Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-11 / 34. szám
EmnEE3Ledöntött falak 1985. február 11., hétfő o Lesz-e ABC-áruház Kamuton Fotó: Veress Erzsi A kamuti iparcikk- és élelmiszerbolt falai tavaly- szeptemberben leomlottak. Vagy ledöntötték? A mesz- sziről jött látogató ezt már aligha derítheti ki. A látvány mindenesetre elszomorító. Körös-körül régi és új építőanyagok; vályog, tégla, szúette gerenda. Amott friss alapozás, betonozás nyomai. Az aszfaltút felőli részén még állnak a falak. A kirakatnak használt négy nagy ablakban poros reklámdobozok, a kopott cégtábla fölött szélverte fekete fólia. Mesélik, hogy egy napon Volga állt meg a hajdani bolt előtt. Fényképeztek, beszélgettek, majd elhajtottak. Néhány nap múlva hozták a fóliát. Szemben, a zöldségbolt sarkán buszra váró emberek. — Látom, épül az új üzlet — mutatok a romok felé. — Az már nem épül — mosolyog a fejkendős néni. — A tanácselnök a falu központjában akarja az ABC-t. Itt autóparkoló lesz. — Tagja a szövetkezetnek? — Persze, de célrészjegyet nem írattam. öregek vagyunk, a kevéske nyugdíjból élünk. A lányom jegyzett, azt hiszem, ötezer forintot. Balogh László: — Szerintem kár volt hozzányúlni — Annyira rossz volt az épület, hogy összerogyott? — érdeklődöm tovább. Balogh László, a nyugdíjas kézbesítő közelebb jön. Kerékpárján, a fonott vesz- szőkosárban napilapok. Legyint. — Szerintem kár volt hozzányúlni. A vert fal valóban elavult, ezt a bal oldali részt viszont 15 éve építették, amely még sokáig bírná. Szívesen adnék pénzt, de mi is építkeztünk, első a család. — Mi lesz a bolttal? — Honnan tudjam? Dehogy volt itt falugyűlés! A kultúrházba költözött a bolt, oda járunk vásárolni. Az ideiglenes üzletet alig találom. Csak a kerékpárok jelzik, hogy errefelé a szokásosnál többen járnak. A szűk helyiségben pult, pénztár, hűtőszekrény, polcok. Csúcsidőben bizony egymást és az árut sodorják a vevők. Bora Ferencné, az üzlet vezetője panaszkodik. — Nem vagyunk rózsás helyzetben. A forgalom a felére csökkent, három helyen van a raktárunk, messziről, lépcsőkön bukdácsolva cipeljük az árut, vödörben mossuk a kezünket. A készlet is jócskán megcsappant. Nem tartunk többek között készruhát, kötöttárut, ágyneműket, vas-műszaki cikkeket. Az emberek Csabára, Békésre, Mezőberénybe járnak olyan árukért, amelyeA látvány elszomorító két ezelőtt itthon megkaphattak. Az útiköltség viszont drága. Azt ígérik, hogy karácsonyra készen lesz az új ABC-áruház. Ehhez azonban pénz is kellene. A hírek szerint a SZÖVOSZ elzárkózik, a békési ÁFÉSZ-nek pedig 16 millió forint az adóssága. Az alig ezer lelket számláló községben a tanács és a lakosság sem képes az ABC- áruház felépítéséhez szükséges összeg előteremtésére. — Mindent megmozgattunk a sikerért — mondja Nagy Károly, a szövetkezet helyi ügyintézője, aki nyugdíjasként négy esztendeje van ezen a poszton. — A 400 szövetkezeti tag túlnyomó része idős ember. A fiataloknak és a tehetősebbeknek kellene jó példával elöl járni. — Mikor kezdték a célrészjegyek szervezését? — Még 1982-ben. össze is gyűlt 400 ezer forint, de amikor látták, hogy csönd van az építkezés körül és híre ment a gázvezetésnek, sokan kivették a pénzüket. Jelenleg alig 300 ezer forint van a célrészjegyes számlán, ebből nem lehet ABC-áruhá- zat építeni. Többen nem voltak tisztában a kamattal, azt sem tudták, hogy hol, mikor kaphatják vissza a jegyzett összeget. Inkább betették a pénzt az OTP-be, a takarékszövetkezetbe. — Akkor a szervezéssel is bajok voltak ... — A tanácstagok a választókörzetükben agitáltak. A többség azt mondta: adna pénzt, de másra kell. Ha látná az építőanyagot, talán jobban meggondolná. Elmentem a takarékszövetkezetbe, amikor a hízókért járó pénzt fizették és megpróbáltam célrészjegyet írat- tatni. De ezt nem vették jó néven az ott dolgozók. Benkő András tanácselnök a falu szülötte. Még gyerek volt, amikor az ötvenes években felépítették a boltot, amely szerinte annyira rossz állapotba került, hogy megérett a lebontásra. — Az üzletek korszerűsítése legalább 20 éve napirenden van — magyarázza. — A két ÁFÉSZ egyesülése óta semmiféle hálózatfejlesztés nem volt Kamuton. Ezért kötöttünk megállapodást a szövetkezettel még az V. ötéves terv elején. Ennek alapján közművesített telket vettünk a falu központjában, célrészjegyekből összejött 420 ezer forint, a megyei tanács is ígért 400 ezret. Ebből már el lehetett volna kezdeni az építkezést. — Az ÁFÉSZ mégsem vágott bele ... — Nem. Azt javasolták: a célrészjegy összegét fordítsuk az üzletek felújítására. Én ezzel nem értettem egyet, mert a bolt nem újítható fel gazdaságosan. A padlásra életveszélyes volt felmenni, a raktárakban patkányok tanyáztak, az épületnek egyszerűen nincs alapja és a pince is elavult* Ráadásul a község rendezési tervének megfelelően nem szabad ezen a helyen építkezni. Ennek ellenére az ÁFÉSZ megállapodott a helyi Béke Tsz építőbrigádjával, akik hozzáláttak a tető bontásához. A falak ledőltek. Erről az akcióról a tanács hivatalosan nem is tudott. — Egyszóval: önnek lett igaza. — A jelek erre vallanak. Nézze, a felújítás is belekerülne 1,5 millióba, véleményem szerint 3,5 millióért már új ABC-t is építhetnénk. Eddig a MESZÖV-től, a megyei tanácstól, az ÁFÉSZ-től kaptunk 2,5 millió forintot, saját fejlesztési alapunkból mi is hozzáteszünk 100 ezret. Még 1 millió kellene! De honnan? Paczuk József, a szövetkezet elnöke is' bizonytalan. A tanácselnök: — Az üzletek korszerűsítése 20 éve napirenden van — A szemünk most a megyei tanácson van — kezdi a beszélgetést —, hiszen 500 ezer forintot felajánlottak, viszont 1,5 millió kellene, hogy ABC-áruház legyen Kamuton. Nem is nagy, csak 200 négyzetméteres, tehát kisebb, mint a régi üzlet volt. — A SZÖVOSZ azonban egy fillért sem ad ... — Nem egészen így van. Január 1-től a felhalmozási adót átvállalhatja az országos szövetség, ami 700 ezer forintot jelentene. Reménykedünk ... Csakhogy manapság reménykedésből aligha lehet megélni. A jó szándék kevés. Megalapozott, megfelelően előkészített döntésekre van szükség. Egy beruházás csak akkor áll biztosan a lábán, ha elegendő anyagi és erkölcsi fedezettel bír. Leomlott, vagy ledöntött falakkal befolyásolni, erőltetni az építkezést naiv és felelőtlen vállalkozás. A szakemberek bontás nélkül űs képesek megállapítani, hogy egy épületet fel lehet-e újítani vagy sem. Akkor mire volt jó a felesleges alapozás, amely nem kevés pénzébe került az amúgy is eladósodott szövetkezetnek. Az emberek jogosan bosszankodnak a rossz áruellátás miatt. De mit tehetnek? Várnak, hogy megfelelő körülmények között vásárolhassanak. Vajon medSeres Sándor A szükségbolt forgalma a felére csökkent (P)árbeszéd helyen — díjbirkózás Túlfűtött lakásban — túlfűtött hangulatban Pocsékol az egycsöves, mégis azt készítik ill a víz a pincében Felelős nincs, a lakúk fizetnek Az IKV tehetetlen - és mások...? Pálfordulás — az öregek szerint — elsősorban az időjárásban jelent változást. Igaz, Pál napja már régen elmúlott, ám a télnek még messze a vége. Biztosan várnak ránk februárban is hideg napok, mint ahogyan az elmúlt hetekben is átéltünk jó néhányat, amikor viszont sokaknak melegük volt. Ez utóbbi félmondat nem elírás: tény! Békéscsabán, a Vécsey utcában. Amikor kint mínusz 22—23 Celsius fokot mutatott , a hőmérő, bent, mint például a Vécsey utca 8. II. emelet* 6. szám alatti lakásban, 29 Celsius-fokot mértek. Szóval fűtöttek. Tisztességesen. A következő sorok erről a bosszankodásról, torzsalkodásról, méltatlankodásról tanúskodnak. „1977 januárjában költöztem jelenlegi lakásomba, és azóta folyik már-már tisztességtelen, lassan ölre- menő vitám az IKV-vel, az 58 négyzetméteres alapterületű lakásom fűtése miatt... Kötelezhet-e az IKV az elpocsékolt energia megfizetésére...?” — írja Fábián Lászlóné, a fentebb említett lakás bérlője. Otthonunkban már férje teszi elém a mérési jegyzőkönyveket és a lakbérkönyvet, melyből egyértelműen kitűnik: 1984-ben a kétszobás lakás fűtési díja 7 ezer 277 forint volt. — A túlfűtés miatt nyolc éve hadakozunk, levelezünk eredménytelenül — csukja össze a könyvecskét Fábián László. — Nálunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Kovács István, a Vécsey utca 6. II. emelet 6. szám alatti lakos — enyhébb volt az idén: csak 27 Celsius-fokot mértünk. — A szélső, háromszobás lakás mérési jegyzőkönyveit lobogtatja. — A baj csupán az, hogy indokolatlanul ezreseket húznak ki a zsebünkből. — S indulatosan folytatja: — Tavaly 6 ezer 554 forint volt a fűtési díjunk, de csak azért, mert az előző évben 3 ezer 280 forint túlfizetésünk mutatkozott. Érti ezt?! — néz rám magyarázatot várva. — Pécsett hasonló, háromszobás lakásban laktunk, s annak az évi fűtési díja alig rúgott 2 ezer 400-ra — teszi a teát az asztalra Ko- vácsné. Ivicz Jenő nyugdíjas — Kovácsékkal szemben lakik — kimért mozdulatokkal lapozgat a lakbérfizetési könyvben, ö is őslakó a panelházban. Kétszobás lakásukban négyen laknak. — Amikor ide költöztünk, 4 ezer forintot fizettünk a fűtésért, az elmúlt esztendőben már ennek, majdnem a kétszeresét. Kíváncsi vagyok, a mostani tél után mennyi lesz a végszámlám? — húzza fel szemöldökét, miközben szertartásosan hátrasimítja haját. — Csupán azt kérjük: észszerűen fűtsenek — folytatja Fábián László. — Kértük a szakaszos fűtést, vagyis azt, hogy napközben ne fűtsenek, mert nincs itthon senki. Hátha így olcsóbb lenne... De semmit sem tettek, kérésünk süket fülekre talált — legyint Ivicz Jenő. — Már-már az IKV boszszújának tartjuk a túlfűtést; „azért is megmutatjuk, mennél többször jöttök, annál többet fizettek” — sorolja vádlóan, indulatait visszafojtva Kovács István, majd kisvártatva csendesen megjegyzi: — Tisztességes bért fizetünk, tisztességes szolgáltatást várunk ezért a pénzért. Mi tagadás, „túlfűtött” hangulatban beszélgetünk. Nem csupán vélt igazukért, hanem az igazságért törtek lándzsát beszélgetőpartnereim, évekkel ezelőtt, s azóta a kesztyűt senki sem veszi fel... Némi pironkodással mondják is, hogy az évek során tartó hadakozások, csatározások nyomán már- már amolyan kellemetlen embereknek számítanak. Kazamér Károly, a Békéscsabai IKV igazgatója előtt nem újkeletűek az említett és a hasonló gondok. — Amióta tetőtéri kazánokkal épülnek a panelházak, a fűtés azóta probléma. A Békéscsabai IKV kezelésében levő lakások közül 1080-ban központi fűtés szolgáltatja a meleget. A megyeszékhelyen a legelsőként épült panelos lakásoknál egy légköbméter fűtési költsége napjainkban — régi gázáron számolva — 32—63,14 forint, az újabbaknál ez az összeg 38,95—51 forint 52 fillér között mozog. Az említett házak fűtési konstrukciója egycsöves. Ami költséget az építés során megtakarítottak a tervezők, majd a kivitelezők, azt az üzemeltetés időszakában többszörösen fizetik ki a bérlők. — Akkor miért készítenek ilyen fűtésű lakásokat? — szakítom félbe Kazamér Károlyt. Kisvártatva, miután gondolatait rendezte, válaszol: — Nem tudom... — tárja szét kezeit. — így túlfűtöttek a lakások ... — bizonygatom tovább helyszíni tapasztalataimat. — Nem mindegyik! — vág közbe az igazgató. — Nekünk 20 Celsius-fokot kell biztosítani, ennek a hőmérsékletnek az alapját a legrosszabb fekvésű lakás adja. A fűtési költségekben mi azt számoljuk el, amit a gázóra mutat, a fűtési szezon végén ezeket a költségeket Osztjuk — magyaráz az igazgató, miközben megérkezik Regös István, az IKV üzemfenntartási osztályának vezetője. Beszélgetésünk során kiderül: az országban területenként és fűtőértéktől függően más és más az ára a földgáznak. Megtudom azt is, hogy Békésben csaknem 10 ezer kalóriás a földgáz fűtőértéke, s máris a paneles lakások fűtésével kapcsolatos gondok műszaki problémáját ecseteli az osztályvezető. — Tulajdonképpen arról van szó: a paneles lakóházak olyan hőszigeteléssel készültek, ami a mai követelményeknek nem felel meg, az épületek alatt pince készült — bennük állandóan 60—70 centiméteres víz áll — a vezetékek onnan jönnek fel. Szóval ez az egyik tényező, ami rontja a fűtés hatásfokát. Aztán: a lakásokban a hőleadó radiátorok nem mindenütt a terv szerint kerültek beépítésre. Ezen már mi próbáltunk változtatni, szabályozással és a radiátorok cseréjével. Ez utóbbiakat egy évvel ezelőtt megrendeltük, ám még a mai napig nem kaptuk meg. Ha megérkezik, a fűtési idényt követően, ahol kell, azonnal cseréljük majd. Utoljára említem a lakókat: van, akinek a 20 Celsius-fok is sok, s van, akinek a 23 Celsius-fok is kevés. — Ez mind tiszteletre méltó törekvés, ám a fűtési többletköltségeket évek óta a lakók fizetik... — jegyzem meg. Az igazgató és az osztályvezető egymásra néz, mintha egymástól várnák a választ. Végül is az igazgató töri meg a csendet. — Évek óta országos vita van a fűtés körül. Mi bebizonyítottuk, nem a lakók, hanem a ház konstrukciója igényli ezt a fűtést. Ezek a lakások megépültek, ám az alapdolgaik nem úgy készültek el, ahogyan kellett volna. Aztán az eltérő lakáshőmérsékletek miatt a panelekben feszültség keletkezne, ami károsítaná a szerkezetet. Mi csak üzemeltetésre vettük és vesszünk át a lakásokat... Az épületeknek van egy hővesztesége, amit, sajnos, a lakóknak kell megfizetniük. Más: ha minden lakó Fábiánékhoz hasonlóan, jó gazda módjára szigetelné lakását, úgy szerintem a magas költségből is 10 százalékos megtakarítást lehetne elérni. — Jönnek a lakók, de nem tudunk sokat segíteni. Jogos a problémájuk, ilyen adottságokkal kapjuk és adjuk bérbe a lakásokat. Sajnos, gyógyíthatatlan beteggel állunk szemben — summázza Kazamér Károly. Szóval igazságtalannak tartom: az adott technológia, egy sokba kerülő fűtési rendszer, egy esetleges rossz tervezés, építkezés miatt a lakók fizessenek az országos átlagnál jóval magasabb fűtési költséget. Más megyékben, városokban a magasabb árak ellenére is alacsonyabbak a fűtéssel kapcsolatos költségek — az országos átlag légköbméterenként alig 29 forint. Mindezen gondok a lakók pénztárcáját (is) érzékenyen érintik. A lakók nem dotációra áhítoznak, csupán nyolc éve az ésszerű fűtési lehetőséget szorgalmazzák. Jogosan. A fentebb említett gondok vegyes érzelmeket, rossz közérzetet szülnek, az együttes teherviselés olykor a lakók közötti kapcsolatokat is lehűti. S a megnyugtató válasz? Egyelőre várat magára... Szekeres András R többletmunkát vállalók egészségéért Figyelemre méltó intézkedést vezettek be a Tatabányai Szénbányáknál az átlagosnál több munkát vállalók egészségének védelmére. Ennél a vállalatnál már eddig is sokféle szűrővizsgálatot rendszeresítettek a föld alatti és a külszíni munkahelyeken különböző beosztásban dolgozók érdekében. A mostani legújabb előírásokat azonban a több munka- viszonnyal rendelkezők fokozottabb egészségvédelmére is kiterjesztették. A szénbányák vezérigazgatójának utasítására minden üzemrészben összeállították azoknak a névsorát, akik a főállásuk mellett, vállalaton belül és kívül más vállalkozási formákban is közreműködnek. A kilencvenhat vállalati gazdasági munkaközösségben kilenc- százötvennyolcan vállaltak munkát, arányuk a vállalat összlétszámának 6,7 százalékát teszi ki. Háromszázötven azoknak a száma, akik mellék- és másodállással rendelkeznek. Névsorukat elküldték az üzemorvosi rendelőkbe, ahol az ilyen dolgozók egészségügyi lapján feltüntették a többletmunka-vállalások tényét is. Az üzemorvosok felmérik a második és az ennél több munkaviszonnyal rendelkezők általános fizikai, idegi állapotát.
