Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
1985. Január 14., hétfő Mitől híznak a rókák? Ragyogó ötlet — milliós haszon Ne házat! Otthont! Nem a kényesebb ízlésű olvasónak ajánljuk az alábbi riportunkat, hiszen azt részletezi, miképp lesz a záptojásból és állati tetemből értékes prém, a bundából pedig pénz... De aki mégis nekiveselkedik az olvasásnak, meggyőződhet arról, hogy az emberi ötletességnek, leleményességnek nincs határa. Kellemes és minden évszakban szép hegyvonulatok közt bújt meg Egerszólát, ez a Heves megyei község, s mégsem maradt elzárva a világtól. Hogy híre szerte- szállt, s eljutott Vietnamtól egészen Amerikáig, az mindenekelőtt a település Ho Si Minh Mgtsz-ének köszönhető, ahol nemzetközi mércével mérve is igen magas színvonalra emeljék a jelenleg már 30 ezres törzsállománnyal rendelkező libatenyészetet. — Éppen ez okozta azután nálunk a gondokat — emlékeztet korábbi találkozásaink egyik visszatérő témájára Dér József elnök, aki egyébként büszke arra, hogy barátai, közelebbi ismerősei tréfálkozva, de nem bántóan, Libás Jóskának hívják. II Nimródban olvasták A gond lényege az, hogy a legjobb tartási mód mellett is egy ilyen hatalmas állománynál elkerülhetetlenül számolni kell bizonyos meny- nyiségű elhullással, selejt- tel, illetőleg keltetésre alkalmatlan, befulladt tojással — folytatja az elnök. — Ez nálunk összességében is tíz százalék alatt van ugyan, mégis, évente 40 tonna húst, és — egymillió tojást alapul»- véve, nagyon jó, 75 százalékos kelési arány mellett — rengeteg, 250 ezer hasznavehetetlen tojást jelent. Kedvenc témájáról órákon át szívesen beszélne az elnök, de szorítkozzunk most csak a lényegre: az elhullással keletkezett húshegyeket gázolajjal égették el, a rossz tojásokat pedig elásták. Az olajról tudjuk, hogy drága, és ráadásul szennyezi a környezetet. A munkáról, amelyet az égetésre és a tojástemetésre fordítottak — tudjuk, hogy igen időigényes és szintén drága. — Sokáig törtük a fejünket, mit tehetnénk? — emlékezik most már könnyebb szívvel az elnök. — Végül véletlenül egy jó ötletre bukkantunk a Nimród című vadászlapban. Ezek szerint prémrókákkal feletethető a selejt hús és tojás, másrészt pedig a gyönyörű prémek, amelyeket ezúton nyerhetünk, előbb-utóbb jó üzletet jelentenek. Expressz sebességgel E téren akkor már gazdag tapasztalatokkal rendelkezett a sződi Virágzó Mgtsz. Ide látogattak el az egerszóláti gazdaság vezetői, ahol szívesen felvilágosították őket minden fontos tudnivalóról. Ezek után pedig már expressz sebességgel mentek a dolgok. Az ötlettől a tett megvalósításának kezdetéig alig két hét telt el: először rókafarmot építettek korszerű, öntisztítós ketrecekkel, majd betelepítették ezeket norvégjai fehér és lengyel kék rókákkal. A továbbiakról már Kálmán Mihály főkönyvelő beszél : — Kétszázötven állattal kezdtük, és erre öt évre szóló fejlesztési tervet készítettünk. Ügy számítottunk, hogy az első két esztendő nem hoz nyereséget. Most, kellemes meglepetésünkre az idei eredmény 1,5 millió forint lesz, és bár igaz, hogy ez csak jövőre realizálódik mint árbevétel, azért nagyon örülünk neki. Hadd tegyem itt mindjárt hozzá, hogy ez a telep kilenc dolgozójának, különösen pedig az ott folyó munkát irányító Török Lajos kiváló szaktudásának köszönhető. Mielőtt pedig feltennén'k a nyereséggel kapcsolatos utolsó kérdésünket a tsz vezetőinek, hadd áruljuk el: december második hetében „prémszüretet” rendeztek A metamorfózis végállomása: ez lett az értéktelen, sőt káros hulladékból (Kőhidi Imre felvétele) Egerszóláton, ez adott apropót erre a beszélgetésre. Ami