Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

1985. február 1., péntek ŰH3ES Lakásvásárlás és -építés Több hitel, előnyösebb törlesztés Miután az állami lakásépítés az utóbbi időszakban je­lentősen mérséklődött, az otthonra vágyók zöme arra kényszerül, hogy maga vállalkozzon az építkezésre. Az építkezéshez viszont első-, másod- és harmadsorban pénzre, sőt mind több pénzre van szükség. A kormány 1984. november eleji, lakáshelyzettel foglalkozó ülését követően január elsejétől új, a hitelfelvételt és a tör­lesztéseket szabályozó rendeletcsomag lépett érvénybe. A hitelek összegét, felső határát és a szociálpolitikai kedvezményt utoljára a két esztendővel ezelőtt hatály­ba lépett jogszabályokkal határozták meg. Tehát rövid idő telt el bevezetésük óta. Megváltoztatásukra azért volt szükség, mert a lakásárak a vártnál sokkal gyor­sabban, évi 10 százalékot meghaladó mértékben emel­kedtek. A lakásár-emelkedés álta­lános. Általánosnak kellene tehát lenniük az új — a ko­rábbinál kedvezőbb — hitel- feltételeknek is. A népgaz­daság pénzügyi helyzete azonban egyelőre csak rész­leges változtatásokra és ked­vezményekre ad lehetőséget. A módosításokat részben a rászorultság, részben pedig a lakáspolitikai célok alapján fogalmazták meg. Az utób­biak sorába tartozik az az intézkedés, amely növeli a megvásárolt állami bérlaká­sokhoz kért hitelek törlesz­tési idejét. Előnyös az is, hogy az ilyen lakás megvá­sárlását is támogathatja köl­csönnel vagy vissza nem té­rítendő összeggel a munkál­tató. Az új szabályok szorgal­mazzák a tetőtér-beépítése­ket és az emeletráépítéseket azáltal, hogy a hitelkondíci­ók közelítik lakásépítés, -vá­sárlás általános feltételeit. A rendelkezés a hitel mértékét a költségek eddigi 50 száza­léka helyett 60 százalékban állapítja meg. A beköltözők számától függően emelked­nek az — állami bérlakást eredményező — kedvezmé­nyes hitelek felső határai is. További változás, hogy az eddigi 50 ezer forint helyett összeghatár nélkül adható ilyen építkezésekhez bank­kölcsön. A toldaléképítéshez nyújtható kölcsön felső ha-r tára 100 ezerről 150 ezer fo­rintra emelkedik. Az állami építési telkek tartós használatba vételekor a kölcsön kamata az eddigi egységes 6 százalék helyett a kölcsön összegének függ­vényében változik. Hz OTP versenytársai Két esztendővel ezelőtt ve­zették be — az ugyancsak az OTP-től igényelhető, de a kedvezményes hitelnél jó­val magasabb kamatozású — bankkölcsönt. Az építkezők kezdeti tartózkodását köve­tően — a lakásár-emelkedé­sek miatt — drágasága elle­nére is olyannyira népszerű­vé vált a forma, hogy az OTP adminisztratív eszkö­zökkel korlátozta a bank­kölcsönök nyújtását. Ezek helyett azonban célszerűbb azoknak a január elsejétől érvényes pénzpolitikai esz­közöknek az alkalmazása, amelyek az igényelt kölcsön összegétől függően differen­ciálják a kamatokat. Hitelfelvétel szempontjából kedvezményezettnek számí­tanak, akik maguk is taka­rékoskodnak. Az ifjúsági be­tétek után nyújtható köl­csönök felső határát például 70 ezerről 120 ezer forintra emelték az új jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy aki pél­dául hét esztendőn keresztül havi ezer forinttal takaré­koskodik, 84 ezer forint tel­jes befizetéssel 222 ezer fo­rint „saját erőhöz” jut. Üj fejlemény (jóllehet a különböző korábbi közlemé­nyek már utaltak rá), hogy az együtt költöző harmadik gyermek után 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik a szociálpolitikai kedvezmény. További változás, hogy a lakásépítéshez és -vásárlás­hoz nyújtható hitelpiacon eddig egyeduralkodó OTP versenytársakat kapott. A takarékszövetkezetek a fel­készülést követően várható­an a tavasz elejétől élhetnek azzal a felhatalmazással, amely lakásszövetkezetek esetében és családiház-épí- téshez, illetve -vásárláshoz, valamint a felújításhoz és korszerűsítéshez hitelt nyújt­hatnak. Segíthetnek