Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 15., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ülést tartott a KISZ MB Értékelték az elmúlt évi munkát Békéscsabán tegnap, hétfőn délelőtt Pataki István megyei első titkár vezetésével ülést tartott a KISZ Békés megyei bizottsága. A testület elsőként Kozák Ferenc titkár előterjesztésében megtárgyalta és megvitatta, majd jóváhagyta a kollektív és személyi kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. Ezt követően Pataki István első titkár a múlt évben végzett testületi munkát értékelte. Bevezetőjében megállapította, hogy javult a mozgalmi munka színvonala. 1984-ben számos jelentős feladatot kellett megoldania a testületnek. így többek között megtartották a megyei küldöttértekezletet, amelyen részletesen elemezték az eltelt időszak munkáját. A továbbiakban arról beszélt, hogy több országos jelentőségű ifjúsági rendezvényt tartottak a megyében. A testület beszámolt tevékenységéről az Ifjú Gárda országos parancsnokságának, valamint a KISZ KB mező- gazdasági és falusi fiatalok tanácsának. Az irányító munka színvonala tovább •emelkedett mind az apparátust, mind az alsóbb szintű bizottságokat illetően. Űj vonásként jelentkezett, hogy a megyei küldöttértekezleten több új tagot választottak a megyei KISZ- bizottságba, akiknek beilleszkedése a kezdeti bizonytalankodás után egyre inkább sikerült. Az elmúlt évben létrehozták a megyében az értelmiségi fiatalok tanácsát. Az első titkár szólt arról is, hogy korábban számos kritika érte az előterjesztett anyagokat. Az elmúlt esztendőben némi előrelépésről lehet beszélni ezen a területen. Tovább kell szélesíteni az egyes napirendek előterjesztése során a demokratizmust. Gondot okoz, hogy az egyes határozatok csak nehezen jutnak el az alapszervezetekhez. Javítani kell a testület ellenőrző tevékenységét is. A jövőben a feladatok jobb szervezésével csökkenthető lesz a megyebizottság leterheltsége. Az előterjesztésekben több alternatív javaslat szerepeljen. Németh Ferenc hozzászólásában arról beszélt, hogy az agitációs és propaganda- munka színvonalát tovább kell javítani. Az egyes határozatokat gyorsabban juttassák el az alapszervezetekben dolgozó fiatalokhoz. Kulcsár Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy a mozgalmi munka mellett kísérjék figyelemmel a testület tagjainak a munkahelyi tevékenységét is. Évente értékeljék az egyes tagok munkáját. Paluska Pál kiemelte: a testületi anyagok jórészt megrekednek a helyzetelemzés szintjén. A jövőben nagyobb szerepet kapjon a KISZ előtt álló feladatok megfogalmazása ezekben az előterjesztésekben. A KISZ megyei bizottsága az elkövetkező időszakban testületileg mondjon véleményt az ifjúságot érintő kérdésekben. Végül arról szólt, hogy a közéletiség gyakorlásának fontos területe a KISZ. Ezután Pataki István első titkár válaszolt az elhangzottakra. A KISZ megyei bizottságának ülése az első negyedéves ' tömegpolitikai feladatterv elfogadásával és bejelentésekkel záflz MTESZ a településfejlesztésről Az MTESZ egyesületeiben és szervezeteiben befejeződött a terület- és település- fejlesztés hosszú távú koncepciójáról folytatott vita. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal felkérése szervezett társadalmi vita főbb eredményeiről Henczi Lajos, az MTESZ főtitkárhelyettese az MTI munkatársának elmondta: A hozzászólók jelentős része a településfejlesztés céljainak meghatározásakor döntő jelentőségűnek ítélte a kisebb helységek — városok, községek — gazdasági és társadalmi vonzerejének a növelését. Sokak véleménye szerint ugyanis a korábbi évék decentralizálási törekvései gyakran nem hozták meg a kellő eredményt. A budapesti gyárak, üzemek vidékre telepítésének például több esetben is az lett a következménye, hogy amíg az átadott, gyakran elhvult eszközökkel vidéken próbálnak piacképes termékeket előállítani, addig a fővárosban, a régi helyen, hasonló profilú, ám jóval korszerűbb üzemben kisebb műszakszám mellett tovább dolgoznak. A vitában felvetődött az is, hogy Budapest és a nagyobb vidéki városok esetében még mindig elsősorban a lakásigényék mennyiségi kielégítéséről esik szó. Holott a bérlők és a tulajdonosok közötti mozgás élénkítéséhez elengedhetetlen a fokozottabb minőségi követelményeknek megfelelő, így az átlagosnál nagyobb, s a zöldövezetben levő lakások építése is. A vitákban egyöntetűen sürgették az infrastrukturális — kommunális, energetikai, hírközlési — feltételek javítását. A javaslattevők annak tudatában szóltak, hogy nagy gazdasági terheket jelentő feladatokról van szó, ám kifejtették: akár kompromisszummal is, az olcsó megoldások is számításba jöhetnek, mint amilyen például az áramszolgáltatásnál a földkábelek helyett a szabadvezetékek vagy az „ acélkandelláberek helyett a vasbeton oszlopok alkalmazása. Fűtési energiatöbblet: Naponta 170 millió forint! Az utóbbi két hét átlagában a napi középhőmérséklet 6,7 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál, ezért a szén, a gáz, az elektromos áram és egyéb fűtési energia felhasználása rendkívül megnövékedett. Ebben az időszakban — az Állami Energetikai és Energiabiz- tonság-technikai Felügyelettől kapott tájékoztatás szerint — 240 ezer tonna olajjal egyenértékű energiával többet használt fel az ország fűtésre, mint más években. A többletet világpiaci árakon kell beszerezni, ami azt jelenti, hogy ebben a két hétben 2,4 milliárd forintba került a többletfűtés. Egy- egy rendkívüli hideg nap átlagosan 170 millió forint többletkiadást jelent a népgazdaság számára, s ebben még nincsenek is benne a hideg következtében a mezőgazdaságban és más ágazatokban bekövetkezett károk, többletkiadások. Wiegand Győző, az energiafelügyelet igazgatója elmondotta, hogy tapasztalataik szerint sok helyen nem tartják magukat az előírt 20 fokos fűtési hőmérséklethez. A nagy hideg előtt 248 kö- zületnél végzett vizsgálataik szerint 112 helyen volt magasabb a hőmérséklet 20 foknál, 57 közületet meg is bírságoltak, mert náluk a 22 fokot is meghaladta a hőmérséklet. A Minisztertanács felhívásának megfelelően alapvető feladat a túlfűtés megszüntetése. Ezt indokolja, hogy országosan a fűtött helyiségek hőmérsékletének minden egy százalékos csökkenése naponta több mint kétezer tonna olajjal egyenértékű energiamegtákarítást jelent a népgazdaságnak. Ezért az energiafelügyelet is fokozza ellenőrzéseit, és fellép a pazarló hivatalok, üzemek, intézmények ellen. Az országos villamos teherelosztó mérései szerint a televízió műsoridejének csökkentése, például a múlt hét pénteki késő esti film vetítésének elmaradása mintegy 320 Megawattórával csökkentette az ország villamos- energia-fogyasztását. Hasonló arányú megtakarítást jelentett a szombat éjszakai filmvetítés elmaradása is. Gáspár Sándor Prágában Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT elriöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen az SZVSZ, valamint a Nemzetközi Szakmai Szövetségek titkárságai képviselőinek január 15—16-i együttes konzultatív tanácskozásán. A résztvevők a nemzetközi szakmai szövetségek időszerű feladatait, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ipari bizottságaiban kifejtendő tevékenységet, továbbá a propagandamunka javításával és a XI. szak- szervezeti világkongresszus előkészítésével kapcsolatos tennivalókat vitatják meg. B népfront elnöksége a kongresszusi irányelvekről A Hazafias Népfront Országos Elnöksége hétfőn Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A testület — Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében — megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának XIII. kongresszusi irányelveit és úgy határozott, hogy az elnökségi ülésen, valamint az elmúlt hetekben megtartott népfronttestületi regionális vitákban elhangzott véleményeket, javaslatokat eljuttatja a párt Központi Bizottságának. n tagság és a szövetkezetek A MÉSZÖV elnöksége tavaly szeptemberben megtárgyalta és állást foglalt a fogyasztási szövetkezetek és a tagság közötti anyagi kapcsolatok erősítésében. Megállapították, hogy azÁFÉSZ- ek és a takarékszövetkezetek az elmúlt három évben figyelemre méltó eredményeket értek el ezen a területen. A szövetkezeti tagok száma megyénkben eléri a 193 ezret, amely 1980 óta 20 ezerrel gyarapodott. A részjegyalapok jelenleg meghaladják a 125 millió forintot. Három év alatt az ÁFÉSZ- tagok 30, a takarékszövetkezetiek pedig 70 százalékkal több részjegyet jegyeztek, a fogyasztási szövetkezetek célrészjegye a duplájára nőtt. Mindkét ágazatban szabályozták a tagérdekeltségi alapok célszerű felhasználását, korszerűsítették a vásárlási-értékesítési visszatérítések rendszerét. Mindezek ellenére a fogyasztási szövetkezetek között nagy az eltérés a lehetőségek kihasználásában. Ezért mozgalmat indítottak a még jobb eredmények eléréséért. Fontos ugyanis, hogy minél több t»g járuljon hozzá a szövetkezetek fejlesztéséhez, és növeljék a fiatalok arányát. Ugyanakkor kívánatos, hogy növekedjen az alap- és célrészjegyek értéke. A megyei szövetség elnöksége versenyt hirdet, amely ez év január elsején kezdődött és 1986 decemberében ér véget. A verseny jól szolgálja a szövetkezetek és a tagság közötti anyagi kapcsolatok erősítését, és a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusára való felkészülést. S. S. Várakozni mindig rossz. Mínusz 20 fokban különösen az! Fotó: Veress Erzsi Fagyoskodó utasok, fagyos buszok, síntörések A két hete tartó minusz 20 fokos éjszakák megviselik a békéscsabai 8-as számú Volán autóbuszait. Bár járatkimaradás nem volt a távolsági közlekedésben, a késések — nemegyszer 30— 40 percesek — elég gyakoriak. A vállalat dolgozói kemény harcot folytatnak a hideggel. Persze az utasok — akik fázva-várakozva töltik idejüket, ráadásul elkésnek munkahelyükről — ezzel aligha vigasztalhatok. Mint Máté Endre, a 8-as számú Volán műszaki üzemvezetője elmondta, a vállalat igyekezett felkészülni a nehéz napokra, így semmidképp sem érte őket meglepetésszerűen az utóbbi hetek embert, gépet próbáló hidege. A gépkocsitárolókban 24 órás szolgálat van, november elsejétől üzembe lépett a fagyszolgálat, s karácsony óta fokozottan odafigyelnek, hogy úrrá legyenek a tél várható akadályain. — Elsősorban az indítás okoz nehézségeket — mondja a műszaki üzemvezető. — A hőmérsékletcsökkenés hatására egyrészt nagyon lecsökken az akkumulátorok amperóra-kapacitása (mínusz 10 foknál 40 százalékot), másrészt megdermed a motorolaj, annak ellenére, hogy speciális téli motorolajat használunk. Békéscsabáról hajnalban hat buszhoz kellett autómentőt kiküldenünk. Újkígyósra már 4-kor kiment az autómentő, még indulás előtt. — Miből gondolták, hogy pont az a busz nem indul el? — Mert automata sebváltós, s ezekben megdermed az olaj, s ez megfogja a főtengelyt ... — Végül is elmondható, hogy az Ikarus-buszok az ilyen tartós hideget nem bírják, vagy önök is mulasztásokat követtek el? — Azt hiszem, mindent megteszünk, de ez ellen a hideg ellen a buszok a „csillaggarázsokban” védtelenek. Az éjszakai ügyelet a telephelyeken megoldja a reggeli indítást, a vidéken éjszakázó buszok esetében viszont minden a gépkocsivezetők erejétől, jó szándékától függ. Ök ugyancsak ott éjszakáznak, s ha a hőmérséklettől függően éjszaka többször is beindítják a motort — ami munkaköri kötelességük —, akkor a busznak reggel általában indulnia kell. Ám semmi sem véd az ellen, hogy a levegőrendszerben kicsapódik a pára, s ez fagyási okoz a fékrendszerben, a légpárnákban, az ajtókat működtető munkahengerekben, annak ellenére, hogy a fagytalanító szivaty- tyúk üzemelnek. Emellett az alacsony hőmérséklet hatására a dízelüzemanyagokban kiválik a paraffin, s a kivált paraffinpelyhek eltömik az üzemanyagszűrő betéteket, és az üzemanyag-vezetékeket, s ez üzemanyag-ellátási nehézségekét okoz. Ennek elkerülésére november 1-től mélydermedésű gázolajat használunk, a biztonság kedvéért speciális adalékot, valamint petróleumot adagolunk a gázolajba. Ez sem mindig jár sikerrel: a gázolaj kocsonyásra dermed. — Beszéltem egy gépkocsivezetővel, aki azt mondta, ha az ember odafigyel, s betart minden előírást, akkor a buszok ebben az időben sem hagyják cserben gazdájukat. Máté Endre hosszasan elgondolkodik. — Nézze, az biztos, hogy nagymértékben függ a buszok működése attól, hogy milyen a gépjárművezető tulajdonosi szemlélete. Békéscsabán sokat késnek a helyi járatok is. Ez utóbbiak elsősorban a levegőrendszer meghibásodásától válnak üzemképtelenné. Emellett a buszok alváza vastagon bejegesedett az utóbbi napokban, s a fagyás helyét így rendkívül nehéz megtalálni. A késésekhez az is hozzájárul, hogy a megállók síkosak, a hótól és a jégtől máig sem tisztították meg őket, s a csuklós buszok néha képtelenek elindulni. Rendkívüli tehát a gép- járművezetők terhelése, s nem akármilyen munka hárul a két autómentő és a két műhelykocsi dolgozóira. Kora hajnaltól, ki tudja milyen késő estig szolgálatban vannak. Az biztos, ezekben a napokban kevés idő jutott alvásra. U. T. * * * A MÁV békéscsabai csomópontjának működési területén hétfőn több vasúti pályán következett be síntörés a kemény hidegben. Csárdaszállás és Gyoma között megrongálódott a vasúti pálya, a hibát sikerült rövid idő alatt elhárítani, így a közlekedésben fennakadás nem következett, be, de ezen a szakaszon a vonatok csak 5 kilométeres sebességgel haladhatnak. Ugyancsak eltört a vágány Szabadkígyós és Békéscsaba között két helyen. Ennek kijavítása a délutáni órákban megtörtént. Ezért az arra induló személyvonatok Békéscsaba állomásról 60—70 perces késéssel indulhattak. A szajol —lökösházi vonalon ugyancsak eltört a sín Kétegyháza és Lökösháza között. Mivel a csomópont megerősített műszaki szolgálatot tart, ezt a hibát is sikerült rövid időn belül elhárítani, a nemzetközi forgalomban a meghibásodás nem okozott fennakadást.
