Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. február 19., kedd Orpheusz alászáll Tennessee Williams drámája a Iákai Színházban A vágy villamosára száll­nak, elindulnak az élet fe­lé, élni akarnak tisztán, szé­pen, emberhez méltón, de valamennyien a halálhoz jutnak közelebb, elbuknak, vesztesek, halálra ítéltek. Ilyenek Tennessee Williams alakjai, az álmodozók, aki­ket az író szimpátiája sem menthet meg. New Orleans főutcáján, ahol Williams la­kott, két villamos járt. Az egyiket Vágynak nevezték, a másikat Temetőnek. Véget nem érő útjaik az író sze­mében a városnegyed életé­nek — és mellesleg az egész élet — szimbólumává váltak ... A huszadik szá­zad világirodalmának és -színpadának kiemelkedő egyénisége, Tennessee Wil­liams a kegyetlen Amerika, a hírhedt Dél írójaként in­dult, és lett népszerű vi­lágszerte. Békéscsabán még Sosem játszottak Williams- darabot; az Orpheusz az el­ső. Orpheusz alászáll. A vil­lamosra szállást cseréljük most fel a lépcsők jelképé­vel! Aki ebben a drámában színre lép, nem felszáll (a járműre), hanem lejön a lép­csőn, azaz alászáll. Alászáll. élni próbál ebben a pokol­ban: húsz évvel a szeszcsem­pészet és alkoholtilalom után. a negyvenes évek ame­rikai hétköznapjaiban, Mem­phis és Saint-Louis között. Mercantile Store: a Torran- ce-féle vegyeskereskedésben vagyunk. Nem csak ruha. cipő, meg egyéb áru eladó itt, hanem maga az ember is. Haszonleső, kapzsi, üzleti szellem. A társadalom jel­lemző képe kicsiben. Olyan világ, ahol erőszak és pénz csinálja a törvényeket. Ahol egyetlen tűzoltó autó sem indul el, amikor ég az öreg olasz háza. kertje, kocsmá­ja. Olyan világ, ahol a Ku KIux Klan uralkodik. Ahol nigger, digó, nem idevalósi, jöttment idegen nem vétetik emberszámba. Olyan világ, ahol a reformokért küzdő, haladó megmozdulásokat szervező, öregek kórházára gyűjtő fiatal lányt, Carol Cutreret saját családja ki­tagadja, fizetnek, csakhogy eltűnjön a környékről. Carol anarchista lázadó lesz, exhi­bicionista, minden erejével igyekszik megbotránkoztat­ni a nyárspolgárokat, a lát­szólag erkölcsös, normális honfitársakat. Igazi énjéből csak akkor villan fel vala­mi. amikor Valentine Xa- vierrel először őszinte. Orpheusz alászáll, azaz Val-Orpheusz, ez a harminc­éves fiú azért jön itt le a lépcsőn, hogy pontot téve eddigi életére, új fejezetet kezdhessen: dolgozni akar és tisztán élni. Megcsömör- lött, kiégett; nem akarja többé éjszakai mulatókban, bárokban pénzért adni a dalt, a zenét, a testét, a sze­relmét. így találkozik Lady- vel, Jabe Torrance (a volt Ku Klux Klan-vezér) „meg­vásárolt” feleségével, aki fel­figyel Val tiszta szándékára, és befogadja a boltba segéd­nek. Itt kezdődik az esemé­nyek tragikus kifejlete. Az Orpheusz premierje Békéscsabán kettős ünnep: Tennessee Williams bemu­tatkozása, és Udvaros Béla Udvaros Béla az egész drámát találkozásokra építi fel. Azokra a lépcsőfokokra, amelyeken mind közelebb kerülnek egymáshoz a sze­replők, fokozatosan kitárul­koznak, kilépnek álruhájuk­ból, szerepjátszásukból, ön­magukat adják. A dráma középpontjában természe­tesen Lady és Val találko­zása áll; először az embert látják meg egymásban, majd felismerik, hogy életfelfogá­suk rokon, összeillenek. Ez­után szeretnek egymásba, felfedezik a társat, az egyetlen lehetőséget, hogy tovább tudjanak élni. Ha­sonló a Carol és Val közötti kapcsolat. Először nézeteiket Lady és Val: Felkai Eszter és Barbinek Péter Fotó: Gál Edit búcsúja, 25. rendezése a Jó­kai Színházban