a tanácsok Attól azonban egyelőre aligha kell tartanunk, hogy a hitelezők futnak a köl­csönfelvevők után. Hiszen a kibocsátható hitelek mérté­két a betétek nagysága és a törlesztések visszaáramlása is korlátozza. Az utóbbi gyor­sítását szorgalmazza az az új rendelet, amely január el­sejétől a kedvezményes ka­matozású kölcsönök határ­idő előtti visszafizetésére, vagy a rendkívüli törlesztés­re 40 százalékos engedményt ad. A törlesztés előnyeit jel­zi, hogy például tízezer fo­rintos tartozás hatezer fo­rinttal megváltható. Az em­lített kedvezmény bankköl­csönre és munkáltatói köl­csönre nem adható. Végezetül szólni kell arról a — remélhetőleg a legrá- szorultabbaknak kedvező — változásról, amely szerint a helyi tanácsok kölcsönnel vagy vissza nem térítendő támogatással javíthatják az otthonteremtők pénzügyi fel­tételeit. A források bővítése érdekében a tanácsok (a la­kossági hitelkeret terhére) hitelt vehetnek fel. A rászo­ruló családoknak nyújtott kölcsön kamata 3 százalék, törlesztési ideje pedig — há­rom évi türelmi idő után — 15 esztendő. Molnár Patrícia Az emeletráépítés és tetőtérbeépítés kedvezményes hí­(amennyiben állami bérlakást eredményez) Beköltözők száma kedvezményes hitel (ezer forint) 1—2 fő esetén 160 3—4 fő esetén 220 5—6 fő esetén 280 6 fő felett 320 Az állami építési telkek tartós igénybe vett kölcsönök kamata használatba vételéhez Az igényelt kölcsön Évi kamat összege százalék 100 ezer forint alatt 6 100—200 ezer forint között 8 200—300 ezer forint között 11 300 ezer forintnál több 14 Bankkölcsönkamatok (az eddigi 8 és 10 százalék helyett) Az igényelt kölcsön összege Évi kamat, százalék 100 ezer forint alatt 8 100—200 ezer forint között 10 200—300 ezer forint között 12 300 ezer forint fölött 14 Forintért vett csend Más és más pápaszemen át nézve ugyanaz, örült az üdülőtelek tulajdonosa, mert birtokától nem messze köz­utat építettek, vége tehát a kocsit gyötrő bukdácsolás­nak. Később azután férjhez ment az egyszem gyermek, vevőt várt a gonddal kezelt kert, a szerény hétvégi ház. A vevő jött és — fitymált. Nem valami jó hely ez. Itt az út. Forgalmas, zajos ... ő csendet keres. Csend. Kezd értéke lenni. A legrégibb ha­zai „természetvédelmi tör­vény”, az 1504. évi XVIII. törvénycikk — mely a vadá­szatról rendelkezett — már bemerészkedett a hangok vi­lágába is; daloló barátain­kat, a madarakat is meg- óvandónak tartja. Tíz esztendő alatt, 1975 óta a két és félszeresére nőttek a környezetvédelmi beruhá­zások, a kiadott összeg dön­tő részét azonban „a vizek, tisztántartása” hivatalos el­nevezésű teendőkor emész­tette fel, a zajártalom elleni védekezésre a teljes ráfordí­tásoknak az öt-hét százaléka jutott, jut csupán. Bizonyos, hogy többre lesz majd szük­ség. Repülőgépek sugárhaj­tóművének dübörgése, légka­lapácsok vad bömbölése, feltorlódott gépkocsik mo­torjainak hörgése, a betonba hatoló fúró sikoltozása ... környezeti ártalmaink leg­jelentősebbjeinek egyike a zaj és a vibráció. A szak­emberek különösen „a köz­úti, forgalmi eredetű zajter­helés gyors növekedéséről” beszélnek. Az országnak csupán a vá­rosaiban 15,5 ezer kilométer a belterületi utak hosszúsá­ga. Ebből rendszeresen 50 millió négyzetméternyi út­felületet tisztítanak, ami eredmény. Az eredmény te­remtette gond: az úttisztítás — mert már döntő részben gépek dolga ez — egyre na­gyobb zajjal jár. A lakosság tiltakozik esti, éjszakai nyu­galmának háborgatása miatt, javasolja, járjanak nappal ezek a szuszogó, harákoló, a csendet durván szilánkokra hasító masinák. Járhatnak nappal, de a felét sem vég­zik el, mint éjszaka, mert számukra akadály a forga­lom, amint lassú mozgásuk­kal, nagy testükkel maguk számítanak elefántoknak a versenylovak menetébe ke­veredve. Hol, kinél az igaz­ság, hogy most nappal vagy éjjel...?! Kicsiny, köznapian közön­séges példája annak, mi minden keveredik — akár­csak sok