Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
A kaporszakállú nádvágó Elmélkedés Sarusi Mihály könyvéről o- 1985. február 27-, szerda ___________ M ég 1971-ben, tehát az Áchim-évforduló évében írta a fiatal csabai prózaíró A kaporszakállú nádvágó című kisregényét — melyre, műfaját tekintve, leginkább a „dokumentumkollázs” megjelölés a legtalálóbb tán. Ma már különösnek tűnik, hogy azt a modern, „yágáso- san” építkező metódussal, filmszerűen szerkesztett társadalomrajzot miért utasította vissza, s miért nem juttatta nyomdafestékhez egyetlen magyar napilap, folyóirat vagy könyvkiadó sem... A rideg visszautasítások sorát csak tizenkét év múltán, 1983-ban törte meg az Űj írás szerkesztősége. Ekkor a kisregény második felét alkotó részlet közlésére vállalkoztak — elsősorban a fájdalmas-korán elhunyt, remek Kossuth-díjas prózaíró, Gáli István jóvoltából. A jóízű, olvasmányos, a kopogósán rövidre szorított mondatok ellenére sem monoton, sőt, egy szuszra történő megolvasásra serkentő mű ugyanis nem destruál, sőt, nem is deheroizál, annak ellenére, hogy a nagy formátumú, nagyszerű parasztforradalmár, Achim L. András erűben gyengéit, gyarlóságait is híven fölmutatja. „Sarkosan” — ha a divatos zsargon szerint szólunk. Mert hiszen sem a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén — 1971. március 12-én —, sem a szülővárosban, Békéscsabán március 15-én tartott ünnepségeken nem kendőzték el az Áchim-kutatók — Féja Gé- záék — a robusztus karate- rű parasztpolitikus emberi gyarlóságait. A józan történészek azóta még inkább föltárták nyers, olykor bizony durva tréfáit, apoliti- kusan heves gesztusait. Mindezek ellenére — s ezt Sarusi könyve pregnánsan domborítja ki — az maradt Áchim, akinek — megrendült soraival — Ady láttatta — minősítette: „Egy nem teljesen sikerült Dózsa György”. Hogy miért nem sikerült teljesen Dózsa Györggyé válnia, arra a kisregény korabeli dokumentumokra, szellemesen fölvillantott adomákra, olykor nyersen groteszk történetfüzérekre épített, igaz társadalomrajza világos írói választ képes adni. A csabai „genius loci”-t, a hely szellemének, a sajátosan „csabianszki” kisemberek lelki gyurományának ilyen árnyalt, fogható-ta- pintható szavakba mentését ritkán lehet tapasztalni szépirodalmi műben, ahogyan erre Sarusi Mihály képes ... S talán épp ezért sikerült ez már sokadszorra néki, mert — ahogyan ő jelzi öniróniával — „jött-ment, s nem gyökeresen csabai”. Tán épp ezért adatik meg számára az a ritka képesség. hogy e különleges, és a világon sehol egyebütt nem lelhető, több nemzetiségből ötvözött fajta habitusát objektiven humorral, együttérzéssel vetítse elénk. Magam e képességét csodáltam meg előző műveiben is, ezt a tárgyias, mégis emberi melegséggel elegy, gu- nyoros-szeretetteljes jellemábrázoló tehetségét. Tán csak egyetlen helyen érzek kiemelkedő művében némi szimplifikálást: „Egészen véletlenül két császárhuszár suhanc bottal, kutyakorbáccsal, browninggal meggyilkolja a néptribunt” — írja a 149. oldalon. Aki a szenvedélyek végletessé ka- varásának számos mozzanatát — többek között „A demagóg”, a „Padukok” szövegét, s a fejét elveszített, a Székely ügyvédet fattyú- nak minősítő Áchim féktelen dühét ismeri, meg a gubancos id. Zsilinszky-proble- matikát — az bajosan elégszik meg a „véletlen” jelzővel. Mégis meg kell értenünk az egyébként kitűnő látású, s tollú szerzőt, Sarusi Mihályt. Nem a Zsilinszky- problematika exponálása volt az 6 célja, hanem egy filmszerűen izgalmas, árnyalt korrajz, s a polgárparasztból Áchimmá emelkedő — súlyosodó csabai népvezér magatartása rugóinak kitapintása. Ez pedig töretlenül sikerült. Dér Endre Az elmúlt nyáron hetven koncertet tartott, 120 százalékos nézettséggel (!) a Dolly Roll együttes. Képünk a békéscsabai egy pillanatát idézi: az idén újra itt lesznek A cím már önmagában is némi sandaságot feltételez e sorok írójától. Lehet (sőt, talán kell is) esküdni, hogy nem így van: egyenlő mértékben oszlik meg együtt- és ellenérzése a hazai legnagyobb országos hatókörű szórakoztató-szervező intézmény és a há?igada helyi szervező közművelődési intézmények között. De azt sem szabad letagadni, hogy ez az arány mégsem igazán fele-fele; az együttérzés mégiscsak több egy művelődési házzal kapcsolatban. A legfontosabb megítélési szempont mindezeken túlmenően — és nyilvánvalóan az ítéleteket is meghatározó módon! — a közönség érdeke. Elvégre értük-értünk van és szükséges minden. n Az Országos Rendező Iroda az elmúlt esztendőben 6840 előadást tartott, amelyre 1 millió 563 ezren váltottak jegyet. A közel hétezer előadásban volt beat-pop- rock- és dzsesszkoncert (együttesek és szólómuzsikusok), operettprogram és magyarnótaest, irodalmi műsor és kabaréösszeállítás, egyveleg és klasszikus szerkesztés. Vagyis szórakoztató programok. Szinte száz százalékban hazai előadókkal, művészekkel. a leendő. A különbség elsősorban az árakban nyilvánul meg. Manapság még a fővárosban sem tudnak 100 forintosnál olcsóbb belépővel top-os műsort rendezni! Ha ehhez hozzászámítjuk az úgynevezett „egyéb költségeket”, a szállítást, akkor nem nehéz megállapítani: a vidék egyre kevésbé reménykedhet abban. hogy ilyen műsort kaphat, a közönség láthat! A kényszerhelyzet azonban kiskapukat szül. Népművelő barátaim egymástól függetlenül mesélik ugyanazt: nem kell mindig megvenni az ORI-műsort, ugyanazt a produkciót 30—50 százalékos áron (!) is meg lehet kapni, közvetlenül, hakniban. Igaz, itt megvan a veszélye annak, hogy „átverik” a vásárló művelődési házat. Ezt azonban a hakniba is belemenő előadók általában nem merik megkockáztatni, érthető anyagi megfontolások miatt! Fura, mondhatni reménytelen helyzet alakulhat ki így ... De kát maradjunk még egy kicsit az áraknál. Napi friss példa az „olcsóra”: egy évtizeddel ezelőtt neves slágerénekes — aki ma jónevű humorista — és énekes felesége — aki „fénykorában” sem kaphatott helyet még a harmadik-negyedik vonalban sem — 6200 forintért vállalt volna egy fellépést (plusz azok a bizonyos „egyéb költségek”) egy étteremben, amelynek befogadó- képessége nem éri el a másfél százat sem! A helyi szervezők plakátoltak, szerveztek: negyed száz jegy ment el a műsor napjáig. Az ok: a név ma már nem vonzza a közönséget! Vegyünk olyan példát, amely vonzza: íme a Dolly Roll; most kapták meg a platinalemezt, ami ugyebár negyed millió eladott lemez után dukál. Üj turnéjuk most indul, az ára kb. kilencvenezer forint! De van olyan magyar zenekar is, amelynek „ára” ennek többszöröse! S ha a világ legfelkapottabb nevű-rangú művészei jönnének el egy koncertre, akkor sem feltételezhető, hogy egy vidéki városban akad 1000—1500 olyan lelkes ember, aki „csak úgy” kifizet egy jegyért 250—300 forintot! Az ŐRI — nem utolsósorban a közönségigényekhez igazodva — két csoportra osztja a vele szerződésben, különböző fokon rendezett •munkakapcsolatban álló együtteseket, előadókat. Az első az úgynevezett top (megközelítőleg „befutottnak”, a közönség kedvenceinek, „teltházat vonzóaknak” lehetne magyarítani e szigorúan a divat diktálta kategóriát), a második pedig. . Szóval a tartalék, a volt és Néhány az idei kínálat szórólapjai közül Fotó: Veress Erzsi De ne legyünk nagy igényűek. Maradjunk meg a „Második vonal”-nál. Igaz, itt is 30—50 ezer forint egy estének az ára. S a közönség nem jön! Nincs ami vonzza, ami teltté tegye a 200—300 nézőnek helyet adó művelődési házi nagytermet. A legfontosabb ma az, hogy a közművelődési intézmények rentábilisak legyenek. Sőt: kívánalom, hogy éppen e szórakoztatóműsorok révén haszonra is szert tegyenek. Hiszen miből másból, ha nem ebből tudják akkor fedezni a bevétel nélküli, művelődéspolitikailag alapvetően fontos tevékenységüket? Ez tehát a tény és „elvárás”, amely rémítő módon távolodik a valóságtól. Ma egy művelődésiház- vezető boldog, ha csak néhány ezer forintot fizet rá egy koncertre, műsorra. Ha top-osak az előadók, akkor is. Arról nem is beszélve, hogy a házak zömének éves költségvetése eleve kevesebb, mint egy műsor ára . .. De még ez sem minden! Korábban legalább láthatta a népművelő, hogy mit vesz meg. Egy évvel ezelőtt a fővárosi előzetes bemutatók rendszerét és sorozatát is felszámolta az ŐRI; bizonyos szempontból érthető anyagi megfontolások miatt. A napokban ígéretet kaptunk rá. hogy felújítják ezeket. Nos, nem a top-os művészekről, hanem a második vonalbeliekről van szó. S amennyiben ezt bizalmatlanságnak nevezik, akkor erről a népművelők tehetnek a legkevésbé . . . Lenne más megoldás is. Például a video. Lassan már minden ház rendelkezik lejátszó készülékkel. Tudott, hogy az együttesek készíte- nek-készíttetnek magukról felvételeket. Mi lenne, ha ezeket a kazettákat (is) köröztetnék a művelődési házakban? Ha a sikert áhító, és még be nem futott együttesek valamivel többet tennének a tisztességes önreklámozás érdekében? Ismerve a jövedelemviszonyokat, nem jelentene nagy áldozatot. . . n Megyénk művelődési . házainak zöme már lekötötte az ORI-nál a nyári hónapokra szóló programokat. Ki-ki pénztárcája és bizalma szerint. Mindkét félben ott a parányi, de zavaró idegrángás: mi lesz, ha mégsem „jön be”? Bizalmat lanság? Igen, sok egyéb mellett ez is szerepet játszik. Fontosságánál jóval nagyobbat. Pedig az ŐRI (is) jót akar, a művelődési ház sem kevésbé. A nagy mellett a sok kicsi . . . Valamelyiknek lépni kellene. Engedni, ha úgy tetszik. Mert végül is mi, a közönség kerülünk ki pótolhatatlanul vesztesen ebből a ,,játék”-ból... (nemesi) Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Világablak. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Romantikus zene. 9.40: Francia népdalok. 10.05: Én. a nagymama (rádiójáték). 10.57: Mi ez a gyönyörű? 11.14: Klasszikus operettekből. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Nagy mesterek — világhírű előadók. 13.51: Chrubini: F-dúr szonáta. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.26: Operaslágerek. 15.00: Népzenei Hangos Üjság. 15.41: Filmzene. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában (riport). 17.25: A hegedű virtuózai. 18.05: Könyvszemle. 19.15: Visszapillantó tükör — középdöntő. 20.25: Ferencz Éva népdalai. 20.40: Az elmúlt év dzsesszhangversenyeiből. 21.30: 40 éves az ENSZ. 22.30: Operaáriák. 22.44: A magyar föld kincseit kutatta. 22.59: Kamaramuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 9.05: Napközben. 