Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

1985. február 25., hétfő Felelősséggel a lakosság ellátásáért Pártértekezletekről jelentjük (Folytatás a 4. oldalról) A vitában Szabó Miklós is részt vett. Felszólalásában méltatta a térségben elért eredményeket. Szólt a gaz­dálkodás megváltozott fel­tételeiről. Hangsúlyozta: az a melioráció, ami itt meg­valósult, valóságos termé­szetátalakító tevékenység. A rendezett táblákról több ter­mést kell betakarítani! Ha ehhez nincs megfelelő erő, akkor meg kell keresni azo­kat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítani' le­het a térségben is az ered­ményes gazdálkodást. A továbbiakban a körzet hátrányos helyzetéből adódó tennivalókról beszélt. Biza­kodását fejezte ki, hogy hosszabb távon javítani le­het az életkörülményeken. Kijelentette: ez a program Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza és a kör­nyező több mint tíz település 180 kommunista küldöttének részvételével kezdődött meg szombaton délelőtt a városi jogú nagyközségi pártbizott­ság értekezlete Mezőkovács- házán, a művelődési köz­pontban. Az öt év munkáját, ered­ményeit, gondjait reprezen­táló írásos beszámoló részle­tesen elemezte a térség tár­sadalmi viszonyait, a gaz­dálkodást, az ideológiai és kulturális életet, a pártépí­tést, a mintegy 2 ezer 400 párttag napi tevékenységét. Megállapította a dokumen­tum, hogy a szövetkezeti szektoron belül legjobban a mezőgazdaság fejlődött, hi­szen a termelőszövetkezetek termelési értéke 46 százalék­kal nőtt. Javult a háztáji és a kisegítő gazdaságok együtt­működése, a háztáji szolgál­tatás színvonala. Az ipar­fejlesztés viszont későn kez­dődött. A kis üzemek telep­helyként működnek, és ke­vés létszámmal dolgoznak. -Ennek ellenére megerősödött a munkássá válás folyama­ta, nőtt a munkások politi­kai, általános és szakmai műveltsége. Jól dolgozott a három szövetkezeti közös vállalat és a két áfész. Bő­vült a kereskedelmi és a vendéglátóipari üzlethálózat. ABC-áruház épült Kunágo- tán, Mezőhegyesen, éttermet hoztak létre Medgyesegyhá- zán és Kevermesen. Mezőko- vácsházán, Kaszaperen és Végegyházán a régi üzlete­ket felújították. A mezőko­vácsházi áfész összes árbe­vételének csaknem 30 száza­léka exportból származik, ebből 55. millió dollárt tesz ki a tőkés kivitel. Ebben a térségben is ke­vesebb állami, de annál több magánlakást építettek, és je­lentős a lakáskorszerűsítés. Az életkörülmények javítá­sához hozzájárult a víz- és szennyvízhálózat folyamatos bővítése, hét községet kap­csoltak a központi gázháló­zatba. Az általános iskolák tárgyi feltételei tovább ja­vultak, Mezőkovácsházán nyolc tantermes iskola épült. A napközibe azonban nem tudnak felvenni minden je­lentkezőt. Nagy figyelmet szentelt a beszámoló a párt­élet kérdéseinek. A párt- szervezetek meggyőző politi­kai munkával erősítik a párt egységét. Jól igazodnak a megváltozott körülmények­hez, módszerüket, stílusukat tovább fejlesztették. Szabó István, a városi jo­gú nagyközségi pártbizottság első titkára az írásos beszá­molót kiegészítve szólt kül­politikánk és gazdasági éle­tünk aktuális kérdéseiről, a felszabadulás óta eltelt 40 esztendő eredményeiről. El­mondotta többek között, hogy Mezőkovácsháza is sokat fej­lődött, de a hírközlés, az út­hálózat és a lakásépítés, az egészségügy fejlesztése el­marad a kívánatostól. Nagy gond ebben a térségben, csak az itt élők aktív közre­működésével valósítható meg. Ki kell bontakoztatni az emberekben szunnyadó képességeket, vágyakat, tö­rekvéseket, és ezt anyagilag is el kell ismerni. Ebben a munkában az alkotó értel­miség szellemi erejére épp úgy kell építeni, mint a munkások és parasztok munkakedvére. Hozzászólá­sában végezetül a párt bel­ső életével foglalkozott. Klampeczki Károly ösz- szefoglalója után a pártér­tekezlet 47 tagú pártbizott­ságot választott, és 15 kül­döttet delegált a megyei pártértekezletre. Az újjává­lasztott pb döntött a tiszt­ségviselők személyéről. Első titkár Mocsári Imre, titkár Nagy József lett. A. Z. hogy csökken a lakosság szá­ma, a falvak, a községek né­pességmegtartó erejét fokoz­ni szükséges. A termelőszö­vetkezetek rugalmasan al­kalmazkodtak a piaci körül­ményekhez. A belvíz, az aszály hátráltatta a fejlődést, de még így is tíz közös gaz­daság tavaly 252 millió fo­rint nyereséget ért el. A to­vábbi feladatok között hatá­rozta meg a feldolgozóipar fejlesztését, a szélesebb kö­rű mezőgazdasági integráció megteremtését, a mellék­üzemágak bővítését. A vitában tizenhármán mondtak véleményt, és ha­tan írásban adták be felszó­lalásukat. Agócs István (Me­zőkovácsháza) a város és a falu közötti indokolatlan kü­lönbségekről, a nyugdíjasok, a járadékosok nehéz életkö­rülményeiről szólt. Balogh Alpár László (Mezőkovács­háza) a munkásőrök becsü­letes, önzetlen munkájáról beszélt. Tassi János (Magyar- bánhegyes) a párt vezető szerepének, tömegkapcsola­tának erősítését szorgalmaz­ta. Kotroczó Balázsné (Ke- vermes) a nőpolitikái hatá­rozatok végrehajtásáról, a nők foglalkoztatásáról tájé­koztatta a pártértekezletet. Latyák István (Mezőkovács­háza) a rendőrség, az ügyészség, a bíróság munká­ját elemezte. Csáti János (Mezőkovácsháza) a fogyasz­tási szövetkezetek áruellátá- si felelősségéről, az export- termelés és -értékesítés ne­hézségeiről, a munka nélkül szerzett jövedelmekről be­szélt. Dr. Fekete Lajos (Me­zőkovácsháza) a községfej­lesztés eredményeit, gondja­it ecsetelte. Pertich Antal (Mezőkovácsháza) a pálya­kezdő fiatalok beilleszkedé­séről szólt. Dr. Eleki János az ország gazdasági egyen­súlyának megteremtéséről, a mezőgazdaság erőfeszítései­ről, az integrációról szólt. Baráth Károly (Végegyháza) az ideológia, a kultúra, az oktatás helyzetéről mondta el véleményét. Kovács Fe­renc (Nagykamarás) a helyi termelőszövetkezet gazdálko­dását elemezte. Dr. Simon- dán György (Almáskamarás) a jobb egészségügyi ellátás­ra és felvilágosításra hívta fel a figyelmet. Fodorné Birgés Katalin el­mondotta : ebben a térségben is sokat fejlődött a mezőgaz­daság, az ipar, a kommuná­lis ellátottság, de a történel­mi lemaradást eddig nem si­került behozni. A telephe­lyek jelenlegi irányítási rendszere nem felel meg a mai követelményeknek. Fel­készültebb vezetőkre, több szakmunkásra van szükség. Ezután megválasztották a 47 tagú pártbizottságot és a 25 küldöttet a .megyei párt­értekezletre. A mezőkovács­házi városi jogú nagyközsé­gi pártbizottság első titkára ismét Szabó István lett, tit­kára pedig Strasinski István és dr. Csiffáry Lajosné. S. S. Hazánkban a