másban — zajok és csendek birkózásában, s bár az utóbbi gyakrabban legyő­zött, mint győztes, a közön­ség fokozatosan rájön, nem lehet puszta szemlélő. Ezer módon tudunk zajt kelteni. A vasút, a gépjárművek, a légi forgalom — így bizony, a vegyszert szóró kétfedelű meg a helikopter is ide tar­tozik ! —, az ipari berende­zések mind-mind zajforrá­sok, amint — a szakma nyel­vén — egyre erőteljesebb szerep jut a lakossági csend­szennyezésnek is. A kedves szomszédnak, aki vasárnap délelőtt a lakótelep kellős közepén szereli és túráztatja gépkocsija motorját, az is­meretlennek, aki szombaton reggel hatkor kezdi el a par­kettacsiszolást, a bömbölő rádióknak, tv-készülékeknek, magnetofonoknak, a daloló borisszáknak, minden rendű és rangú zajongóknak, akik azt hiszik, mert a csend köz­tulajdon, akkor közpréda is lehet. S mintha tényleg köz­préda lenne ... Igaz, bár ezer módon tudunk zajt kelteni, ezer módon már a védeke­zésre is képessé tesszük ma­gunkat. Adminisztratív esz­közökkel például, így csend­védelmi övezetek kijelölésé­vel, gyógyintézmények, is­kolák környékén, üdülőhe­lyeken. Az új építkezések­nél védősávok kialakításával, a passzív védekezés sokféle eszközének — növényzet, fa­lak, épületek, földrézsük — alkalmazásával, továbbá te­lepülésrendezési, forgalom­szervezési intézkedésekkel mérsékelve a zajjal megter­helt népesség arányát. A vé­dekezés tárházába tartozik az a zajvédedmi számítógé­pes adatbázis, amelynek lét­rehozásán most dolgozik az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal fel­ügyelete alatt működő Kör­nyezetvédelmi Intézet, amint ide sorolandók olyasmik is, mint az egyirányú útvona­lak kijelölése, az átkelőhe­lyek, a kereszteződések, a csomópontok felülvizsgálata, a nyomvonalkorrekciók, a kényszerű megállások és indítások számának a csök­kentése, a gépjárművek zaj- emissziójának (zajkibocsá­tásának) folyamatos ellenőr­zése a szervizekben éppúgy, mint az országutakon ... hosszú a sor, szerencsére. Szerencsére, de sajnos, sok pénz kell hozzá. Mert már forintért vehetjük csak meg a csendet, a csend társát, a nyugalmat, a nyugalom adta pihenést. Sok pénz kell tehát hozzá, ám a sok forintnál is több figyelem, tapintat, másik iránti tisztelet, az együttélés szabályainak betartása, azaz viselkedési kultúrá, s ráadá­sul mindez ingyen lenne. Ha lenne. Mészáros Ottó A dél-alföldi nagyváros Rókus városrészében elkészült a lakótelep vízellátási gondjait meg­oldó, hatvanhét méter magas víztorony. Az építmény kitűnően illeszkedik a városképbe (MTI-fotó — Tóth Béla felv.) Aki próbálta, tudja, igaz a cím. A Körösök mély nyugalommal folyó vizét, part menti romantikus, néhol vadregényes tájait, ritka madarait nem lehet elfelejteni. Olyan él­ményt nyújtanak akár a csónakban evezőnek, akár a napfényes vízben csendesen úszónak, hogy újra meg újra fel kell keresni völgyüket, part­jukat. Most persze még didergünk a gon­dolatra, de a „Körös—Sárréti úti­kalauz” lapjait olvasgatva hamar megfeledkezünk a zord időről. A rit­kaságszámba menő, színes képekkel illusztrált útikönyv feleleveníti em­lékeinket, kedvet csinál (szinte kényszerít), hogy kiránduljunk, is­merkedjünk megyénk felfedezett és felfedezetlen szépségeivel. Nem is hinnénk, mily gazdag e vidék látnivalóban! Csak tudnunk kell, hol és mit nézzünk. A vizek, mezők élővilágát, ősi települések romjait, történelmi idők nevezetes­ségeit. És ehhez mindennél jobb se­gítséget ad a Békés megyei Termé­szetvédelmi és Idegenforgalmi Gaz­dasági Társaság tavaly megjelent Körös—Sárréti útikalauza, tartal­mazva mindazt, ami szükebb ha­zánkban, az Alföld e gyönyörű tá­ján megismerésre érdemes. Itt vannak például vizeink. A Réz-hegység lábánál eredő Berety- tyó, mely a szabályozások előtt a Nagy-Sárrét mocsárvilágában terült szét, hogy áradásaikor a Hortobá­gyon pangó Tisza vizével egyesül­jön. A Kis-Sárrét lapályába veszett hajdan