pedig ezt a különös szüretet illeti. Dér József így válaszol: Gazdag prémszüret — Jelen napokban összesen 300 gyönyörű rókát „vetkőztetünk” le, s a szebbnél szebb prémeket megtisztítás után adjuk el, illetve továbbítjuk értékesítésre. A mostanit újabb prémszüretek követik majd, de görényprém változatban, közben ugyanis ezeket a kis testű, de nagyon szép bundájú ragadozókat is bevontuk „prémüzemünkbe”. A nyereségről azt mondhatjuk, hogy az teljes mértékben összefügg a beszélgetés kezdetén említett gondjaink megszűnésével: nem kell elégetni a 40 tonna húst — nincs szükség tehát a drága olajra. Nem kell elásni százezer számra a tojást, nincs szükség ezt végző munkaerőre, tehát pénzt és időt takarítunk meg, méghozzá rengeteget. Másrészt, mint látható: termőre fordult a „rókavetésünk”, s talán nem túlzók és nem is .hangzik dicsekvésnek, de nem csak nagyon szép, gazdag is ez a mi prémszüretünk. B. Kun Tibor Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tavaly első ízben írt ki pályázatot a magánlakás-építőknek Az év lakóháza címmel. Az őszi erdményhirdetést megelőző sajtótájékoztatón elhangzott egy kérdés arról, hogy miért nem került a díjazottak közé a típustervek közül egy sem. A válasz három okot emel ki: az ajánlott tervek beilleszkedése a környezetbe sokszor megoldatlan, máskor az építkező igénye torzítja el a jó tervet, s nem egyszer a kivitelezés közben módosítanak hol az előírt építőanyag hiánya, hol az építtető ízlésficama, hol pedig a „mesterek” szakszerűtlen munkája miatt. A sajtótájékoztató írott anyagát átböngészve akadt meg a szemem Nemes Roland nevén. Az őáltala tervezett lakóház miniszteri dicséretben részesült, egyedül a megyéből. Hazatérve felhívtam őt, hogy szakítson időt egy beszélgetésre a típustervekről, azok alkalmazásáról és az egyedi tervezés néhány fontos szempontjáról. Látszólag nagy a választék Nemes Roland építészmérnök, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezője vastag kötettel a hóna alatt a vállalat tárgyalójába invitál. Aztán pár perc múlva kiderül, hogy ez a könyv nem is olyan vastag. Ugyan majd 140 magánlakás-építőnek ajánlott tervet ismerhet meg ebből az építtető, ám saját telekadottságai a tervek 80—90 százalékát érdektelenné teszik. Mert a terep- és telepítési adottságok, aztán, hogy sza- badonálló vagy ikresíthető háztípusról van-e szó, az a választási lehetőségeket beszűkíti. Tovább csökkenti a változatok számát, ha valaki például központi fűtést akar. Végül jó, ha két-három típus marad fenn a rostán. Legtöbb variációból választhat, aki sík terepre, szabadon vagy oldalhatáron álló épületet akar építeni. — A fő baj azonban — mondja az építészmérnök —, hogy az Építésügyi Tájékoztatási Központban, ahol a terv megvásárolható, nem tud az építtető szakemberrel konzultálni. így a vonzóan olcsó tervvel már kész helyzet elé állítja azt az építészt, aki az ő telkére alkalmazza (adaptálja) a tervet. Az alkalmazás nem veszélytelen, mert a megrendelő összes igénye azon a terven belül legtöbbször csak megalkuvásokkal teljesíthető. — Hogyan aránylik az adaptálás költsége egy új ház kiviteli tervének költségéhez? — Nagyjából 15 százaléka. Ám a tervezés 7 ezer forinttól 15 ezer forintig terjedő költsége alig "egy százaléka az egész építkezés költségének. Tudom, hogy minden forint számít, mégis a felesleges takarékosság itt bosz- szulja meg magát a legjobban. Mert egy rossz tervből semmiképpen sem lehet jó házat építeni. Belbecs — Mi az, amit az építésznek elengedhetetlenül tudnia kell ahhoz, hogy egy családnak tervet ajánljon vagy készítsen? — Más típust igényel egy háztájival foglalkozó mező- gazdasági munkás, mást egy gyári munkás, megint mást egy értelmiségi. Falun általában kell a hely az önellátóbb élet kellékeinek, gépeinek, terményeinek tárolására. Tudni kell, van-é másodállása. vagy hobbija az építkezőnek, elég-e annak művelésére a garázs vagy külön műhely kell hozzá, szokott-e otthon szellemi munkát végezni, mennyire igényli az elszigeteltséget... Ismerni kell a család méretét, azt, hogy milyen gyakran szoktak „összejárni”, vendégeket fogadni. Ugyanis a tervek szinte mindegyike kicsi cellákra szabdalja a teret. Ha egy nagyobb család össze akar jönni, akkor nincs, ahol öt-hat embernél több kényelmesen le tudna ülni. Egy 25—30 négyzet- méteres nappali, amihez csatlakozik a 8—10 négyzetméteres étkező (esetleg összenyithatóan vagy néhány lépcsőnyi szintbeli különbséggel), nemcsak hasznos, de rendkívül látványosan berendezhető. A típustervekben az étkező általában közlekedő is egyben, a nappalitól fal és ajtó választja el. Ezen már a tervező nem tud változtatni. Ha van kert, akkor fontos volna, hogy a nappali üvegfala erre nyíljon. Szinte kibővül a belső tér a kerttel. — A tervek jó része nem gondol a garázsra ... — Valóban. De az utóbbiak már garázzsal készültek. Az átjárást a lakás és a garázs között kevés terv oldja meg. De legalább ennyire hiányzik egy kicsi helyiség, ahol lehetne ruhát mosni, szárítani, vasalni. Nem csöpögne a víz állandóan a fejünkre a fürdőszobában. Az a néhány négyzetméter, mint afféle lomtár, sok, másutt felesleges tárgyat elnyelhetne. — Gondolom, a tervezőnek nem árt tudni arról sem, mennyi beépített szekrényre van igénye a tulajdonosnak ..... — Már csak azért sem, mert a mai bútorkínálatot ismerve, ezek az adott helyre elképzelt beépített bútorok általában szebben kialakíthatók és elhelyezhetők mint egy szekrénysor. ...és külcsin — Sajátos változás figyelhető meg a magánházak küllemében. Faluk szinte kivétel nélkül hófehér. Az az érzésem, mintha az építészek félnének a színektől... — Van okunk félni. Mert egy színbe bele lehet bukni. A tervezéskor is és a szín kikeverésekor is. Ezek a nyugati hatást mutató fehér színű házak szépek, tiszták, mutatósak, de lehet, hogy átestünk a ló másik oldalára, és gyakrabban tervezhetnénk színes házakat. Persze, a szín még nem minden, mert az épületek küllemét legalább ennyire befolyásolja a tető és az ez alatt levő ház aránya, a nyílások rendezettsége, ritmusa. Az épület belsejében is ügyelni kell arra, hogy minél kevesebb anyagfajtát használjunk fel, s azok harmonizáljanak egymással. Tudni kell, hová való szőnyegpadló, hová parketta vagy hajópadló, hová hidegburkolat, s hogy ezekhez milyen további építőanyagok társíthatok. Ám a felsoroltak csak úgy tisztázhatók, ha az építész ismeri a megrendelő szokásait. Enél- kül a személyes kapcsolat nélkül nem lehet szép és jól funkcionáló házat tervezni — fejezi be Nemes Roland. Szó sincs tehát arról, hogy az ajánlott tervek eleve reménytelenek. De az igények pontos ismerete nélkül sem az ajánlott tervek adaptálása, sem az egyedi tervk nem vezethetnek eredményre. Akkor legfeljebb házat építhetünk, de otthont 'semmiképp. Ungár Tamás Síkos utak — koccanások Az első komolyabb hideg, hóesés, köd következtében megnőtt a közúti balesetek, koccanások száma. Az Állami Biztosító kárfelvételi helyein a megnyomott, összetört személygépkocsik tucatjai tanúskodnak a síkos utakról. Az ÁB békéscsabai kárfelvételi helyén is nagyüzem van. Az ügyfelek egymás kezébe adják a kilincset. A sérült járművek gazdái közül ki idegesen, ki szomorkásán, vagy egykedvűen tölti ki a kárbejelentő lapot, s beszélgetésünk során szinte valameny- nyiük megjegyzi: „Szerencsére ennyivel megúsztuk...” A síkos úton egy erőteljesebb fékezés végeredménye ... Orbán Ambrusnak, az ÁB kárszakértőjének bőven van tennivalója: felmér, fényképez, számol, olykor vitatkozik vagy felvilágosít, meggyőz és magyaráz. — A csúcsforgalmunk karácsony és újév között volt: az egyik napon 34 (!) személyautót hoztak kisebb-na- gyobb sérülésekkel. Ilyen még nem volt — mondja, s elém teszi a jelzett nap termését. Feltűnő, hogy a balesetet szenvedett kocsik többsége elsőkerék-meghaj- tású, nagyobb részük Wartburg, Trabant és Dacia. Az udvaron összetört autók pihennek, egy részük arasznyi hópaplan alatt. A frissen érkező, 'vontatott, szállított vagy saját kerekükön gördülő autókon még jól látszanak:^ a friss sérülések. A piros Skoda ködben előbb egy álló tehergépkocsiba rohant, majd ezt hátulról egy Trabant nyomta meg. S van arra is példa, amikor villanyoszlop mentett a nagyobb bajtól: az 1200-as homokszínű Lada álló helyben a jeges útról megcsúszott, s a villanyoszlop mentette meg az árokba borulástól. A kanyarodási szabályok megsértése miatt „találkozott” az útkereszteződésben egy 1500-as Lada és egy Trabant. Az utóbbi húzta a rövidebbet, az előbbi vontatta a kárszakértőhöz. Az 1500-as Polski Fiatban ittas gépjárművezető okozott 13 ezer forintos kárt: az oldalát végigszántotta. Aztán az egyik kátyus, jeges úton a robogó Trabant megcsúszott és a szemből érkező Ladát törte össze. Annak a Polski 1500-as tulajdonosának is rosszul kezdődött az éve, akinek néhány nap leforgása alatt kétszer szerelték le és lopták el 30, illetve 40 liter benzinnel az üzemanyagtartályát. És egy furcsa eset: a rosszul megvilágított gázvezeték árkába borult Orosházán egy alig háromhónapos 1600-as Lada. A kár meghaladja a 20 ezer forintot. Ottjártunkkor volt néhány szélvédőcsere is: a teherautóról lehulló répa okozta a kárt. — Télen, a megváltozott körülmények között sokan figyelmetlenül vezetnek, nem számolnak a gyorsan változó útviszonyokkal. Ha megcsúszik az autó, sokan pánikba esnek, s nem tudják, hogy mit is tegyenek. Nagyon jó lenne, ha volna egy olyan tanpálya, amelyiken jeges viszonyok mellett, de biztonságos körülmények között gyakorolhatnák, az autósok a téli közlekedés rejtelmeit. s így váratlan helyzetekben a gépjárművezetők urai maradhatnának autójuknak — mondja Orbán Ambrus. A biztosító megyénk öt te-, lepülésén, Békéscsabán állandóan, ezenkívül a hét meghatározott napjain Gyulán, Mezőkovácsházán, Szarvason és Orosházán tart kárfelvételi napokat. Ha az ügyfél úgy kívánja, hogy sérült autóikat lakásukon teT kintsék»»meg a kárszakértők, akkor kiszállnak a helyszínre. — Az új Casco-biztosítás négy éve lépett életbe és teljes körű. A kötelező biztosítás díját törölték, tévhitben vannak azok, akik azt hiszik, hogy a díjfizetéssel egyidejűleg megszűnt a kötelező biztosítás is. Ez nem ígv van: az állam költség- vetésből fedezi a rendszámmal és az azonosítási jellel ellátott gépjárművek felelősségbiztosítását. Ha kárt okoznak, nem kerülnek hátrányba, betétlapra rendezzük az okozott ká-rt. Ennek ellenére még nagyon sok azon gépkocsivezetőknek a száma, akik egy másik autóban kárt okoznak és lelkiis- meretfurdalás nélkül elhagyják a helyszínt — magyarázza Nemes Gyula, az Állami Biztosító megyei gép- járműkár-rendezési fiók vezetője, s elém teszi az elMunkában a kárszakértő múlt év statisztikáját: 1984- ben a biztosítóhoz 6 ezer 353 gépjárműkár-bejelentés érkezett, s ezekre együttesen több mint 35 millió forint kártérítést fizettek ki. — szekeres — Fotó: Gál Edit
