Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-18 / 64. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hétvégi műszak a Gyulai Húskombinátban Félidőben a beruházás Számvetés négy év eredményeiről, munkájáról A labdarúgók húzóerőt A megyei döntő résztvevőit Várai Mihályné köszöntötte Fotó: Veress Erzsi „űz ember és környezete” Orosházi győzelem a megyei döntőn jelenthetnek Szombaton délelőtt Békéscsabán, a városi tanács nagytermében tartotta vezetőségválasztó küldöttközgyűlését a Békéscsabai Előre Spartacus SC, megyénk legnagyobb, országosan is kiemelt egyesülete, amelyre 192 sportoló, sportvezető, edző érkezett, a 12 szakosztályt képviselve. Az elnökség sorában foglalt helyet többek között Páder János, az OTSH elnökhelyettese, dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára, Fellegváriné Priskin Terézia, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Sasala János, Békéscsaba tanácselnöke, Krajcsovicz János, a megyei tanács testnevelési és sportosztályának vezetője, Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Ugyancsak a meghívottak sorában találkozhattunk dr. Terpitkó Andrással, az MLSZ területi bizottságának vezetőjével. Dr. Gally Mihály levezető elnök üdvözlő szavai után a klub társadalmi elnöke, Araczki János tartotta meg beszámolóját, amiből a következőket tudhattuk meg: Az egyesület 12 szakosz- ' tályában több mint 1100 az igazolt sportolók száma. Tavaly két sportoló ért el nemzetközi minősítést: Hankóné Jakab Gabriella kézilabdázó és Bökfi János súlyemelő. Nyolc tornász, atléta, illetve súlyemelő harcolt ki I. osztályú szintet, és 31 fiatal ért el ifjúsági aranyjelvényes teljesítményt. Mindenekelőtt arról beszélt Araczki János, hogy a mostani értékelés teljességéhez tartozik, ha visszatekint az 1979-es év elejére. Ekkor fogalmazta meg a megyei pártbizottság a Politikai Bizottság 1979. március 27 ti határozata alapján Békés megye testnevelésével és sportjával szembeni elvárásokat. Ennek alapján a politikai, állami testületek feladatul kapták meg az egymásra épülő, egymást kiegészítő és segítő megyei versenysportcentrumok kialakítását. Ez a békéscsabaiakra nézve azt jelentette, hogy a tevékenységet úgy kell szervezni, rendszerbe foglalni, hogy megfeleljen az OTSH által kidolgozott követelményeknek is. Ezért néhány szakosztály átirányítását — kézilabda, asztalitenisz, tenisz, vívás — labdarúgóbázis megteremtését, valamint az anyagiak koncentrálását hajtották végre, felügyeleti szerveik segítségével. Mindezek után a Békéscsabai Előre Spartacus SC-t az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1982 júniusában az országosan kiemelt sportegyesületek közé sorolta. (Folytatás a 7. oldalon) ■ Több mint egy évtizeddel ezelőtt, a medgyesegyházi művelődési ház akkori népművelőitől indult el az ötlet, hogy szervezett formában is segíteni kell a szocialista brigádok kulturális vállalásait. Az ötlet hamarosan széles körű megyei mozgalommá nőtt: a Megyei Művelődési Központ lett gazdája ennek a ma már több mint tízezer embert megmozgató, évről évre újjáéledő, Az ember és környezete elnevezést viselő közművelődési játéknak. A benevezett brigádok közül az elmúlt évben hetvenen vállalták azt is, hogy a különböző szintű fordulókon versenyszerűen is összemérik az egy esztendő alatt gyarapítóit ismereteiket. A munkahelyi selejtezők, a szakági középdöntők után szombaton délelőtt a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ nagytermében ült le vetélkedni a legjobb nyolc öt-öt tagú brigádcsapat. A megjelenteket Várai Mihályné, a Békés megyei pártbizottság . osztályvezetője, a társadalmi zsűri elnöke köszöntötte. Rövid beszédében — amelyben kitért a tavasz nagy, történelmi jelentőségű ünnepeinek méltatására is — a munkahelyi művelődés fontosságát, a kultúrának a társadalomépítésben betöltött szerepét elemezte. A megelőző fordulókhoz hasonlóan most is a három kötelező (Külpolitika, Művészet és Világunk), valamint a két választható témakörben (Múltunk, A brigád és vezetője) tartották meg a „papírforma szerint” is szoros vetélkedőt. A szóbeli és írásos megoldhatósá- gú kérdések egy jelentős része azonban most is ugyanaz volt, mint a korábbi fordulókban. Ettől eltekintve akár izgalmasnak, és mindenképpen tanulságosnak jelA Szeghalmi Állami Gazdaság az elmúlt héten tartotta meg a vállalati tanács alakuló ülését. Először a szervezeti és működési szabályzatot vitatták meg, majd annak elfogadása után nyílt szavazással megválasztották a vállalati tanács elnökét és helyettesét. Ezután Koleszár István, áz Állami Gazdaságok Országos Központjának osztályvezetője, a MÉM-miniszter megbízásából minősítette a gazdaság tevékenységét. Az előterjesztését követően a vóllalazőzhető a kora délután véget ért megyei döntő. A vetélkedést vállaló brigádok zöme is törzstagja Az ember és környezetének. S hogy ez így van. annak magyarázata a . közművelődés társadalmi tevékenységének növekedésében keresendő. Ezek a brigádok értelemszerűen a napi termelésben is a legjobbak közé tartoznak, közéleti tevékenységük is kimagasló. Néhány kivételtől eltekintve a munkahelyi vezetés is elismeri a brigádoknak ezen nagyszerű törekvését is. Ezért volt feltűnő, hogy a most vetélkedett nyolc csapat munkahelyéről elenyésző volt az érdeklődés; — két esettől eltekintve — még vezetőik sem kísérték el őket. A jelenlét, a szurkolás fontosságát aligha kell hangsúlyozni. Az elismerés, és a most is tapasztalható közömbösség közötti ellentmondásra nehéz elfogadható magyarázatot találni. Az üzemek, intézmények. vállalatok dolgozóinak megbecsülése ebben is megnyilvánulhatna . . . A döntőn 45 pontot lehetett elérni. Két és fél híján teljesítette ezt a megyei döntő győztese, az Orosházi Vetőmagtermelő Vállalat Lenin brigádja. Csak fél ponttal szerzett kevesebbet a megyei gyógyszertári vállalat gyulai Erkel Ferenc brigádja. A harmadik helyen végzett, a Kner Nyomda gyulai üzemében dolgozó Dürer brigádnak 39.5 pontot sikerült gyűjtenie. Negyedik lett — s így az Élet és Tudomány című ismeret- terjesztő folyóirat különdí- ját érdemelte ki — a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat kardoskúti Kossuth brigádja. Az egyes témakörök szaktanácsadóinak részletes értékelése után a díjakat Várai Mihályné nyújtotta át. ti tanács tagjai titkos szavazással, egyhangúlag megerősítették igazgatói tisztségében Arany László agrármérnököt, aki 25. éve vezeti eredményesen a kedvezőtlen adottságú gazdaságot. Végezetül a tisztében megerősített igazgató megköszönte a bizalmat, majd ismertette az 1985. évi tervet, az Állami Gazdaságok Országos Egyesületébe és a vállalati együttműködési alapba való belépési szándékot, amit a vállalati tanács tudomásul vett. Vállalati tanács a Szeghalmi ÓG-ban A Gyulai Húskombinátban most nem sertéseket vágnak, dolgoznak fel, hanem a vágóvonal részleges cseréje folyik. A munkával április 9- re szeretnének végezni, ez azonban feszített tempót kíván. Nem számít a szombat, a vasárnap, a közös érdek és a cél azt kívánja, hogy mihamarabb kerüljenek a helyükre az új gépek és berendezések. Szombaton, március 16-án a főmérnök már várt, hogy körbejárjuk az üzemcsarnokokat. Az 1979-ben beépített gépeket „megette” az idő, így a kábítót, a véreztetőt, a forrázókádat, a kopasztó- szőrtelenítő berendezéseket újak váltják fel. Automata kábítógépet szerelnek fel, a korábbi festett konvejorokat tűzi horganyzott pályára cserélik és az osztrák forrázva- tisztító berendezés automatikusan továbbítja majd az állatokat a feldolgozóvonalakra. — Az eddig beszerzett gépek és részegységek nyolcmillió schillingbe kerültek — magyarázza Szabó László főmérnök. — Milyen ismérvek alapján döntötték el, hogy ezek a gépek felelnek meg legjobban az önök igényeinek? — Mit várnak ettől a géptől? — Jobban tisztít, .mint a régi, meg többet is tud, de a főmérnök erről többet mondhatna ... — A beruházás tervezésekor árajánlatot kértünk a holland, a nyugatnémet és az osztrák gyártól. Ez utóbbi volt a legolcsóbb, a legköny- nyebb, s mellette szól az is, hogy háromszázötven kilogrammig képes a sertéseket feldolgozásra előkészíteni, valamint a bemutatóüzemben ez a berendezés adta a legjobb minőséget — válaszolt a főmérnök. A magasban közben Nagy Attila és Katona Sándor szerelik a függőpályát. Rajtuk kívül még több mint hetven ember van ma bent, a terv Óránként 300 sertés forrázására-szőrtelenítésére képes a berendezés, ennek szerelésén dolgoznak a tmk-sok Fotó: Veress Erzsi . .. No meg a gyártó cég képviselői. Milyen színvonalon állnak a gépek az 1979- ben beszereltekhez képest? — kérdezem Philipp Tibor tolmács segítségével Alfred Cervinkától, az osztrák Stohrer gépgyártó vállalat szerelőjétől. — A legújabb technikát képviselik. Az üzemben dolgozó korábbi berendezésekhez képest hatékonyabban tisztít, termelékenyebb és higiénikusabb. ' — Hol értékesítik még Magyarországon kívül ezeket a masinákat? — Nyugat-Európában és a harmadik világban. Magyar- országon itt Gyulán szereljük az első berendezéseket. — Önök 1979-ben is dolgoztak itt. Milyen ismét Gyulán? — Örömmel jöttünk, mert ez számunkra azt jelenti, hogy elégedettek voltak az akkor beépített gépeinkkel, munkánkkal — mondta Alfréd Cervinka, majd elindult, hogy irányítsa a szerelést, megmutassa a munkafázisokat a húskombinát dolgozóinak. — Számadó — Gmk-ban szerelik a függő szállítópályát szerint szombaton ennyi ember kell ahhoz, hogy ne késsenek a munkákkal, egy percet sem. — Megbeszéltük az emberekkel azt is, hogy kényszer- szabadságra kell menni a termelésből és hétvégeken itt kell ténykedni a műszakiaknak. A három műszak termelés idején is természetes ebben az üzemben, de most rengeteg a túlóra, a gmk- munka. Volt nap, amikor éjszakába nyúlt a szerelés. A második emeleten már az I-gerendákon állnak az új masinák. A kőművesekből, villanyszerelőkből, lakatosokból álló csapat ezt szeretné a helyére rakni a közeli napokban. — A héttonnás forrázva- tisztítót a daru emelte rá a gerendákra, most annyi vele a gondunk, hogy 50—60 centiméterre jobbra kell eltolni, aztán csúsztatjuk gerendákon a helyére és szereljük rá a víz-, a gőzcsatlakozásokat — mutatja Zöld István lakatos.
