Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUAR 4., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Párlérlekezletekrtl jelentjük Battonya Dr. Bognár Antal elnökletével február 2-án tartották meg a nagyközségi pártbizottság beszámoló és vezetőségválasztó értekezletét Bat- tonyán. Ezen részt vett Ros- ka István külügyminiszterhelyettes, valamint Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei titkára is. Elsőként Roczkó Milán titkár ismertette az elmúlt öt év alatt végzett munkát, majd a közelmúltban folytatott egyéni és csoportos elbeszélgetések tapasztalatairól tájékoztatta a megjelenteket. Többek között elmondta, hogy a nemzetközi helyzet és az életszínvonal alakulásának elemzésén kívül sok szó esett a párt belső életéről is. Mind a pártcsoport-értekez- leteken, mind a vezetőségi üléseken a felszólalók azt indítványozták, hogy nagyobb gondot kell fordítani a politikai munkára, továbbá a tömegszervezetekben dolgozó párttagok támogatására. A nyugdíjasok átigazolásával főként a termelő- szövetkezetekben nem értettek egyet. Az ideológiai tevékenység .során határozottabban kell képviselni a párt álláspontját. A vitában ifjú Boros László a mezőgazdaság eredményeivel kapcsolatban megemlítette, hogy manapság már nemigen van mód a költségek csökkentésére, mivel az alkatrészek árai növekedtek. A vasár- és ünnepnapokon nincs orvosi ügyelet, és a gyógyszertár is zárva van, amit erősen kifogásol a lakosság. Takács Dezső viszont örömmel nyugtázta, hogy a korábbi zavaró körülmények ellenére elkészült a 4. sz. óvoda, valamint jól halad a fürdő és a lőtér építése. A Felszabadulás park kialakítására az állampolgárok jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel. A falugyűléseken elhangzott észrevételekre utalva megállapítható, hogy jobban kell informálni az embereket a jövőben. Puskás Zoltán elismeréssel szólt a beszámoló alaposságáról, majd kitért azoknak a kérdéseknek az elemzésére, miért nem akarnak letelepedni a fiatalok vidéken. A keresetek alacsony voltára vonatkozóan azt javasolta, hogy sokkal intenzívebben kell foglalkozni a bérfejlesztéssel. Dr. Takács László a közoktatás-politikával, Lovász Mihály pedig a közművelődéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét. Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára hozzászólásában kiemelte, hogy az előző esztendőben is volt növekedés a termelésben, valamint az országos .átlaghoz hasonlóan alakult a lakosság életkörülménye. Az elmúlt 40 évet korszakos • időszaknak nevezhetjük, mivel megszűnt a földhiány, korszerű ipar • és mezőgazdaság jött létre, amely megváltoztatta az egész struktúrát, s ugyanakkor megszűnt a létbizonytalanság. Befejezésül a jelen és jövő reális megítélésének kérdését, valamint a társadalmi tudatban tapasztalható türelmetlenség okait elemezte. Laczkó Irén a gyermekintézmények személyi és tárgyi feltételeivel összefüggésben arról beszélt, hogy az osztatlan óvodák megnehezítik a nevelést. Dévai Jánosáé javasolta, hogy legyen egységes fizetett munkanap, amikor a dolgozók véradáson megjelennek. Militár György a KISZ-bizottság feladatait, a fiatalok élet- és munkakörülményeit taglalta, majd elismeréssel szólt az ifjúsági szervezetek pártirányításáról. Imre Béla azt nehezményezte, hogy a fővárosban és a megyeszékhelyen magasabbak a keresetek, mint vidéken, s az lenne kívánatos, ha azonos munkáért azonos bért fizetnének. A tanulmányi szerződésekről Nagy László, a népfront tevékenységéről pedig Engi Illés fejtette ki véleményét. Ezután Péntek József kért szót, aki a fiatalok helyzetéről beszélt, Patai Gábor pedig az úttörőmozgalom feladatait és a nemzetiségi hagyományápolás lehetőségeit ismertette. Rausz Gyula a vállalati gazdálkodással és a foglalkoztatással kapcsolatban szólalt fel az értekezleten. Ezt követően Roska István először külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A kongresszusi irányelvekre utalva megemlítette, hogy a politikai irányvonal jó és beyált a gyakorlatban. A lemaradást viszont nem lehet azonnal csökkenteni. Éppen ezért szükséges tovább erősíteni a szocialista vonásokat a gazdasági és társadalmi életben, s fokozni kell a vitaszellemet. A hozzászólások összefoglalása után a testület elfogadta a beszámolót és az egyéb előterjesztéseket, majd az öt megyei küldöttön kívül megválasztotta a 31 tagú új nagyközségi pártbizottságot, amelynek titkára ismét Roczkó Milán lett. —y—n Mezöberény Két település — Mezőbe- rény és Csárdaszállás — kommunistái szombaton délelőtt a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezett pártértekezleten adtak számvetést az elmúlt ötévi munkájukról. A két községben működő 17 pártalapszervezetnek több mint 660 tagja van: képviseletükben 136 választott küldött képviselte a tagságot a nagyközségi pártértekezleten. A megjelenteket, többek között az elnökségben helyet foglaló dr. Herczeg Ferencet, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának megyei vezetőjét, Hugyik Andrást, a megyei pártbizottság munkatársát, Sasala Jánost, a békéscsabai pártbizottság tagját, a városi tanács elnökét és dr. Kertész Mártont, a megyei tanács vb-titkárát Szűcs Lajos, a pártértekezlet levezető elnöke köszöntötte, majd Zol- nai László, a nagyközségi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a küldöttekhez már korábban eljuttatott írásos dokumentumhoz, így téve azt kerek egész- szé. A világos, tárgyilagos hangvételű beszámoló kiemelte: a pártértekezlet fontos mérföldkő a két szomszéd, közös közigazgatás alá tartozó település életében. Sikerekkel és gondokkal teli időszak munkáját őszinte légkörben vitatták meg a küldöttek. A kongresszusi irányelveket széles körben megtárgyalta a tagság, értékelték a gazdálkodó szervek eredményeit, elemezték gondjait, természetesen a jobbítás szándékával. A nagyon jól szerkesztett beszámoló első fejezetében kitért a két községet érintő társadalmi fejlődés főbb kérdéseire. Kiemelte: a korábbi esztendőkhöz képest az elmúlt öt évben már kisebb mértékben csökkent Mező- berény és Csárdaszállás lakossága. A szocialista gazdasági építőmunkát értékelve a beszámoló rávilágított: a nagyközségben — beleértve a szövetkezeti ipart is — döntő jelentőségű a könnyűipar. Az ipar feladatát egyre magasabb színvonalon látja el, igaz, csökkenő munkáslétszámmal. A két közös gazdaságban kialakult a legoptimálisabb termékszerkezet, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben a termelési rendszerek technológiái szerint, magas színvonalon dolgoznak. Az előterjesztés további részében taglalta a kulturális élet alakulását, elemezte a nevelési-oktatási intézmények tárgyi és személyi feltételeit, kitért a munkásművelődésre, valamint a két község egészségügyi ellátására, majd végezetül a párt belső életében kapcsolatos kérdéseket elemezte. A beszámoló feletti vitában 28-an jelentkeztek hozzászólásra. Tizenegyen idő hiányában nem kaptak szót, ezért ők észrevételeiket, javaslataikat, véleményüket írásban leadták, amit csatoltak a pártértekezlet jegyzőkönyvéhez. A hozzászólók sorában az élet legkülönfélébb területén dolgozók a felelősségtudattól áthatva munkahelyi kollektívájukat is képviselve léptek mikrofonhoz. (Folytatás a 4. oldalon) Magyar—NŐK gazdasági együttműködés Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke január 31. és február 2. között Berlinben tárgyalásokat folytatott a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. Partnerével, Gerhard Schü- rerrel, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével áttekintették és értékelték az 1986—90. évi népgazdasági tervek egyeztetése keretében eddig elért eredményeket. A felek megállapodtak a tervkoordináció befejezéséhez szükséges feladatokban, és kijelölték a kölcsönös áruszállítások bő- vítésévesl, az ipari kooperációk kiszélesítésével és a közös érdekű műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. A magyar miniszterelnökhelyettest fogadta Werner Krolikowski, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Faluvégi Lajos és az általa vezetett küldöttség szombaton visszaérkezett Budapestre. * * * Rudi Georgi, a Német Demokratikus Köztársaság szerszám- és feldolgozó gépipari minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására látogatott hazánkba, szombaton elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során vendéglátójával tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gépipari együttműködésről. Megállapodtak abban, hogy az 1986 —1990 közötti időszakban folytatódik a szerszámgép-, textilgép-, nyomdagép- és műanyagfeldolgozógépgyártásban már kialakult együttműködés a magyar és az NDK-beli vállalatok között. A Szellőző Művek sarkadi gyáregységében Falax típusú csőventillátorok alkatrészei várnak szerelésre Fotó: Fazekas László Megújuló termelés a Szellőző Művekben A légtechnikai berendezések választékának bővítését, a hazai piacról hiányzó típusok gyártásának bevezetését határozta el a Szellőző Művek új vezetése. A hagyományos szellőztető és környezetvédelmi berendezések gyártása és fejlesztése a vállalatnál az elmúlt években nagymértékben háttérbe szorult, egyéb termékek, alkatrészek előállításában láttak üzleti lehetőségeket. A korábbi elképzelések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a kezdeményezések nem álltak arányban a vállalat erőforrásaival, pénzügyi lehetőségeivel, s emiatt gazdaságilag nehéz helyzetbe került a vállalat. Az új vezetés elemzései azt bizonyították, hogy az eddiginél jobb eredményeket érhetnek el hagyományos termékeik, a különféle ipari ventillátorok és porleválasztó berendezések gyártásának fejlesztésével. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a választék bővítése mellett korszerűsítsék a termékek konstrukcióját, csökkentsék előállításuk költségeit. Ezért elhatározták, hogy szellemi erőiket a gyártmányfejlesztésre koncentrálják, megerősítik a műszaki gárdát. A termék- szerkezet megújítása azonban nem megy egyik napról a másikra, ehhez még évek munkája szükséges. Már az idén a tavalyinál töbhet készítenek hagyományos légtechnikai berendezéseikből, termelésüknek mintegy a háromnegyed részét ezek adják. Megrendelőben pedig nincs hiány, de a bizalom megerősítéséhez a szállítási határidők pontos betartása is szükséges. Ezért javítottak a munka tervszerűségén. A jövő megalapozása érdekében pedig tájékozódtak legnagyobb felhasználóiknak az évtized végéig várható igényeiről. A munka hatékonyságának növelésére is egy sor intézkedést hoztak; egyszerűsítették és korszerűsítették a vállalati szervezetet, s . bővülnek azok a fórumok, melyek az üzemi demokrácia szélesítését szolgálják. A szakembergárda megerősítésének egyik lehetőségeként pedig az idei ősztől ismét megindítják a szakmunkásképzést fővárosi gyáregységükben isi Véget ért a Szivárvány vetélkedő Aki pénteken este bekapcsolta a televíziót, tanúja lehetett a Szivárvány televíziós vetélkedő döntőjének, s tudja az eredményt is: Zalaegerszeg—Miskolc 34:33. A kies Zala megye székhelyének csapata egy ponttal megelőzte az észak-magyarországi nagyváros csapatát, és a vetélkedő győztese lett. Az eredményt természetesen kitörő örömmel fogadták a zalaegerszegiek, a Zal^ megyeiek, de akik figyelemmel kísérték a vetélkedő eseménysorozatát, s emlékeztek rá, hogy a zalaegerszegiek milyen meggyőzően szerepeltek korábban, amikor a két dél-magyarországi nagyváros, Pécs és Szeged válogatottjává; mérték össze tudásukat, bizonyára osztoznak örömükben. A Magyar Televízió hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Szivárvány szellemi vetélkedőt. Zalaegerszeg, amely impozáns fejlődésével már kilépett egykori jelentéktelenségéből, az utóbbi években egyre többet hallat magáról, éppen a vállalkozókedv különböző megnyilvánulásaival. Üjabb hagyományaihoz hűségesen vállalta a versengés lehetőségét. Hogy jogosan beszélünk városi vállalkozásról, az már a Pécs elleni felkészülés időszakában kiderült — mondja dr. Varga Zoltán, középiskolai magyar irodalom szakos tanár, jelenleg szakfelügyelő, korábban két évig a Hevesi Sándor Színház igazgatója. Hattagú csapatunk mögött valóban felsorakozott az egész város. A Pécs ellen elért imponáló, magabiztos győzelem, amelyben a szerezhető pontszámok több mint 93 százalékát nyerték el, csillantotta meg a zalaegerszegiek előtt a tisztes helytállásnál nagyobb cél, esetleg a győzelem elérésének reményét. Az önbizalom megnövekedése érthető, hiszen Zalában is mindig megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel övezik Pécset, a Dunántúl szellemi központját, az egyetemi várost, ahonnan a zalai orvos-pedagógus értelmiség zöme származik. Pécs után még Szeged sem tűnt lehetetlen akadálynak. A nehéz, egy kicsit izzad- ságos verseny után végül a legnehezebb ellenfél, Miskolc ellen is helytállt a zalaegerszegi gárda. A csillagok állása ugyan nem sok jót jósolt, midőn a zsűri a miskolciak túlságos leszakadásától félve átvállalta a gondviselő szerepet, de ebben az igyekezetében aztán később igazságosan kétoldalú lett. A döntő után még sokáig együtt maradt a gárda, megvárta, amíg a város népszerű tanácselnöke is megérkezett Budapestről, s még az éjszaka folyamán ünnepélyesen átadta a csapat tagjainak a televízió és a Szivárvány Áruház jutalmát, és Varga Zoltán csapatkapitánynak a művelődési miniszter kitüntetését. — Igen nagy öröm, hogy városunkra immár nemcsak gazdasági, városépítési, de kulturális eredményei, az egyre gyarapodó számú kulturált emberfők teljesítményei . alapján is felfigyelnek — mondta a tanácselnök. Különben a zalaegerszegiek csapata más összetételben ott van a Magyar Rádió Visszapillantó tükör című irodalmi vetélkedőjének döntőjében is. Hári Sándor
