Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
1985. február 25., hétfő Felelősséggel a lakosság ellátásáért Pártértekezletekről jelentjük (Folytatás a 4. oldalról) A vitában Szabó Miklós is részt vett. Felszólalásában méltatta a térségben elért eredményeket. Szólt a gazdálkodás megváltozott feltételeiről. Hangsúlyozta: az a melioráció, ami itt megvalósult, valóságos természetátalakító tevékenység. A rendezett táblákról több termést kell betakarítani! Ha ehhez nincs megfelelő erő, akkor meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyek segítségével biztosítani' lehet a térségben is az eredményes gazdálkodást. A továbbiakban a körzet hátrányos helyzetéből adódó tennivalókról beszélt. Bizakodását fejezte ki, hogy hosszabb távon javítani lehet az életkörülményeken. Kijelentette: ez a program Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza és a környező több mint tíz település 180 kommunista küldöttének részvételével kezdődött meg szombaton délelőtt a városi jogú nagyközségi pártbizottság értekezlete Mezőkovács- házán, a művelődési központban. Az öt év munkáját, eredményeit, gondjait reprezentáló írásos beszámoló részletesen elemezte a térség társadalmi viszonyait, a gazdálkodást, az ideológiai és kulturális életet, a pártépítést, a mintegy 2 ezer 400 párttag napi tevékenységét. Megállapította a dokumentum, hogy a szövetkezeti szektoron belül legjobban a mezőgazdaság fejlődött, hiszen a termelőszövetkezetek termelési értéke 46 százalékkal nőtt. Javult a háztáji és a kisegítő gazdaságok együttműködése, a háztáji szolgáltatás színvonala. Az iparfejlesztés viszont későn kezdődött. A kis üzemek telephelyként működnek, és kevés létszámmal dolgoznak. -Ennek ellenére megerősödött a munkássá válás folyamata, nőtt a munkások politikai, általános és szakmai műveltsége. Jól dolgozott a három szövetkezeti közös vállalat és a két áfész. Bővült a kereskedelmi és a vendéglátóipari üzlethálózat. ABC-áruház épült Kunágo- tán, Mezőhegyesen, éttermet hoztak létre Medgyesegyhá- zán és Kevermesen. Mezőko- vácsházán, Kaszaperen és Végegyházán a régi üzleteket felújították. A mezőkovácsházi áfész összes árbevételének csaknem 30 százaléka exportból származik, ebből 55. millió dollárt tesz ki a tőkés kivitel. Ebben a térségben is kevesebb állami, de annál több magánlakást építettek, és jelentős a lakáskorszerűsítés. Az életkörülmények javításához hozzájárult a víz- és szennyvízhálózat folyamatos bővítése, hét községet kapcsoltak a központi gázhálózatba. Az általános iskolák tárgyi feltételei tovább javultak, Mezőkovácsházán nyolc tantermes iskola épült. A napközibe azonban nem tudnak felvenni minden jelentkezőt. Nagy figyelmet szentelt a beszámoló a pártélet kérdéseinek. A párt- szervezetek meggyőző politikai munkával erősítik a párt egységét. Jól igazodnak a megváltozott körülményekhez, módszerüket, stílusukat tovább fejlesztették. Szabó István, a városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára az írásos beszámolót kiegészítve szólt külpolitikánk és gazdasági életünk aktuális kérdéseiről, a felszabadulás óta eltelt 40 esztendő eredményeiről. Elmondotta többek között, hogy Mezőkovácsháza is sokat fejlődött, de a hírközlés, az úthálózat és a lakásépítés, az egészségügy fejlesztése elmarad a kívánatostól. Nagy gond ebben a térségben, csak az itt élők aktív közreműködésével valósítható meg. Ki kell bontakoztatni az emberekben szunnyadó képességeket, vágyakat, törekvéseket, és ezt anyagilag is el kell ismerni. Ebben a munkában az alkotó értelmiség szellemi erejére épp úgy kell építeni, mint a munkások és parasztok munkakedvére. Hozzászólásában végezetül a párt belső életével foglalkozott. Klampeczki Károly ösz- szefoglalója után a pártértekezlet 47 tagú pártbizottságot választott, és 15 küldöttet delegált a megyei pártértekezletre. Az újjáválasztott pb döntött a tisztségviselők személyéről. Első titkár Mocsári Imre, titkár Nagy József lett. A. Z. hogy csökken a lakosság száma, a falvak, a községek népességmegtartó erejét fokozni szükséges. A termelőszövetkezetek rugalmasan alkalmazkodtak a piaci körülményekhez. A belvíz, az aszály hátráltatta a fejlődést, de még így is tíz közös gazdaság tavaly 252 millió forint nyereséget ért el. A további feladatok között határozta meg a feldolgozóipar fejlesztését, a szélesebb körű mezőgazdasági integráció megteremtését, a melléküzemágak bővítését. A vitában tizenhármán mondtak véleményt, és hatan írásban adták be felszólalásukat. Agócs István (Mezőkovácsháza) a város és a falu közötti indokolatlan különbségekről, a nyugdíjasok, a járadékosok nehéz életkörülményeiről szólt. Balogh Alpár László (Mezőkovácsháza) a munkásőrök becsületes, önzetlen munkájáról beszélt. Tassi János (Magyar- bánhegyes) a párt vezető szerepének, tömegkapcsolatának erősítését szorgalmazta. Kotroczó Balázsné (Ke- vermes) a nőpolitikái határozatok végrehajtásáról, a nők foglalkoztatásáról tájékoztatta a pártértekezletet. Latyák István (Mezőkovácsháza) a rendőrség, az ügyészség, a bíróság munkáját elemezte. Csáti János (Mezőkovácsháza) a fogyasztási szövetkezetek áruellátá- si felelősségéről, az export- termelés és -értékesítés nehézségeiről, a munka nélkül szerzett jövedelmekről beszélt. Dr. Fekete Lajos (Mezőkovácsháza) a községfejlesztés eredményeit, gondjait ecsetelte. Pertich Antal (Mezőkovácsháza) a pályakezdő fiatalok beilleszkedéséről szólt. Dr. Eleki János az ország gazdasági egyensúlyának megteremtéséről, a mezőgazdaság erőfeszítéseiről, az integrációról szólt. Baráth Károly (Végegyháza) az ideológia, a kultúra, az oktatás helyzetéről mondta el véleményét. Kovács Ferenc (Nagykamarás) a helyi termelőszövetkezet gazdálkodását elemezte. Dr. Simon- dán György (Almáskamarás) a jobb egészségügyi ellátásra és felvilágosításra hívta fel a figyelmet. Fodorné Birgés Katalin elmondotta : ebben a térségben is sokat fejlődött a mezőgazdaság, az ipar, a kommunális ellátottság, de a történelmi lemaradást eddig nem sikerült behozni. A telephelyek jelenlegi irányítási rendszere nem felel meg a mai követelményeknek. Felkészültebb vezetőkre, több szakmunkásra van szükség. Ezután megválasztották a 47 tagú pártbizottságot és a 25 küldöttet a .megyei pártértekezletre. A mezőkovácsházi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára ismét Szabó István lett, titkára pedig Strasinski István és dr. Csiffáry Lajosné. S. S. Hazánkban a szövetkezeti társulások által létrehozott tejipari vállalkozások legnagyobbika a sárréti. Több mint harminc mezőgazdasági nagyüzemből érkezik Szeghalomra és Békéscsabára feldolgozásra a tej. S e két üzemből látják el Békés megye 44 településén a 900 átvevőhelyen keresztül a megye lakosságának jelentős részét tejjel és tejtermékekkel. Mintegy 25,6 millió liter sárréti tejet, kakaót fogyasztottunk 1984-ben Békésben. Ugyanakkor nagy tömegű áru indu] nap mint nap Budapestre, a Csongrád, a Hajdú megyei üzletekbe, és érkezik a társvállalatokhoz, a szűkebb pátriánk lakosságát kiszolgáló boltokba. A kereskedelmi visszajelzések azt igazolják, hogy a szállítás pontos, a termékek minősége jó, az esetleges hibákat gyorsan kijavítja, a károsodott vevőket kártalanítja a vállalat. Az 1984. január elsejével bevezetett minőség szerinti tejátvétel jól szolgálja a népgazdasági érdekeket, előnyös a fogyasztóknak is, mert jobb minőségű és tovább tartható árut fogyaszthatnak. II tejhozam nő, az állomány csökken A két aszályos év miatt az üzemek egy része sajnos nem tudta megteremteni a magasabb szintű termelési feltételeket a jobb minőségű Nem tudom, ki hogy van vele, de én, ha meghallom a mentő vészt jelző szirénájának vijjogó hangját, azonnal azonosítom a mentő irányát és hozzátartozóim vélt tartózkodási helyét. S megnyugszom, ha a két hely ellenkező irányba esik. Ezen a hét végén 16 órát töltöttem Békéscsabán a mentőállomáson, figyelve az ott dolgozók fizikai és lelkierőt próbáló munkáját. Segítőim és beszélgetőpartnereim Vajda Zoltán, Bo- tyánszki György és Kovács Ákos mentőtisztek, Zahorán András ápoló és Hajdú János gépkocsivezető. Az utóbbi három ottlétemkor a rohamkocsi „gárdáját” alkotta. Csendesen indult ez a nap. Jutott idő beszélgetésre. Ha csörgött is a telefon, nem komoly ügyekhez hívták a mentőket (szerencsére). Például a kórház ambulanciájáról kellett hazaszállítani a kezelt beteget, vagy egy „alapos” pofont kapott feleséget a Lencsésiről beszállítani látleletre. (Bevallom, nekem hasonló esetben eszembe se jutott volna, hogy mentőt hívjak!) Hát igen. A 16 órás együtt- lét alatt volt időnk megvitatni azt is, hogy mikor indokolt, mikor nem egy mentő „riasztása”. A mentőállomás dolgozóinak véleménye szerint nagyon sok esetben, történik jogtalan kihívás, de hát ők, ott a telefon mögött minden esetet komolynak kell, hogy vegyenek, még akkor is, ha részeghez riasztanak, azzal, hogy az eszméletlen. (Az indokolatlanság csak utólag derül ki!) Mesélik, sok olyan beteget szállítanak nap mint nap haza, vagy onnan az sztk-ba, kórházba, akik saját lábukon, autóbusszal, vagy vonattal is vígan bemehettek, hazamehettek volna, mert például a kisujjukat gipszelték, vagy az arcsérülésükön cserélték ki a kötést... Eddig jutottunk a beszélgetésben, amikor telefonon a rohamkocsit kérték Békésre, alapanyag előállításával 1984-ben. Ennek egyik következménye az, hogy üzemenként nagy szóródást mutatnak az átvételi minősítések, 75 százalékos első osztályú aránytól a 22 százalékig, Néhol tarthatatlanok voltak a tartási körülmények. így az utóbbi években kilenc nagyüzemben számolták fel az állományt, és mindössze két üzemből jelezték az érintett területen, hogy fejleszteni fogják a tejelő állományt. Ez magává] hozta, hogy a korábbi évek hat-tizenkét százalékos évenkénti tejtermelési felfutása után 1984- ben már több millió literrel csökkent a feldolgozandó alapanyag, amiből természetesen kisebb mennyiség maradt a tejtermékek előállítására. A közelmúltban megtartott igazgatótanácsi ülésen Ombódi Sándor igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a szarvasmarhatartás közgazdasági feltételeit a lakossági ellátás követelményeit tekintetbe véve kell alakítani. Bár a megye egészében á szarvasmarha-állomány mérsékelten emelkedett, a tehén- és üszőállomány viszont csökkent. Ugyanakkor a háztáji és kisegítő gazdaságokban az állományfogyás megállt. A tejhozam utóbbi években bekövetkezett növekedése ellenére is intézkedéseket kell tenni, hogy az érintett körzetben a szarvasmarhalétszám ne csökkenjen toegy szívinfarktus gyanús férfihez. Az órámra néztem. Negyvenöt másodperc telik el a riasztástól a rohamkocsi indulásáig. Békésre alig 10 perc alatt érünk. A kis utcában — ahogy az már lenni szokott — kint állnak a kíváncsi szomszédok. A bácsi felesége, fia, menye már a kapuban várják a mentőt. Az orvos éppen a bukósisakját kapcsolja elmenőben .. . Tájékoztatja a mentőtisztet az általa megállapított diagnózisról, s a rohamkocsi vijjogó szirénára kapcsolva már robog is a csabai kórházba ... Bent, a mentőállomáson folytatjuk a beszélgetést. Bo- tyánszki György nagy büszkén adja tudtomra, hogy Magyarország európai viszonylatban harmadik helyen áll a mentők felszereltségét illetően, és elsőként indult be hazánkban az úgynevezett sürgősségi helyszíni ellátás, amit a „majdnem orvos” mentőtisztek végeznek el. (Négy évet tanulnak az egészségügyi főiskola mentőtiszti szakán ...) vább. s a hús- és tejellátás biztonságosabb legyen. Nem egyszerű a feladat, hiszen, köztudott dolog, hogy a tartási körülmények igen mostohák, új beruházásokra pedig nincs anyagi fedezet — éppen emiatt szűnt meg az említett helyeken az ágazat —, és még mindig dotációval állítjuk elő a tejet. Ezek a körülmények, valamint a nagyon igényes tartási technológia kevéssé ösztönzik szarvasmarhatartásra a nagyüzemeket. Fejlesztés és gazdasági társulás A gondokat ismerve is nap mint nap meg kell birkózni az ellátási körzetek tejszükségletének előállításával, feldolgozásával. Olyan hidegekben js, mint 1985 januárja, amikor egy napi beszállítás a nyári átlagos mennyiséghez képest 40 százalékkal esett vissza. És ha többlet van, annak is termékké kell válnia. A nyári fölösleg levezetésére kazein — vegyipari festékanyag — gyártására szövetkezett a tejipar és a szövetkezeti társulás. Tavaly hárommilliót adott, ebben az esztendőben egymillió forintot fektetett be a gazdasági társaság munkájába a Sárréti Közös Vállalat. Gondolniuk kel] a szűkös anyagi lehetőségek mellett is évről évre vagy egy részleges rekonstrukcióra, vagy beruházás finanszírozására. 