tizenegy év alatt, nyugdíjba vonulása előtt. A rendezői alkathoz közel álló zeneiség, költőiség, írói ars poetica ragadta meg a választáskor, a leg­szebb Williams-drámának tartja az Orpheuszt, ezért találta alkalmasnak pályá­ja lezárására. És sikerült elérnie, hogy valóban a köl­tészet, a zeneiség szépsége, megtisztító ereje határozza meg a játékot. Csupa költé­szet, csupa szimbólum. Már a cím is: Orpheusz görög mitológiai alak, Eurüdiké szerelme. Dalával megsze­lídítette az isteneket, a ter­mészetet. Jelkép a gitár, amit „gyenge oltalommal” vesz körül. Jelkép a kígyó- bőr zakó; állatbőr, termé­szetes, védettséget nyújt vi­selőjének, a tisztaságot hir­deti. A nemes szándék — emberi értékeket, az igaz­ságot, a tiszta szerelmet hir­detni annyi bűn, romlottság, meghasonlás és kudarc elle­nére — egyértelmű. Az üze­net megérkezik a nézőhöz. azonosítják, majd az egyet­értés szövetségesekké teszi őket. Lelkűk mélyén egyfor­mán tiszták, és Carol Val hatására nő fel odáig, hogy majdan méltó legyen az Or- pheusz-jelleg továbbvitelére. Míg az első felvonás Carol- ja taszító szerepet játszik, később eljut oda, hogy a kí­gyóbőr zakót magára öltve legalább a reményt felvil­lantsa a nézőben, hogy a fiú halálával a harc nem ér véget. Fontosak Val és Vee Talbot találkozásai. A sheriff felesége a brutalitás, a goromba férj, a börtön ku­tyáinak csaholása elől me­nekül a vallásba és a festé­szetbe. Látomásos művész, álmodozó, akárcsak Val, La­dy, Carol. Veet is Val döb­benti rá, hogy a festés nél­kül nem lenne értelme az életének. A rendezői törekvést — a hősök tragédiája ellenére optimista kicsengést adni a műnek — színvonalas játé­kukkal szolgálják a főbb sze­replők. Felkai Eszter Lady- je valamennyi alakítás kö­zül a legmarkánsabb, leg­egyértelműbb. Egyszerre ki­szolgáltatott és méltóságtel­jes, szánandó és szenvedé­lyes, fásult, közömbös és lángoló, gyerekesen őszinte. Orpheusz és Eurüdiké egy­mást döbbentik rá az élet értelmére; amikor egyik már-már feladná, a másik tartja benne a lelket. Ebben az életért vívott küzdelem­ben Felkai az erősebb, len­dületesebb, tudatosabb. Ha néha harsány, arra bocsá­nat az olasz mentalitás, a mérhetetlen fájdalom, a te­hetetlen düh. Barbinek Pé­ter könnyedén „hozza” Val figuráját. Talán olykor túl lezseren is. A lépcsőfokon (Ladyvel kettesben) erő­teljesebb, meggyőzőbb, sok­kal jobb, mint egyedül, vagy nem a Lady társaságágában. Szépek al írai betétek, ami­kor csak megérinti gitárját (vajon miért bal kézzel?), és felcsendül a zene. Pálfy Margit Carolja visszafogot­tabb szerepjátszással (kü­lönösen az első felvonásban) hatásosabb lenne. Persze, nem könnyű elhitetni, hogy ez a lány az, aki majd mél­tó lesz a kígyóbőrre. Dénes Piroska kimagasló Vee Tal­bot szerepében. Remek ér­zékkel sűrít bele mindent a sheriff-feleség alakjába, ta­lán többet is sikerrel, mint amit a szerző szánhatott ne­ki. Jóságos, kedves figurá­ja a legemlékezetesebb va­lamennyi nem fő szereplő közül. Súlya van a színpa­don Dariday Róbert sheriff- jének és Várday Zoltánnak, David Cutrere alakításában. Németh Zoltán díszlet- és jelmeztervei, valamint a la­tin-amerikai, indián, olasz dal- és zenebetétek, az El condor pasa teszi teljessé a szerencsés csapatmunkát. A minden irányból levezető lépcsőkről már szóltunk. Jó ötlet még, hogy a vegyes­kereskedést csupán sejteti a díszlet (a pulttal meg a kasszával), és nincs telezsú­folva a bolt mindenféle áru­val, ami nyilván elvonná a néző figyelmét az itt zajló lelki-szellemi adásvételtől. Érdekes az egykori szőlős­kertet idéző cukrászda ün­nepi dísze. Az alakításhoz idomulnak a kosztümök, kü­lönösen Lady és Val eseté­ben. Talán kevesebb kont­raszt is elég lett volna a há­rom felvonás Caroljának megkülönböztetésére. Álmodozók és realisták találkoznak Tennessee Wil­liams drámájában. Álmo­dozók indulnak le a vágy lépcsőin, egymásra találnak, de még ez is kevés ahhoz, hogy ne a halál legyen a végállomás." Az Orpheusz alászáll a találkozások tra­gédiája. Színpadra állításá­ban találkozott kezdet és búcsú is. És találkozott még valami: a drámaíró és a ren­dező felfogása, miszerint a művészet áldás, olyan ha­talom, amely kinyilatkozta­tást tartalmaz, mindannyi­unknak szól, emberi tartá­sunkhoz nélkülözhetetlen. KÉPERNYŐ Budapest ostroma Ahogy közeledik a felszabadulás 40. évfordulója, egyre sűrűsödnek a visszaemlékezések a történelmi időkre. Buda­pest felszabadulásának napja is egyik alkalom volt a múlt megidézésére, gyors számvetésre. A televízió híven betölti hivatását, sok egyebek közt a Budapest ostroma című filmet vetítették ez alkalomból. A MAFILM katonai stúdiójának munkatársai a moszkvai filmarchívumból olyan felvételeket hoztak, amelyeket a szovjet operatőrök a magyar főváros felszabadításáért folytatott harcok idején forgattak. Hasonló képsorok máskor is megelevenedtek a képernyőn, mégis mindig megrázó, szívbe markoló a látvány a felrobbantott hidakról, lakásról lakásra kúszó fegyveresekről, a pinceodu- ból előkászálódó meggyötört emberekről. A hajdani ripor­terek érzékelhetően ott voltak a legelső vonalban, bizonyára sokan életüket is áldozták szolgálat közben. Negyven év tá­volából is megdöbbentő nézni, amikor a rohamozó katonák közé gránát csapódik, s a szétoszló füstgomolyagon át lát­szik, hogy néhányan örökre bevégezték az útjukat... Ha nem figyelmeztetnének a régi képek, talán el sem képzel­hetnénk, micsoda romhalmaz volt a Duna hajdani ékessége, Budapest. Milyen kilátástalannak tetsző halálból kellett fel­építeni, újjá-, széppé varázsolni. Mekkora élni akarás sza­badult fel népünkből abban az időben, és milyen komoly mindnyájunk felelőssége, hogy a béke, a biztonság földjét vigyázzuk, önmagunknak és az utánunk jövőknek. Azok ne­vében is, akik a romos füstfelhőből többé már nem kelhet­tek fel. Szombat délelőtt Szegény ember vízzel főz, a Magyar Televízió pedig kon- zervműsorokkal, ismétlésekkel tölti ki még a megkurtított sugárzási idejének jelentős részét is. Persze, ha jó a konzerv, ismétlésre érdemes a program, miért ne élvezhetnénk újra? Különösen a gyerekeknek szánt műsoroknál érthető az „egy újszülöttnek minden Foxi Maxi új”-szemlélet. Néhány éven­ként avatatlan, friss közönség lesz „vevő” a népszerű törté­netekre, de még a felnőttek is szívesen elfelejtik, hogy lát­ták már a mókás figurákat, kackiás kalandhősöket. S ha a raktárak megőrzik, miért ne éledhetne időnként még a soha el nem nyűhető Tenkes kapitánya is? Szombat délelőttre jó kezdet a Foxi Maxi. Gondolom, a szerkesztők a reggelt azért szánják az óvodásoknak, hogy legyen egy biztos „réteg”, aki ilyenkor is képernyő elé ül. Amíg a család többi tagja egyéb foglalatossággal bajlódik, ne maradjanak televíziós műsor nélkül az apróságok. így történt ezen a hét végén is, kelle­mes szórakozást adva az ifjú emberkéknek. Ezután A jég­hegybe zárt lány című NDK mesefilm következett, örökzöld történet, a szerelem és a barátság hatalmáról, a jó győzel­méről a gonosz felett. Annál