Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1985. FEBRUÁR 20., SZERDA Ara: 1,8# forint XL. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Kádár János látogatása a KISZ KB székházában (Teleíotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kíséretében — kedden délután látogatást tett a KISZ Központi Bizottságának székházában. A vendégeket Hámori Csaba, k KISZ Központi Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a szövetség munkájáról, feladatairól. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpolitikai állásfoglalása kedvező fogadtatásra talált, növelte a fiatalok politikai aktivitását, tevékeny részvételét az ifjúság és a társadalom előtt álló feladatok megvalósításában. Kádár János szólt a párt XIII. kongresszusának előkészületeiről, időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről; elismeréssel nyilatkozott az ifjúsági mozgalom tevékenységéről, a fiatalok helytállásáról. A találkozón részt vettek a KISZ KB titkárságának tagjai. Elkészült a Kongresszusi Központ Budapesten a BAH-cso- mópont mellett, a Novotel szálló tőszomszédságában és ahhoz kapcsolódóan elkészült az első hazai kongresszusi centrum, a Budapest Kongresszusi Központ. A nyitást megelőző tegnapi sajtótájékoztatón a beruházó, az épületet üzemeltető Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója, Somogyi Jenő bemutatta a sajtó képviselőinek az új létesítményt. Közművelődés az úttörőmozgalomban Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége Varga Sándor megyei úttörőelnök vezetésével február 19-én, tegnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott. A testület elsőként megtárgyalta, majd elfogadta az 1984. évi, teljesített költségvetést és az 1985. évi költségvetési tervet. A napirendnek megfelelően ezután a közművelődési szakbizottság tevékenységéről és a további feladatokról tájékoztatta a testület tagjait lvanics Katalin, az elnökség tagja, a közművelődési szakbizottság vezetője. A szakbizottságnak, amely 1984 májusában alakult újjá, az a célja, hogy a gyermekközművelődési tevékenység megyei összehangolására törekedjen, továbbá kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra a megyei közművelődési intézmények, szervezetek, egyesületek között, a gyermekek érdekében. Az elnökségi ülésen végül az 1985. évi mozgalmi felkészítés intézkedési tervét, valamint a táborozások előkészítését tárgyalta meg a testület Csereiné Ár- gyelán Anna, megyei képzésfelelős előterjesztése alapján. „Egy rózsaszál Boldog névnapot zia 24—26, nárcisz 20—24 [ forintért, kála 40 forintért, ' a dobozos orchidea pedig 120 forintért. A városban, legalábbis a forgalom után ítélve igen sok a Julianna és a Zsuzsanna, nagy a kereslet a szálas virágok iránt. Mezőberény, a nagyközségi tanács kertészete: a kertészet nem tart fenn üzletet, saját termésű virágait — nem nagy ez a mennyiség — közvetlenül értékesíti. A szegfű jelenleg zölddel együtt, celofánba csomagolva 25 forint, a kála szintén csomagolva 25 forint. Mezőberény, Danyi István- né virágüzlete: a szegfű itt zölddel együtt 28 forint, a frézia szintén csomagolva 25 forint szálanként. Mezőkovácsháza, Jurányi Ferencné virágboltja: szálas virágok közül itt szegfűt kínálnak, szála 30 forint. Biokémikusok a nukleáris háború ellen A Magyar Biokémikusok Egyesülete — csatlakozva az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének múlt évi moszkvai kongresszusán született javaslatához — határozatot fogadott el a nukleáris háború elleni küzdelemről. A határozat megállapítja: egyetértenek az Európai Biokémiai Társaságok Szövetsége tanácsának felhívásával, hogy az országok törekedjenek olyan nemzetközi egyezmények létrehozására, amelyek a nukleáris fegyverek számának csökkentéséhez vezetnek. Felkiáltójel a pusztában A kút fölé magasodó acéltoronyhoz földbe fagyott keréknyomok vezetnek. Üj nyom hetek óta nincs, pedig a munka egy pillanatig sem szünetelt. Csak épp nincs olyan gép, ami nyomot hagyna, mikor a hőmérő állandóan mínusz 15-öt mutat. A fúróbrigád nem ismeri a fagyszabadságot. Hogy mit jelent ilyen időben egyfolytában 12 órát kint dolgozni, azt csak az tudja, aki csinálta már. Tizenhat éve dolgozom itt, mondja a fúró- me&ter, de ilyen telünk még nem volt. Megfogtuk az „isten lábát”, teszi hozzá nevetve az egyik brigádtag. A többiek vele nevetnek. Ha letesszük a kesztyűt, két perc múlva megfagy, mutatja másikuk az ormótlan ruhaneműt. Persze fel lehet öltözni a hideg ellen, de akkor meg dolgozni nem lehet. Mert hiába a gépesítés, itt bizony jó néhányszor meg kell emelni 50—60 kilót. Többet ne írjon (!), hallom a tanácsot, mert többet emelni szabálytalan. Szóval ezt a pályát még nem fenyegeti az elnőiesedés veszélye. Igaz, a nagyon súlyos tárgyaknak két vége van. Attól, hogy az egyik végét segédmunkás fogja, a másikat emelheti még a motorkezelő. Mindenki segít a másikon. Az ötnapi 12 órázás után öt nap pihenő jön, aztán újabb öt nap 12 órázás. Csak, aki előbb nappalos volt, az most éjszakás lesz, és fordítva. No és a 12 órához még hozzá kell számítani a csúszós út miatt kétszer másfél-két óra utazást. A hideg — azon túl, hogy végül is mindig az embereket teszi próbára — iißgy igénybevétel a gépeknek. Két motor üvölti tele a fülemet. A motorkezelőknek ugyancsak oda kell figyelniük, hogy ez a szinte elviselhetetlen monoton zaj soha meg ne szűnjön. Az egyik motor az elektromos energiát szolgáltatja, a másik a berendezés meghajtását biztosítja. A gázolaj ilyen hidegben már könnyen elpa- raffinosodik, s akkor a motor leáll. A mínusz 15 másik veszélyt is rejteget: megfagyhat a zagyiszap. Ez vasárnap történt meg először ezen a télen. Azóta igyekeznek megszüntetni a dugulást mindeddig eredménytelenül. Talán most. . . — Ha az iszap ömölni kezd a kitörésgátlónál, akkor az azt jelenti, hogy az öblítőfolyadékot sikerült mozgásba hozni — mondja a fúrómester. Felbőg a motor. A mutató a 100 atmoszféránál remeg. Ügy látszik, jókor érkeztünk. Főleg, ha végre a fagyási is sikerül megszüntetni. — Mennie kell most már! Három napja megállás nélkül ezen dolgozunk — biztat a fúrómester. A következő pillanatban kibuggyan az iszap. Az arcokon megkönnyebbült mosoly. Persze ez a hír nem olyan látványos, mintha olajról vagy gázról tudósíthatnék. Majd az is meglesz. De addig még sok nehéz nap vár a Kőolajkutató Vállalat orosházi üzemének fúróbrigádjára. — út — Fotó: Fazekas László Majd ha fagy, hó lesz nagy... Egy rózsaszál szebben be- szél-ne ilyenkor, amikor a Juliannákat és a Zsuzsannákat köszöntjük — ha lehetne rózsát kapni. De nem lehet, legalábbis abban a kilenc virágüzletben, amelyeket a megyében Zsuzsan- na-napkor a kínálatról és az árakról kérdeztünk. Amint a válaszokból kitűnik, ha rózsa nincs is, néhány üzletben, ahhoz képest, hogy februárt írunk — de még milyen februárt! — van választék. Az árak? Nos, lassan kénytelenek vagyunk megszokni, hogy virágot venni nem olcsó mulatság, s ha veszünk is, leginkább csak egy, legfeljebb ha három szálat'... * * * Békés, a városi tanács költségvetési üzeme 1. számú üzlete: már az elmúlt hét vége is nagyon forgalmas volt, éppen ezért szombaton a szokásos déli 12 helyett délután 5 óráig tartottak nyitva. A jelenlegi választékban szegfű, szála 30 forint, frézia 20 forint, kála 40, nárcisz 20 forintért szerepelt. A gerberát, aminek 40 forint szála, most várják. Van továbbá cserepes tulipán 40, és cserepes jácint 60 forintért. A kínálatnak mintegy fele a saját kertészetükből kerül ki, a többit pedig vásárolják. Békéscsaba, a kertészeti és köztisztasági vállalat 1. számú üzlete: itt Magdolna napkor a szegfű 28 forint, a frézia 30 forint, van hóvirág, csokra 12 forintért és orchidea, díszdobozban 120 forintért. Nehezen tudják beszerezni az árut, a gerberát például csomagban, vasúton szokták kapni, de ez a virág nagyon érzékeny a hidegre, így most nem szállítják. Nehéz a beszerzés azért is, mert a nagy hidegben nehezebben fűtik fel az üvegházakat, nehezebben nyílik a virág, máskor ebben az időszakban már nagyobb kínálatból tud vásárolni az üzlet. Békéscsaba, Kulich-lakó- telep, Kazamér Károly virágboltja: itt a tulipán 25, a frézia és a szegfű szintén 25 forint, a