17.10-kor ismét megcsör- ren a telefon. Kondoroson közlekedési baleset történt... 17.32-kor teszik kocsiba a bácsit, akit egy vállalati személygépkocsi ütött el. .. Alkoholos lehelete megcsapja az orromat. . . Kovács Ákos munkához lát. Pillanatok alatt megállapítja, hogy a balesetet szenvedőnek három bordája és az orrcsontja tört el.. 18.08- kor a bácsit már a baleseti sebészeten látják el... Az állomás felé tartva a mentőtiszt bemutatja a rohamkocsinak azokat a felszereléseit, amik az egyszerű mentőkocsiban nem találhatók : lélegeztető gép, speciális életmentő gyógyszerek, altatógáz, infúziós felszerelés, szívritmus-szabályozó készülék, kis sebészeti felszerelés, EKG-készülék ... félsorolni is sok . j . Az állomás ügyeletes szobájában hat telefonkészüléken futnak be a hívások. Most mind csendes ... Csak egy gyulai mentős rádión jelenti, hogy visszaérkezett állomáshelyére. Vajda Zoltán nyugtázza a jelzést. Gyors adatokat kérek, íme a válaszok távirati stílusban. A megyeszékhelyen 11 mentőkocsi fut, legtöbbjük rádióval felszerelve. 21 gépkocsivezető és 27 ápoló váltja egymást. Éjjeli szolgálatban 3 kocsi, 1 A nagy vállalkozás — a békéscsabai tejüzem felépítése (amely jó befektetésnek bizonyult. és közel 20,1 millió forint nyereséggel zárta az évet) után, most a szeghalmi üzem teljes hűtőrendszerének cseréjét kell megoldani. Erre 1985-ben 12 millió, 1986-ban négymillió forintot fordítanak. Küzdelem a bizalomért A Sárréti Tej Szövetkezeti Közös Vállalat alapítása óta napról napra küzdött meg a fogyasztók bizalmáért, és törekedett olyan nyereség előállítására, hogy az üzem fejlődésének ne legyenek gátjai. Ugyanakkor e vállalkozás térhódításával változik a szerepe, súlya az állami tejipari vállalatnak. Ám magunk győződhetünk meg arról, hogy jól megférnek egymással Békésben, sőt, szakemberek cserélnek munkaadót, vagy mint említettük, közösen dolgozzák fel a fölösleges alapanyagot. Abban mindenképpen együtt gondolkodnak, hogy a lakosság ellátása, minőségi kiszolgálása jól felfogott gazdasági érdekük. Ehhez nem fér kétség, hiszen az utóbbi esztendőkben — apróbb hibákat leszámítva — a lakosság elégedett, s lehet is, a tej és tejtermékek mennyiségével és minőségével. Számadó Julianna mentőtiszt, 3 ápoló és 3 gépkocsivezető teljesíti feladatát .. . Szarvasról szólnak be rádión, hogy elindultak egy súlyosan sérült beteggel. Egy ventillátor lapátja átszakította koponyacsontját, kérik a mentőtiszt intézkedését a kórház felé. A mentőállomásnak ugyanis közvetlen vonala van a kórházzal. Vajda Zoltán jelenti a baleseti sebészetnek, az esetet, hogy az orvos készenlétben várhassa a sérültet. 19.25. Ismét Békésre kérik az „eset” kocsit. Egy 30 éves férfi öngyilkossági szándékkal gyógyszert vett be alkohollal. Észméletlen állapotban van. Síró, ijedt felesége nem tudja megmondani, hogy milyen tablettákat használt a férje. A mentőtiszt pulzust számol, konstatálja, hogy a légzés horkoló, ami arra utal, hogy az altató valamilyen fajtáját nyelhette le a fiatalember. Miután eszméletlen, most itt, a mentőben nem végzik el a gyomormosást. 10 percen belül kórházi ellátásban részesítik . .. 20.10 órakor elhagyom a mentőállomást. Ezen a napon reggel 7-től este 20 óráig 46 esetben hívták a 04-et. A szolgálatvezető mentőtiszt szerint ez egy csendes nap volt. . . Kép, szöveg: Béla Vali A bácsit szívinfarktus gyanújával szállítják kórházba „Ez egy csendes nap veit” Munkában a mentősök