is inkább szurkolhattak az if­jú nézők, szabaduljon meg a szépséges leány a jég fogságá­ból, hiszen a valóságban is ugyancsak várjuk az olvadást. Mint ahogy vártuk a mesefilm után következő műsor végét. Pedig a Csillagok mindenhol című adás valójában csak 35 percig tartott, ám oly kevéssé volt csillogó, szellemes, netán sziporkázó, hogy úgy tűnt, sose hagyják abba. Ezután még a Képújság gépbetűi következtek — hátha felnőttek is a tv elé telepedtek — és ezzel véget ért a szombat délelőtti műsor. Népdalok Ismertem fiatal énekeseket — magam is ifjabb -voltam ab­ban az időben —, akik a mindennapi életben, enyhén szólva, „megérték a pénzüket”, de amikor a dobogóra léptek, izzott velük a levegő, átszellemülten váltak eggyé a muzsikával. Különösen, ha népdal tolmácsolására volt alkalmuk. Évezre- rek öröme, panasza süt az ősi dallamokból, nemzedékek üze­nete szól az idők távolából, senki se vonhatja el magát ha­tásukból, aki magyarnak mondja magát. Éleszteni, ébren tartani lenne jó a próbált értékeket, nemes küldetést telje­sít tehát a televízió, amikor terjeszti, közkinccsé teszi azokat a dalokat, amelyek hagyományos úton egyre kevésbé ter­jedhetnek. Tollfosztóra, szüreti mulatságra mind ritkábban, talán csak látványosság miatt jönnek el fiatalok, ám a rádió élé, televízióhoz rendesen zarándokol az ízeire hulló közös­ség. Űj fórumokon kell tehát éltetni a muzsikát, mint ahogy teszi a televízió a 40 év legszebb népdalfeldolgozásaiból cí­mű adásával. Bartók és Kodály munkássága jelzi, hogy „zenei nagyhatalom” lettünk, s a méltó hagyomány napjaink­ban is tovább él. Példa volt az elmúlt vasárnap sugárzott műsor, amely többek közt a Csiksomlyói passió várszínházi előadásából is mutatott be részleteket, s amelyből azonban nagyon hiányzott Hámori Ildikó világszép siratódala. Niedzielsky Katalin (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Éneklő Ifjúság. 10.05: Diákfélóra — Világok me­séi. 10.35: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.52: A Budapesti Madrigálkó­rus énekel. 11.04: A Budapesti kamaraegyüt­tes felvételeiből. 11.38: Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. XVin/1. 12.45: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: Fortunio dala. Egyfelvonásos daljáték. 13.42: Daloló, muzsikáló tájak. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a szlovák iro­dalomból. 15.28: Lukácsi Huba népdalfel­vételeiből. 15.38: Holnap közvetítjük. Az MRT szimfonikus ze­nekarának hangversenye a Budapesti Kongresszusi központban. 16.05: A Nyitnlkék postája. 17.00: Világablak. V. rész. 17.30: Filmzene. 17.45: A szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Téli népszokások dalaiból és táncmuzsikájából. 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára. 22.50: Kutatás a kutatás körül — III. rész. 23.00: Túri Lajos felvételeiből. 23.19: Yehudi Menuhin hegedül, Emanuel Feuermann gor- donkázik, Gerald Moore zongorázik. 0.10: A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat éne­kel. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tiz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A Budapesti koncert-fú­vószenekar játszik. 12.30: Lakatos Sándor népi ze­nekara játszik. 13.05: Pophullám. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­i ót. Máthé Éva énekel. 14.15: Nemzetiségeink zenéjéből. Délszláv népdalok, nép­táncok. 14.40: Hangos szótár. Beszélgetés Idegen szavakról. 15.05: Részletek Rodgers zenés játékaiból. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: .Meseautóban. Régi idők filmdalai — XX. rész. 20.40: Somberek! emberek. 21.05: Apuleius: Az aranysza­már. IX/6. rész. 21.42: Népdalkörök pódiuma. 22.07: Sanzonok. 22.31: Fecsegő felügyelő esetei. 23.00: A mai dzsessz. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Sosztakovics: vn. (Lenin- grádi) szimfónia. 10.25: Brahms: B-dúr szextett. 11.00: Magyar művészek opera- felvételeiből. 11.37: Mozart-művek. 13.05: Latin karnevál. 13.20: Francia muzsika. 14.02: A Lausanne! Kamaraze­nekar hangversenye. 15.20: Oj kamarazene-felvétele­inkből. 16.30: Zenei Tükör. 17.00: Iskolarádió. 17.30: XVIII. századi operákból. 18.30: Na matemjem jezyku. 19.05: ln der muttersprache. 19.35: Barokk zene. 20.25: Verdi: Machbeth. Négyfelvonásos opera. Közben: 21.50: Latin-Amerika irodalma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Az Oliver Onions együttes slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműser. 17.40: Ray Charles felvételeiből. Közben: Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Julio Iglesias énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 15.45: Hírek. 15.50: Orosz nyelv kicsiknek. 4. rész. (ism.) 16.00: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/5. rész. (ism.) 16.35: összefüggések. IX/2. An­gol rövidfilmsorozat, (ism.) 17.25: Képújság. 17.30: A pécsi körzeti stúdió mű­sora. 18.05: Reklám. 18.10: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A legfelső emeleten. Angol tévéfilm. 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. . II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Vadászkutyák. Riportfilm. 18.30: Budapesti regionális adás. Ünnepi gálaműsor. 19.00: Autó-motorsport. 19.20: A Widespread Jazz Or­chestra a „Pori Jazz 1984" fesztiválon. 20.00': Embermadár hazarepül. Pierre Székely tárlatai. 20.15: Képmagnósok, figyelem! 20.45: Tv-híradó 2. 21.10: A 100 éves Újpesti Dózsa jubileumi nemzetközi atlé­tikai versenye. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó. 20.25: Könnyűzene. 20.35: 1985 — riportfilm. 20.50: Tüzes kerék. Tv-játék. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.10: Hegyvidék: Mese a sajtról — művelődési adás. 9.30: Szlavónia a népfelszabadí­tó háborúban, 1941-ben. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: Ghana — művelődési adás. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.20: Videooldalak. 16.30: Ghana — ismétlés. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Mit. tudnak a gyerekek a szülőföldről. 18.15: Népszerű-tudományos s®- rozat. 18.45: Kérték — nézzék... 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák és dilemmák. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: Játékfilm. 22.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 20.00: Daloskönyv. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1984. február 19-én, kedden, 19 órakor, Szegeden: LEAR KIRÁLY 1984. február 20.án, szerdán, 19 órakor, Orosházán: LEAR KIRÁLY MOZI Békés Bástya: Bombajó bokszo­ló. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 8-kor: UFO Arizonában, 4 és 6-kor: Tavaszi szimfónia. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Jé­zus Krisztus szupersztár, fél 8-kor: Szóljon a rock! Gyula Erkel: fél 6-kor: Piedone Egyip­tomban, fél 8-kor: Talpig olaj­ban. Gyula Petőfi: Az istenek a fejükre estek. Orosháza Parti­zán: fél 4-kor: Én és Caterina, fél 6 és fél 8-kor: Valaki figyel. Szeghalom Ady: A vadon szava.

Next

/
Thumbnails
Contents