12.10: Nagy mesterek fúvószenéjéből. 12.30: Népzene. 13.10: Pophullám. 14.00: Sokféle. 15.05: Szabó Évának hívták. 15.35: Színe-java. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: A hanglemezbolt újdonságaiból. 19.05: Operettrészletek. 19.55: A Frankie goes to Hollywood felvételeiből. 20.40: Az élő népdal. 20.50: Üj háziállatunk — a giliszta. 21.05: Közkívánatra! 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.02: Magyar muzsika. 9.33: Balassa Sándor műveiből. 10.18: Operarészletek. 11.10: Balettzene. 13.05: Szonda. 13.35: Régi magyar dalok. 14.00: Kórusmuzsika. 14.25: A Quartz együttes nagylemezéről. 14.50: A Kölni Musica játszik. 15.51: Respighi: Egyiptomi Mária (opera). 17.00: Iskolarádió. 18.30: Dzsesszzene. 18.03: Üj kórúsművek. 18.30: Szlovák nyelvű műsor. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 21.30: Operaegyüttesek. 22.10: Ivan Krasenko versei. 22.34: Könnyűzene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Pat Boone énekel. 17.10: Hétköznapi meditáció a boldogságról. Riporter: Cseh Éva. 17.20: Filmek zenéjéből. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. (A tartalomból: Üresjárat őrjárat — „Zebrapiktor” szezon előtt — Rutin-pálya gondok.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) A testek úszása. 8.35: Angol nyelv. 8.50: Fizikai kísérletek. III. A részecske- és hullámmo- dell. 9.00: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) Társválasztás a szerkezetek közt. I. 9.30: Élő múzeum. A Pergamon Múzeum kincsei. 15.55: Hírek. 16.05: Képmagnósok, figyelem! (ism.) 16.35: Képújság. 16.40: Sherlock Holmes legkedvesebb fivérének története. Amerikai film. 18.05: Reklám. 18.10: Agrárvilág. 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: „A” Rátonyi. 20.50: A velünk élő történelem. Dokumentumsorozat. VII/4. 21.55: Tv-híradó 3. 22.05: Himnusz. II. MŰSOR 18.00: Képújság. 18.05: Cimbora, (ism.) 19.00: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/*7. rész. 19.30: Gippsföld. Lefelé a folyón. Ausztrál kisfilm. (ism.) 20.00: Gondolkodó. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A Tv Galériája. 21.40: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.15: Tv-fórum. 20.35: Történelmi személyiségek. 21.00: Fiatalok a harcban. Folytatásos film. 21.50: Tv-híradó. x BELGRAD, I. MŰSOR 8.35: Tv-naptár. 8.45: Sólymok. 9.15: Mesét mondunk. 9.30: Mezopotámia régi kultúrái. 10.00: Tanácsadó szülőknek. 10.30: Hírek. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Sólymok, (ism.) 18.15: Művelődési adás. 18.45: A belgrádi dzsesszfeszti- vál. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: A zöld terv iskolája. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei események. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Dzsesszvásár. 22.50: Alkalmak és nyomok — adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1985, február 27-én, szerdán 19 órakor Csongrádon: FURCSA PAR 1985. február 28-án, csütörtökön 19 órakor Gyulán: LEAR KIRÁLY MOZI Békés Bástya: 4-kor: Világgá ment királylány, 6-kor: Yerma, 7-kor: Filmklub. Békéscsaba Szabadság: de. 10, 6 és 8-kor: Aranyoskám, 4-kor: 101 kiskutya. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Éretlenek, fél 8-kor: Széplány ajándékba. Gyula Erkel: fél 6- kor: Nehéz fiúk, fél 8-kor: A profi. Gyula Petőfi: 3-kor: Iskolamozi, 5-kor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? 7- kor: Filmklub. Orosháza Partizán : Az istenek a fejükre estek.
