Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-26 / 47. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUÁR 26., KEDD Ára: 1,89 forint XL. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és Banadics Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke Ezután a tavaly felújított Operaházban levő Erkel-szo- bornál koszorúzott dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese, az emlékbizottság elnöke, Szigeti Zoltán, a gyulai Városi Tanács elnökhelyettese, a bizottság titkára, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és Mihály András, az Operaház főigazgatója, az emlékbizottság tagjai. Ezután a csoport megtekintette a Bánk bánt, melyen a szerző több mint egy évtizeden át dolgozott. A nemzeti operát olyan korszakban mutatták be (1861- ben), amikor teret kaphatott a nemzeti öntudat. A játékhoz gyönyörű környezetet biztosított a Magyar Állami Operaház, melynek megnyitása (1884) óta haláláig Erkel volt a főigazgatója. Az épület kiváló művészek, építészek, szobrászok, festők — Ybl Miklós, Strobl Alajos, Lotz Károly — keze nyomát őrzi, s felújítva méltó keretet ad ennek az operának is. Kép, szöveg: Szőke Margit Több mint 500 gyulai utazott vasárnap hajnalban Budapestre. A múlt hónapban alakult Erkel-emlékbizottság és az IBUSZ által szervezett program első eseményeként a csoport Erkel Mező Imre úti sírjánál tisztelgett. A zeneszerző közelgő 175. születésnapja alkalmából a város lakossága nevében koszorút helyezett el ____fe_________. ________ A zeneszerző síremlékénél a fővárosi Mező Imre úti temetőben II szülőváros tisztelgett Erkel sírjánál é Konzultáció a VII. ötéves tervről Tegnap, hétfőn a megyei tanácsnál előadást és konzultációt rendeztek, melyen a résztvevők megismerkedhettek a VII. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseivel, és a tanácsi irányítási rendszer továbbfejlesztésével. A rendezvényre — melyen részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára — meghívták a körzetközpontok párt- és tanácsi vezetőit, valamint a megyei tanács osztályvezetőit. Részükre Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott tájékoztatót, majd válaszolt a feltett kérdésekre. Fotó: Fazekas László ü fizetővendég-látás tapasztalatai Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, az ÓIT elnökének vezetésével hétfőn a Budapest Kongresszusi Központ Bartók-termében ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. Az ülés résztvevői egyebek között áttekintették a fizetövendég-látás tavaly módosított szabályozórendszerének tapasztalatait. Megállapították, hogy az elmúlt egy év alatt 67 százalékkal nőtt a fizetővendéglátó-he- lyek száma. Tapasztalható, hogy az utazási irodák a korábbinál lényegesen nagyobb minőségi és szolgáltatási igényt támasztanak a szobakiadókkal szemben. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1984. évi fejlődéséről 1984-ben a megye gazdasága tovább fejlődött. Bővült az anyagi ágak termelése, emelkedett a termelékenység. Az ipar termelésének növekedési üteme élénkült : a bővülés gyorsabb volt az előző 'két évinél, de az országosnál is. A termelésnél jobban nőtt az export meny- nyisége, miközben több áru jutott a belföldi piacokra is. Javult a termőföld védelme, ezen belül a szántóterület'kihasználása. Kalászos gabonából lényegesen többet termeltek az 1983. évinél, kukoricából kevesebbet. Az összgabonatermés emelkedett. A mezőgazdasági üzemek összességében jelentősen növelték az eladott mennyiséget a fontosabb növényekből, állatokból és állati eredetű termékekből. A pénzbevételek növeke- sével, az infrastrukturális fejlesztésekkel — ha szerény mértékben is — javultak az összlakosság életkörülményei. A lakásállomány mind a városokban, mind a községekben bővült. Fejlődött a lakosság közművekkel (vezetékes gázzal, vízhálózattal stb.) való elláA megye ipara 1984-ben a belföldi értékesítés növelése mellett mind a termelésnél, mind az országosnál nagyobb tottsága. Javultak az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei. Kismértékben bővültek az óvodai férőhelyek, s növekedett az iskolai osztálytermek száma. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakosság pénzbevételének növekedéséhez hozzájárult, hogy a kisszervezetek (ipari és szolgáltató szakcsoportok, vállalati gazdasági munkaközösségek stb.) száma tovább emelkedett. A fejlődés összességében megfelelt egyrészt a népgaz: dasági terv fő céljainak, másrészt a megye adottságait figyelembe vevő megyei célkitűzéseknek. Az 1984. évi fejlődést részleteiben az alábbiak jellemezték. IPAR Az ipar termelése ösz- szességében 4,3%-kal haladta meg az 1983. évit. Mind ágazati szinten, mind szek- torálisan bővült a termelés; leggyorsabban a nehéziparban — ezen belül is az építőanyag-iparban — illetve a szövetkezeti ipar egészében. ütemben növelte az exportot, amit mindkét fő elszámolási viszonylatban bővített. Különösen az élelmiszeripar termelésnövekedése szolgálta jól az exportcélokat, amelynek teljesítéséből több mint fele arányban részesedett. Az egyes ipari szakágazatok (termelő egységek) fontosabb termékeik termelését igyekeztek minél jobban a kereslethez igazítani. Az év folyamán például kőolajból 10,8, égetett téglából 10,9, égetett cserépből 8,0, húzott síküvegből 11,5, terménybetakarító gépből 9,2%-kal többet gyártottak, mint 1983- ban. Az élelmiszeriparban vágott baromfiból 9,6, főze- lékkonzervből 34,2%-kal növelték a termelést. Gyulai kolbászból lényegében az előző évivel azonos mennyiséget gyártottak, míg gyü- mölcskonzervből csak fele annyit, mint 1983-ban. Az össztermelés növekedésének az állami iparban 60°/o-a, a szövetkezeti iparban teljes egésze, a szocialista iparban együttesen 80%-a a termelékenység emelkedéséből származott. A szocialista iparban egy foglalkoztatottra átlagosan 3,5%-kal több termelés jutott, mint 1983-ban. 1984-ben az állami iparban átlagosan 37 660, a szövetkezeti iparban 15 260, együttesen 52 920 főt foglalkoztattak, 400 fővel többet, mint 1983-ban. A létszámnövekedés az állami iparban következett be, a szövetkezeteknél kissé csökkent a foglalkoztatottak száma. A szocialista iparban a foglalkoztatottak havi átlagkeresete 4960 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4760 forint volt, 7,5, illetve 7,2%- kal több, mint 1983-ban. (Az átlagkeresetek a bérkiegészítéseket is tartalmazzák.) ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1984-ben 1 milliárd 418 millió forint értékű építési-szerelési munkát végzett, összehasonlítható árakon számítva 12%-kal kevesebbet, mint 1983-ban. A termelés csökkenése összefügg a beruházási 'kereslet mérséklődésével és strukturális változásaival. A foglalkoztatottak száma az év folyamán a minisztériumi vállalatoknál kissé emelkedett, a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban 7-8%-kal csökkent. A megyei székhelyű építőiparban átlagosan 4570 főt foglalkoztattak, 90 fővel kevesebbet, mint 1983-ban. A foglalkoztatottak átlagkeresete 4990 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 4770 forint volt, 3,7, illetve 2,8%- kal több, mint 1983-ban. A megyében az év folyamán összesen 2940 lakást építettek, 93%-át magánerőből. Az előző évinél 5%-kal kevesebb új lakás 54%-át a városokban, 46%-át a községekben építették. A nagy részarányú magánerős építkezéseket állami támogatással, döntően kölcsön igénybe vételével végezték. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 810 lakást adott át, a lakások döntő többsége a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el. MEZŐGAZDASÁG A termőföld védelmével kapcsolatos megyei célkitűzések 1984-ben megvalósultak: nőtt a mezőgazdasági terület, nagyobb lett a szántóterület. Javult a szántóterület kihasználása is. A vetésszerkezettel kapcsolatos célkitűzéseket a gazdaságok többségükben teljesítették. 1984-ben a megyében minden eddiginél több, összesen 741 500 tonna búzát takarítottak be, az 1983. évinél 157 200 tonnával (27%-kal) többet. E többlet az igen kedvező, hektáronkénti 5759 kg-os termésátlagnak az eredménye, mivel a vetésterület 3%-kal kisebb volt az előző évinél. A másik fontos növényből, a kukoricából 632 200 tonnát takarítottak be, az 1988. évinél 2%-kal nagyobb területről 8%-kal kevesebbet. A kukoricatermést a megye egyes területein az aszályos időjárás kedvezőtlenül befolyásolta, így a megye összes gazdaságában hektáronként átlagosan 5702 kg kukorica termett, az előző évinél 612 kg-mal kevesebb. Valamennyi gabonaféle együttes termésmennyisége végeredményben 9%-kal meghaladta az előző évit. Jelentősen emelkedett, még a cukorrépa, a napraforgó és a burgonya termésmennyisége. A megye összes gazdaságában a főbb állatfajok állománya az év végén kisebb- nagyobb mértékben csökkent az egy évvei korábbihoz viszonyítva. Szarvasmarhát 114 200 darabot tartottak, egy százalékkal kevesebbet. Ennél valamivel jobban csökkent a tehenek száma. A sertésállomány 1 millió 60 ezer volt, 6,5%-kal kevesebb, mint 1983 végén. A csökkenést döntően a kisüzemi gazdaságok állományának a fogyása befolyásolta. A juhok és a baromfik (Folytatás az 5. oldalon) Második helyezeti lett a DICSV Balatonszárszón, az elmúlt hét végén rendezték meg a Tégla- és Cserépipari Tröszthöz tartozó 9 vállalat csapatainak részvételével a felmenő rendszerű munkavédelmi verseny országos döntőjét. A nyolcfordulós vetélkedőn az öttagú csapatok tagjai munkavédelmi, tűzvédelmi, közlekedési és elsősegélynyújtási kérdésekre adtak választ. Szoros küzdelemben a jól felkészült csapatok versenyében ötpontos előnnyel szerezte meg az első helyet a Budai Tégla- és Cserép- ipar i Vállalat, második helyen végzett a Dél-alföldi Tégla és Cserépipari Vállalat csapata, akik Szentesről érkeztek a Balaton partjára. Harmadik helyen a Somogy-Zala megyei Téglaipari Vállalat csapata végzett. Az első helyezett jutalma 10 ezer forint. A második helyezett 8 ezer forintos, míg a harmadik helyezett 6 ezer forintos elismerésben részesült. Az egyéni értékelés során első helyezést ért el Biró György (DTCSV), míg a harmadik helyen Nagy László (DTCSV) végzett. Mindketten tárgyjutalmat kaptak. A Tégla- és Cserépipari Tröszt jelenlevő vezetői nagyon jónak értékelték a verseny színvonalát és úgy határoztak, hogy a jövőben is megrendezik ezt a munka- védelmi vetélkedőt. V. L. A termelés 1984. évi alakulása százalékban (1983 = 100,0) Nehézipar 106,8 Ezen belül: gépipar 103,2 építőanyag-ipar 109,5 Könnyűipar 100,4 Egyéb ipar 105,8 Élelmiszeripar 103,8 SZOCIALISTA IPAR ÖSSZESEN 104,3 Ezen belül: állami ipar 103,9 szövetkezeti ipar 106,2
