Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM Az izgalom percei: a helyszín a KISZÜV tanácsterme... Fotó: Kovács Erzsébet Pártértekezletekről jelentjük Szabó Miklós felszólalt Gyulán Megkezdődtek a városi pártértekezletek. A megye három városában — Békésen, Gyulán, Szeghalmon — és egy városi jogú nagyközségében — Gyomaendrődön — üléseztek február 16-án, szombaton a küldöttek. A közigazgatás át- után első ízben tanácskoztak városok, illetve városi jogú nagyközségek és a hozzájuk tartozó települések kommunistái. A pártértekezletek megvitatták és elfogadták a városi, illetve a városi jogú pártbizottságok beszámolóját, valamint a XIII. pártkongresszus szervezése közösen a irányelveivel kapcsolatos vélemények ösz- szegzését. Megválasztották az új pártbizottságokat és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Az újjáválasztott pártbizottságok döntöttek a tisztségviselők személyéről. A gyulai tanácskozáson felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Békésen dr. Petrovszki István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese szólalt fel. Szabó Miklós hozzászólását mondja Foto: Béla Ottó Gyula A Gyula. Elek. Kétegy- háza és Lökösháza több mint négyezer kommunistája képviseletében tanácskozó pártértekezleten — melyen többek között részt vett Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese is — a beszámolót dr. Marsi Gyula. a városi pártbizottság első titkára terjesztette elő. A dokumentum áttekintést adott a yáros és környéke társadalmi és politikai viszonyainak fejlődéséről. a gazdasági építőmunka eredményeiről és gondjairól, az ideológiai-kulturális élet, valamint a pártélet kérdéseiről, és javaslatokat tartalmazott a további feladatokra. A beszámoló megállapította. hogy a munkásosztály és az alapvető rétegek eszmei-politikai arculata erősödött, az ifjúság és a nők helyzete javult. Szélesedett a városban és környékén élő nemzetiségek — többségében románok és németek — lehetősége nemzetiségi tudatuk és hagyományaik ápolására. A terület ipari és mező- gazdasági üzemeiben javult a termelékenység, az országos és a megyei átlagot meghaladóan növekedett a termelés és az export volumene. A városban'Tsővült az idegenforgalom, a települést gyógyhellyé nyilvánították, ezzel azonban a fejlődés ellenére sem tartott lépést az ellátás és a hírközlés. Az ötéves tervre, számított lakások megépülnek, a lakáshoz jutás feltételei azonban nehezebbé váltak. A kommunális ellátottság javult, de egyes területeken a hasonló nagyságrendű városokhoz képest alacsony szintű. Az előrehaladás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista demokrácia további szélesítése, a nyílt várospolitika biztosítása. Az ideológiai-kulturális élet területén végzett munka színvonala tovább emelkedett. Növekedett a szervezett politikai képzésben és a tömegpropaganda-mun- kában részt vevők száma, színvonalasabbá vált a köz- művelődési tevékenység. Jelentős a helytörténeti kutató- és közreadói munka. Javult az egészségügyi ellátás színvonala. Tovább erősödött a párt egysége. A községi pártszervek irányító munkájában — a közigazgatás átszervezésével — növekedett az önállóság és a felelősség. Érvényesülnek a párt káderpolitikájának elvei, konkrétabbá vált a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítása. Tartalmas a KISZ- és az úttörőszervezetek munkája, taglétszámuk növekszik. A vitában huszonegyen vettek részt. Bőd Antal a város ipari szövetkezeteinek gazdálkodását, Tóth György Kétegyháza életének alakulását, fejlődésének lehetőségeit elemezte. Szilágyi László a minőségi szemlélet kialakításának fontosságát, Tapasztó Istvánná Gyula és a vonzáskörzetéhez tartozó települések — ezen belül is Lökösháza — közötti jó összhang szükségességét hangoztatta. Böszörményi Andrásné — a harisnyagyár példáján keresztül — a vállalati önállóság lehetőségeiről és gátjairól, Túri Sándor a húskombinát gazdasági sikereiről szólt. Kozma Antal az alap- és középfokú oktatás, Bana- dics Márton a szakmunkás- képzés személyi-technikai feltételeivel, a munkássá válás folyamatával, Király Sándorné pedig az úttörő- mozgalom feladataival foglalkozott. Horváth István a népfrontmunka eredményeiről, és a családnak a nevelésben betöltött szerepéről, Kerekes Gábor Elek és általában a községek népesség- megtartó erejéről, Nagy Károly az államigazgatás átszervezése utáni helyzetről és Gyulavári fejlődéséről számolt be. Dr. Borbényi Olivér a kórházi gyógyítómunka feltételeinek javulását és a foglalkoztatási gondokat, Kovács Ernő a város közterületeinek gondozása, az ingatlanfelújítás és hulladékelszállítás körüli nehézségeket, Paulik János az ÁFÉSZ eredményeit és terveit tekintette át. Dr. Takács Lőrinc a városfejlesztés időszerű kérdéseiről, Bakos Sándor a KISZ felelősségéről, munkájának sokszínűségéről adott számot. Hájas Géza a mezőgazdaság további támogatására, Tóth Károly a minőségi munka fontosságára — mint az export alapvető feltételére — hívta fel a figyelmet. (Folytatás a 4. oldalon) Több száz embernek jelentett munkát, izgalmat, szórakozást az elmúlt szombat délelőtt. Három színhelyen — a békéscsabai KI- SZÖV-székházban, a tégla- és cserépipari vállalat csabai művelődési házában és a Hidasháti Állami Gazdaság művelődési házában — tartották meg az Ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalom C fokozatában is részt vevő szocialista brigádok vetélkedőjének szakági döntőit. Az évről évre meghirdetett mozgalomban — amely mindig kora tavasztól egy esztendőn át tart — csaknem ezer brigád nevez be. A mozgalomnak elsődleges célj;l a munkaverseny-mozgalom kulturális vállalásai teljesítésének segítése, az önművelődési lehetőségek széles körének biztosítása. Alig van olyan munkahely megyénkben, ahol legalább egy közösség né venne részt ebben a mozgalomban. S bár a részvétei semmiféle kötelezettséggel nem jár, a brigádok kérésére mindig — az éves tevékenység fináléjaként — meg kell rendezni az úgynevezett C fokozatot, vagyis a vetélkedést. Hetven brigád mérte össze tudását a munkahelyi selejtezőkön. Közülük a legjobban szerepelt negyedszáz jött el szombaton délelőtt a három színhelyre. A szakági középdöntő legjobbjai pedig ott lehetnek a március 16-i megyei döntőn; az 1984 '85. év közművelődési mozgalmának zárását jelentő erőpróbán. Az első helyszínünk a téglagyári művelődési ház. Itt kilenc öt-öt tagú brigád várakozik a nagyteremben, az előcsarnokban. Néhányan tippeket adnak az jzgulósabb kollégáknak a drukk levezetésére, mások még az utolsó pillanatban is a különböző méretű jegyzeteket tanulmányozzák. A levegőben feszül az izgalom; hasonlatos az iskolai vizsgák légköréhez. hangulatához... Pedig hát ez játék. De hát felnőttkorban akkor igazi, ha halálosan komolyan vesszük . . . Az első témakör a politika. Szóbelivel kezdenek, a Szombaton befejeződött a ruházati kereskedelmi vállalatok hagyományos, kéthetes szezonvégi vására. A 30—40 százalékos engedménnyel árult téli holmik 80—90 százalékát szinte mindenütt eladták, főként az igazán hideg, havas, téli időjárásnak köszönhetően-. A forgalom általában így is alacsonyabb volt a tavalyinál, mert a vállalatok kevesebb téli árut kínáltak, mint a múlt évi vásár idején. A közeli napokban mindenütt felmérik, mi maradt a vásári készletekből, s döntenek, arról, hogy esetleg továbbra is engedménnyel árusítják a két hét alatt el nem kelt holmikat. A Centrum Áruházakban a 320 millió forint értékű vásári áruból 263 millió forintnyi fogyott el. Az ilyenkérdések napjaink külpolitikai történéseivel foglalkoznak. Az elsők között kapja kérdését a gyógyszertári asz- szisztensekből álló gyulai Erkel brigád. Ha ilyenkor szabad ezt mondani, szinte szájtátva hallgatjuk — a népes zsűrivel együtt -*- a brigád egyik tagjának pontos, részletes, mégis összefogott válaszát. Pedig a kérdés — a többihez hasonlóan — nem könnyű: Nagy-Britannia és Kína kapcsolatáról kell beszélni, különös tekintettel Hongkong jövőjéről. Olyan adatokat, tényeket, körülményeket tud a válaszoló, amely csak H téma alapos tanulmányozásával fedhető fel, tudható meg. De a többiek sem vallanak szégyent. Csupán egy brigád van, amelyik azonnal „bedobja a törülközőt”: nem tudnak válaszolni az indokínai helyzetet firtató kérdésre. A pontozáskor négy csapat kapja meg a legtöbbet jelentő nyolcat. A muronyi művelődési ház nagytermében hét olyan brigád ül asztalnál, amelyek valamennyien a mezőgazdaságban, annak is állami szektorában dolgozik. Amikor odaérünk, már a politika témakör második részénél, A szocialista erkölcs című rész kérdéseinél tartanak. A zsűri ámulata itt sem kisebb: tökéletesek, kerekké formáltak a válaszok. Pedig nagyon nehéz, bizonyos értelemben parttalan ez a téma. Egyszerű szavakkal, a lényeget megfogalmazva válaszolnak a versenyzők. Különösen tetszik a helyi állami gazdaság Münnich brigádjának válasza: a hazafiságról és az internacionalizmusról szólt a kérdés. A válaszadó dúsan ékíti válaszát napi példákkal, személyes élményeivel. Az eredményt mutató táblán már ott vannak a külpolitikai fordulóban kapott pontszámok. Csak egy brigád kapott ötöt, a többiek hetet vagy nyolcat. A harmadik helyszínen a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek kilenc brigádja hajol az asztal fölé. A kor szokásosnál azonban többet adtak el a nem leértékelt cikkekből. Nagy volt a forgalom a Corvin és a Verseny Áruház BNV területén levő pavilonjában, ahol mintegy 20 millió forint értékű ruhanemű, cipő, üvegáru és műszaki cikk talált vevőre. A nagy érdeklődés miatt a Centrum pavilont február 22-ig még nyitva tartják, naponta 11-től délután 6-ig várják a vevőket. Ezenkívül hétfőtől új akciót indít a Centrum az Amforával közösen: minden budapesti és vidéki Centrum Áruházban 40 százalékkal olcsóbban kínálnak többfajta üvegárut, poharakat. Az ország 65 Skála" Áruházában 305 millió forint értékű engedményes árut adtak el a két hét alatt. A legművészet témaköre van terítéken. Csak egy brigád, a kardoskúti tsz Május 1. brigádja választott színházi kérdést. A többiek olvasni jobban szeretnek: ők az ilyen élményeikről beszélnek. A Jókai Színház Feydeau-elő- adásáról, a Bolha a fülben című . bohózatról van szó. A brigád szóvivője mindent tud, amit csak el lehet képzelni. A maximális tíz pont jár érte! A C fokozatban ugyanis kötelező és szabadon választható témakörök, témák vannak. A különbözőképpen súlyozott pontokból negyvenötöt lehet összegyűjteni. A művészetek témaköréből — amely irodalomból, színházból es filmből áll, s e háromból csak egyet kell vállalni — például tíz pont ;l legtöbb, ami a kifogástalan válaszért adható, kapható. Az idén különösen alakultak a dolgok. A huszonöt középdöntőbe jutott csapatból huszonhármán irodalmat választottak, ketten pedig színházat. Filmet senki sem! A miért?-re is kaptunk választ: az éves felkészülés során egyrészt olyan filmek kerültek az ajánlólistára, amelyek nem találkoztak a brigádok érdeklődésével, másrészt az ezekke.l kapcsolatos feladatlapok kérdései túl nehezek, néha egy kicsit érdektelenek is voltak. Tanulság persze több is van. A szervezőknek és rendezőknek, de a résztvevőknek is. Illetve a részt vevő brigádok munkahelyeinek, azok vezetőinek címzett tanulság. Az egyik helyszínen győztes brigád szerint például győzelmükhöz, ha nem is lényegesen, de mégis hozzájárult az a tudat, hogy igazgatójuk az idén is jelen volt. Kérésükre a folyosón, de izgult, drukkolt értük. Ennél a vállalatnál — ahogyan fogalmaztak — „ez így szokás, így természetes”. De akadt még vállalat, amelynek néhány vezetője kíváncsi volt: a brigád hogy szerepel, mire képes. Snem utolsósorban: a.közös örömben osztozni — azt megosztani és abból kapni — páratlanul nagyszerű dolog ... Főképpen egy ilyen vetélkedő kapcsán. Amely minden tekintetben verseny volt a nagyobb forgalom ezúttal is a Skála Budapest Nagyáruházban volt, ahol a férfi-, női és gyermekruhák, -kabátok mellett egyes szőnyegeket, paplanokat is engedménnyel árusítottak, s ez utóbbiak már az első napokban elkeltek. A Szivárvány Áruházakban, bár csaknem minden engedményes árut eladtak, a 18 millió forintos forgalom kevesebb, mint az elmúlt évben volt. A Ruházati Bolt Vállalat 63 üzletében a 72,6 millió forintos Vásári árukészletnek mintegy 80 százaléka kelt el. Főleg a meleg holmik fogytak el nagyon hamar. A Cipőbolt Vállalat üzleteiben 70 millió forint értékben, összesen 130 ezer pár cipőt, csizmát kínáltak a vásár idején. Főleg a női csizmáknak volt sikerük, ezek szinte teljesen elfogytak. javából! (nemesi) Véget ért a téli vásár „Ember és környezete” szakági döntői Verseny a javából!
