Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 20., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága március 19-én együttes ülést tartott. Az ülésen kegyelettel megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Konsztantyin Usz- tyinovics Csernyenko elvtársról, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségéről. O Az együttes ülést résztvevői meghallgatták, és elfogadták Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának és Gyenes András elvtársnak, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusának politikai és szervezeti előkészítéséről. A párt vezető testületéi megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt március 25-én, hétfőn megnyíló XIII. kongresszusára az előkészületek a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben megtörténtek. A kommunisták felelős munkája és magatartása az előkészületek során jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy a kongresszus eredményesen végezhesse el a párt és az egész nép szempontjából nagy fontosságú munkáját. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveit a pártcsoportokban, az alapszervezetekben, a területi értekezleteken nagy aktivitással, alkotó légkörben vitatták meg. A széles körű vita hasznosan segítette a kongresszusi dokumentumok elkészítését. A budapesti, a megyei, és a megyei jogú pártértekezletek megválasztották kongresszusi küldötteiket. A XIII. kongresszuson — a nagyüzemekben közvetlenül megválasztott 47 küldöttel együtt — összesen 935 küldött képviseli a párttagságot. O A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai meghallgatták, és jóváhagyólag tudomásul vették Kádár János elvtárs tájékoztatóját a magyar párt- és állami küldöttségnek a moszkvai gyászszertartáson való részvételéről, valamint beszámolóját a Varsói Szerződés tagállamai küldöttségvezetőinek találkozójáról. Pártunk és népünk nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1985. március 11-i döntését, a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgáló, nagy fontosságú állásfoglalásait. Az együttes ülés kifejezte jókívánságait, és sok sikert kívánt Mihail Gorbacsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottság főtitkárának, a Központi Bizottság minden tagjának, a szovjet kommunistáknak, a szovjet népnek a lenini politika folytatásához, a fejlett szocialista társadalom tökéletesítéséért, a világbéke megvédéséért kifejtett állhatatos tevékenységhez. Pártunk és kormányunk a jövőben is azon munkálkodik, hogy tovább erősödjön a pártjainkat és népeinket összefűző megbonthatatlan barátság, fejlődjön országaink sokoldalú együttműködése. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy jelentőségűnek tartja a Varsói Szerződés tagállamai küldöttségvezetőinek március 13-1, moszkvai találkozóját. Támogatja a közös elhatározást, hogy országaink továbbfejlesztik sokoldalú politikai, gazdasági, ideológiai és más területekre is kiterjedő együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamai konstruktív szellemben törekednek a világban tapasztalható feszültségek csökkentésére, a világűr militarizálásá- nak megakadályozására, a leszerelést szolgáló érdemi megállapodásokra. (MTI) R (elszabadulás ünnepe és a VII jegyében Tegnap délután, a KISZ KB székházában sajtótájékoztatót tartottak az ifjúsági szövetség idei sportrendezvényeiről. Dr. Dombóvári Ottó, a KISZ sportosztályának a vezetője elmondta, hogy idén két kiemelkedő esemény, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, és a VIT jegyében több nagyszabású rendezvényre kerül sor. Április 4. ünnepe alkalmából hirdették meg a Battonyá- tól — Nemesmedvesig felszabadulási kerékpártúrát, amelynek során egy 120 fős csapat 8 napon át követi a felszabadítók 525 km-es útvonalát. Ehhez kapcsolódóan március 30—31-én több megyében kerékpáros tömegversenyeket bonyolítanak le. Több sporteseményt szerveznek a július 27. és augusztus 3. között Moszkvában megrendezésre kerülő világifjúsági találkozóhoz kapcsolódóan. Az osztályvezető beszámolt arról, hogy Magyarországot előreláthatólag 600 fős küldöttség képviseli. Ebbe a csapatba versenyzéssel is be lehet kerülni. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére repülő-emléktúrát rendez a Magyar Repülő Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség és a MALÉV. Szepesi József ezredes, a Magyar Repülő Szövetség főtikára kedden, a dunakeszi (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepélyes oklevélátadás Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a megyei tanács munkaügyi osztálya másfél éves tanfolyamot szervezett. A 71 hallgatónak a munkaügyi szakvizsgát igazoló oklevelet március 19- én, tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében adták át. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke 1983- ban kiadott rendelkezésével megteremtette az egységes munkaügyi képzés feltételeit, meghatározva a munkaügyi munkakört betöltő dolgozók szakképesítési követelményeit. A több éves gyakorlattal rendelkezők a felvételi vizsga után munka mellett végezték a megyei tanács továbbképző intézetében tartott három féléves tanfolyamot, amely szigorlattal zárult. Országosan Békés megyében volt a legjobb a tanulmányi eredmény. Az okleveleket Araczki János, a megyei tanács elnök- helyettese adta át. H. E. Dudás Andrásnak (balról) nyújtja át az oklevelet Araczki János Fotó: Fazekas László fl béke ügyét szolgálva Tanácskozott a HNF megyei bizottságának elnöksége A béke ügye, a baráti együttműködés más népekkel — mindez közvetve-köz- vetlenül valamennyiünket érdeklő, érintő téma, jövőnk meghatározója. Mit tett és tesz ezért a maga sajátos eszközeivel a Hazafias Népfront Békéscsabán? — erről tárgyalt, ezzel foglalkozott március 19-én, tegnap délelőtt dr. Horváth Éva elnökletével Békéscsabán megtartott ülésén a Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége. A megyeszékhelyen folytatott béke-barátsági munka tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést Banadicsné Lóránd Ibolya, a HNF békéscsabai városi titkára terjesztette elő. Az agitációs és propagandamunkában a cél mindenekelőtt a leszerelés, a béke fontosságának tudatosítása, a szocialista országok népeivel való barátság elmélyítése. Sok rendezvény szolgálta és szolgálja ezt, tavaly nyolc alkalommal szerveztek előadást a HNF körzeti bizottságoknál, és hét helyen rendeztek kiállítást, melyet összesen több mint tízezren tekintettek meg. Évente ismétlődő rendezvény a tavaszi béke- és barátsági hónap, amikor békeakciókra kerül sor, bemutatják és népszerűsítik a szocialista országok eredményeit, baráti országok nemzeti hagyományait. Sok üzemben, intézménynél, vállalatnál tartanak rétegtalálkozókat, előadássorozatokat, szerveznek kirándulásokat, túl azon, hogy részt vesznek városi rendezvényeken is. Népszerűek, s nagy tömeget mozgatnak a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába szervezett látogatások. Évente ismétlődő az őszi aniim- perialista és szolidaritási hónap, melynek programjai a városi KISZ-bizottság rendezvényeihez kapcsolódnak. Részt vállal továbbá a népfront a nemzeti, nemzetközi ünnepekre való emlékezés megszervezésében, az ünnepségekre való mozgósításban. A városi népfrontbizottság, illetve az -elnökség irányításával magyar—finn baráti kör működik a megyeszékhelyen. A testületi ülésen ezután Szikszai Ferenc, a HNF megyei. titkára tartott tájékoztatót a közelgő választások feladatairól való felkészülésről, s ebben a népfront teendőiről. T. I. Az endrödi csendörsortűz 50. évfordulója Fél évszázaddal ezelőtti tragikus események szólítanak emlékezésre bennünket a mai napon. Az akkori Endrőd nagyközség piacterén, fórumán, ötven esztendeje, 1935 március 20-án csendőrgolyókkal állt bosszút az úri rend a jobb, emberibb életet akaró néptömegen. Az elégedetlenkedőknek gyilkos fegyverrel válaszoló hatalom öntelt helyi képviselői előtt a néplázadás képzete rémlett föl, dühükben elrettentő példát akartak statuálni a tőkésföldesúri rendszer számára igazságkeresésével örökös gondot okozó, öntudatra ébredt endrődi, és környékbeli szegénység előtt. Az erőszakszerveknek és jogtiprásaik- nak kiszolgáltatott endrődi kisparasztok, kubikosok, napszámosok ellen fordított csendőrpuskák dörrenése, a piactéren maradt áldozatok, a sebesültek, a riadtan menekülő tömeg képe drámaian példázta azt az áthidalhatatlan szakadékot, amely az ellenforradalmi Horthy- rezsim, és a dolgozók között tátongott. A magyarországi osztályküzdelmek, s azon belül a Viharsarok történetében nem volt előzmények nélküli, vagy egyedülálló az endrődi csendőri brutalitás. A régebbi időkből az 1891. évi orosházi, békéscsabai és bat- tonyai agrárszocialista megmozdulások, vagy az 1894. évi hódmezővásárhelyi zendülés fegyveres elnyomását említhetjük tájunkról, közvetlen előzményként pedig az ország túlsó sarkából, az 1932. február 18-i pacsai (Zala megye) csendőrsortüzet, amely két halottat, és négy súlyos sebesültet hagyott maga után. Az endrődi piactéren ötven esztendeje halálos lövést kapott hét mártír, s a legalább negyven különböző sú- lyosságú sérült kiontott vére a dolgozó emberek szabadságáért, az osztálytársadalom felszámolása érdekében hullott. Áldozatuk egyben jelkép is: a viharsarki szocialista mozgalomban, a széles körű és hagyományos népi ellenzékiség kibontakoztatásában, majd fenntartásában legalább száz esztendeje (bizonyíthatóan 1891 óta) kiemelkedő szerepet vállaló endrődi agrárproletárok, szegényparasztok, és szövetségeseik nevében, összetartozása és sorsközössége jegyében született áldozat. Amikor a csendörsortűz során ártatlanul meggyilkoltak előtt kegyelettel fejet hajtunk, a munkásmozgalom sokat üldözött endrődi harcosaira is a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk. Endrőd neve fényesen ragyog a magyarországi szocialista küzdelmek történetében. A település messze földet bejáró kubikosai, a mozgalmi központokkal, a mozgalom radikális baloldali vezetőivel — köztük Várkonyi Istvánnal — kapcsolatot kereső agrárproletárjai már a századfordulón jelentős szervezett erőt képviseltek. Az 1918—1919. évi forradalmakban, jelentős részben a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban szerzett tapasztalatok segítségével, a bolsevik példa követői álltak az endrődi mozgalom élére. A Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe a nagyközség proletárjai tömegesen léptek be, mert a munkáshatalom sorsát személyes ügyüknek tekintették. Az endrödi agrárproletárok, szegényparasztok, kisiparosok legjobbjainak a szocializmus iránti hűsége a legnehezebb időkben, az 1920-as években kovácsolódott ki igazán. Az 1919-ben kapott indíttatás, a szovjet földről hazatért kb. negyven volt hadifogoly, és volt internacionalista révén Endrédre jutott bolsevik eszmei hatás nyomán Hunya István, Polányi Máté, Gubuznai Géza, Nagy József, Dávid Vince, Szabó Péter, Giricz Vendel, és még sokan mások részvételével a legális és az illegális lehetőségeket nagy áldozatvállalással kihasználó élcsapat agitált, szervezett és küzdött. Hiába fenyegette őket a folytonos csendőri kínzás és zaklatás, nem törte meg őket a többszöri bebörtönzés sem. Hunya István nagy forrásértékű, tanúságot tevő könyvei, harcostársainak visszaemlékezései, és a megmaradt korabeli dokumentumok egész sora bizonyítja az illegális KMP-vel 1922 óta fenntartott kapcsolatot. A Vági István vezette MSZMP- nek is ezen a szálon lett az egyik legerősebb bázisa Endrőd, 1925—1927-ben. 1928-tól fogva a KMP szolnoki, majd mezőtúri kerületi szervezetétől kaptak irányítást az endrődi illegális kommunisták, 1930-ban pedig End- rödön is illegális területi bizottság alakult. Kapcsolatai Mezőtúrra, Szarvasra, Gyomára. Dévaványára, Kunszent- mártonra is kiterjedtek. A helyi kommunista sejt a válság idején alakult szociáldemokrata szervezetet is befolyása alá vonta, 1931 tavaszán két munkanélküli tüntetést szervezett. Az 1931-es választásokon katonaság szállta meg Endrődöt, 1933-ban a csendőrség tömeges letartóztatásokkal próbálta megtörni a mozgalom erejét. A Gömbös-kormány fasiszta diktatórikus kísérletének nehéz esztendeiben az endrődi munkásság eredményesen építette ki kapcsolatait a birtokos parasztság ellenzéki csoportjaival, ezért támogatta az 1935-ös választások elő- csatározásai idején a Független Kisgazdapárt jelöltjét. Ismeretes, hogy a csendörsortűz éppen a kisgazdapárti képviselőjelölt választási gyűlése ürügyén dördült el, de az egész endrődi nép megfélemlítésének szánták az urak. Az 1942 tavaszi tömeges letartóztatások mutatták, hogy a megfélemlítés nem sikerült. örökre letűnt az a kor, amelyben a napi létfenntartás súlyos gondjaival küzdő szegénységnek a csendőrszuronyok árnyékában élnie kellett. 1930-ban Endrődnek kevés híján 14 ezer lakosa volt, amelyből több mint négyezer ember kizárólag bérmunkára utalt kubikos, napszámos és cseléd volt (a családtagokkal együtt). A néhány holdas szegényparasztság (a családtagokkal számítva) ugyanakkor közel 3400 embert jelentett. Ez a réteg sem tudott a töredékparcellából megélni, gyakran munkát kellett keresnie. Munkalehetőség azonban alig akadt (a nagy gazdasági válság idején, 1932-ben, csaknem két és fél ezer helyi munkanélkülit írt össze a hatóság), s a munkát éhbérért kellett végezni. A felszabadulás előtti időkben így Endrőd összlakosságának talán az egyötöde élt jó körülmények között: a helyi társadalmi hierarchia felső részén elhelyezkedő gazdagparasztok, számos iparos, és néhány kereskedő, s a hatalomhoz törleszkedők kis csoportja. A felszabadulás óta eltelt négy évtized a legalapvetőbb — s a harmincas években még teljesen reménytelennek látszó — sorskérdéseket oldotta meg: a politikai rendszer forradalmi átalakulásával, a munkáshatalom győzelme után lezajlott gyökeres gazdasági és társadalmi fejlődéssel megtörtént a munkanélküliség felszámolása, a valaha hihetetlennek látszó életkörülmények biztos alapokon nyugszanak, a meglevő kommunális és szociális gondokat a közösség erejével meg lehet szüntetni. Ma a szocialista fejlődésből eredően, olyan magasabb szintű, városias jellegű, és reálisan megfogalmazható célkitűzések, feladatok állnak és állhatnak Gyomaendrőd népe előtt, amelyekre ötven évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett. Szabó Ferenc