szövetkezeti társulások által létrehozott tejipari vállalkozások legna­gyobbika a sárréti. Több mint harminc mezőgazdasági nagyüzemből érkezik Szeg­halomra és Békéscsabára fel­dolgozásra a tej. S e két üzemből látják el Békés me­gye 44 településén a 900 át­vevőhelyen keresztül a me­gye lakosságának jelentős részét tejjel és tejtermékek­kel. Mintegy 25,6 millió li­ter sárréti tejet, kakaót fo­gyasztottunk 1984-ben Bé­késben. Ugyanakkor nagy tö­megű áru indu] nap mint nap Budapestre, a Csongrád, a Hajdú megyei üzletekbe, és érkezik a társvállalatok­hoz, a szűkebb pátriánk la­kosságát kiszolgáló boltokba. A kereskedelmi visszajel­zések azt igazolják, hogy a szállítás pontos, a termékek minősége jó, az esetleges hi­bákat gyorsan kijavítja, a károsodott vevőket kártala­nítja a vállalat. Az 1984. ja­nuár elsejével bevezetett mi­nőség szerinti tejátvétel jól szolgálja a népgazdasági ér­dekeket, előnyös a fogyasz­tóknak is, mert jobb minő­ségű és tovább tartható árut fogyaszthatnak. II tejhozam nő, az állomány csökken A két aszályos év miatt az üzemek egy része sajnos nem tudta megteremteni a maga­sabb szintű termelési felté­teleket a jobb minőségű Nem tudom, ki hogy van vele, de én, ha meghallom a mentő vészt jelző sziréná­jának vijjogó hangját, azon­nal azonosítom a mentő irá­nyát és hozzátartozóim vélt tartózkodási helyét. S meg­nyugszom, ha a két hely el­lenkező irányba esik. Ezen a hét végén 16 órát töltöttem Békéscsabán a mentőállomáson, figyelve az ott dolgozók fizikai és lelki­erőt próbáló munkáját. Segítőim és beszélgetőpart­nereim Vajda Zoltán, Bo- tyánszki György és Kovács Ákos mentőtisztek, Zahorán András ápoló és Hajdú Já­nos gépkocsivezető. Az utób­bi három ottlétemkor a ro­hamkocsi „gárdáját” alkotta. Csendesen indult ez a nap. Jutott idő beszélgetésre. Ha csörgött is a telefon, nem ko­moly ügyekhez hívták a mentőket (szerencsére). Pél­dául a kórház ambulanciá­járól kellett hazaszállítani a kezelt beteget, vagy egy „ala­pos” pofont kapott feleséget a Lencsésiről beszállítani látleletre. (Bevallom, ne­kem hasonló esetben eszem­be se jutott volna, hogy mentőt hívjak!) Hát igen. A 16 órás együtt- lét alatt volt időnk megvi­tatni azt is, hogy mikor in­dokolt, mikor nem egy men­tő „riasztása”. A mentőállo­más dolgozóinak véleménye szerint nagyon sok esetben, történik jogtalan kihívás, de hát ők, ott a telefon mögött minden esetet komolynak kell, hogy vegyenek, még akkor is, ha részeghez ri­asztanak, azzal, hogy az esz­méletlen. (Az indokolatlan­ság csak utólag derül ki!) Mesélik, sok olyan beteget szállítanak nap mint nap ha­za, vagy onnan az sztk-ba, kórházba, akik saját lábu­kon, autóbusszal, vagy vo­nattal is vígan bemehettek, hazamehettek volna, mert például a kisujjukat gip­szelték, vagy az arcsérülésü­kön cserélték ki a kötést... Eddig jutottunk a beszél­getésben, amikor telefonon a rohamkocsit kérték Békésre, alapanyag előállításával 1984-ben. Ennek egyik kö­vetkezménye az, hogy üze­menként nagy szóródást mu­tatnak az átvételi minősíté­sek, 75 százalékos első osz­tályú aránytól a 22 százalé­kig, Néhol tarthatatlanok voltak a tartási körülmé­nyek. így az utóbbi évek­ben kilenc nagyüzemben számolták fel az állományt, és mindössze két üzemből jelezték az érintett területen, hogy fejleszteni fogják a te­jelő állományt. Ez magává] hozta, hogy a korábbi évek hat-tizenkét százalékos évenkénti tejter­melési felfutása után 1984- ben már több millió literrel csökkent a feldolgozandó alapanyag, amiből természe­tesen kisebb mennyiség ma­radt a tejtermékek előállítá­sára. A közelmúltban meg­tartott igazgatótanácsi ülé­sen Ombódi Sándor igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a szarvasmarhatartás közgazdasági feltételeit a la­kossági ellátás követelmé­nyeit tekintetbe véve kell alakítani. Bár a megye egé­szében á szarvasmarha-állo­mány mérsékelten emelke­dett, a tehén- és üszőállo­mány viszont csökkent. Ugyanakkor a háztáji és ki­segítő gazdaságokban az ál­lományfogyás megállt. A tejhozam utóbbi évek­ben bekövetkezett növekedé­se ellenére is intézkedéseket kell tenni, hogy az érintett körzetben a szarvasmarha­létszám ne csökkenjen to­egy szívinfarktus gyanús fér­fihez. Az órámra néztem. Negy­venöt másodperc telik el a riasztástól a rohamkocsi in­dulásáig. Békésre alig 10 perc alatt érünk. A kis ut­cában — ahogy az már len­ni szokott — kint állnak a kíváncsi szomszédok. A bá­csi felesége, fia, menye már a kapuban várják a mentőt. Az orvos éppen a bukósisak­ját kapcsolja elmenőben .. . Tájékoztatja a mentőtisztet az általa megállapított diag­nózisról, s a rohamkocsi vij­jogó szirénára kapcsolva már robog is a csabai kórház­ba ... Bent, a mentőállomáson folytatjuk a beszélgetést. Bo- tyánszki György nagy büsz­kén adja tudtomra, hogy Magyarország európai vi­szonylatban harmadik he­lyen áll a mentők felszerelt­ségét illetően, és elsőként in­dult be hazánkban az úgy­nevezett sürgősségi helyszíni ellátás, amit a „majdnem or­vos” mentőtisztek végeznek el. (Négy évet tanulnak az egészségügyi főiskola mentő­tiszti szakán ...) vább. s a hús- és tejellátás biztonságosabb legyen. Nem egyszerű a feladat, hiszen, köztudott dolog, hogy a tar­tási körülmények igen mos­tohák, új beruházásokra pe­dig nincs anyagi fedezet — éppen emiatt szűnt meg az említett helyeken az ágazat —, és még mindig dotáció­val állítjuk elő a tejet. Ezek a körülmények, valamint a nagyon igényes tartási tech­nológia kevéssé ösztönzik szarvasmarhatartásra a nagyüzemeket. Fejlesztés és gazdasági társulás A gondokat ismerve is nap mint nap meg kell bir­kózni az ellátási körzetek tejszükségletének előállítá­sával, feldolgozásával. Olyan hidegekben js, mint 1985 ja­nuárja, amikor egy napi be­szállítás a nyári átlagos mennyiséghez képest 40 szá­zalékkal esett vissza. És ha többlet van, annak is ter­mékké kell válnia. A nyári fölösleg levezetésére kazein — vegyipari festékanyag — gyártására szövetkezett a tejipar és a szövetkezeti tár­sulás. Tavaly hárommilliót adott, ebben az esztendőben egymillió forintot fektetett be a gazdasági társaság munkájába a Sárréti Közös Vállalat. Gondolniuk kel] a szűkös anyagi lehetőségek mellett is évről évre vagy egy részle­ges rekonstrukcióra, vagy beruházás finanszírozására. 17.10-kor ismét megcsör- ren a telefon. Kondoroson közlekedési baleset történt... 