Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUÁR 27., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Megyei tanácsülés — tárt ajtókkal Békés megye Tanácsa február 26-án, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — Békéscsabán ülést tartott. Az elnökségben ott volt többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, Szálkái Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Kovács Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A napirendek a következők voltak: — beszámoló Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról, különös tekintettel a Tanácsi Koordinációs Bizottság állásfoglalására — a tanács és bizottságai 1985. évi munkaterve — beszámoló a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, az idei ellenőrzési program jóváhagyása — bejelentések, interpellációk. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését mára, február 27-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a kongresszusi előkészítő munkáról szóló jelentést. Tegnap Békéscsabán a megyei tanácsnál Vámos László, a művelődésügyi osztály vezetője és dr. Tóth Bgláné, a megyei pártbizottság munkatársa fogadta Ivanov Anatolijt, a pen- zai Lunacsarszkij Drámai Színház főrendezőjét, aki február 20-tól 28-ig tartózkodik megyénkben. Ősszel visszatér, mert a Jókai Színházban orosz klasszikus darabot állít színre, melynek díszleteit a penzai színház díszlettervezője, Kur- csepko Larisza készíti Fotó: Fazekas László R környezetvédelem fejlesztése A mostani tanácsülés több vonatkozásban is eltért a szokásostól. Már maga a helyszín — az úttörő és ifjúsági ház — arra engedett következtetni, hogy a megszokottnál jóval többen lesznek. Ez így is volt, a korábbi 140—150 helyett csaknem 350-en vettek részt a testületi ülésen, miután a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a témák közérdekűségére való tekintettel nagyobb nyilvánosságot kapjon a tanácsülés. A tanácstagok mellett ott voltak a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a városi, községi párt-, állami, társadalmi szervek képviselői, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai, s érkeztek a településekről olyanok is, akiket érdekelt, milyen is egy megyei tanácsülés. Nos, nem csalódtak, egy mozgalmas, színvonalas testületi munka élményével térhettek haza. Az első napirend keretéiben Gyulavári Pál megyei tanácselnök számolt be a végrehajtó bizottság munkájáról, különös tekintettel a Tanácsi Koordinációs Bizottság állásfoglalására. Mint ismeretes, a múlt év decemberében szerepelt a végrehajtó bizottság a TKB előtt. A főhatóságok ott jelenlevő képviselői egyöntetűen reálisnak, kritikusnak és önkritikusnak minősítették a beszámolót. Megállapították, hogy a végrehajtó bizottság működése megfelel a tanács- törvényben foglaltaknak, érvényre juttatta a központi döntéseket, rugalmasan igazodott a megyei sajátosságokhoz. A tanács testületi munkájának színvonala javult, demokratizmusa erősödött, képviseleti tevékenysége fejlődött. Az állásfoglalás egyben megfogalmazta azokat a feladatokat, amelyek a munka továbbfejlesztéséhez szükségesek. A bizottság elé készült beszámoló átfogó értékelést adott a gazdasági munkáról, a terület ellátottságának helyzetéről. A bizottság megerősítette a. Minisztertanács 1980-ban hozott megállapítását: a megye lépéshátrányát önerőből pótolni nem tudja, továbbra is szükséges, hogy az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek segítsék a megyei tanács végrehajtó bizottságát a minisztertanácsi határozat megvalósításában. Mint arról már korábban lapunkban is szóltunk, különösen három terület — az oktatás, az egészségügy és az ivóvíz- ellátás — gondjainak megoldása sürgető. Mint a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, történelmi felelősségünk a sok évtizedes hátrány felszámolása. A vitában elsőként dr. Barkóczi István (Füzesgyarmat) kért szót, s két figyelemre méltó adatot mondott. Az egyik, hogy 25 év alatt 2 ezerrel csökkent a falu lakossága, a másik, hogy az iskolákban minden