Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

NÉPÚJSÁG 1985. február 25., hétfő II kígyósi példa Már négyszázan dolgoznak a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ újkígyósi élelmiszer­feldolgozó üzemében. Né­hány év alatt ez igazán szép ívű fejlődésnek számít, hi­szen ma már nemcsak az újkígyósiaknak jelent téli- nyári foglalkoztatást ez az üzem, hanem a környékbeli településeknek is. Kétsop- rony, Gerendás. Csorvás, Csanádapáca, Pusztaottlaka, Medgyesbodzás, Gábortelep, Szabadkígyós főként női munkavállalói jutnak elfo­gadható kereseti lehetőség­hez. Az ÁFÉSZ vállalkozása azért is mondható sikeres­nek, mert az előbb említett települések termelőszövetke­zetei is támogatják — kü­lönösen a téli időszakban — az odahaza nem foglalkozta­tott munkaerő termelő tevé­kenységének szervezését. Hála az előrelátó szerve­zésnek, itt mindennap talál­nak munkát. S erre nem le­het rámondani, hogy valami­lyen, mert új értéket, jó be­vételt, nyereséget hoz a szövetkezetnek. Az ellátás színvonalát javítja az itt tar­tósított gomba, cékla, a cso­magolt kis kiszerelésű tészta, vágott baromfi, konyhakész­re darabolva, amely talán még a baromfiipari vállalat exportjában is közrejátszik, nem is beszélve a bélfeldol­gozóról, ahol kifejezetten olasz exportra dolgoznak, s évi egymillió dollárt hoznak — „hulladékból” — az or­szágnak. Az emberi találékonyság, az új, a jövedelmező megoldá­sok kereséséből nőtt ki ez az üzem, amely néhány év alatt sok viszontagságot meg­élt, átvészelt, s közben fej­lődött. Nélküle most szegé­nyebbek lennénk, vele, se­gítségével gazdagabbak. De miért is mondtuk el mindezt? A történettel sze­retnénk tovább erősíteni a gazdaság fellendítésére vál­lalkozó emberek táborát, mert van lehetőség mai, szűkre szabályozott körül­ményeink között is gazda­ságfejlesztésre, új munkaal­kalmak. jövedelmi források teremtésére. Az újkígyósi Délda azt bizonyítja, hogy a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ ezen a területen is jó úton jár. Itt. ezen az új munkahelyen 1985-ben már négyszázan dolgoznak, tár­sadalmi igényt kielégítve ter­melnek úi értéket. D. K. Érdekes és hasznos kiadvány A napokban hagyta el a megyei könyvtár nyomdáját egy érdekes és hasznos ki­advány. melyet a Békés me­gyei Tanács tudományos­koordinációs szakbizottsága adott ki. A könyv címe: Bé­kés megye a diplomadolgo­zatokban. A könyv a Békés megyei vonatkozású szak- dolgozatok, doktori és kan­didátusi értekezések bibliog­ráfiája. — Mikor vetődött fel a bibliográfia létrehozásának gondolata? — kérdeztük Cso- bai Lászlótól, a megyei könyvtár osztályvezetőjétől, aki a könyvet összeállította. — Már 1979-ben elindult az anyaggyűjtés. Én ’82-ben kaptam megbízást, hogy foly­tassam a megkezdett mun­kát. Az összes felsőoktatási intézményt megkerestük, s kértük a Békés megyével kapcsolatos dolgozatok ada­tait. Nem minden intézmény volt segítőkész, ennek is tud­ható be, hogy nem teljes a bibliográfia. — Milyen témakörök sze­repelnek a könyvben? — Jelentős a mezőgazda- sági témájú dolgozatok szá­ma, de földrajztudományi tárgyú is sok van benne. (Ez utóbbi dolgozatok megtalál­hatók egy helyen is: Békés­csabán, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Kutatócsoportja könyvtárá­Több fellépés az idén Évadértékelfi a Tegnap, vasárnap délelőtt 10 órától tartotta év eleji, hagyományos ülését Békés­csabán, a Megyei Művelődé­si Központban a Balassi Néptáncegyüttes. Born Mik­lós, az együttes vezetője ér­tékelte az elmúlt évet, s szólt az idei tervekről. Tavaly mindössze 26 alka­lommal léptek közönség elé, s ennek is fele külföldi fel­lépés volt. Megyeszékhe­lyünk közönsége mindössze hétszer láthatta a „balassis- tákat”. A megyén kívül több alkalommal mutatták be mű­sorukat, s három hétig tur­néztak nagy sikerrel Spa­nyolországban, ahol két fesz­tiválon is részt vettek. Ez évben a Békéscsabán megrendezett országos szóló­táncfesztiválon már láthatta a táncosokat a néptáncked­velők népes tábora. Most a táncművészet világnapjára készülnek; áprilisban ez al­kalomból komplex műsort adnak a Jókai Színházban. Az együttes vezetője és asz­ban.) Ezek mellett művelő­déstörténeti, könyvtártudo­mányi dolgozatok is szép számmal szerepelnek. Ter­mészetesen sok másfajta té­májú disszertáció is van a bibliográfiában. — Mikor zárult az anyag­gyűjtés? — 1982-ben, s a bibliográ­fiában szerepelnek az összes olyan dolgozatok, melyek az adott felsőoktatási intézmé­nyekben készültek, azok fennállása óta, s még fellel­hetők. Az egyik legrégebbi például 1918-ban íródott. — Mit céloz ez a kiad­vány? — Sokan forgathatják ha­szonnal. Akik helytörténet­tel, kutatással foglalkoznak, úgy vélem, számukra nélkü­lözhetetlen ez a kiadvány. Bizonyos témákban további kutatásokra is ösztönöz. — Az érdeklődők hol jut­hatnak hozzá? — Hamarosan sor kerül a terjesztésre. Az összesen 630 példányból a tervek szerint a megye könyvtárai, a kö­zépiskolák könyvtárai, a me­gyei kutatási intézetek, s a felsőoktatási intézmények kapnak. A kiadvány tárgy-, név-és útmutatóval segíti a gyors eligazodást. Jó volna úgy ötévenként, folyamatosan ki­egészíteni ezt a kötetet. P. F. Balassinál szisztense az elmúlt évben tánctanfolyamon vett részt Koppenhágában. Március vé­gén 30 tagú dániai együttest várnak Békéscsabára, mely­nek tagjai magyar néptán­cokkal kívánnak megismer­kedni. A Balassi augusztus­ban indul Dániába, 10 napos vendégszereplésre. Ez évben több előadást terveznek, mint tavaly, s fő­ként a megyében szeretnének gyakrabban fellépni. Tanul­ják a „Cigánytánc”-ot, és dolgoznak az Angoli Borbála című, Bartók-zenére készült ballada színpadra állításán. Ézenkívül gyűjtik a megyé­ben még fellelhető népi tán­cokat a Magyar Tudományos Akadémia népzenei csoport­jával és a Dél-alföldi Terü­leti Néptánctanáccsal közö­sen. Az ülésen végül az új ta­gok tettek fogadalmat: a Rá­bai Miklós úttörőegyüttesből átkerült húsz táncost avat­ták a „balassisták”. G. K. A fenti címmel forgatott filmet a közelmúltban Ro­gov Jurij Mihajlovics, a Moszkva Rádió magyaror­szági tudósítója és Grigorjan Szergej Mihajlovics, a Moszkvai Televízió opera­tőre Békéscsabáról. A mint­egy húszperces film bemutat­ja megyeszékhelyünk ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyeit, képet ad a kereske­delemről, a szolgáltatások­ról, a gyermekintézmények­ről, a szociális létesítmé­nyekről. Elkalauzol például a konzervgyárba, a piacra, a Szabó Pál téri iskolába. Be­mutatja a város arculatát, a lakótelepeket, a parkokat, s képet ad az itt folyó kultu­rális és sportéletről. A film készítői a város­nak ajándékozták produk­ciójukat. A Pannónia Film­stúdióban készítettek hozzá magyar nyelvű szöveget és zenét, így a film szövege orosz és magyar nyelven is meghallgatható. Rendezvé­nyekre, ismeretterjesztő cé­lokra a Békéscsabai Társa­dalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Irodától vehető igénybe. Első ízben szombaton, a békéscsabai városi pártértekezleten ve­títették le a filmet a nyilvá­nosság előtt. e. k. Tagértekezlet a kitüntetett ba romfitenvésztűknél „Intéző bizottságunk nevé­ben arról adhatok számot a tisztelt tagértekezletnek, hogy termelésünk és árbevé­telünk 1984-ben tovább nö­vekedett, gazdálkodásunk jelentősen javult...” Bakos Mihály, a Békéscsa­ba és Vidéke ÁFÉSZ kere­tében működő baromfite­nyésztő szakcsoport elnöke kezdte így számvetését feb­ruár 23-án. szombat délelőtt a Lencsési étteremben meg­tartott zárszámadó tagérte­kezleten. De hasonlóan idéz­hettük volna az utóbbi évek bármelyik elnöki beszámoló­jának első sorait. Ugyanis ez a szakcsoport azon kevesek közé tartozik, melyek évek óta kiemelkedő eredménye­ket értek el. Ez a magyaráza­ta annak, hogy 1984-ben már harmadszorra nyerte el a Báldy Bálint-emlékplakett arany fokozatát. Az intéző bizottság szám­vetése azonban a jó ered­ményeket időnként beárnyé­koló gondokat, bosszúságo­kat sem hallgatta el. Ilyen­nek említette azokat a drá­ga és nagyon silány minősé­gű papírzsákokat, melyben a tápot kapják. Azt sem rej­tette véka alá, hogy néhány szakcsoporti tag megfeledke­zik fizetési és közösséggel szembeni morális kötelezett­ségének teljesítéséről. B. I. Elkészült a SEU idei programja Június végén 28. alkalom­mal nyitja meg kapuit az Eszperantó Nyári Egyetem Gyulán. Az ünnepélyes megnyitó — melyen dr. Rott- ler Rerenc, a TIT főtitkára tart megnyitó beszédet — június. 29-én délelőtt lesz. Az első előadást is a TIT főtit­kára tartja, „A mai Magyar- ország” címmel. Másnap többek között. Inguszné dr. Barabás Rita, p Zeneművé­szeti Főiskola docense ..Gon­dolatok a Bach-évvel kap­csolatban” címmel tart elő­adást. A programot a buda­pesti Pataki István Művelő­dési Központ énekkarának fellépése színesíti. Július 1-én folytatódnak az ismeretterjesztő előadá­sok. Nemere István író az emberiség távoli jövőjéről, a Görögországból érkező Evan- gelos Teodorakopulos pedig kultúránk bölcsőjéről, az an­tik Hellasról beszél. Érde­kesnek ígérkezik másnap Clair Nourmont könyvtáros Luxemburgról szóló beszá­molója, majd dr. Krupa András, a történelemtudo­mány kandidátusa a ma­gyarországi szlovákok hiede­lemvilágáról szól. Július 4-én többek között dr. Jáki Ferenc tanár beszél az Ómagyar Mária-siralom- ról. A pedagógiai-módszerta­ni szekcióban is hasznos elő­adások hangzanak majd el. Sebiánné Szűcs Ágnes tanár vezetésével szemléltetőeszkö­zöket készítenek az érdeklő­dők, s természetesen a nyelvgyakorlásra is alkalom nyílik. Az Eszperantó Nyári Egye­tem résztvevői mindezek mellett megismerhetik Gyu­la nevezetességeit, részt ve­hetnek orgonahangverse­nyen, s a már hagyományos pikniken a Körösök össze­folyásánál. A SEU július 5-én zárul. Miért fáznak a gerendás! postások? A gerendási postahivatal­ban délután 3 órakor a szo­bahőmérő higanyszála két méter magasságban 14, fél méter magasságban pedig 7 Celsius-fokot mutat. Erről Vágréti László munkavédel­mi felügyelővel együtt győ­ződöm meg. Február 21-én ez a legmagasabb hőmér­séklet a felvételi helyiség­ben, ahol Dömösi Györgyné hivatalvezető és Papp Lászlóné egyesített felvevő kénytelen egész nap tartóz­kodni. Reggel és kora délelőtt en­nél is hidegebb volt, mert az olajkályha csak lassan melegedett fel. Forró később sem lett, mert a rajta levő fazékban a víz még most is alig párolog. Bele is teheti a kezét az, aki kíváncsi rá. A két asszony elgémbere­detten ül az asztalnál. — Rétegesen öltözöm. Van rajtam harisnyanadrág, cicanadrág, három zokni, két pulóver, sál... Nem egyszer á kabátot is felveszem, mert még így is majdnem meg­dermedek a hidegtől — mondja Papp Lászlóné. Dömösi Györgyné folytat­ja: — Ez az épület 1977 októ­berében készült el, azóta télen mindig nagy a hideg, a nyári hőség idején pedig ki­bírhatatlan a meleg. — Szóvá tették már ille­tékes helyen? — érdeklő­döm. — Nem is egyszer. Többek között tavaly decemberben, amikor itt volt Szécsi György, a Szegedi Posta- igazgatóság munkavédelmi csoportvezetője. Aztán min­den maradt. — Mutatja a kályhát: — Volt egy nagyon rossz. Azt a Munkácsy Tsz elnöke — kérésünkre — ta­valy novemberben kicserél­tette. De ilyen hideg téli na­pokon ez sem képes jobban felmelegíteni a helyiséget. Elmondja még, hogy nem­rég levelet küldött a Szege­di Postaigazgatóság beru­házási osztályának. Megírta a helyzetet, és gyors intéz­kedést kért. * * * Válasz több mint egy hét után sem érkezett. Vágréti László határozott fellépésé­re Gyimesi József né, a szege­di igazgatóság gazdasági igazgatója már másnap, feb­ruár 22-én egy működőképes olaj kályhát küldött Geren­dásra. Bizonyára nem jutott előbb a tudomására, hogy fáznak a gerendási postások. Kár. Pásztor Béla Hétvégi kenyértúra A csillaggarázsban hajnali 5 órakor már gerjesztik a