Békés Megyei Népújság, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-12 / 59. szám

NÉPÚJSÁG 1985. március 12., kedd trlrnet a sorozatból sorsuk formálását csak a „nagy emberek” kezébe. — Történelmi drámáink miként alakíthatják magyar­ság-tudatunkat, történelem szemléletünket? — Érdekes módon már a honfoglalás óta a drámák határozták meg a magya­rok hazaszeretetét, nemzeti tudatát. Bár a lantosok által előadott hősi ének műfaja szerint nem dráma, de a mód, ahogyan a várak né­pének előadták, a refrén, amelyet a közönség velük énékelt, akár az antik görög színházak kórusait is eszünk­be juttathatja. - Galeotto Marzio is arról tudósít, hogy Mátyás király udvarában a „vitézek tetteit hazai nyel­ven, lantkísérettel énekelik a lakománál... s a magyar nyelven szerzett dalt paraszt, polgár és főúr egyformán megérti.” A török időkben Tinódi Lantos Sebestyén és a hozzá hasonló kobzosojk je­lentették a szellemi összeköt­tetést a magyarság szigetei között. Katona József Bánk bánja felmérhetetlen hatású a reformkortól napjainkig. Vörösmartytól Az ember tra­gédiáján át Németh László és Illyés Gyula munkásságá­ig a történelmi dráma meg­határozó a nemzet gondolko­dásában. — Megtisztelő küldetés ilyen elődök útjain haladni. — Nem tartom magam drámaírónak, bár a Gyulai Várszínháztól Kőszegig sok helyütt játszották történelmi tárgyú műveimet. Tanító va­gyok, aki elmeséli honfitár­sainak, amit tud. A honfitársak pedig olvas­sák a „tanár úr” műveit, színházban, televízióban né­zik a drámáit, miként ezt a sorozatot is. Andódy Tibor Megismételt találkozás Hatrészes sorozatot sugá­roz a televízió Széchenyi Istvánról. Két héttel ezelőtti találkozásunk alkalmával azt javasolta a darab írója, Ne­meskürty István, hogy ké­sőbbi időben folytassuk a beszélgetést, s akkor szíve­sen válaszol a nézők kér­déseire is. ígéretéhez híven ismét felkerestem a szerzőt, aki örömmel fogadta a Nép­újság olvasóinak reagálását. — Többen érdeklődtek, nem nyomasztó a felelősség, amiért a saját elképzelése szerint formálódik a Széche- nyi-kép a köztudatban? — Legfőbb feladatomnak tartottam, hogy hitelesen szóljak, az igazi Széchenyit mutassam meg — mondja Nemeskürty István. — Ezen a téren nincs lelkiismeret furdalásom, hiszen Horváth Ádám rendező és Tordy Gé­za azt az embert kelti élet­re, akit hitem szerint meg kell ismernünk. — Nem érzi ismeretterjesz­tő jellegűnek a munkáját? — Dehogynem! Semmiképp se akartam konkurrálni pél­dául Németh László Széche­nyi drámájával. Ám a nemes ismeretterjesztést is fontos­nak, hasznosnak tartom. Nem engedtem szárnyalni a fan­táziám: a televíziós sorozat­ban elhangzó mondatok ki­lencven százaléka valóban Széchenyi szavai voltak. Ha majd — akár az „ismeretter­jesztő” műsorok segítségé­vel — jobban megismerjük Széchenyit, lehet játékfilmet is' készíteni róla. — Egyik olvasónk hiányol­ta, hogy a táncoló huszártiszt helyett miért nem érzékeltet­ték jobban a napóleoni csata hősét? — Azt szerettem volna el­mondani, hogy hősünk nem született a „legnagyobb ma­gyarnak”, hanem azzá lett. Egy vitézkedő huszár legfel­jebb egy csatát nyerhet, ám a nemzet elnyomorodását fel­ismerő férfi, tetteivel a ha­zát viheti előre. — Különösen a kezdeti folytatásokban túl sok volta szoknya-kaland... — Mert a valóságban is így történt. Széchenyi egész életében különös jelentőség jutott az asszonyoknak. Mélyérzésű férfi volt, aki mindig felelősséget érzett szerelmei iránt. Nála a höl­gyeknek szóló „lovagias tett” is volt, ahogyan a hazáját szolgálta. Meggyőződésem, hogy nemcsak Magyarország politikai helyzete, de a sze­relméért érzett mardosó fe­lelősségtudat is siettette Széchenyi betegségét. Széchenyi szerepében Tordy Géza — Véleménye szerint mi­lyen szerepe van az egyén­nek a történelem formálásá­ban? — Mint ahogy minden em­bernek más az ujjlenyoma­ta, úgy más-más dolga is van a világban. Különleges helyzetekben, kiváló szemé­lyiségek látványosabban len­dítik a történelem kerekét, ám csak a közösség aktív közreműködésével. Boldog az a nemzet, amelynek fiai-lá- nyai tudatában vannak sze­mélyes értéküknek, felelőssé­güknek, és nem engedik át KÉPERNYŐ Panoráma Nemzedékünk megélt már jó néhány sorsdöntő időt, még­se lehet „rutint” szerezni a feszültségek elviselésére. Hiába volt példa máskor is, hogy puskaporos légkörben elmaradt a tragikus szikra, hol a biztosíték, hogy sose lobban lángra a világ. Szinte szégyelni való, amikor az ember fellélegzik, ha „csak” helyi háborúk perzselik a földet. Azok viszont szünet nélkül, s ott is pusztul az érték, halnak meg ezerszám nők, gyerekek és ártatlan felnőttek. Félresikeredett teremtmény az ember, hiszen szüntelenül önmaga megszüntetésén fáradozik — mondhatná a pesszimista. Kicsit józanabb, derűlátóbb szemlélettel azt is észre kell venni, hogy minden ártó szán­dék ellenére, ha a fegyverek árnyékában is, de élünk, dolgo­zunk, remélünk. Feszültségeket és egyfajta reális távlatot is bemutatott legutóbbi adásában a Panoráma, a televízió kül­politikai szerkesztőségének világpolitikai — és világszínvo­nalú! — magazinja. Különös időszerűsége volt a műsornak, hiszen a kezdődő genfi szovjet—amerikai leszerelési tárgya­lásokon minden korábbinál nagyobb a tét. Mint ahogy az idő múlásával egyre halmozódnak a fegyverek, mind több „le- szerelnivaló” akad. Immár az űr felé is sandítanak a halál bajnokai, nem elég, ha negyedóránként készül a földön any- nyi nukleáris pusztító eszköz, mint amennyivel Hirosimát megsemmisítették. S az óra csak ketyeg, halmozódik a ve­szély, mi pedig élünk e bolygón, és reméljük, hogy nem kell sose szégyelnünk, hogy embernek születtünk a huszadik szá­zadban. Ablak Nagyváradi újságíró korában készült Adyról egy fénykép, amelyen a szerkesztőségi kollégákkal látható közösen. Nyil­vánvalóan beállított pózba merevítették magukat a fotográfus masinája előtt, mégis tükrözi a kép a redakció hangulatát. Hasonló érzéseket kelt bennem a televízió Ablak műsora, ahol jól kiegészítik egymást a profivá érett fiatal riporterek és a megújulni kész tapasztaltabb újságírók. Igazuk tudatá­ban harcosan kiállnak egy-egy ügyért, és mindig akad alka­lom tettrekészségük bizonyítására. Néhány héttel ezelőtt be­mutattak például egy fiatalembert, aki 72 kézbesítetlen táviratot talált kukába dobva. Jókora felháborodást keltett az eset országszerte, és most íme jelentkezett a posta egyik illetékese is, szólásra. Gondoltam, lesz izgalom bőségesen, hiszen közfelháborodást keltett az ügy. (Betegséget, halált, jókívánságokat, sürgős közölnivalókat szoktak táviratozni, semmiképp nem szemetesládába szánják a küldeményt.) Csodálkoztam tehát, miért érték be a máskor oly harcedzett riporterek a szerecsenmosdatással. Mert valószínű, senkit sem elégített ki a válasz, mely szerint a vétkes időközben kilé­pett a posta szolgálatából, és fegyelmit is csak akkor indít­hatnak ellene, ha majd lesz új munkahelye... Egyik művé­ben Engels az Osztrák—Magyar Monarchia legpontosabb in­tézményének nevezte a postát. Már régen nem az. Hiszen a jól dolgozók munkájának hírét is elrontják a felelőtlen ele­mek. Ügy tűnik, ezek rendszabályozására nincs elég bátor­ság. Pedig egyszer el kellene kezdeni! Koktél Talán a fogalmakat kellene először tisztázni, hiszen tu­domásom szerint a koktél könnyű finomságok élvezhető ke­veréke, ám a legutóbbi Szombat esti filmkoktél megbugy- gyant, zavaros, poshadt lötty volt. Az elején vetített ameri­kai burleszkparádé is csak azt példázta, hogy a némafilm hőskorában se csupa Chaplin, meg Stan és Pan járt a stú­diók környékén, hanem készítettek akkor is selejtet — s ha már a magyar filmvásárlók ilyenre bukkantak, miért ne vennék meg iziben? Mint ahogy ellenállhatatlan vágyat érez­nek levetíteni a Hogyan szabaduljunk meg a feleségünktől című formedvényt is. Már-már üde kikapcsolódás lett a be­fejező krimi, hiszen az „csak” brutális, bárgyú, gyermeteg volt. De ha — a műsorszerkesztők véleménye szerint! — ez kell a népnek, ihatjuk, amit mixelnek számunkra. A. T. Elköltözött az Országos Széchényi Könyvtár Az Országos Széchényi Könyv­tár a Múzeum körúti, a Pollack Mihály téri és a Múzeum utca 3. szám alatti épületben befejezte működését. Azok, akik az intéz­ményt hivatalos ügyben kíván­ják felkeresni, a Budavári pa­lota F-épületében találják meg a könyvtárat. A nyilvános ol­vasó- és tájékoztató szolgálat április 9-től áll az olvasók ren­delkezésére. Széchenyiről beszélgetve Nemeskürty Istvánnal Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Tavaszi madrigál. .10.05: Diákfélóra 10.35: Éneklő Ifjúság. 10.50: Csajkovszkij: VI. szimfó­nia. 11.39: Jókai Mór élete és kora. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.45: Verbunkosok. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a szlovák iro­dalomból. 15.17: Hangszeres népzene. 15.41: Díjnyertes zeneművek. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola. 17.30: Fúvós népzene. 17.45: A Szabó-család. 19.15: Kilátó. 20.00 : Zenekari operettrészletek. 20.40: Könnyűzene. 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kőrusmuzsika. 22.50: Kutatás a kutatás kö­rül. 23.00: Barokk muzsika. 0.10: Csembalómuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Könnyűzene. 8.50: Vértes Éva svédországi sorozata. 9.05: Napközben. 10.00: Sportvilág. 12.10: Fúvószene. 12.30: Népzene. 13.05: Könnyűzene. 14.00: Bende Zsolt énekel. 14.15: Régi magyar táncmuzsika. 14.40: Zeneiskolásoknak. 15.05: Filmzene. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Kamaszpanasz. 18.30: Könnyűzene. 19.05: Csak fiataloknak. 20.00: Hangszeres népi feldolgo­zások. 20.17: Az aranyszamár. 21.05: Népszerű dallamok. Kb. 22.05: Bili Frisel gitározik. 22.30: Népzene. 23.20: Kovács Andor szerze­ményeiből. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Operaáriák. 9.50: Németh Éva (zongora) és a Bartók-vonósnégyes felvételeiből. 10.50: Könnyűzene. 11.30: Mozart-művek. 12.30: Operák. 13.05: Intermikrofon. 13.20: -Három a kislány. 14.00: Kósa György műveiből. 14.45: Üj melódialemezeinkből. 15.30: Labirintus. 15.45: Holdvilágnál. 16.00: A * Suisse Romande Ka­marazenekar hangverse­nye. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Pillangókisasszony. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.05: Német nyelvű műsor. 19.35: A Bécsi Filharmonikus- zenekar hangversenye. 21.12: A genetika ígéretei. 21.27: Népdalok. 21.56: Vivaldi koncertóiból. 22.30: Operaest. SZOLNOKI STŰDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A beat klasszikusai. 17.15: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: Diákkórusok énekelnek. 17.30: A transzformátor cente­náriuma. 17.45: Régi lemezalbumok. * 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Üj magyar popegyüttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: l6kolatelevízió. 16.05: Hírek. 16.10: Orosz nyelv kicsiknek. 16.20: Tévé BASlC-tanfolyam. 16.50: összefüggések. 17.40: Képújság. 17.45: Sportmúzeum. 18.05: Reklám. 18.10: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. 18.50: Reklám. 19.05: Mini-Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Széchenyi napjai. VI/6. 20.50: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.20: Himnusz. II. MŰSOR 16.00: Képújság. 16.05: Kisfilmek. 16.40: Háborús gyerekek. 18.00: Mi és a kompjúter. 18.30: A Budapesti Regionális Szerkesztőség műsora. 19.00: Berlioz: Requiem. 20.20: Bolgár rövidfilm. 20.40: Tv-híradó. 20.50 : Szerelvény a hátországba. 22.15: Képújság. BUKAREST 20.00: TV-híradó. 20.20: Román körkép. 20.45: Per a családban. TV-film. 21.45: A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja kiáltvá­nyából. 21.50: TV-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Művelődési műsorszemle. 9.00: Tv-naptár. 9.10: Én is segítek otthon. 9.30: Művelődési adás. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: Angolszász Amerika. 10.30: Hírek. 10.35: Művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.30: Videooldalak. 16.40: Angolszász Amerika. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: A tudomány ideje. 18.45: Kérték — nézzék. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A világ és mi. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Környezetvédelem. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Folkparádé. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: A szabadság útjain. 21.50: Művelődési adás. SZÍNHÁZ 1985. március 12-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Micimackó-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MARIA MAGDOLNA/HIMNUSZ Bérletszünet (a szegedi Nemzeti Színház ven­dégjátéka) 19 órakor Szentesen: FURCSA PAR 1985. március 13-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: Ágacska Lúdas Matyi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Justh Gyula-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Gumi Tar­zan, 6 és 8-kor: Barbara ki­rálynő sírfelirata. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 4 és 6-kor: A magányos farkas, 8-kor: Tű a szénakazalban. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Akit Bulldó­zernek hívtak, fél 8-kor: Alta­tódal nászágyon. Gyula Erkel: fél 6-kor: Szüret, fél 8-kor: Edénkért a sikátorban. Gyula Petőfi: 3-kor: Zsaru, vagy csir­kefogó, 5 és 7-kor: Amit tudni akarsz a szexről. Orosháza Bé­ke: Egy megfelelő ember. Oros­háza Partizán: fél 4-kor: A ki­rálylány zsámolya, fél 6 és fél 8-kor: Ki kém, ki nem kém. Szeghalom Ady: Redl ezredes I—II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents