Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
1985. február 19., kedd Orpheusz alászáll Tennessee Williams drámája a Iákai Színházban A vágy villamosára szállnak, elindulnak az élet felé, élni akarnak tisztán, szépen, emberhez méltón, de valamennyien a halálhoz jutnak közelebb, elbuknak, vesztesek, halálra ítéltek. Ilyenek Tennessee Williams alakjai, az álmodozók, akiket az író szimpátiája sem menthet meg. New Orleans főutcáján, ahol Williams lakott, két villamos járt. Az egyiket Vágynak nevezték, a másikat Temetőnek. Véget nem érő útjaik az író szemében a városnegyed életének — és mellesleg az egész élet — szimbólumává váltak ... A huszadik század világirodalmának és -színpadának kiemelkedő egyénisége, Tennessee Williams a kegyetlen Amerika, a hírhedt Dél írójaként indult, és lett népszerű világszerte. Békéscsabán még Sosem játszottak Williams- darabot; az Orpheusz az első. Orpheusz alászáll. A villamosra szállást cseréljük most fel a lépcsők jelképével! Aki ebben a drámában színre lép, nem felszáll (a járműre), hanem lejön a lépcsőn, azaz alászáll. Alászáll. élni próbál ebben a pokolban: húsz évvel a szeszcsempészet és alkoholtilalom után. a negyvenes évek amerikai hétköznapjaiban, Memphis és Saint-Louis között. Mercantile Store: a Torran- ce-féle vegyeskereskedésben vagyunk. Nem csak ruha. cipő, meg egyéb áru eladó itt, hanem maga az ember is. Haszonleső, kapzsi, üzleti szellem. A társadalom jellemző képe kicsiben. Olyan világ, ahol erőszak és pénz csinálja a törvényeket. Ahol egyetlen tűzoltó autó sem indul el, amikor ég az öreg olasz háza. kertje, kocsmája. Olyan világ, ahol a Ku KIux Klan uralkodik. Ahol nigger, digó, nem idevalósi, jöttment idegen nem vétetik emberszámba. Olyan világ, ahol a reformokért küzdő, haladó megmozdulásokat szervező, öregek kórházára gyűjtő fiatal lányt, Carol Cutreret saját családja kitagadja, fizetnek, csakhogy eltűnjön a környékről. Carol anarchista lázadó lesz, exhibicionista, minden erejével igyekszik megbotránkoztatni a nyárspolgárokat, a látszólag erkölcsös, normális honfitársakat. Igazi énjéből csak akkor villan fel valami. amikor Valentine Xa- vierrel először őszinte. Orpheusz alászáll, azaz Val-Orpheusz, ez a harmincéves fiú azért jön itt le a lépcsőn, hogy pontot téve eddigi életére, új fejezetet kezdhessen: dolgozni akar és tisztán élni. Megcsömör- lött, kiégett; nem akarja többé éjszakai mulatókban, bárokban pénzért adni a dalt, a zenét, a testét, a szerelmét. így találkozik Lady- vel, Jabe Torrance (a volt Ku Klux Klan-vezér) „megvásárolt” feleségével, aki felfigyel Val tiszta szándékára, és befogadja a boltba segédnek. Itt kezdődik az események tragikus kifejlete. Az Orpheusz premierje Békéscsabán kettős ünnep: Tennessee Williams bemutatkozása, és Udvaros Béla Udvaros Béla az egész drámát találkozásokra építi fel. Azokra a lépcsőfokokra, amelyeken mind közelebb kerülnek egymáshoz a szereplők, fokozatosan kitárulkoznak, kilépnek álruhájukból, szerepjátszásukból, önmagukat adják. A dráma középpontjában természetesen Lady és Val találkozása áll; először az embert látják meg egymásban, majd felismerik, hogy életfelfogásuk rokon, összeillenek. Ezután szeretnek egymásba, felfedezik a társat, az egyetlen lehetőséget, hogy tovább tudjanak élni. Hasonló a Carol és Val közötti kapcsolat. Először nézeteiket Lady és Val: Felkai Eszter és Barbinek Péter Fotó: Gál Edit búcsúja, 25. rendezése a Jókai Színházban tizenegy év alatt, nyugdíjba vonulása előtt. A rendezői alkathoz közel álló zeneiség, költőiség, írói ars poetica ragadta meg a választáskor, a legszebb Williams-drámának tartja az Orpheuszt, ezért találta alkalmasnak pályája lezárására. És sikerült elérnie, hogy valóban a költészet, a zeneiség szépsége, megtisztító ereje határozza meg a játékot. Csupa költészet, csupa szimbólum. Már a cím is: Orpheusz görög mitológiai alak, Eurüdiké szerelme. Dalával megszelídítette az isteneket, a természetet. Jelkép a gitár, amit „gyenge oltalommal” vesz körül. Jelkép a kígyó- bőr zakó; állatbőr, természetes, védettséget nyújt viselőjének, a tisztaságot hirdeti. A nemes szándék — emberi értékeket, az igazságot, a tiszta szerelmet hirdetni annyi bűn, romlottság, meghasonlás és kudarc ellenére — egyértelmű. Az üzenet megérkezik a nézőhöz. azonosítják, majd az egyetértés szövetségesekké teszi őket. Lelkűk mélyén egyformán tiszták, és Carol Val hatására nő fel odáig, hogy majdan méltó legyen az Or- pheusz-jelleg továbbvitelére. Míg az első felvonás Carol- ja taszító szerepet játszik, később eljut oda, hogy a kígyóbőr zakót magára öltve legalább a reményt felvillantsa a nézőben, hogy a fiú halálával a harc nem ér véget. Fontosak Val és Vee Talbot találkozásai. A sheriff felesége a brutalitás, a goromba férj, a börtön kutyáinak csaholása elől menekül a vallásba és a festészetbe. Látomásos művész, álmodozó, akárcsak Val, Lady, Carol. Veet is Val döbbenti rá, hogy a festés nélkül nem lenne értelme az életének. A rendezői törekvést — a hősök tragédiája ellenére optimista kicsengést adni a műnek — színvonalas játékukkal szolgálják a főbb szereplők. Felkai Eszter Lady- je valamennyi alakítás közül a legmarkánsabb, legegyértelműbb. Egyszerre kiszolgáltatott és méltóságteljes, szánandó és szenvedélyes, fásult, közömbös és lángoló, gyerekesen őszinte. Orpheusz és Eurüdiké egymást döbbentik rá az élet értelmére; amikor egyik már-már feladná, a másik tartja benne a lelket. Ebben az életért vívott küzdelemben Felkai az erősebb, lendületesebb, tudatosabb. Ha néha harsány, arra bocsánat az olasz mentalitás, a mérhetetlen fájdalom, a tehetetlen düh. Barbinek Péter könnyedén „hozza” Val figuráját. Talán olykor túl lezseren is. A lépcsőfokon (Ladyvel kettesben) erőteljesebb, meggyőzőbb, sokkal jobb, mint egyedül, vagy nem a Lady társaságágában. Szépek al írai betétek, amikor csak megérinti gitárját (vajon miért bal kézzel?), és felcsendül a zene. Pálfy Margit Carolja visszafogottabb szerepjátszással (különösen az első felvonásban) hatásosabb lenne. Persze, nem könnyű elhitetni, hogy ez a lány az, aki majd méltó lesz a kígyóbőrre. Dénes Piroska kimagasló Vee Talbot szerepében. Remek érzékkel sűrít bele mindent a sheriff-feleség alakjába, talán többet is sikerrel, mint amit a szerző szánhatott neki. Jóságos, kedves figurája a legemlékezetesebb valamennyi nem fő szereplő közül. Súlya van a színpadon Dariday Róbert sheriff- jének és Várday Zoltánnak, David Cutrere alakításában. Németh Zoltán díszlet- és jelmeztervei, valamint a latin-amerikai, indián, olasz dal- és zenebetétek, az El condor pasa teszi teljessé a szerencsés csapatmunkát. A minden irányból levezető lépcsőkről már szóltunk. Jó ötlet még, hogy a vegyeskereskedést csupán sejteti a díszlet (a pulttal meg a kasszával), és nincs telezsúfolva a bolt mindenféle áruval, ami nyilván elvonná a néző figyelmét az itt zajló lelki-szellemi adásvételtől. Érdekes az egykori szőlőskertet idéző cukrászda ünnepi dísze. Az alakításhoz idomulnak a kosztümök, különösen Lady és Val