negyedik órát képesítés nélküli pedagógus tart. Hiába a lakás, nem jönnek a faluba a pedagógusok és más szakemberek. Ennek okát a szolgáltatás, az infrastruktúra alacsony színvonalában látja. Mint mondotta, ez — ha az arányok más helyeken változnak is — nemcsak füzesgyarmati probléma. Szilágyi Menyhért (Csorvás) a köz- igazgatás átszervezésének tapasztalatairól szólt. Csorvás közvetlen megyei irányítás alá tartozik, itt már megvalósult az egyszerűbb, korszerűbb kétlépcsős igazgatás. A továbbiakban hasznosnak, szükségesnek ítélte a megyei tanács vb. által kiírt különféle pályázatokat, köztük a telekellátás javítására és az energia racionalizálására vonatkozókat. Dorogi Ferencné (Körösladány) az oktatás helyi tárgyi feltételeiről szólva elmondta, hogy 100—150 éves épületekben folyik a tanítás. Nem fiatal a közműhálózat sem, a századfordulón épült csatornák a mai igényeknek nem felelnek meg. Jenei Bálint (Gyo- maendrőd) meghívottként kapott szót a tanácsülésen. Bevezetőben a tanácsi munkában tapasztalható nyíltságot, őszinteséget méltatta. Ezután a település ivóvízgondjairól beszélt, elmondta, hogy 25 éve épül a vízmű, eddig 100 millió forintba került, de se elég, se jó ivóvíz nincs. Takács Lajos (Gyula) szintén az ivóvízellátásról szólt, és javasolta, hogy — a bejelentések között szereplő vízellátás-fejlesztési rendszerben foglaltakkal ellentétben — Gyulát sorolják előbbre és 1988-ig kapcsolják be a regionális rendszerbe. A gyógyhely cím különösen indokolja a jó ivóvizet. Dr. Sajti Imre (Békéscsaba) a közigazgatás eredményeinek elismerése mellett a még tapasztalható bürokratikus ügyintézés ellen emelte fel szavát. Fehér Miklós (Békéscsaba) azt hangsúlyozta, hogy a nehezebb feltételek mellett is (Folytatás a 3. oldalon) Napirenden a fogyasztási szövetkezetek irányítása A fogyasztási szövetkezetek irányításának fejlesEté- séről volt szó a SZÖVOSZ elnökségének keddi ülésén. A tanácskozáson elhangzott : a korszerűsítések nyomán az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi egységeinek 12, a vendéglátóhelyek 50 százalékánál tértek eddig át a szerződéses rendszerre, amely így összesen 6000 üzletet érint. A tapasztalatok igen kedvezőek. Ezekben az egységekben az érdekeltség fokozódása nyomán általában javult a kiszolgálás színvonala, gazdagabb az árukínálat, jobb az ellátás, s az üzletek gazdálkodása is jövedelmezőbb mint korábban. Éppen ezért az idén újabb boltokat igyekeznek bevonni a szerződéses üzemeltetésbe. Bővíteni kívánják a jövedelemérdekeltségben működő kereskedelmi egységek körét isi E rendszerben a költségek csökkentésére, a forgalom növelésére ösztönzik az egységek vezetőit. Tavaly már 750 üzlet működött jövedelemérdekeltség alapján, s az idén újabb 200— 300 nagyobb forgalmú kiskereskedelmi egység, ABC-üz- let, szakáruház térhet át erre a korszerű gazdálkodási formára, s ennek nyomán várhatóan tovább emelkedik a, szövetkezeti kereskedelem színvonala. Hát, amit mi telefonon keresztül kaptunk! Először is megtudtuk: a Népújság tehet a sorbanállásról. Megírtuk ugyanis qz emlékezetes február 4-i cikkünket a békéscsabai TÜZÉP-telepen tapasztalható állapotokról, és így véget kellett vetni annak a — vezető szerint — „jól bevált” rendszernek, hogy a fuvarosok „intézték” a szénelosztást. Pedig — a „jól bevált” módszer érdekében — Opauszkj Mihály még felettesei utasítását is figyelmen kívül hagyta, mégpedig azt. hogy senki sem kaphat 5 mázsánál többet, és először a lakosságot kell kiszolgálni, fuvarost csak akkor, ha magánvásárló már nem áll a pénztárnál. Amíg így volt, volt is „rend”, minek szólt közbe az újság? Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, hogy megvitassa a környezetvédelem VII. ötéves: tervi fejlesztési koncepcióját. Az eddig elért eredményeket összegezve" a testület megállapította, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően több területen sikerült megfékezni a környezet minőségének romlását. A szigorú rendeletek hatásaként mérséklődött a termőterület csökkenésének üteme, s felgyorsult a kihasználatlan mező- gazdasági területek újrahasznosítása. A vizek védelmében is születtek eredmények. A környezetvédelmi tervek azonban mindezek ellenére nem teljesültek kellőképpen: a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése az esetek többségében nem éri el a tervezett mértéket. A megelőzés helyett még mindig az utólagos beavatkozás a jellemző — a ráNo, de nincs minden veszve, van azért megoldás — mondja a TÜZÉP vezetője. — Véget lehet vetni a tortúrának, csak a Népújság írja le: a lap tehet az éjszakai sorbanállásról! Nem vagyok TÜZÉP-es szakember, de azért gyanús volt, hogy a dolog talán nem ilyen egyszerű. Érdeklődtünk néhány helyen, hogy miként csinálják, de mindenki valami más módszert mondott, mint a kinyomtatott „önkritika”. Persze, ha biztosak lennénk benne, hogy éz segít a szénhiányon, mi igazunk ellenére is elismernénk „tévedésünket”, de a beszélgetés során végig úgy tűnt: ránk akarják kenni az egészet, és mintha mesterségesen is fokoznák az egyébként is meglevő gondokat. fordítások ilyenkor rendszerint mór lényegesen magasabbak, mint a megelőzés költségei —, a gazdaságpolitikai döntésekben nem érvényesülnek megfelelően a környezetvédelmi szempontok. A VII. ötéves tervidőszakban a környezetminőség megőrzésére csak akkwr számíthatunk — állapította meg a tanács —, ha a környezet- szennyezés megelőzése a társadalmi-gazdasági élet minden területén előtérbe kerül, és általánossá válik. A tanács kijelölte azokat a földrajzi régiókat is, amelyek védelmével- kiemelten kell foglalkozni az elkövetkező években. Ezek közé tartozik a Balato.n; a fővárosi agglomeráció; Tata, Tatabánya, Oroszlány és a Duna menti ipari sáv; a közép-dunántúli iparvidék; Pécs, Komló, Nagyharsány, Bere- mend, Mohács térsége; a Sajó völgye és a Velencei-tó. Felhívtuk tehát telefonon Búza Endrét, az Alföldi TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesét is. Elismerte: amit leírtunk, igaz volt. Súlyosan hibás, visszaélésekre alkalmat adó volt a régebbi békéscsabai gyakorlat! De hát, ami volt, volt, a nagyobb baj az, hogy a mostani sem’jó! Az igazgatóhelyettes szerint úgy kell elosztani a rendelkezésre álló készletet, hogy minden sorbanállónak jusson, legfeljebb nem öt mázsát kap mindenki, hanem kevesebbet. Ezt egyébként minden TÜZÉP-vezetővel közölték, és az utasítás megtartására haladéktalanul újra utasítják a békéscsabaiakat. Komoly javulást az ellátásban az igazgatóhelyettes sem tud ígérni, de azt igen: szigorúan megköveteli, hogy a rendelkezésre álló készleteket igazságosan osszák el. Ki tehet ezek után az éjszakai sorbanállásokról? Nem hisszük, hogy valakire rá lehetne mutatni, hogy ő az, hiszen az okok — az elhúzódó hideg tél. a tervétől elmaradt bányászat, a csökkenő importlehetőségek — összetettek. Azt sem hisszük, hogy amíg kevés a szén, teljesen megszüntethető a sor- banállás. Azt viszont elvárnánk a békéscsabai TÜZÉP- vezetéstől, hogy legalább próbáljon megoldást keresni a feszültségek enyhítésére. Mert másra mutogatni, és a Népújságot felelőssé tenni a gondokért, az nem más, mint felelőtlen demagógia. Lónyai László A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László Mi tehetünk mindenről? Két telefon — szénügyben Hogy milyen érzés lehet mínusz 10 fok alatti hidegben egész éjszaka sorban állni szénért, azt nyilván az is el tudja képzelni, aki még sohasem próbálta. Az elhúzódó nagy hideg, a bányászat gondjai és az energia- import problémái miatt kevesebb a szén, és azt mindenki megérti, hogy ha valamiből nincs elég, akkor azt el kell osztani a lehető legigazságosabban. Ilyen esetekben gyakran elkerülhetetlen a sorbanállás. A baj csak az, hogy Békéscsabán jó néhányan vannak, akiknek egymás után többször is részük van az éjszakai fagyoskodás „élvezetében”, mert mire rájuk kerül a sor, nekik már nem jut szén. Próbáltunk valamit segíteni azzal, hogy fölhívtuk a békéscsabai TÜZÉP vezetőjét, Opauszki Mihályt, és megkérdeztük: nem lehetne-e valahogy másként, emberségesebben intézni a szénelosztást?