Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. FEBRUÁR 19., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Magyar—koreai barátsági nap megyénkben Tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabára érkezett Juang Goi, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A vendéget délelőtt fél 11-kor Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogadta (képünkön), és tájékoztatta Békés megye politikai, gazdasági, valamint kulturális életéről. A fogadáson és a tájékoztatón részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és Szikszói Ferenc, a HNF megyei bizottságának elnöke. Ezt követően a koreai vendég Gyulára utazott, ahol a városi pártbizottságon fogadta dr. Marsi Gyula első titkár, és tájékoztatta a város életéről. Délután a fa- és fémbútoripari szövetkezetben tett látogatást, ahol találkozott az üzem vezetőivel, dolgozóival, majd beszélt a KNDK társadalmi, gazdasági fejlődéséről. Ma, kedden délelőtt Békésen a városi pártbizottságon fogadja a vendéget Ínokai János, a városi párt- bizottság első tikára, s tájékoztatja Békés fejlődéséről, életéről. Ezután a BÉ- KÖT telephelyén tesz üzem- látogatást, majd a város nevezetességeivel ismerkedik Juang Goi, aki a délutáni órákban utazik, el megyénkből. , G. K. Fotó: Fazekas László Nemzetközi tanácskozás a számítástechnikai kutatásokról A szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői kezdtek tanácskozást tegnap Budapesten a számítástechnikai kutatások helyzetéről, a számítástechnikai együttműködés további lehetőségeiről. A nemzetközi tanácskozást — amelyen tíz ország: Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam tudósai vesznek részt — Polinszky Károly, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Elmondotta: a mikroelektronika, a számítástechnika a szocialista országokban mind több területen nyer tért, s fontos, hogy a növekvő igényekkel lépést tartsanak a tudósok, a kutatók. Ezt felismerve két évvel ezelőtt úgy határoztak a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a számítástechnikai kutatásban és a műszaki fejlesztésben. Azóta több tudományos programjavaslat is született. A háromnapos budapesti tanácskozáson ezeket a javaslatokat, illetve az egyes nemzeti programokat vitatják meg a tíz ország akadémiáinak tudósai. Már dolgoznak a határban „A gazdászember már csak kifelé tekinthet” — jegyezte meg az egyik mezőgazdasági szakember, amikor a tegnapi napon a megye öt mezőgazdasági nagyüzemében arról érdeklődtünk, mi újság, mivel foglalkoznak ezekben a napokban a növény- termesztésben. Mezőberény, Aranykalász Tsz Nagy Árpád központi ag- ronómus: Jelenleg a határban a fejtrágyázás az egyetlen munka, azt a 2700 hektár őszi vetésből 1600 hektáron végezték el eddig. A munka a héten folytatódik. Talaj gépekkel dolgoznak, három IFA-ra szerelt adapterrel két hete kezdték el a szórást. A gépeket Csárda- szálláson, több nagyüzem közös műtrágyaraktárában töltik fel. A vetés náluk jó közepesen telelt. A szakember abban bízik, hogy Mátyás-nap után végre megenyhül. Orosházi Állami Gazdaság Z sótér János termelési igazgatóhelyettes: Itt is a fejtrágyázást végzik, mintegy 1300 hektárnyi területen, növényvédelmi repülőgéppel. Szerencsére a nagy hideg beállta előtt esett annyi hó, amennyi biztonságos takarót képez a vetéseken, így azok jól telelnek. A műhelyekben javítják az erő- és munkagépeket. Dombegyházi Petőfi Tsz Dús Béla gabonatermesztési főágazat-vezető: Már vetéshez készülődnek ebben a termelőszövetkezetben, két hét múlva kezdik a 100 hektár mák vetését, majd a köménymag, március közepén pedig az 1100 hektár cukorrépa következik. Amint az időjárás engedi, elkezdik a magágy készítését. A vetések egyébként jól teleltek, optimális időben került a földbe a mag, és szépen, egyenletesen kelt. Az őszi búza 1848 hektár, az árpa pedig 225 hektár. A gépműhelyben a téli nagyjavítás a tervezett ütemben halad. Csanádapácai Széchenyi Tsz Miczó József növénytermesztési főágazat-vezető: Itt egy héten belül kezdik az ősziek fejtrágyázását, ösz- szesen mintegy 1330 hektáron. Itt is jól telel a vetés, amelyet hótakaró véd. A tavaszi vetéseket borsóval kezdik, március 10—15. körül, mintegy 500 hektáron, s ennek megközelítően a fele zöldborsó, a másik fele pedig fajtaborsó lesz. A gépműhelyben a könnyű gépeknek mintegy kétharmadát javították ki, a nehézgépek már készen állnak. Szeghalmi Állami Gazdaság Szobonya Gyula termelési igazgatóhelyettes: A 2 ezer 500 hektárnyi őszi kalászosnak 75 százalékára szórták ki eddig a fejtrágyát. A vetés itt is jól telelt, a kalászosokon van annyi hótakaró, hogy komoly kárt, legalábbis eddig nem okozott a hideg. A gazdaságban egyébként 1984-ben a teljes termőterületen befejeződött a talaj- rendezés, így nyugodtabban várják a korábban nem ritkán belvízzel járó olvadást. A gépműhelyben tart a nagyjavítás. Néhány erőgépet egy-két, szinte filléres alkatrész hiánya miatt nem tudnak összerakni. A talajművelő gépek zöme már készen áll a kora tavaszi munkákra. T. I. Javítják az erőgépeket a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben Fotó: Fazekas László Huszonöt éves a szentesi televízió-adóállomás Hivatalosan 1960. február 2ü-án kezdte meg működését Szentesen a televízió- adóállomás. Amikor felrajzolódott a város egére az acéltorony, egyben szimbolizálta Szentes rendkívül gyors ipari, műszaki fejlődésének nyitányát. Üj korszak kezdődött a kultúrában, az ismeretek bővítésében, a műveltség növelésében is. Ennek eszköze volt akkor és most is a televízió, amelyiknek műsora majd minden lakásban látható. A XX. század modern kommunikációs vívmányának műszaki hátterét adta és adja ma is a szentesi adótorony Csong- rád megye területére és a távolabbi vidékekre, több más környező megyébe is sugárzott kép- és hangjeleivel. Annak idején több megye — Bács, Békés, Szolnok — társadalmi összefogása is segítette a berendezések, az épületek kialakítását a város berekháti részében. Az első adóberendezés francia gyártmányú volt. Eleinte az ország más tájadról kellett ..importálni” a szakembereket, és csak később kapcsolódtak be a munkába a helyi születésű vagy a környékről származó dolgozók, összekovácsolódott a gárda, és munkájuk eredményeként egyre kevesebb zavar vagy bosszantó hiba korlátozta a televízióműsorok élvezhetőségét. már ami az ő igyekezetükön és technikai, műszaki beavatkozásukon múlott. A társ adók országos versenyében és a szocialista ver- senymozgalomban egyre kiemelkedőbb teljesítményekkel rukkoltak elő, és nem maradt el az elismerés sem. Mindig újabb változások és korszerűsítések következtek: 1968-ban kialakult a mikrohullámú közvetítőlánc. 1975- ben megindult a rádió műsorainak URH-adása. Ennek az esztendőnek a végén volt a hatalmas tűz, amely a toronyban és a benne levő berendezésekben pusztított. A helyreállítás után az adóállomás tovább fejlődött. 1976- ban átálltak a 10-es csatornára és megjelent a képernyőn a szentesi adóállomás beállító ábrája. 1979- től megkezdték a tévé második programjának sugárzását. A jubileum alkalom a visszatekintésre, az erőgyűjtésre az elkövetkező feladatok teljesítéséhez. A nagy- közönség számára nyílik kiállítás Szentesen az ifjúsági és művelődési házban február 20-án. A kiállításon különböző dokumentumok, fotók és egyéb anyagok mutatják be az adóállomás útját és a legkülönbözőbb típusú rádió- és televízió- készülékekkel is megismerkedhetnek a nézők. Szabó Róbert II nyugdíjasok foglalkoztatásának tapasztalatai Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felmérte, hogy a vállalatok miképpen élnek nyugdíjasok foglalkoztatásának nagyobb lehetőségével. Egy korábbi kormányrendelet értelmében a nyugdíjasok 1983-tól 840 óra helyett évente 1260 órában foglalkoztathatók, s keresetük határát a régebbi összeg kétszeresére, évi 60 ezer forintra emelték. Kibővült azoknak a szakmáknak a száma is, amelyekben időkorlátozás nélkül foglalkoztathatók a nyugdíjasok. Ilyen mentesítést kaptak például az óvónők, a dajkák és az alsó fokú nevelőintézetek pedagógusai. A változás a tapasztalatok szerint ösztönzően hatott mind a munkáltatókra, mind pedig a munkavállalókra. A vállalatok P hiányzó munkaerő pótlására a korábbi éveknél nagyobb létszámban és munkaidőkerettel foglalkoztatnak nyugdíjasokat. Tavaly több mint 300 ezer nyugdíjas vállalt hosz- szabb-rövidebb időre munkát, teljesítményük — az előző évhez viszonyítva csaknem 7 százalékkal több — mintegy 210 ezer aktív dolgozó munkáját pótolta. Az elmúlt két évben a legtöbb nyugdíjas — a nyugellátás mellett munkát vállalóknak több mint a fele — az iparban, a mezőgazdaságban. az egészségügyben és a kereskedelemben tevékenykedett. A vállalatok a nyugdíjasok túlnyomó többségét, mintegy 70—80 százalékukat fizikai munkakörben foglalkoztatták. Ezen belül azonban általában a köny- nyebb fizikai megterheléssel járó, zömében kisegítő jellegű munkává] bízták meg a nyugdíjasokat. így jelentős az arányuk például a portás, a hivatalsegéd, a raktáros és a takarító munkakörökben. A nem fizikai munkakörökben alkalmazott nyugdíja(Folytatás a 3. oldalon)
