi és az árpádtelepi majorok lakói. A guruló boltban mirelit árut, tőkehúst, felvágottat, friss kenyeret kínálnak, ezekhez korábban nem tudtak hozzájutni az itt élő emberek. Megállapodtak a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombináttal, hogy a kisebb községekbe: Kaszaperre, Végegyházára, Dombiratosra, Almáskamarásra hetente kétszer szállítanak tőkehúst és egyéb húskészítményeket. Több tejet és tejterméket, baromfihúst értékesítettek, a gyümölcs és a zöldségforgalom azonban csökkent. Közvetlenül a termelőktől 6 millió forint értékű vegyesiparcikket szereztek be, ennek ellenére a keresletet nem tudták kielégíteni. Gondot jelentett a vasbetongerenda, a tégla, a béléstest, az ajtók és ablakok, a fenyőfűrészáruk beszerzése. Szénből 10,5 százalékkal adtak el többet, mégsem volt elég. A nyáron 750 tonna porszenet szállítottak vissza az erőműveknek csökkentett áron. Akadozott a palackos gáz ellátása is. A vendéglátás forgalma elmaradt a tervezettől, de még így is 148 millió forintos bevételt értek el. Cukrászipari termékekből 5,4 százalékkal adtak el többet, mint egy évvel korábban. Mezőkovácsházán hidegkonyhai termékeket előállító üzemet hoztak létre, az itt készített ételeket 74 vendéglátóipari üzletbe és ABC-áruházba szállítják. Az elmúlt esztendőben 317 millió forint értékű árut vásároltak a kistermelőktől. Zöldségből és gyümölcsből kevesebbet sikerült megvenni a tervezettnél. Csak a burgonya és a vöröshagyma felvásárlása volt zökkenőmentes. Az aszályos időjárás miatt uborkából és paprikából jóval kevesebbet kínáltak a termelők. Kedvezőtlenül alakult a méz, a mákgubó, a gyógynövény, a takarmány és a sertés termeltetése, illetve felvásárlása. Ugyanekkor máj- és húslibából, tojásból, nyúlból és baromfiból növelték a beszerzést. Megvettek 3,7 ezer tonna magvas és 1,3 ezer tonna laza cirokszakállt, felvásároltak 840 tonna tollat, több mint 210 millió formt értékben. Ebből 495 tonnát külföldön értékesítettek. A kisállatfeldolgozó üzem 1984-ben 1,5 millió kilogramm élő állatot vásárolt fel partnereitől, amely 110 millió forintos bevételnek felel meg. Leginkább galambot és májlibát dolgoztak fel, ezeknek a termékeknek a 90 százalékát exportálták. A tollkonfekcionáló üzem csaknem 22 millió forint értékű kis- és nagypárnát, pehely- és félpehelypaplant, valamint egy 'kilogrammos kiszerelésű tollat értékesített külföldön. Ma már hazai piacra is gyártják a színes anginból készült paplancsaládot, amely a csomagküldő kereskedelem révén jut el az ország különböző részeibe. Ezek a termékek az őszi BNV-n vásárdíjat kaptak. Teljes egészében megvalósult az NSZK-együttműködés. Ennek eredményeként 12 ezer paplan, 2350 paplanborító talált gazdára a német piacon, 16 ezer kispárnát pedig Hollandiába szállítottak. Ebben az évben megkezdik a hálózsákok gyártását. Az ÁFÉSZ seprűkötő üzemeiben 17 millió forint értékben gyártottak 318 ezer seprűt, amelyből 176 ezret exportáltak. A mércét az idén is magasra tették. Az egymilliárd 520 millió forintos tervezett árbevétel 6,1 százalékos emelkedésnek felel meg. Növelni szeretnék a bolti kiskereskedelem, a vendéglátás, a felvásárlás és a nagykereskedelmi tevékenység forgalmát. Különösen sokat várnak a cirokfelvásárlástól, a kisállatfeldolgozó és a tollkonfekcionáló üzemtől. S. S. Csempe- és textilmatricák A Hollóházi Porcelángyár budapesti üzemének dolgozói új termékekkel bővítették a csempén ráégetéssel és a ruhaneműn, textílián rávasalással rögzíthető díszítőmintás matricák választékát. A csempegyáraknak ajánlott újfajta matrica segítségével a szokásos háromszori helyett már a másodszori égetéssel rögzíthetik a díszítőmintát a csempén. Ezzel az eljárással az égetési energia egyharmadát lehet megtakarítani. Így kisebb sorozatban is kifizetődőén gyárthatják a csempét. Az újfajta matrica gyártási módszerét az üzem és NSZK-beli partnere közösen dolgozta ki, s terveik szerint harmadik piacon is megjelennek ezzel az újdonsággal. A budapesti üzemben most fejezték be a ruha- és textilneműn rávasalással rögzíthető fényvisszaverő matricák gyártási kísérleteit. A gyermekek felsőruházatánál, az iskolaköpenyeken stb. elhelyezhető fényvisszaverő, díszítő motívumok a gyermekbalesetek megelőzését szolgálják, mert a rávetődő fény tükrözésével már messziről figyelmeztetik a járművezetőket a gyalogosan, vagy a kerékpáron közlekedő iskolásokra. A fényvisszaverő matrica a felnőttek munkaruháján az üzemi baleseteket segít megelőzni. Napjainkban, sajnos, sok még az ilyen kietlen csatornapart