gerbera és a kála 40-40 forint. Sokan vásárolják a cserepes fokföldi ibolyát és a cikláment is. Gyula, kertészeti vállalat 1. számú boltja: a bolt évente ártervet készít, és ennek megfelelően a szegfű szála novembertől márciusig mindig 26 forint, a gerbera szintén novembertől márciusig 35 forint. A jelenlegi választékban szerepel még fréOrosháza, a városi tanács költségvetési üzem virágboltja: a szegfű szála 26 forint, egy dob’oz orchidea 100 forint, a frézia 20, a gerbera 35 forint. Ez utóbbi a hét végén elfogyott, de a következő napokban ismét várnak gerberát és hóvirágot is. Az üzletben úgy tapasztalják, hogy „olyan drága a virág, hogy mostanában sokan inkább desszertet vásárolnak ajándékba”. Ugyanakkor az is tapasztalható: a szálas virág helyett egyre többen választanak cserepesei; a ciklámen 100, a fokföldi ibolya és a Primula 55 forint. Szarvas, az ÁFÉSZ Patakfalvi Pálné által vezetett szerződéses boltja: itt is az ellátási nehézségekre panaszkodnak: kevés a virág, a környéken szinte egyáltalán nem, és távolabb is alig lehet beszerezni a szép, szálas virágokat. Jelenleg van szegfű 30 és 20 forintért, frézia 20 és gerbera 35 forintért. Egy szál — ha nem is rózsa de — szegfű, frézia, vagy gerbera tehát azért majdnem mindig kapható, amihez kívánunk boldog névnapot. T. I. Jelinek Lajos rajza Az elmúlt napokban az időjárás jóvoltából a megye- székhelyen ugyancsak sokat csúszkáltunk, nem egyszer elestünk a jeges járdán. Nevettünk (másokon), bosszankodtunk (saját helyzetünkön), „áldottuk” a szenteket, miközben közelebbről szemügyre vehettük — lehet, hogy még vesszük is? — az út- helyzetet. Mert „lett helyzet”. Irtunk is róla. A címzett találkozóra hívott, amit elfogadtunk. A megyeszékhelyen a kertészeti és köztisztasági vállalat nem tudott megbirkózni a havazással, s az ebből adódó feladattal. Pedig akartak, lehetőségeikhez képest mindent el is követtek. Az összes nagygépük — mind a kettő! — folyamatosan dolgozott, aztán még azokat is bevetették, amelyeket már nullára írtak, vagyis a rend kedvéért 100 forintos eszmei értéken tartanak nyilván a leltárkartonokon. A téli hómunkákra — 530 ezer négyzetméter út és 30 ezer négyzetméter járda tisztítására, megtisztítására — a vállalat évek óta szerződést köt, melyben megjelölik számára a feladatokat, a hóeltakarítás ütemét, technológiáját. Eszerint a megye- székhely 75 kilométernyi úthálózatának egyszeri megtisztításához 15 óra, egyszeri sózásához 12 óra szükséges. S ekkor még nem szóltunk a szélsőséges időjárásról, nem említettük a fekete burkolatot, ami még nagyobb költségeket igényel. Szóval bennünk, a város lakóiban az igények is nagyobbak, mint a kertészeti és köztisztasági vállalat lehetőségei. Érdemes megjegyezni: az utóbbi évtizedben a vállalat 100 ezer forintot kapott a téli munkálatok gépesítésére. A hóeltakarítás gépeinek átlagos életkora 10—12 év között mozog. Hogy ezek milyen haté- konyságúak? Azt pontosan nem ismerem, de a vállalat vezetői elmondták: más megyeszékhelyekhez hasonló városokhoz képest hatékonyságuk 60—70 százalékkal rosszabb! S ez csak a gépi oldal. Mert a csúszást meg lehet előzni sóval, amit a környezetvédők maximálisan elleneznek. Még akkor is, ha ésszerűen, ■ négyzetméterenként 40—50 gramm sót szórnak ki. Az idei számadatokat ismerve a vállalat négyzetméterenként már jóval túl jár a fél kilón. Ez nemcsak a növényeket, utakat károsítja, a népgazdaság pénztárcáját is érzékenyen érinti, ugyanis importból származik. Akkor ott a salak — mondhatná valaki. Pontosabban volt... Békéscsaba egy-két kisebb intézményében fűtenek szénnel, a többi helyen áttértek a földgázfűtésre. A salakot Salgótarjánból vásárolják — köbméterenként 1200 forintért. Mi a helyzet a homokkal? Az csak van?! Van. Annyi, amennyi kell. Csak éppen nem lehet felhasználni, mert összefagy. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a vállalat eddig felhasznált a megyeszékhelyen 300 tonna ipari sót, 20 tonna műtrágyát, 110 köbméter homokot, és... 6 köbméter salakot.) Se gép, se megfelelő anyag, vagyis, (Folytatás a 3. oldalon) \
