Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
1985. március 2., szombat A Minisztertanács napirendjén A zöldséges gyümölcsellátás javításáért Bölcsődei élet Békéscsabán Vendégek érkeztek a Pásztor utcai bölcsődébe Fotó: Gál Edit Az élelmiszer-vásárlásra fordított pénz 8-9 százalékát költi a lakosság a zöldséggyümölcsfélék beszerzésére. Valamennyien tudjuk, hogy e termékek ára és kínálata igencsak befolyásolja a lakosság hangulatát és közérzetét. Az évenként átlagosan megtermelt 5 millió tonna körüli burgonya, zöldséggyümölcs mennyiségéből mintegy 3,3 millió tonna értékesül áruként. A zöldségfélék és a burgonya szántóföldi vetésterülete évek óta folyamatosan, a gyümölcsösök területe második éve hirtelen csökkent. Szerepet kapott ebben a tudatosan elhatározott, központi intézkedéssel is elősegített termelésszabályozás, a nemzetközi piaci igényekhez való jobb igazodás, 'közrejátszott ugyanakkor a nagyüzemi termelés visszaszorulása, az érdekeltség romlása is. A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stagnált, illetve visszaesett. Ennek okaként az átlaghozamok lassú növekedése, a termés időjárástól függő erős ingadozása, egy-egy cikkből a túlkínálat termelői kedvet rontó hatása említhető. A kisgazdasági termelés bővült ugyan, ám nem any- nyira, hogy képes lett volna ellensúlyozni a nagyüzemek elmaradását. Az sem változtatott ezen, hogy bővült a kisgazdaságok által is igénybe vehető vetőmag- és szaporítóanyag-kínálat, kis tételben is hozzáférhetővé váltak a műtrágyák, egyéb növényvédő szerek, s beszerezhetők a kisgépek és berendezésék is. Mindezek eredménye, hogy jelenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyümölcs csaknem Igen szemléletes grafikon látható Ungur Mihálynak, a mezőhegyesi kendergyár vezetőjének szobájában. Éppen az íróasztalával szemben függesztette a falra, talán azért, mert a gyár legsúlyosabb gondját tükrözi. — Nem mintha az ábra nélkül akár egy pillanatra is kimenne a fejemből, hogy hovatovább nem leszünk annyian, amennyien a gyárat működtetni tudjuk — mutat a színes oszlopocskák- ra beszélgetőpartnerem. A KÖNNYŰIPAR NEHÉZIPARA Jó tíz évvel ezelőtt még több mint kétszázan vállalták itt a kenderfeldolgozás nem könnyen gépesíthető, nagy fizikai igénybevétellel járó munkáit. Számuk az évtized alatt éppen a felére apadt. Utóbb a legnehezebb munkára, a kenderáztatásra már kiemelt keresetekkel sem tudtak embert „fogni”. Bebizonyosodott, hogy ez a tevékenység valóban a köny- nyűipar nehézipara. Tavaly már azon a ponton állt a mezőhegyesi gyár — áztatott kender hiányában —, hogy becsukja a kapuit. Ebben a lélektani pillanatban a szegedi központ — tudniillik a mezőhegyesi telep a kenderfonó nagylaki gyárával alkot közös gyáregységet — azokhoz fordult, akikre eleddig is támaszkodott: a régi kendereseket kérte a válság megoldására. így alakult meg, hosszabb előkészület után húsz vállalkozóval Mezőhegyesen a kendergyári vállalati gazdasági munkaközösség a ken- deráztatás hivatalos munkaidőn túli folytatására. Akkor már a cérnázó sem ment három műszakban, mint korábban, és félő volt, felét a kisgazdaságok állítják elő. A kialakult munkamegosztás szerint a nagybani felhasználók, felvásárlók — főként a tartósító ipar és az exportőrök — döntően a nagyüzemékből szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss fogyasztásra jutó áruk 70 százaléka viszont a kisgazdaságokból származik. A nyugodt, kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítása, Válamint a tartósítóipar és az export igényeinek kielégítése hosszú távra érvényes intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kül- és belpiaci igényeknek megfelelően alakuljon a termékkínálat. Kiemelt figyelmet érdemelnek a meghatározó termékek: a paradicsom, az étkezési és a fűszerpaprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli 'káposzta, a vöröshagyma, a gyökérzöldség, a burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bogyós gyümölcsök. Nyilvánvaló, hogy a komplexen gépesíthető termékek növekvő részét a nagy üzemekben célszerű előállítani. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy számos termék megfelelő 'kínálata csak a kisgazdasági termelés szinten tartásával, illetve bővítésével érhető el. A termelési rendszereknek, a termeltető kereskedelmi szervezeteknek, az ÁFÉSZ-eknek, és a ZÖL- DÉRT-eknek egyaránt javítaniuk kell termelésszervező tevékenységüket. Bőven van feladatuk a termelés eddiginél jobb műszaki-anyagi megalapozásában, az érdekeltség javításában, s — alkalmasint — a kockázat hogy a rostüzemben is akadozni fog a termelés. NAGYLAKRA IS ELMENTEK — A komádi gyárban már jóval előttünk megalakították a vgmk-t. Magam mellé vettem néhány embert, aki nálunk számításba jöhetett, és ellátogattunk Komódiba: győződjenek meg személyesen a mieink arról, hogy mire vállalkoznak, így gondolkodtam — mondja Ungur Mihály, elébem téve egy kimutatást, amely arról tanúskodik, hogy a munkaközösség nélkül ma itt már gyár sem lenne. A húsz ember, akik közül csak tíz az áztatós, tízen pedig egyéb területekről verbuválódtak — gépjárművezetők, traktorosok, villany- szerelők —, a vizes kender egyharmadát sátorozták föl, a kévekötés munkáinak kétharmadát oldották meg szombatokon, vasárnapokon, a napi munkaidő letelte után. Volt, aki ezzel töltötte kéthetes szabadságát is. Ennek köszönheti a mezőhegyesi gyár, hogy három és fél ezer helyett négy és fél ezer tonna áztatott kendert dolgozhat föl az idényben. A vgmk kapacitásaiból még arra is futotta, hogy az elmúlt év novemberében elmenjenek a nagylaki társgyárat is kisegíteni. A tapasztalatok alapján még tavaly augusztusban a rostüzemben is alakítottak egy tíztagú vgmk-t a mezőhegyesi kenderesek. Ez a csapat a kártolást vállalta, s azt, amire eddig nem jutott idő: a kender osztályozását. Természetesen ugyancsak munkaidő után. Hogy ez mit hozott a konyhára? Míg 1983-ban mindössze 5,8 százaléknyi lett az első osztályú tilolt kender aránya, tavaly — bár a kender micsökkentése terén is. Érezhetően javítaná a kínálatot, ha — élve a korábbi kezdeményezés lehetőségével — a feldolgozóipar árualapjának részleges átirányításával részt vállalna a friss piaci igények kielégítésében, a piac szabályozásában, és a felesleges készletek felvásárlásában. Általános tapasztalat, hogy a többcsatornás forgalmazási rendszer szélesítése az ellátásbeli eredmények mellett új ellentmondásokat hozott felszínre. Gyengült a piac szervezettsége, a termékek értékesítési biztonsága, és megingott a szerződések tekintélye. Kétségtelen eredmény az áru útjának rövidülése a szocialista kereskedelemben — a ZÖLDÉRT-ek egymás közti forgalma egy- harmadára csökkent —, ám az áru útját hosszabbító, indokolatlan árnövekedést okozó lánckereskedelem is kialakult esetenként. Több fórumon is elhangzott már, hogy — elsősorban áruhiány esetén — a 'kereskedelemben nem reális piaci viszonyok érvényesülnek, s a termelő és fogyasztói árak között néha indokolatlan különbségek keletkeznek. A közérdek védelme érdekében mindenék felett az értékesítési fegyelem erősítése, a kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdekeltség javítása, a jogi következmények szigorítása a cél. Lényeges. hogy a szocialista kereskedelmi szervezetek árualapjaik zömét a lakosság fogyasztása szempontjából alapvető zöldség-gyümölcs termékékből szerződéssel alapozzák meg. nősége közel azonos volt a megelőző évivel — ez a szám a válogatás eredményeként 16,7-re növekedett. NEM HOSSZÚ TÁVÚ MEGOLDÁS — De meddig lehet ezt a munkát a kötelezőn túl is bírni, mikor a kötelező rész is éppen elég egy embernek? — kérdem Ungur Mihályt. — Erről eddig nem esett szó, az emberek sem beszéltek róla, csak azt firtatták, lesz-e elegendő munka? Egyébként azt nem úgy kell elképzelni, hogy valameny- nyien éjjel-nappal dolgoznak. Váltásban járnak ki. Van köztük egy nyugdíjasunk is, aki csak négy órákat. teljesít. Olyan is előfordult, hogy az egyik vgmk- tag egy hónapra kijelentkezett, mert építkezett. A legnagyobb gondunk mindenesetre így egy időre megoldottnak látszik. Mi a vgmk-król folyó országos vitában, mindenképpen létük jogossága mellett voksolunk. A gyárvezetőnek igaza van. A vgmk-k szükségességét mindig ott, az adott helyen kell vizsgálni, nem lehet róluk általános és kategorikus ítéletet mondani. A mezőhegyesi kendergyár — mondjuk ki mégegyszer — nem működne, ha nem lennének vgmk-i. A kender pedig mostanában kezdi visszanyerni régi becsületét. Mezőhegyes körzetében a Dombegyházán, a Medgyesegyházán, a Pitvaroson, Eperjesen és Hódmezővásárhelyen megtermelt kender sorsa válna kétségessé, ha ez a gyár leállna munkaerő hiányában. Más kérdés, hogy a munkaerő hiányából vagy a gépesítettség alacsony fokából származó gondokra milyen hosszú távra megoldás a vgmk. Kőváry E. Péter Nagyon szeretek a gyerekek között forgolódni, óvodákba, bölcsődékbe járni. Lehet bármily ódon az épület, kevés a szépítésre fordítható pénz, az óvónők, gondozónők alkotó fantáziája, ügyes keze, a gyermeki világ légköre üdítővé, kedvessé, színessé, otthonossá varázsolja a foglalkoztatótermeket. így van ez megyénk székhelyén, Békéscsabán is. ..Rengeteget fejlődtek a gyerekeink, amióta bölcsibe járnak” — mondta egy kedves ismerősöm. „Udvariasabb, önállóbb lett a kisfiam” — mondta a másik. Most a jó hideg télben mintha még a jellegzetes bölcsődei betegségek, a hu- rutos légúti fertőzések is kevésbé sújtanák a gyerekeket. Szeptembertől: belvárosi bölcsőde — Nyolc tanácsi, négy üzemi bölcsőde van Békéscsabán — mondja dr. Juhász István városi főorvos. — 1983-tól már minden jelentkezőt fel tudtunk venni, 1984-ben pedig minden gyereket oda, ahová a szülei kérték. Természetesen vannak területileg zsúfolt és kevésbé kihasznált bölcsődéink. A Lencsésin a két 60 férőhelyes bölcsődében rengeteg a gyerek, míg Jaminá- ban vagy a Mokri-lakótelepen viszonylag kevés. A demográfiai hullám túlhaladta a bölcsődéket, már elérte az iskolákat. Az idén ősszel, reméljük, átadhatjuk a 120 személyes belvárosi bölcsődét a Wlas- sich-sétányon. Megszüntetjük a Kazinczy utcai korszerűtlen 50 férőhelyes intézményt. A gyermekgondozási díj bevezetésének hatását körülbelül egy év múlva érezhetik meg a bölcsődéink. Bizonyosan változik majd a gyerekek korösszetétele. Annak csak örülünk, ha a közösségbe egyéves koruk után kerülnek, hiszen egészen kicsiny korban csak az édesanya mellett legjobb a kisgyermeknek. A bölcsődékben, azért, hogy folyamatosan fogadni tudják a gyerekeket, lépcsőzetes munkakezdéssel dolgoznak, reggel fél 6-tól este 6-ig. A kemény hideg bizony próbára tette a központi gázfűtéssel és az olajfűtéssel üzemeltetett intézményeket. A gázvezetékek meghibásodásával voltak gondjaink, de a DÉGÁZ szerelői azonnal jöttek és nem kellett fázniuk a gyerekeknek. 1980-tól egy gazdasági szervezet irányítása alá integráltuk a bölcsődéket: Békéscsaba városi Tanács Egyesített Bölcsődéi címen. A cél azonos szakmai, anyagi feltételek és színvonal biztosítása minden intézményben. Csak gyermekszeretök jöjjenek A Kulich-lakótelepi bölcsőde 20 éves. Aki az első években ide járt, már maga is szülő lehet. Alapos felújításra lesz szükség a nyáron, cserélni kell a fürdőszobacsempéket, lesz javítanivaló a fűtési rendszeren is. Három gondozónővel beszélgettünk életükről, munkájukról, pályaválasztásukról: — Tizenhat éve dolgozom itt — kezdi Szabó Mihályné vezetőhelyettes. — Azóta sokat változott a bölcsődei gondozás rendszere, módszertana. Tavaly szakmai ellenőrzésen jártak nálunk a Bölcsődék Országos Módszertani Központjától, elégedettek voltak a munkánkkal. Jól bevált a folyamatos napirend, a „saját gyerek rendszer”, a nyitott bölcsőde gondolata. „Saját gyerekünket” végigkísérjük kiscsoporttól egészen az óvodás korig. Fábián Béláné, Katika és Uhrinné Pluhár Éva a fiatalabb nemzedéket képviselik. Mindketten Gyulán, az egészségügyi szakiskolában tanultak, s végezték vagy végzik a csecsemő- és gyermekgondozói szakosítót. — Nyitottak lettünk — mondja Katika —, a szülők bejöhetnek a csoportszobába, megnézhetik, hol él a gyermekük napközben, hogyan foglalkoznak velük. Minden szülőnek megnyugtató a bizonyosság, ha látja, hol van a gyermeke. — Nagyon jó érzés tudni, mivé fejlődik, alakul picitől az óvodás korig a gyerek — lelkesedik Éva. — Mire óvodába mennek, tisztán esznek, szépen beszélnek, okosak, még az önálló öltözködéssel is próbálkoznak. Gyakran csodálkoznak a szülők: „Itt ilyen ügyes a kicsikém, otthon egészen más!” Egészen fiatal koromtól gyerekekkel szerettem volna foglalkozni, dolgoztam kórházban is, de végül ide vezetett az utam. Katika 15 éve dolgozik itt, s most az anyagiakról is elégedetten nyilatkozik. Az ez évi bérfejlesztés mind- annyiuk fizetésén megérződött, persze így sem lett sok. A szülőkről beszélgetve, mondják, hogy az utóbbi években mindenki szalad a buszhoz, a munkahelyére, kevesebb idő jut a gyerekeikkel való foglalkozásra is. A bölcsődében családi kör klubot alakítottak. Már két alkalommal gyermekneveléssel kapcsolatos filmet vetítettek, és például a testvér- kapcsolatok alakulásáról beszélgettek a szülőkkel. — Aki nem szereti a gyerekeket, az erre a pályára ne jöjjön, mert csak kudarcot vall — bizonyítja Éva. — A kicsik között még a napi gondjainkat is elfelejtjük, pedig bőven van mindnyájunknak. Én például most laksáért harcolok. Fiatal házasok vagyunk, nyárra várjuk a babánkat, és most a szüléinknél lakunk. Fantasztikus, hogy még a sokféle vállalati kölcsön, szülői segítség sem elég egy lakás árának a beugrójához! Tartani a szakmai színvonalat Belanka Margit az egyesített bölcsődék intézményvezetője. Nyomon követte a városban a születések számát. 1982-ben 746, '83-ban 738, 1984-ben 686 gyermek jött a világra Békéscsabán. Ebben az évben 2170 böl- csődéskorú kicsit tartanak számon, de csak 20—22 százalékuk kerül a közösségbe. Persze, azért a bölcsődék nem néptelenednek el. — A gondozónőnek mindent el kell végeznie a kisgyermekek körül — tájékoztat Belanka Margit. — Az ebédidőt beleszámítva, 8 óra 50 perc a munkaidejük, s ez köztudottan nem túlfizetett pálya. Mégsincs jelentős hiányunk szakemberekből, a 96 gondozónői állásból mindössze kettő nincs betöltve. A munkakörülmények viszont jók, a beosztás nem 3 műszakos, és szabad a szombat, vasárnap. A fiatalok köréből van elvándorlás, de helyettük csak egészségügyi képzettségűeket veszünk fel. így tudjuk a megfelelő szakmai színvonalat biztosítani. Gondot jelent a karbantartás és felújítás kérdése az intézményekben. Nincs önálló műszaki gárdánk az apró hibák javítására. Hallottuk, hogy tavaly panaszkodtak a szülők a Mokri-lakótelepi bölcsőde elhúzódó fűtésszerelése, az óvodai és bölcsődei szünetek eltérése miatt. Megértjük a gondjaikat, megpróbálunk segíteni, amennyire lehetséges. Tavaly már kisiparosokkal is dolgoztattunk. A vállalatok nyáron elsősorban az iskolai, óvodai felújításokon dolgoznak, a bölcsőde már nem fér az idejükbe. Nem sok a karbantartásra fordítható pénzünk. A tanács előteremti a fedezetet, ha például sürgős hibát, tetőbeázást kell javíttatnunk. Mi hangoljuk össze a bölcsődék tárgyi feltételeinek biztosítását, egyeztetve a lehetőségeket a bölcsődevezetőkkel. Törekszünk a szakmai munka színvonalának megtartására, a rendszeres továbbképzési lehetőségek megteremtésére. Ügy látom, hogy a bölcsődéinkben dolgozók a gondozási munka területén is megfelelnek a megyeszékhely elvárásainak. Bede Zsóka Grenitzer Róbert Sátorozó vgmk Nélkülük ma már gyár sem lenne