17.32-kor teszik kocsiba a bácsit, akit egy vállalati sze­mélygépkocsi ütött el. .. Al­koholos lehelete megcsapja az orromat. . . Kovács Ákos munkához lát. Pillanatok alatt megálla­pítja, hogy a balesetet szen­vedőnek három bordája és az orrcsontja tört el.. 18.08- kor a bácsit már a baleseti sebészeten látják el... Az állomás felé tartva a mentőtiszt bemutatja a ro­hamkocsinak azokat a fel­szereléseit, amik az egysze­rű mentőkocsiban nem talál­hatók : lélegeztető gép, spe­ciális életmentő gyógyszerek, altatógáz, infúziós felszere­lés, szívritmus-szabályozó készülék, kis sebészeti fel­szerelés, EKG-készülék ... félsorolni is sok . j . Az állomás ügyeletes szo­bájában hat telefonkészülé­ken futnak be a hívások. Most mind csendes ... Csak egy gyulai mentős rádión je­lenti, hogy visszaérkezett ál­lomáshelyére. Vajda Zoltán nyugtázza a jelzést. Gyors adatokat kérek, íme a válaszok távirati stí­lusban. A megyeszékhelyen 11 mentőkocsi fut, legtöbb­jük rádióval felszerelve. 21 gépkocsivezető és 27 ápoló váltja egymást. Éjjeli szolgálatban 3 kocsi, 1 A nagy vállalkozás — a bé­késcsabai tejüzem felépítése (amely jó befektetésnek bi­zonyult. és közel 20,1 millió forint nyereséggel zárta az évet) után, most a szeghal­mi üzem teljes hűtőrendsze­rének cseréjét kell megolda­ni. Erre 1985-ben 12 millió, 1986-ban négymillió forintot fordítanak. Küzdelem a bizalomért A Sárréti Tej Szövetkezeti Közös Vállalat alapítása óta napról napra küzdött meg a fogyasztók bizalmáért, és tö­rekedett olyan nyereség elő­állítására, hogy az üzem fej­lődésének ne legyenek gát­jai. Ugyanakkor e vállalko­zás térhódításával változik a szerepe, súlya az állami tej­ipari vállalatnak. Ám ma­gunk győződhetünk meg ar­ról, hogy jól megférnek egy­mással Békésben, sőt, szak­emberek cserélnek munka­adót, vagy mint említettük, közösen dolgozzák fel a fö­lösleges alapanyagot. Abban mindenképpen együtt gondolkodnak, hogy a lakosság ellátása, minőségi kiszolgálása jól felfogott gazdasági érdekük. Ehhez nem fér kétség, hiszen az utóbbi esztendőkben — ap­róbb hibákat leszámítva — a lakosság elégedett, s lehet is, a tej és tejtermékek mennyiségével és minőségé­vel. Számadó Julianna mentőtiszt, 3 ápoló és 3 gép­kocsivezető teljesíti felada­tát .. . Szarvasról szólnak be rá­dión, hogy elindultak egy sú­lyosan sérült beteggel. Egy ventillátor lapátja átszakí­totta koponyacsontját, kérik a mentőtiszt intézkedését a kórház felé. A mentőállo­másnak ugyanis közvetlen vonala van a kórházzal. Vaj­da Zoltán jelenti a baleseti sebészetnek, az esetet, hogy az orvos készenlétben vár­hassa a sérültet. 19.25. Ismét Békésre kérik az „eset” kocsit. Egy 30 éves férfi öngyilkossági szándék­kal gyógyszert vett be alko­hollal. Észméletlen állapot­ban van. Síró, ijedt felesé­ge nem tudja megmondani, hogy milyen tablettákat használt a férje. A mentő­tiszt pulzust számol, konsta­tálja, hogy a légzés horkoló, ami arra utal, hogy az al­tató valamilyen fajtáját nyelhette le a fiatalember. Miután eszméletlen, most itt, a mentőben nem végzik el a gyomormosást. 10 percen belül kórházi ellátásban ré­szesítik . .. 20.10 órakor elhagyom a mentőállomást. Ezen a na­pon reggel 7-től este 20 órá­ig 46 esetben hívták a 04-et. A szolgálatvezető mentőtiszt szerint ez egy csendes nap volt. . . Kép, szöveg: Béla Vali A bácsit szívinfarktus gyanújával szállítják kórházba „Ez egy csendes nap veit” Munkában a mentősök

Next

/
Thumbnails
Contents