Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 28., csütörtök Koszta Rozália SZOT-díjas festőművészt köszöntötték 60. születésnapja alkalmából tegnap Békéscsabán, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályán. Vámos László osztályvezető méltatta a megye képzőművészeti életében betöltött szervező szerepét és alkotói munkásságát, majd átnyújtotta számára Szalay Lajos világhírű grafikusművész egyik alkotását. Az ünnepségen ott volt Nagy Jenő, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese Fotó: Fazekas László Téka il Brocky-album a Képzőművészeti Kiadónál Szép albumot tett a köny­vesboltok polcaira a Képző- művészeti Kiadó. Amolyan karácsonyi ajándék színvo­nalú a Brocky Károly fes­tőművész munkásságát be­mutató kötet. A táblabíróvilág korának mestere hazánkban kevésbé ismert, aminek az a nyil­vánvaló oka, hogy élete ja­va részét külföldön töltötte, képeinek js csak töredéke került haza. Brocky a köze­li Temesváron született 1807- ben. Nehéz, küzdelmes gyer­mekkora volt, borbély apja nevelte a félárvaságra jutott fiút. Tehetségére korán fel­figyeltek, 16 évesen már rajziskolába járt, de az iga­zi tudást a bécsi képzőmű­vészeti akadémia adta. A vá­ros nagy emberi és művészi élményt jelentett neki. Ak­kor volt kialakulóban a kor új stílusa, a biedermeier, de hatott a művészekre, köztük Brockyra is az ango] festé­szet elegáns és érzelgős stí­lusa is. Tanulmányait 1832- ben fejezte be, sok iskolai díjjal, stílus- és műfajbeli próbálkozásokkal háta mö­gött. Három évvel később elhagyta Bécset, hogy meg­ismerje Európa nagy mű­helyeit. Előbb Itáliába ment. Onnan a reneszánsz meste­reinek hatása alá kerülten utazott tovább Párizsba. Ott a Louvre olasz és németal­földi remekeit másolta. Vé­gül 1838-ban Angliában tele­pedett le- ott is halt meg 1855-ben. A szigetországban a művészet már túl volt fénykorán. Brockyt az angol arcképfestészet nagy őrülete és a műfaj legkiválóbb mes­terei vették körül. Különö­sen Van Dyck volt rá nagy hatással. Mindvégig magyar ma­radt. A szabadságharc után kapcsolatot tartott fenn az emigráció néhány tagjával, Szemere Bertalannal, Pulsz- ky Ferenccel és másokkal. Találkozott Kossuthtal is, megfestette Mészáros Lázár és Kmetty György tábornok portréját. Brocky Károly a század- eleji magyar festészet egye­dülálló stílusjegyekkel bíró tagja. Művészetében sajáto­san egyesítette mindazokat az irányzatokat, amelyekkel tanulmányai és utazásai so­rán találkozott. Történeti festményei — köztük az Aranybulla kihirdetése cí­mű — a monumentális ma­gyar piktúra egyik első kép­viselőjévé emelik őt. Lajta Edit második, bőví­tett kiadásban megjelent monográfiája az eddigi teg- teljesebben — jelenleg is­mert műveinek jegyzékével is kiegészítve — mutatja be Brockyt. A kötetet a művész legkiválóbb festményeinek és rajzainak 34 színes és több mint—másfélszáz fekete-fehér reprodukciója gazdagítja. A Brocky Károly-album méltó darabja a Munkácsy, Orlai Pétrics Soma, Székely Ber­talan és mások nevével fém­jelzett sorozatnak. á. z. Gyorslista az 1985. február 26-án megtar­tott február havi lottó jutalom- sorsolásról, amelyen a 7. heti szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben az alábbi rö­vidítéseket használtuk. A vásár­lási utalvány (1000 Ft). B Dacia 1310 tip. személygépkocsira szóló utalvány. C Akai VS—4 EG tip. videomagnó (125 000 Ft). D Pols­ki Fiat 126 tip. személygépko­csira szóló utalvány. E Trabant Lim. Special tip. személygépko­csira szóló utalvány. F Pioneer Hi-Fi-torony (61 000 Ft). G JVC színes tv videó-játékkal (55 095 Ft). H Sharp mini Hi-Fi-torony (51 000 Ft). I JVC DC—7 tip. mi­ni Hi-Fi-torony I. (51 000 Ft). J JVC DC—7 tip. mini Hi-Fi­torony II. (51 000 Ft). K Bang Olufsen zenepult (46 000 Ft). L Philips HP 3121 tip. solárium (35 000 Ft). M Chinon CM—5 tip. fénképezőgép (30 000 Ft).NVect- rex videó-játék (16 000 Ft). O szerencseutalv. (40 000 Ft). P iparcikkutalv. (25 000 Ft). Q iparcikkutalv. (25 000 Ft). R ze- nesarok-utalv. (20 000 Ft). S vá­sárlási utalv. (20 000 Ft). T vá­sárlási utalv. (10 000 Ft). U vásárlási utalv. (9000 Ft).V vá­sárlási utalv. (7000 Ft). W vásár­lási utalv. (5000 Ft). X vásárlási utalv. (4000 Ft). Y vásárlási utalv. (3000 Ft). Z vásárlási utalv. (2000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. március 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. HÁROMMILLIÓ 207 214 X 214 647 T 222 080 V 229 513 Z 236 946 Z 244 379 w 259 245 V 281 544 u 288 977 V 303 843 z 318 709 R 326 142 u 333 575 U 348 441 V 355 874 U 363 307 z 370 740 Q 378 173 X 385 606 X 393 039 V 400 472 X 407 905 z 415 338 O 422 771 w 445 070 P 452 503 T 459 936 V 467 369 P 482 235 W 489 668 Y 497 101 Z 526 833 U 541 699 T 549 132 W 556 565 V 563 998 z 578 864 W 586 297 u 593 730 R 601 163 V 616 029 O 645 761 V 653 194 Y 660 627 Z 668 060 X 675 493 Z 682 926 Z 690 359 O 697 792 Q 705 225 S 712 658 U 720 091 X 772 122 V 794 421 P 809 287 Q 831 586 X 839 019 O 846 452 Q 853 885 W 861 318 V 868 751 X 883 617 T 891 050 X 898 483 P 913 349 Y 920 782 Z 928 215 Z 957 947 P 972 813 W NEGYVENNÉGY­MILLIÓ 690 787 P 884 045 S 891 478 Z ÖTVENÖTMILLIÓ 669 328 T 676 761 U 684 194 T 691 627 U 892 318 V 899 751 X HETVENNYOLC­MILLIÓ 005 493 D 012 926 o NYOLCVAN­MILLIÓ 004 970 Y 012 403 R 019 836 Z 027 269 S 042 135 W 049 568 T 057 001 V 071 867 O 079 300 w 086 733 Z 094 166 X 109 032 O 116 465 z 123 898 Z 131 331 z 138 764 T 146 197 z 153 630 W 161 063 z 183 362 U 205 661 o 213 094 w 220 527 z 235 393 T 242 826 o Cserélik a sertésvágó vonalat Ifjúsági hangversenyek megyénkben Már az elmúlt esztendő végén tervezgették, szinte napra pontosan a Gyulai Húskombinátban, hogy mi­kor cserélik a hét évet ki­szolgált sertésvágó vonalat. Az új nagyobb kapacitású lesz, a korábbi 200 helyett óránként 300 sertést képes a vonal fogadni. A részleges felújítás csak az óránkénti 200 jószág vágására adott volna lehetőséget, ám ehe­lyett tröszti egyetértéssel a teljes vonal cseréjét vállalja a gyár. Ez a munka 90—100 millió forintba kerül, melyet saját erőből, valamint ex­porthitelből finanszíroznak. A hitelszerződésben foglal­nak szerint 2-3 év alatt té­rül meg a beruházás. A munkához március 11- én fognak hozzá, és április 8-ra szeretnék befejezni. Áp­rilis 9'én pedig újra indítják a „verklit”. A munkák el­végzésére nem külső szak­embereket kértek fel, hanem a vállalat üzemfenntartási osztályának dolgozói szerelik a vonalakat, a munka irá­nyításában részt vesz a vál­lalati vezető szakemberek mellett a külföldi berendezé­seket eladó vállalat vezető szerelője. A beépítendő be­rendezések döntő része — közel 90 százaléka — ugyan­is a külföldi élelmiszergép­gyártó vállalat terméke. Kérdésünkre, hogy eköz­ben hogyan oldja meg a nagyvállalat a megye lakos­ságának ellátását, Kiss La­jos szervezési osztályvezető elmondotta: a vállalat többi üzemrészeiben termelnek, többek között úgy, hogy az 1984-ben átadott tanműhely­ben — kisebb átalakítások elvégzésével — két műsza­kos termeléssel naponta 600 darab sertést vágnak. Ugyanakkor a ZÖLDÉRT Vállalat napi 600 darabos termeléssel segíti ki a gyu­lai üzemet. Ez összességében kielégíti a megye tőkehús- és készítményigényét. Buda­pestre is jelentős mennyisé­gű tőkehúst és feldolgozott árut szállítanak. A tröszti operatív bizottság éppen teg­nap döntött arról, hogy Gyu­la helyett honnan, melyik hazai húsüzemből érkezik elegendő áru a fővárosba. Ez a leállás, a vonalak tel­jes cseréje egyben azt is je­lenti, hogy 390 embernek eb­ben az időszakban nem lesz munkája. A vállalat vezeté­se a dolgozókkal közös meg­egyezés alapján úgy alakí­totta ki, hogy a tanműhely­ben a két műszakos munka­rendben 120 dolgozónak ad­hatnak munkát. A többiek vagy elmennek szabadságra, vagy fizetés nélküli szabad­ságot ad a nagyüzem a kö­zel egy hónap tartamára. A művezetők jelenleg mérik fel, hogy a dolgozók milyen megoldást választanak. Szükséges a vágóvonalak cseréje a termelés hatékony­ságának javítása érdekében, ami azt fedi a gyulai gyár esetében, hogy ebben az esz­tendőben 680 ezer sertés fel­dolgozása a feladatuk. A le­állásig 108 ezer darabot vág­nak le, és marad az év alig 9 hónapjára 572 ezer. A nagy mennyiség feldolgozá­sát könnyíti meg a beruhá­zás. Számadó Julianna Az Országos Filharmónia több ifjúsági bérleti hang­versenyt rendez ezekben a napokban. Mintegy 2 ezer 500 első év­folyamos diák ismerkedhe­tett tegnap és ma a húros hangszerekkel, Battonyán. Gyulán, Gyomaendrődön, Szeghalmon, Kétsopronyban, Békéscsabán és Újkígyóson. Az előadásokon közreműkö­dött Szecsődi Ferenc hege­dűn, Onczay Csaba gordon­kán, Tokos Zoltán gitáron és Bódás Péter zongorán. A harmadik évfolyamosok — közel 1 ezer 800-an —, Hajdú Mihály. Erkel-díjas zeneszerzővel, a Zeneakadé­mia nyugalmazott tanárával ismerkedhettek meg febru­ár 25-én és 26-án Békéscsa­bán, Füzesgyarmaton, Gyu­lán és Nagykamaráson. Teg­nap Mezőberényben találko­zott a gyerekekkel a neves vendég. Az előadásokat a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanárainak fellépése színesítette. Az ifjúsági bérleti hang­versenyek VI. évfolyamos hallgatói a bécsi klassziciz­mussal ismerkedhetnek már­cius 5. és 8. között. A mű­sorban Haydn, Mozart és Beethoven kamaraműveit Gyarmati Vera hegedűn, Kö­rös Csaba gordonkán, Ko­vács Imre fuvolán és Szere- csényi Norbert zongorán ad­ja elő. A hangversenyt Bé­késcsaba, Dévaványa, Doboz. Dombegyháza, Elek, Gyoma- endrőd, Gyula, Körösladány és Tótkomlós zenekedvelő fiatalsága hallhatja. Tegnap a Sebes György Közgazdasági Szakközépiskola szá­mítástechnikai tanterme adott otthont a Novotred Rt. szá­mítógépes program bemutatójának és vásárának, melyet sok érdeklődő tekintett meg Fotó: Fazekas László Csalódott közönség ? Hakni — kérdőjelekkel „Telt házzal és nagy szere­tettel vártuk neves budapes­ti művészeinket, azonban nagy csalódás ért bennün­ket. Vidéki emberek lévén, mi is igényeljük a tartalmas, színvonalas előadást. Kíván­csiak lennénk, hogy Buda­pesten ilyen színvonalon hány néző várta volna vé­gig ...” Battonyáról kaptuk a levelet „a kultúrát igénylő emberek” aláírással. Az írás tömör véleménnyel zárul: „Azt hiszik, hogy a vidéki embernek minden jó?” Nem is foglalkoztunk vol­na a névtelen levélíróval, ha nem kapunk még egy — im­már névvel ellátott levelet — ugyanarról a műsorról, amelyet ugyanazon a napon Mezőkovácsházán is megte­kinthetett a közönség. S ez utóbbi levél szerint ugyan­csak csalódottan távozott a színhelyről. „A Bodrogi-est­nek 16 órakor kellett volna kezdődnie. A művészek kés­ve érkeztek, a színpadon levő előadó szinte a követ­kező fellépőre várva, műso­rát húzva a kijárat felé te- kintgetett...” — idézi fel az est kellemetlen pillanatait a levélíró, aki mellesleg né­hány száz társával együtt 100 forint körüli összeget fi­zetett, reménykedve a nem mindennapi szórakozásban. Megkérdeztük a műsort rendező művelődési házak igazgatóit, hogyan véleked­nek minderről? — Jelentős késéssel kezd­tek a művészek —- mondja Arnóczky József, a mezőko­vácsházi intézmény igazgató­ja. — Úgy fél órát csúszott a műsor, s ez már eleve zaklatottá tette a produkci­ót. A legtöbben Bodrogi Gyuláért jöttek, aki talán a legnagyobb csalódást okoz­ta. Mindössze 15 percet volt a színpadon, a többi időt — másfél órát — kevésbé is­mert művészek töltötték ki. Ügy érzem, hogy jogos a nézők panasza. Többükkel beszélgettem, igen sokan ad­tak hangot csalódásuknak. A haknikról egyébként nincs rossz tapasztalatunk. Mivel így olcsóbb, Battonyá- val közösen szervezzük na­gyobb műsorainkat. Általá­nizók, hogy a művészek fe­le itt dolgozik, a másik fele ott, azután cserélnek. Ha a csere zökkenőmentes, nincs is baj. De a szóban forgó esetben nem ment minden simán. * — Nem is jött el minden­ki, akit vártunk — pana­szolja Lovász Mihály, a battonyai művelődési ház igazgatója. — Antal Imre helyett Zsoldos Imrét „kap­tuk”, igaz, ennek még örül­tek is, akik a zenét szeretik. Voith Ági sem jött el, bár ezt előre bejelentették. A művészek változó színvona­lon produkáltak. összessé­gében jó közepesnek nevez­hető a műsor. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a csoport második fele nem érkezett meg időre, így egy ideig nyújtani kellett az egé­szet; ezt persze észrevette a közönség és nem nagyon tet­szett neki. Négyszázan vár­ták a folytatást, mindannyi­an 80—100 forintot fizettek a jegyért. Nekünk 19 ezer forintunkba került a műsor. Tulajdonképpen nem sok, ha azt nézzük, hogy 12 ismert előadót kaptunk cserébe. A lakosság fokozott érdeklő­déssel várta ezt a progra­meg magunknak — évente csak két-három alkalommal —, hogy fővárosi művészeket hívjunk. A haknikról nincs rossz tapasztalatunk. Tavaly például a Hofi-est és a Medveczky-show nagyon jól sikerült. .. Kár, hogy a feb­ruár 21-i, Szántó Károly ál­tal szervezett műsorról ezt nem mondhatjuk el. Azon a bizonyos estén leg­inkább Bodrogi Gyulát vár­ta a közönség. Megkérdeztük hát őt is. — Hogyan emlékszik visz- sza erre a hakniműsorra? — Telt ház és nagy siker volt. Igaz, az út miatt kés­tünk néhány percet ... Én pontos voltam. — Mennyi ideig volt a színpadon? — Általában 25—30 per­cig szoktam, lehet, hogy ez­úttal túl is léptem ezt az időt. — A levélírók épp az el­lenkezőjét panaszolták ... — Tudja, 7—800 ember között mindig akad, akinek nem tetszik valami. — Mi a véleménye a hak­nizásról? — Sajnos, nekem ritkán jut időm ilyesmire, de jó­nak tartom. Főleg azért, mert a közönség szereti. Kü­lönösen ezeknek a vidám műsoroknak van nagy sike­rük. Jó a kultúrházaknak, hisz vonzza az embereket, és így mást is „el tudnak ad­ni”. — Hogyan fizetik a hak­nizást? — Jól. Nekem az érné meg, ha csak ezt csiná.nám. Meg­éri a haknizás, és megéri a színházigazgatás is, bár azért nem kapok egy fillért sem! Most csodálkozik, ugye, pedig így van. Mint színház- igazgató és mint főrendező egyetlen fillért sem kapok. Ugyanannyi a fizetésem, mint sÄneszkoromban . . . A hakni szónak egy idő­ben volt némi kellemetlen mellékíze. Szerencsére mos­tanában azt tapasztalják a művelődési intézmények ve­zetői, hogy az előadók vi­gyáznak arra: pontosak, jól szervezettek, színvonalasak legyenek vidéki fellépéseik. Talán ezért reagálnak ér­zékenyebben az ember V ar­ra, hogy egy műsor ül nincs minden rend’ a közönség — le déki vagy ugyanolyan maszt egy r rammal -

Next

/
Thumbnails
Contents