a Körösfő közelében eredő, romantikus szurdokokat megjáró Sebes-Körös vizének kétharmada. A Fekete-Körös a Nagy-Bihar falként leszakadó lejtőinek vizét hozza, a Fehér-Körös pedig az Erdélyi-érc- hegység keskeny völgyéből fut hoz­zánk. A Maros, saját hordalékát ke­rülgetve mintegy 10 ezer évvel ez­előtt változtatott medret Aradnál. Addig legyezöszerűen terült el északnyugat felé, szeszélyesen cse­rélgetve ma már kiszáradt medreit, érintve Elek, Gyula, Mezöberény ha­tárát is. Immár szabályozott folyóink múltjára, szertelen kalandozásaira ma is számos jel utal. A Gyula kör­nyéki erdőkben, a remetei, mályvá- di részeken fellelhetők az egykoron itt csavargó Fekete-Körös elhagyott medrei, melyek igen jó feltételeket teremtenek sok ritka növény- és ál­latfajnak. Régen az erdők egy része grófi vadaskert volt, s többségük ma is kiváló vadászterület, ahol pél­dául hazánk dámvadállományának tekintélyes része él. Kirándulása­inkkor erre is ügyelni kell, nehogy vadászerdőbe tévedjünk, mert az veszélyes lehet. Ez azonban azzal, aki az útikala­uzt áttanulmányozta, nemigen for­dulhat elő. Tíz túrakörzetre bontva a Körös—Sárrét világát mintegy kétszáz oldalon írja le a könyv, mi­lyen túrákat tehetünk, s ehhez min­den tudnivalót — a túra idejét; gya­log, kerékpárral, vagy vízen evez­ve; útvonalát, a látnivalókat, az élővilágot, a történelmi érdekessé­geket .stb. — megad. A túrák ter­mészetesen nem a közigazgatási ha­tárokhoz igazodnak, hanem a föld­rajzilag együvé tartozó területeket szelik keresztül-kasulf* A vízi túra például a Tiszáig tart, bármely szakaszáról indulva a Kö­rösöknek. Jelez a leírás minden olyan helyet, ahol érdemes megáll­ni, partra szállni. Mezöberény alatt ott, ahol egykoron, 1849. július 18-án Petőfi Sándor kelt át a Körösön, hogy Bem tábornok seregéhez csat­lakozzon. Ekkor látta utoljára a ma­gyar Alföldet. A Kettős-Körösön to­vább haladva hamarosan elérjük az összefolyást, ahol a Sebes-Körös vi­ze ömlik a folyóba. Itt veszi kezde­tét a Körös-völgyi természetvédelmi terület. A Hármas-Körös legvadre- gényesebb tája S-kanyar néven is­mert, különösen a horgászok köré­ben. Az itteni igen mély meder ugyanis legendás horgászparadicsom, amit az országos rekordok listáján az első tíz között szereplő fogások is bizonyítanak. ­Ám ez csupán néhány érdekesség a könyv kínálatából, melynek készí­tőiről is illik néhány szót ejteni. A Békés megyei Természetvédel­mi és Idegenforgalmi Gazdasági Tár­saság egyelőre — profiljával — egyedülálló az országban. Nemes célja a tagüzemek, intézmények ke­zelésében levő természeti értékek óvása, megmentése a jövő számára, s egyben a megye idegenforgalmi ajánlatainak bővítése, bemutatva az eddig még „rejtőzködő” szép tája­kat, különlegességeket. E szellemben készült népes-neves szerzői gárda közreműködésével a Körös—Sárréti útikalauz, mely a gazdasági társa­sághoz hasonlóan egy részterület ér­dekes, mélyreható bemutatásával szintén egyedülálló hazánkban. Természetszerető, szülőföldjét is­merni vágyó ember könyvespolcáról nem hiányozhat e kötet. Szatmári Ilona Táskák, bőráruk — exportra Már januárban útnak in­dult a Minőségi Bőrdíszmű­ves Szövetkezet idei első exportszállítmánya az NSZK- ba, ahova ebben az évben mintegy 2 millió márka érté­kű női és szabadidő-táskát, fotós és aktatáskát, valamint sok egyéb apró árut,' pénz­tárcát, Sizemüvegtartót, irat­tartót szállítanak. Az évente 100 millió fo­rint értékű bőrdíszműárut készítő szövetkezet termékei­nek 35 százaléka jut el a tő­kés országokba, s ez az arány folyamatosan növekszik. A szövetkezet a divatot követve új, várhatóan kelen­dő termékcsaládot dolgozott ki. A tervek szerint még eb­ben az évben megjelennek a piacon a nosztalgiabőrön- dök, a kézitáskák, a patkó- erszények, a cigarettatartók, a fotós táskák. Az új ter­mékcsalád tagjai a ’20-as, ’30- as éveket idézik.

Next

/
Thumbnails
Contents