esetében. Talán kevesebb kontraszt is elég lett volna a három felvonás Caroljának megkülönböztetésére. Álmodozók és realisták találkoznak Tennessee Williams drámájában. Álmodozók indulnak le a vágy lépcsőin, egymásra találnak, de még ez is kevés ahhoz, hogy ne a halál legyen a végállomás." Az Orpheusz alászáll a találkozások tragédiája. Színpadra állításában találkozott kezdet és búcsú is. És találkozott még valami: a drámaíró és a rendező felfogása, miszerint a művészet áldás, olyan hatalom, amely kinyilatkoztatást tartalmaz, mindannyiunknak szól, emberi tartásunkhoz nélkülözhetetlen. KÉPERNYŐ Budapest ostroma Ahogy közeledik a felszabadulás 40. évfordulója, egyre sűrűsödnek a visszaemlékezések a történelmi időkre. Budapest felszabadulásának napja is egyik alkalom volt a múlt megidézésére, gyors számvetésre. A televízió híven betölti hivatását, sok egyebek közt a Budapest ostroma című filmet vetítették ez alkalomból. A MAFILM katonai stúdiójának munkatársai a moszkvai filmarchívumból olyan felvételeket hoztak, amelyeket a szovjet operatőrök a magyar főváros felszabadításáért folytatott harcok idején forgattak. Hasonló képsorok máskor is megelevenedtek a képernyőn, mégis mindig megrázó, szívbe markoló a látvány a felrobbantott hidakról, lakásról lakásra kúszó fegyveresekről, a pinceodu- ból előkászálódó meggyötört emberekről. A hajdani riporterek érzékelhetően ott voltak a legelső vonalban, bizonyára sokan életüket is áldozták szolgálat közben. Negyven év távolából is megdöbbentő nézni, amikor a rohamozó katonák közé gránát csapódik, s a szétoszló füstgomolyagon át látszik, hogy néhányan örökre bevégezték az útjukat... Ha nem figyelmeztetnének a régi képek, talán el sem képzelhetnénk, micsoda romhalmaz volt a Duna hajdani ékessége, Budapest. Milyen kilátástalannak tetsző halálból kellett felépíteni, újjá-, széppé varázsolni. Mekkora élni akarás szabadult fel népünkből abban az időben, és milyen komoly mindnyájunk felelőssége, hogy a béke, a biztonság földjét vigyázzuk, önmagunknak és az utánunk jövőknek. Azok nevében is, akik a romos füstfelhőből többé már nem kelhettek fel. Szombat délelőtt Szegény ember vízzel főz, a Magyar Televízió pedig kon- zervműsorokkal, ismétlésekkel tölti ki még a megkurtított sugárzási idejének jelentős részét is. Persze, ha jó a konzerv, ismétlésre érdemes a program, miért ne élvezhetnénk újra? Különösen a gyerekeknek szánt műsoroknál érthető az „egy újszülöttnek minden Foxi Maxi új”-szemlélet. Néhány évenként avatatlan, friss közönség lesz „vevő” a népszerű történetekre, de még a felnőttek is szívesen elfelejtik, hogy látták már a mókás figurákat, kackiás kalandhősöket. S ha a raktárak megőrzik, miért ne éledhetne időnként még a soha el nem nyűhető Tenkes kapitánya is? Szombat délelőttre jó kezdet a Foxi Maxi. Gondolom, a szerkesztők a reggelt azért szánják az óvodásoknak, hogy legyen egy biztos „réteg”, aki ilyenkor is képernyő elé ül. Amíg a család többi tagja egyéb foglalatossággal bajlódik, ne maradjanak televíziós műsor nélkül az apróságok. így történt ezen a hét végén is, kellemes szórakozást adva az ifjú emberkéknek. Ezután A jéghegybe zárt lány című NDK mesefilm következett, örökzöld történet, a szerelem és a barátság hatalmáról, a jó győzelméről a gonosz felett. Annál is inkább szurkolhattak az ifjú nézők, szabaduljon meg a szépséges leány a jég fogságából, hiszen a valóságban is ugyancsak várjuk az olvadást. Mint ahogy vártuk a mesefilm után következő műsor végét. Pedig a Csillagok mindenhol című adás valójában csak 35 percig tartott, ám oly kevéssé volt csillogó, szellemes, netán sziporkázó, hogy úgy tűnt, sose hagyják abba. Ezután még a Képújság gépbetűi következtek — hátha felnőttek is a tv elé telepedtek — és ezzel véget ért a szombat délelőtti műsor. Népdalok Ismertem fiatal énekeseket — magam is ifjabb -voltam abban az időben —, akik a mindennapi életben, enyhén szólva, „megérték a pénzüket”, de amikor a dobogóra léptek, izzott velük a levegő, átszellemülten váltak eggyé a muzsikával. Különösen, ha népdal tolmácsolására volt alkalmuk. Évezre- rek öröme, panasza süt az ősi dallamokból, nemzedékek üzenete szól az idők távolából, senki se vonhatja el magát hatásukból, aki magyarnak mondja magát. Éleszteni, ébren tartani lenne jó a próbált értékeket, nemes küldetést teljesít tehát a televízió, amikor terjeszti, közkinccsé teszi azokat a dalokat, amelyek hagyományos úton egyre kevésbé terjedhetnek. Tollfosztóra, szüreti mulatságra mind ritkábban, talán csak látványosság miatt jönnek el fiatalok, ám a rádió élé, televízióhoz rendesen zarándokol az ízeire hulló közösség. Űj fórumokon kell tehát éltetni a muzsikát, mint ahogy teszi a televízió a 40 év legszebb népdalfeldolgozásaiból című adásával. Bartók és Kodály munkássága jelzi, hogy „zenei nagyhatalom” lettünk, s a méltó hagyomány napjainkban is tovább él. Példa volt az elmúlt vasárnap sugárzott műsor, amely többek közt a Csiksomlyói passió várszínházi előadásából is mutatott be részleteket, s amelyből azonban nagyon hiányzott Hámori Ildikó világszép siratódala. Niedzielsky Katalin (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Társalgó. 9.44: Éneklő Ifjúság. 10.05: Diákfélóra — Világok meséi. 10.35: Találkozás a Hang-villában. 10.52: A Budapesti Madrigálkórus énekel. 11.04: A Budapesti kamaraegyüttes felvételeiből. 11.38: Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. XVin/1. 12.45: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: Fortunio dala. Egyfelvonásos daljáték. 13.42: Daloló, muzsikáló tájak. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosok a mikrofon előtt. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Arcképek a szlovák irodalomból. 15.28: Lukácsi Huba népdalfelvételeiből. 15.38: Holnap közvetítjük. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye a Budapesti Kongresszusi központban. 16.05: A Nyitnlkék postája. 17.00: Világablak. V. rész. 17.30: Filmzene. 17.45: A szabó család. 19.15: Gondolat. 20.00: Téli népszokások dalaiból és táncmuzsikájából. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Ami a számok mögött van. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára. 22.50: Kutatás a kutatás körül — III. rész. 23.00: Túri Lajos felvételeiből. 23.19: Yehudi Menuhin hegedül, Emanuel Feuermann gor- donkázik, Gerald Moore zongorázik. 0.10: A Purcell énekegyüttes angol madrigálokat énekel. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tiz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: A Budapesti koncert-fúvószenekar játszik. 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.05: Pophullám. 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdii ót. Máthé Éva énekel. 14.15: Nemzetiségeink zenéjéből. Délszláv népdalok, néptáncok. 14.40: Hangos szótár. Beszélgetés Idegen szavakról. 15.05: Részletek Rodgers zenés játékaiból. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Tini-tonik. 18.30: Táncházi muzsika. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: .Meseautóban. Régi idők filmdalai — XX. rész. 20.40: Somberek! emberek. 21.05: Apuleius: Az aranyszamár. IX/6. rész. 21.42: Népdalkörök pódiuma. 22.07: Sanzonok. 22.31: Fecsegő felügyelő esetei. 23.00: A mai dzsessz. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Sosztakovics: vn. (Lenin- grádi) szimfónia. 10.25: Brahms: B-dúr szextett. 11.00: Magyar művészek opera- felvételeiből. 11.37: Mozart-művek. 13.05: Latin karnevál. 13.20: Francia muzsika. 14.02: A Lausanne! Kamarazenekar hangversenye. 15.20: Oj kamarazene-felvételeinkből. 16.30: Zenei Tükör. 17.00: Iskolarádió. 17.30: XVIII. századi operákból. 18.30: Na matemjem jezyku. 19.05: ln der muttersprache. 19.35: Barokk zene. 20.25: Verdi: Machbeth. Négyfelvonásos opera. Közben: 21.50: Latin-Amerika irodalma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Az Oliver Onions együttes slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműser. 17.40: Ray Charles felvételeiből. Közben: Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Julio Iglesias énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 15.45: Hírek. 15.50: Orosz nyelv kicsiknek. 4. rész. (ism.) 16.00: Tévé BASIC-tanfolyam. XVI/5. rész. (ism.) 16.35: összefüggések. IX/2. Angol rövidfilmsorozat, (ism.) 17.25: Képújság. 17.30: A pécsi körzeti stúdió műsora. 18.05: Reklám. 18.10: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 18.50: Reklám. 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A legfelső emeleten. Angol tévéfilm. 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz. . II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Vadászkutyák. Riportfilm. 18.30: Budapesti regionális adás. Ünnepi gálaműsor. 19.00: Autó-motorsport. 19.20: A Widespread Jazz Orchestra a „Pori Jazz 1984" fesztiválon. 20.00': Embermadár hazarepül. Pierre Székely tárlatai. 20.15: Képmagnósok, figyelem! 20.45: Tv-híradó 2. 21.10: A 100 éves Újpesti Dózsa jubileumi nemzetközi atlétikai versenye. 21.50: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó. 20.25: Könnyűzene. 20.35: 1985 — riportfilm. 20.50: Tüzes kerék. Tv-játék. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 9.10: Hegyvidék: Mese a sajtról — művelődési adás. 9.30: Szlavónia a népfelszabadító háborúban, 1941-ben. 9.50: Kiválasztottuk nektek. 10.00: Ghana — művelődési adás. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 12.30: Hírek. 16.20: Videooldalak. 16.30: Ghana — ismétlés. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Mit. tudnak a gyerekek a szülőföldről. 18.15: Népszerű-tudományos s®- rozat. 18.45: Kérték — nézzék... 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák és dilemmák. 20.55: Filmfesztiváli bemutatók: Játékfilm. 22.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Népszerű-tudományos film. 20.00: Daloskönyv. 20.50: Tegnap, ma, holnap. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1984. február 19-én, kedden, 19 órakor, Szegeden: LEAR KIRÁLY 1984. február 20.án, szerdán, 19 órakor, Orosházán: LEAR KIRÁLY MOZI Békés Bástya: Bombajó bokszoló. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 8-kor: UFO Arizonában, 4 és 6-kor: Tavaszi szimfónia. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Jézus Krisztus szupersztár, fél 8-kor: Szóljon a rock! Gyula Erkel: fél 6-kor: Piedone Egyiptomban, fél 8-kor: Talpig olajban. Gyula Petőfi: Az istenek a fejükre estek. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Én és Caterina, fél 6 és fél 8-kor: Valaki figyel. Szeghalom Ady: A vadon szava.
