Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1985. MÁRCIUS 19., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, és tájékoztatta Megyeri Károlyt megyénk életéről Hz SZMI titkársága Orosházán Az ÁFÉSZ szerepe az áruellátásban A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának titkársága március 18-án, Orosházán tartotta kihelyezett ülését. Először dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke tájékoztatta a résztvevőket az áruellátásról, a fogyasztói érdekvédelemről. Elmondotta többek között, hogy az ÁFÉSZ hét község 65 ezer lakóját igyekszik ellátni áruval. A 220 kereskedelmi üzlet és felvásárlóegység tavaly egymil- liárd 580 millió forint bevételt ért el. Részletesen elemezte a bolti kiskereskedelem, a vendéglátás, a felvásárlás eredményeit, szólt a helyi önkormányzati szervezetek gazdálkodásáról, a tagsági kapcsolatok erősítéséről. Az ellenőrző, a felügyelő bizottságok az elmúlt évben 324 ellenőrzést tartottak, és a hiányosságoknak megfelelően szabták ki a bírságot. Ezután Sütöné Murvai Mária, a szakszervezeti bizottság titkára beszélt a szakszervezet gazdálkodást segítő tevékenységéről. Az 54 szocialista brigádban 560-an dolgoznak a vállalások teljesítéséért, és 27 üzlet nyerte el a Kiváló Bolt, illetve a Kiváló Egység címet. Kiteljesedett az ügyvezetőségek versenye is. Ebben a vetélkedésben előkelő helyen végzett a csanádapácai, a csor- vási és a Hotel Alföld kollektívája. Dr. Varga Imre, az SZMT titkára a szövetkezeti, a szakszervezeti és a munkahelyi demokrácia sajátos formáiról, fórumairól beszélt. Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke a tagsággal és a helyi tanácsi, gazdálkodó szervezetekkel való együttműködést dicsérte, Hankó György, a KPVDSZ megyei titkára a korszerűbb szak- szervezeti munkáról beszélt, amelyet az orosházi szövetkezetben megvalósítottak. Németh Ferenc, a városi pártbizottság munkatársa a vezetők rátermettségéről szólt, akik nemcsak saját magukkal szemben igényesek, hanem másoktól is megkövetelik a jó munkát. Gedó Andrásáé, az SZMT munkatársa a szakszervezeti társadalmi ellenőrök szerepét ismertette, és szorgalmazta a közös vizsgálatokat. Az elhangzottakat Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára foglalta össze. S. S. Közszemlére tették az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását Az országgyűlési és a helyi tanácsi választókerületek területi beosztását március 18-án a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben közszemlére tették. Erről a lakosságot a szokásos módon értesítették. Az Elnöki Tanács — a közszemlére tételt megelőzően — változatlanul 352-ben állapította meg az ország- gyűlési választókerületek számát. Ezek területét, illetőleg székhelyét azonban — a megváltozott 'körülményeknek megfelelően — több helyen módosította. A tanácsi választókerületek számát — a választó- jogi törvényben meghatározott keretek között — a helyi tanács, a tanácsi választókerületek területét és sorszámát pedig a helyi tanács végrehajtó bizottsága állapította meg. Mintegy 42 és fél ezer helyi tanácstagi választókerületet alakítottak'ki, ugyanakkor kijelölték a szavazóköröket is. . Maróthy László fogadta a szocialista országok mérnökszervezeteinek vezetőit Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben fogadta a szocialista országok mérnök-szervezeteinek vezetőit, akik a FENTO (Szocialista Országok Műszaki-Tudományos Szervezetei Szövetsége) végrehajtó bizottságának tanácskozására érkeztek hazánkba. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Tóth János, a MTESZ főtitkára. KNEB-vizsgálat a közművelődési törvény végrehajtásáról A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közművelődési törvény végrehajtását vizsgálta a közelmúltban. Az utóellen- ői zést Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megyében 104 tanácsi szakigazgatási szervnél, valamint 287 művelődési otthonban és közművelődési könyvtárban végezték. Egyebek 'között megállapították: az 1979-ben végzett alapvizsgálat óta a tanácsok közművelődési irányító tevékenysége fejlődött. A helyi tanácsok mellett tevékenykedő művelődési állandó bizottságok koordináló és véleményező szerepe nőtt, de hatásuk csa'k a városokban és a nagyközségekben érezhető. A megyék szakfelügyeleti tevékenysége változó, legtöbbjük munkája során tartalmi, szervezeti, személyi és tárgyi problémákkal küzd. Például: nincs jogilag rendezve az általános művelődési 'központok szakmai felügyelete. A művelődési intézmények működési feltételeinek alakulását vizsgálva a népi ellenőrök megállapították: a művelődési otthonok és könyvtárak költségvetése 1979-1983 között 76 százalékkal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a vállalatok pénz- beni támogatása három százalékkal csökkent. Az intézmények nehezedő gazdasági helyzetüket a bevételek fokozásával igyekezték ellensúlyozni, amely a vizsgált időszakban 60 százalékkal növekedett. Az állag megóvására, a fenntartási kiadásokra fordított összegek csökkentek, ezért — elsősorban a kistelepüléseken — a közművelődési intézmények műszaki állapota tovább romlott. Különösen 'kedvezőtlen a helyzet Szolnok és Zala megyében, ahol az épületek mintegy 40—45 százaléka használhatatlan. Kisebb eltéréssel a többi vizsgált megyében is hasonló a helyzet. Általános tapasztalat: a helyi tanácsok — a városokat is beleértve — nem tudják biztosítani a rekonstrukcióhoz, felújításhoz szükséges pénzt. A vizsgált megyékben, a nagy lélekszámú új lakótelepeken jelentős köz- művelődési intézmény nem épült. A költségvetési támogatás több mint 80 százalékát a megyeszékhelyeken és a városokban lévő intézmények használták fel; ez aránytalan, hiszen a községekben él a lakosságnak csaknem fele. A könyvtárak személyi és tárgyi feltételei csak az újonnan épült és a felújított intézményekben javultak. A nagyobb települések bibliotékáinak többségében igényes munka folyik, de ez nem jellemző a nagyközségekre és az aprófalvas településekre. A beszerzési keretek szerény növekedése nem tartott lépést a könyvárak emelkedésével. A művelődési intézmények személyi feltételei — létszámban és képzettségben — az alapvizsgálathoz viszonyítva általában javultak. Azonban a fluktuáció változatlanul problémát jelent: a népművelők csaknem egyharmada évenként kicserélődik. Ennek oka az e tevékenységet végzők munka- és életkörülményeiben, a kedvezőtlen munkaidő-beosztásban, az alacsony bérezésben, a szociális és egyéb juttatások hiányában és a népművelői hivatás alacsony társadalmi presztízsében keresendő — mutattak rá a népi ellenőrök. Különösen nehéz a helyzet q kis- és aprófalvas településeken, ahol szakképzett népművelőt, könyvtárost csak elvétve találni. A legtöbb helyen a helybeli iskola pedagógusa vállalja ezt a feladatot. Ahol a körzetesítéssel az iskola megszűnt, ott tiszteletdíjasként sokszor csak az általános iskola nyolc osztályát végzett munkaerőt tudnak alkalmazni. Bár a lelkesedés és a hivatástudat, a környezet, valamint az ott élő emberek ismerete néhányukat példásan kiváló könyvtárossá, népművelővé avatja, mégis az a jellemző, hogy a szakemberhiány a kistelepüléseken a közművelődési munka színvonalát kedvezőtlenül befolyásolja. A közművelődési intézmények műsorkínálata több gondra hívja fel a figyelmet. A bevétel szükségszerű növelésének kényszerítő hatására egyre inkább tért hódít az igénytelen szórakoztatás. A műsorok kiválasztásánál a művelődéspolitikai szempontok — gazdasági okokból — fokozatosan háttérbe szorulnak. Például az Ifjúsági Rendező Iroda tevékenységében erősödött az üzleti szellem, sok esetben nagy haszonnal dolgozik, 10 ezer forint alatti műsorajánlata nincs. Az Országos Rendező Iroda árai még magasabbak. A népi ellenőri vizsgálat ■ a közművelődés társadalma- • sítására is kiterjedt. Az el- j múlt öt év tapasztalatai azt j mutatják, hogy az intézmé- ’ nyék mintegy egyharmadá- j ban a társadalmi vezetősé- ; gek jól működnek, a többi- ; ben tevékenységük forrná- )’ lis. Tipikus, hogy a tagok ; nem kezdeményezők, a döntések előkészítésében nem vesznek részt. Az utóbbi j években kezd kibontakozni ; a kulturális-közművelődési í egyesületek mozgalma, és megjelentek az Üj Tükör j klubok is. Ezek az új szervezeti formák már kialakulásuktól i kezdve kapcsolódnak a ta- I nácsi intézményekhez, s így ; erősítik egymás tevékenysé- ; gét. Egyesületek, klubok és j az egyéb, társadalmi igény- j ként jelentkező közművelő- j dési formák felkarolása, támogatása feltétlenül indo- i költ — mutattak rá a vizsgálatot végzők. A népi ellenőrök összegzett tapasztalata szerint a ■ közművelődésben is érezhetők azok a hatások, amelyek folyamatosan jelen vannak a társadalmi-gazdasági élet- v ben, ezek azonban nem kedveznek a kulturális tevékenységnek. A megnövekedett szabad időt a lakosság elsősorban a munka- ; időn kívüli jövedelemszer- ; zésre fordítja. A közgondol- : kodásban viszont háttérbe ■ szorul a közművelődés. Ezek következtében az elmúlt öt évben ez a tevékenység í megtorpant, csak nagy erő- • feszítések árán tudják az el- * ért eredményeket megőrizni ! a közművelődéssel foglalko- f zók. Megyeri Károly látogatása megyénkben Tegnap, hétfőn megyénkbe látogatott Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Délelőtt a Békés megyei Népújság Szerkesztőségében a megyében dolgozó újságírók munkájával, helyzetével ismerkedett meg, és részt vett a területi MU- OSZ-csoport beszámoló és vezetőségválasztó ülésén. Az ülésen Megyeri Károly tájékoztatást adott a MUOSZ választmányának munkájáról, az újságíró-szövetségben június első napjaiban sorra kerülő választások előkészületeiről. Elmondta, hogy a jövőben a MUOSZ kiemelten foglalkozik a vidéki újságírók helyzetével. A MUOSZ munkaprogramjának fontos része az újságírók társadalmi megbecsülésének növeléséért folytatott következetes küzdelem. Délután Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta Megyeri Károlyt, és tájékoztatta a MUOSZ főtitkárát a megye életéről. Ismertette a megyei pártbizottság véleményét a Békés megyei Népújságról, és a megyében dolgozó újságírók munkájáról. A fogadás után Gyulán a SZOT-üdülőt és a Kohán- képtárat tekintette meg a MUOSZ főtitkára. Az esti órákban a szerkesztőség vezető munkatársaival, a szerkesztőségben működő párt- és tömegszervezetek vezetőivel folytatott kötetlen baráti beszélgetést. Megyeri Károly felszólalt a megyei MUOSZ-csoport veze- töségválasztó ülésén Látogatás Gyulán, a Kohán-képtárban I t M'-'^ Vendégünk a gyulai SZOT-szállóban Fotó: Fazekas László