Roburokat, a Skodákat, hogy a jeges kocsikba kerülő ke­nyerek ne dermedjenek meg azonnal. Bár ez a még meg­levő néhány ponyvás kocsi esetében alig ér valamit. A búgó masinák vezetői az irodába húzódnak, amíg a rakodásban rájuk nem ke­rül a sor. A téma az időjá­rás, a csúszós utak. — Hja. síkos utak — jegy­zi meg egyikük —, ha csak az lenne a gond, a szűk ud­varok, a Tehergépkocsival behajtani tilos táblák miatt megközelíthetetlen boltok, a parkoló autók télen-nyáron gondot okoznak. — A városi tanáccsal és a rendőrséggel tárgyaltunk er­ről. Nem büntetik meg a gépkocsivezetőinket, és több­nyire megértik, hogy néhány helyen másként, a szabályo­kat betartva lehetetlen a boltba juttatni a kenyeret — moíidja el tájékoztatásul Driéftyovszki László, a Bé­késcsabai Sütőipari Vállalat szállítási csoportvezetője. Erdélyi János gépkocsive­zetővel és Sipos Pál szállító­val indulunk a belvárosba. Az állomásnál parkoló autók között, a gyepen lehet az élelmiszerpavilonhoz férkőz­ni. Lendül az 50 kilogramm- nyi kenyeret rejtő kosár, Sí­pos Pál és a gépkocsi veze­tője veszik közre. Az első szállítmány a polcokra ke­rül, jövünk még — mond­ják —, és irány a 100-as ABC. Itt a legjobb a hely­zet, ide akár a modern tá­rolón. konténerre] érkezhet­ne a kenyér. Fázósan ülök vissza a ponyvás szállítójárműbe, a gépkocsivezetőnek és a szál­lítónak melege van a mun­kától a mínusz 10 fokban is. Tovább haladva arról be­szélgetünk, hogy a szállító aszerint keres, mennyi árut visz ej ä boltokba, a sofőr aszerint, hogy hány órát tölt munkával. Közben a pesti Csemegéhez érünk. Csuklós távolsági autóbuszok között fordulunk a pici utcába. Ez az egyik legrosszabb hely — mutatják —, mert az udvar kicsi, a környéken dolgozók járművei itt parkolnak, és ha megérkezik a tejes vagy egyéb árut hozó jármű, re­ménytelen a raktár bejára­tához állni. Ez pedig azt je­lenti, hogy a szállítás lassan halad, mert messziről kell cipelni a több mázsa kenye­ret. A következő boltnál meg­szegjük a közlekedési sza­bályt. Tehergépkocsival be­hajtani tilos! Ám, ha sza­bályosan közlekednénk, több utcányit kellene kerülni. Be­vallom- megértettem a szál­lítókat. Las$an elfogy a kocsi há­tuljából az áru. Igyekeznek, mert minél tovább tart a fuvar, annál többet keres Erdélyi János. Sipos Pál vi­szont a kiszállított mennyi­ség után kapja a fizetését. A hétvégeken sok munká­val ér véget a délelőtt. Ilyenkor közel duplányi mennyiségű háromkilós, komlós, kétkilós, valamint alföldi kenyeret juttat el többek között ez a két em­ber a békéscsabai üzletekbe. — Számadó — Sarkadkeresztúron sok nézője akad annak a mintegy 10 ki­lós vadmacskának, amelyet Papp Zoltán, a gyulai szakmun­kástanuló intézet kőműves tanulója nevel. Két évvel ezelőtt a kölyükmacskát egy vadkacsáért kapta cserébe Fotó: Béla Ottó II Tüzinform jelenti Bennégtek a malacok A hétvégén ismét több tűzeset történj a megyében. Pénteken Békéssámsonban egy kéménybe épített éghe­tő építési szerkezet miatt ke­letkezett kisebb tűz. Szom­baton Vésztőn a nyílt láng szabálytalan használata mi­att lobbant fel a láng. A megtisztított baromfit nyílt láng felett perzselték, és utá­na nem oltották el gondosan a parazsat. Szintén szomba­ton Békéscsabán a Lencsési úti egyik tízemeletes ház egyik lakásában a gáztűzhe­lyen felejtett étolaj miatt kapott lángra a függöny. Mindhárom tüzet időben ész­revették, a kár jelentéktelen. Nem csekély viszont az anyagi kár a nagybánhegye- si Zalka Termelőszövetke­zetben, ahol pénteken este a sertéstelepen az elavulj vil­lamos vezeték rövidzárlata okozott tüzet. Egy sertésól teljes tetőzete leégett, 270 választási malac elpusztult. A kár több százezer forint. Szintén pénteken délelőtt Orosházán a Vas-Műanyag Ipari Szövetkezet festőüze­mében lobbant fel a láng. A becsült kár itt 70 ezer fo­rint. A vizsgálat folyik. Békéscsaba — ma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents