Békés Megyei Népújság, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-15 / 38. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES > MEGYEI TBHQCS LBPIA XL. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM II Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megvitatta az ipari miniszter tájékoztatóját az energiaellátás, valamint az energiatakarékossági in­tézkedések végrehajtásának helyzetéről. Megállapította, hogy a visszatérően kemény téli időjárás és az energia- import 'korlátái miatt foko­zott takarékosságra van szük­ség. A termelési és import­lehetőségek kihasználására, az energiakészletekkel való ésszerűbb gazdálkodásra, va­lamint a helyenként jelent­kező zavarok és hiányok eny­hítésére a ‘kormány további intézkedéseket tett. A Minisztertanács rende­letet hozott a községi közös tanácsokhoz tartozó társköz­ségek elöljáróságainak létre­hozására. Az ez évi válasz­tásokat követően több mint másfél ezer településen meg­alakuló elöljáróságok alap­vető feladata lesz a lakosság érdekképviselete, a tanácsi tervek megvalósításának hat­hatós támogatása. A tanács­tagokból álló testületek a jogszabályokban meghatáro­zott anyagi eszközökkel is önállóan rendelkezhetnek. A kormány javaslatot fo­gadott el a tudományos ku­tatóhálózat további fejleszté­sének irányelveire. (MTI) Napirenden az szb munkája A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága ülést tartott feb­ruár 14-én, tegnap Békés­csabán az SZMT székházá­ban. A tanácskozáson részt vett Záhorszki Tibor, a köz­ponti vezetőség munkatársa és dr. Varga Imre, az SZMT titkára. Az első napirendi pont­ban a békési Városi Tanács szakszervezeti bizottságának tevékenységéről Takács Im­re szb-titkár tartott beszá­molót. Ezt követően dr. Varga Imre, a megyebizott­ság bér- és munkaügyi bi­zottságának vezetője a mun­kahelyi munkaügyi döntőbi­zottságok tevékenységéről tartott tájékoztatót. A harmadik napirendi pontban Prágai Mihály, a megyebizottság ifjúsági bi­zottságának vezetője az el­múlt évi ifjúsági parlamen­tek tapasztalatairól tett je­lentést. Végül bejelentések hang­zottak el. — Is Lázár György fogadta Unté Markovicsot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtö­kön a Parlamentben fogadta Ante Markovicsot, a Horvát Szocialista Köztársaság Vég­rehajtó Tanácsának elnökét, aki hivatalos baráti látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű ba­ráti eszmecserén részt vett Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ros- ka István külügyminiszter- helyettes és jelen volt Milo- van Zidar, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Február 23-ra összehívták a megyeszékhely pártértekezletét Gyulavári Pál is felszólalt a vésztői Körösmenti Tsz zár­számadó küldöttközgyűlésén • Fotó: Veress Erzsi Zárszámadási tudósítások Veszteséges évek után — egyenesben Vésztőn A Magyar Szocialista Mun­káspárt békéscsabai városi bizottsága tegnap, csütörtö­kön dr. Szemenyei Sándor titkár elnökletével ülést tartott, amelyen több meg­hívott is részt vett. Dr. Ab- rahám Béla első titkár is­mertette a városi pártérte­kezlet beszámolójának szó­beli kiegészítőjét, amelyet a testület elfogadott. Ezután az elnöklő dr. Szemenyei Sándor adott tájékoztatást a pártértekezlettel kapcsolatos feladatokról. A városi pártértekezletet február 23-án, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel tartják meg a Kulich Gyu­la ifjúsági és Üttörőház- ban. II lapterjesztés feladatairél Tegnap, csütörtökön a Bé­kés megyei Lapkiadó Válla­lat és a Szegedi Postaigaz­gatóság kezdeményezésére a pártlapok terjesztéséről. a terjesztői munka eredmé­nyeiről tartottak tanácsko­zást Békéscsabán a lapkiadó vállalatnál. Az eseményen, amelynek vendégeit Csata János, a lapkiadó vállalat igazgatója köszöntötte, a me­gye nagyobb postahivatalai­nak vezetői vettek részt. A lapterjesztés elmúlt évi eredményeiről Gátszegi Fe­renc, a posta megyei hírlap­osztályának vezetője számolt be. A tanácskozáson szó volt a lapáremelés, vala­mint a január 1-től hétfőn megjelenő napilapok terjesz­tésével kapcsolatos tapaszta­latokról, tennivalókról. A megbeszélés munkájában részt vett B. Nagy Gyula, a megyei pártbizottság munka­társa, dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese, valamint Kovács János, a Hírlapkiadó Vállalat instruktora. 100 éve született Lukács György Lukács György és a mű­velődéspolitika elméleti kér­dései címmé] kezdődött két­napos emlékülés csütörtökön Lukács György születésének 100. évfordulója alkalmából Debrecenben az Akadémiai Bizottság, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság oktatási igazgatósága és a TIT rendezésében. Az em­lékülésen tizenöt előadás hangzik el. flz első negyedévi energiaellátás helyzete Átmeneti földgázkorlátozás az üzemekben A népgazdaság energiafogyasztása 1984-ben 3,9 száza­lékkal növekedett, így az emelkedés üteme kétszeresen meghaladta a népgazdasági terv előirányzatait. (Azösz- szes energiafogyasztás 1295 petajoule volt.) Az összes energiafogyasztáson belül a villamos energia felhaszná­lásának növekedési üteme elérte az 5 százalékot. Külö­nösen a lakossági kommunális szektor felhasználása nö­vekedett az átlagosnál gyorsabb mértékben: az előző évhez viszonyítva 6,1 százalékkal. Az 1984. évi energiaszük­séglet kielégítése a hazai energiatermelő ágazatoktól komoly erőfeszítéseket igé­nyelt. Kiemelkedő eredményt ért el például a villamos- energia-termelésben a Paksi Atomerőmű, amely a terve­zett 2,7 milliárddal szemben több mint 3,7 milliárd kilo­wattóra villamos energiát bocsátott a népgazdaság ren- , delkezésére. A szénbányászat teljesítménye a többlet-mű­szakok ellenére is elmaradt a tervelőirányzattól, a lakos­sági szénből 200 ezer tonná­val kevesebbet adott át. A földgáztermelés is alatta ma­radt az előirányzottnak. Az 1985. évi energiagazdál­kodási akcióprogram tartal­mazza a tervben meghatáro­zott, illetve a tervet megha­ladó energiaforrások biztosí­tása érdekében szükséges te­endőket, az energiamegtaka­rítás feladatait, az energia­racionalizálási és szervezési intézkedéseket. A hazai ener­giatermelő ágazatok intézke­déseket tettek a termelés nö­velésére : — a szénbányászat folya­matosan munkaszüneti na­pokon is termel, és ezzel vár­hatóan kielégíti a belkeres­kedelem által az első negyed­évre igényelt 1,3 millió ton­na hazai szén- és brikett­szükségletet; — a szénhidrogénipar mintegy 100 millió köbméter többlet földgázt termel az első negyedévben. Ennek eredményeként január hó­napban a gáztermelés napi átlagban elérte a 24,6 millió köbmétert. A hazai termelő ágazatok erőfeszítései mellett kor­mánydöntések alapján jelen­tős többlet behozatalra is sor kerül. A külkereskedelem gondoskodott terven felüli kőolaj és fűtőolaj beszerzé­séről. Az összes kőolajimport január hónapban az első ne­gyedévi előirányzat időará­nyos részénél magasabb lett. Lakossági felhasználásra a külkereskedelem az első ne­gyedévben 360 ezer tonna szenet és brikettet szerzett be, amelynek a beérkezése ütemszerűen történik. Földgázból az első negyed­évre a külkereskedelem le­kötötte a lehetséges megvá­sárolható mennyiséget. A hazai földgáztermeléssel, a földalatti gáztárolókból ki­vehető gázmennyiséggel és a lekötött gázimporttal együtt naponta mintegy 40 millió köbméter földgáz áll a nép­gazdaság rendelkezésére. E források mellett a gázrend­szer minden fogyasztót kor­látozás nélkül ki tud elégí­teni, ha a napi középhőmér­séklet nem csökken hosszabb ideig —5 Celsius-fok alá. Az év első hónapjában, ja­nuár 6. és 23. között részle­ges, nem lakossági fogyasz­tói földgázkorlátozás elren­delésére volt szükség, ami­kor a hőmérséklet napi kö­zépértéke tartósan mínusz 8, mínusz 12 Celsius-fok kö­zött alakult. Február első felében több­lettermeléssel és importtal, valamint operatív irányítás­sal az energiarendszer egyen­súlya fenntartható volt. Za­varok elsősorban a lakossági szénellátásban mutatkoztak továbbra is. Az erős fagyok és a szélviharok helyenként a gáz- és áramellátásban időleges kieséseket okoztak. Február 11-től a kritikus időjárási viszonyok és mű­szaki problémák következté­ben a földgázimport szállítá­si üteme átmenetileg csök­kent. A földgázrendszer tel­jesítménycsökkenése miatt — annak érdekében, hogy a lakosság és a lakosságot köz­vetlenül ellátó közintézmé­nyek ellátása biztosítható le­gyen — jelentős ipari gáz- korlátozásra került sor. A korlátozás alapelve az, hogy a lakosság gázellátása csökkent földgázforrások mellett is fenntartható le­gyen, a közvetlen lakossági szolgáltatást ellátó vállala­toknál és közintézményeknél ne legyen korlátozás. A ter­melő üzemeknél a technoló­giai károsodások elkerülésé­hez a minimális szükségle­tet biztosítják, hogy a ter­melési folyamatban nagyobb törés ne következzék be. A korlátozásokat az érintett üzemeknél a gázimport nö­vekedésének arányában az energiahatóságok folyamato­san csökkentik, illetőleg fel­oldják. A jelenlegi helyzetben to­vábbra is maximális takaré­kosságra van szükség min­den energiafajtából. A vál­lalatoknak nagy erőfeszíté­seket kell tenniük annak ér­dekében, hogy a korlátozá­sokból eredő veszteségeket minimálisra csökkentsék, és felkészüljenek a kiesések pótlására. Az elmúlt évtizedben a zárszámadó közgyűlésre nem valami rózsás hangulatban gyülekeztek a vésztői Kö­rösmenti Tsz tagjai. Mi ta­gadás, kegyetlen esztendők jártak akkor. Évről évre ki- sebb-nagyobb veszteséggel zárták az esztendőt. Két éve aztán, állami segédlettel, ki­lábaltak a hullámvölgyből: 1983-at és 1984-et nyeresége­sen zárták. Az elmúlt évet pedig nem is akármilyen nyereséggel! Emlékszem rá, hogy évek­kel ezelőtt a zárszámadáson az volt a fő téma, hogy esetleg mennyit is kell a tagoknak visszafizetni. Most pedig? Prémium és nyere­ségrészesedésként mennyi kerül a borítékba? A közös gazdaság tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta zárszámadó küldöttközgyűlé­sét, melyen többek között részt vett és az elnökségben foglalt helyet Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és dr. Boda Gábor, a MÉM osz­tályvezetője. Az elmúlt esz­tendő eredményeiről, gond­jairól Nyilas Károly, a tsz elnöke adott számot a jelen­levőknek. Beszámolója beve­zetőjében az 1984-es eszten­dő indításáról, célkitűzései­ről szólt. Elemezte azokat a gondokat, amik az előző év­ről áthúzódtak, s vázolta azokat, az intézkedéseket, amiket tettek a jobbítás szándékával. összehasonlí­totta az előző év tény- és tervszámait. Az időjárás rendkívül szeszélyes volt, ám ennek ellenére sikerült a nagyüzemnek növényter­mesztési tervét teljesíteni, sőt azt. túlteljesíteni. Fő nö­vényeikből, a kalászosokból, a kukoricából, szójából, a kenderből igencsak szép eredményeket értek el. S mindez el is döntötte a ta­valyi tervteljesítés sorsát, hiszen olyan magasan túltel­jesítette a célkitűzést, hogy egymagában többet produ­kált, mint az előző évi ősz- szeg tevékenységük. Az állattenyésztés is jó évet tudhat maga mögött. A feldolgozó iparnak adtak 11 ezer 500 hízót, exportra pe­dig 3 ezer 200 darabot szál­lítottak. A juhászat szeré­nyebb eredményeket produ­kált. Persze a nagyüzem gaz­dálkodásában jelentős szere­pet tölt be a műszaki főága­zat, a húsüzem, az üvegmo­só-, a faipari, a kárpitos­üzem, a varroda és az építé­si részleg. Az előzőkhöz ha­sonlóan fontos szerep jut a háztáji főágazatnak. Az ága­zat több mint 61 millió fo­rintot produkált. Egyebek között felvásároltak 13 ezer 500 hízott sertést, 187 hízott marhát. Kenderből 110 hek­tárt munkált meg a tagság, ezenkívül hagymát, paradi­csomot termesztettek. A bu­dapesti szakcsoport 9,4 mil­lió forintos árbevételt ért el, az Univerzá] és a fémmun­kás szakcsoport együttesen 6.6 millió forintot hozott a nagyüzemnek. Ezt követően az elnök ele­mezte a költséggazdálkodást, majd a mérleg szerinti nye­reséget és annak felosztását ismertette. Hosszú évek után a vésztői Körösmenti Tsz több mint 17 millió forintos nyereséget ért el. Ebben benne van a tagság odaadó, lelkiismeretes munkája, leg­alábbis a több mint tucatnyi hozzászólásból ez derült ki. A küldöttközgyűlésen fel­szólalt Gyulavári Pál és dr. Boda Gábor is. A megyei tanács elnöke visszaemléke­zett a négy évvel ezelőtti zárszámadó közgyűlésre, amikor 11 millió forint volt a szövetkezet vesztesége. 1983-ban 2,5 millió forint nyereséget, tavaly pedig több mint 17 millió forintot ért el a tagság. Sikeresnek értékel­te a megyei tanács elnöke a vetésszerkezet módosítását, a költség és munkadíj-gazdál- kodás eredményeit, az új ipari tevékenységek beveze­tését, a veszteségforrások megszüntetését. Szólt a 2 ezer 200 hektáron megvaló­sult komplex meliorációról, beszélt az idén kezdődő újabb ütemről, melynek ke­retében 42 millió forintos költséggel 1100 hektáron va­lósítják meg a meliorációt. A MÉM osztályvezetője vázolta a termelőszövetkeze­tek elmúlt évi gazdálkodá­sát. Kiemelte, hogy egyre nő azon közös gazdaságok száma, melyek a veszteséges esztendők után egyre ered­ményesebben tevékenyked­nek. A vésztői siker titka­ként említette: a tagság tud­ja, mit tettek, mit akarnak a jövőben elérni, és azt is, hogyan. Ezt követően a kis- árutermelés feltételeiről szólt, hangsúlyozva a minő­ségi áruk fontosságát. — szekeres — (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents